A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 hazai médiafelületet elemezve megvizsgálta, hogy a tavalyi évben kiket emlegettek legtöbbször a magyar nyelvű internetes médiában. A földrajzi nevek 2023-as népszerűségi listája is elkészült.
Archívum címkék: kutatás
300 millió évet tévedhettek a tudósok
Több mint 300 millió évet tévedhettek a kutatók, egy friss felfedezés szerint ugyanis közel 540 millió éves múltra tekint vissza a tengeri élővilág biolumineszcenciája, írja a Live Science.
Andrea Quattrini, a tanulmány szerzője szerint bár az igaz, hogy nem sok fény szűrődik le a mélytengeri élőlényekhez, egyes fajok azonban képessé váltak arra, hogy saját maguk állítsanak elő fényt. Biolumineszcenciáról beszélünk, ha valamely élő organizmusban egy kémiai reakció foton kibocsátásával jár.
A világításnak számos, a túlélést segítő szerepe van: a táplálék csalogatása, a támadó elijesztése, lehet továbbá párválasztási segédeszköz is.
Hány éves kortól számít valaki idősnek?
Az idős korról alkotott általános elképzelések folyamatosan változnak. Míg néhány évtizeddel ezelőtt az 50-es éveik végén járó embereket nagyrészt idősnek tartották, ma már az életciklusok kitolódása, a hosszabb várható élettartam és az egészségre fordított nagyobb hangsúly miatt a többség inkább középkorúként hivatkozik az ilyen korú emberekre.
Annak érdekében, hogy meghatározzák, mit tekintünk ma idős kornak, németországi, amerikai és luxemburgi tudósok több mint 14 ezer ember adatait nézték át, akik részt vettek a German Aging Survey nevű évtizedes kutatásban. A résztvevők 1911 és 1974 között születtek, és több kérdésre válaszoltak. Az egyik az volt, hány éves kortól számít valaki öregnek, írja az IFLScience.
Amikor 65 évesen feltették nekik ezt a kérdést, az 1911-ben születettek azt mondták, hogy az öregség átlagosan 71 évesen kezdődik.
Mindshare: Túl olcsó a magyar média
Egyre kevesebbet költenek médiára a magyarországi nagy hirdetők az árbevételük arányában. Amíg például Csehországban és Szlovéniában pont fordított tendencia figyelhető meg, nálunk a a nagyvállalatok a médiaköltéseken spóroltak talán a legtöbbet az elmúlt másfél évtizedben – derül ki a Mindshare nemzetközi médiaügynökség friss, a Media1-hez eljuttatott kutatásából, mely rámutat, hogy túlságosan olcsó a magyar média.
Tudományos eredmények mozdítják előre az ártalomcsökkentést
A dohányzási szokások és az ehhez kapcsolódó szabályrendszerek témakörének egyik úttörője Michael Russell professzor volt. Számos, a dohányzás gyógyszerészeti és pszichológiai hátterét érintő és az ártalomcsökkentés szempontjából kiemelt fontosságú tanulmány kötődik a nevéhez. 1976-ban egyik tanulmányában azt írta: “Az emberek a nikotin miatt dohányoznak, de a kátránytól halnak meg.”[i]
[i] Russell MJ. Low-tar medium nicotine cigarettes: a new approach to safer smoking. BMJ 1976;1:1430–3.Ez a mai napig érvényes közegészségügyi felismerés kiemelkedő hatással volt a dohányiparra és annak átalakulására.
Azóta már sokat fejlődött a dohányzással és a dohányzás ártalmainak csökkentésével kapcsolatos tudomány. Köztudott, hogy a dohányzás komoly kockázatokkal jár, és a dohányzásról való leszokás a legjobb megoldás. Azok számára azonban, akik továbbra is dohányoznak, olyan alternatív, kevésbé káros* technológiák állnak rendelkezésre, mint a hevítéses termékek, az e-cigaretta vagy a nikotinpárna. Amellett, hogy ezek az alternatívák elérhetőek azok számára, akik nem tudnak vagy nem akarnak leszokni a dohányzásról, fontos, hogy tájékoztatást kapjanak ezeknek a tudományos hátteréről is.
Nem mindegy, milyen nemű az orvosunk
Egy amerikai-japán kutatócsoport új tanulmánya szerint a női orvosok által kezelt betegek kisebb valószínűséggel halnak meg, vagy kerülnek vissza kórházi kezelésbe, mint azok, akiket férfi orvos kezel. Ha pedig a páciens is nő, a különbség még szembetűnőbb – írja a Science Alert.
Yusuke Tsugawa, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) egészségügyi szakértője és csapata amerikai Medicare-forrásokból származó adatokat elemzett, melyek 2016 és 2019 között 458 108 női és 318 819 férfi beteg adatait tartalmazta. Minden beteg 65 év feletti volt, a férfi és női betegeket pedig alig egyharmadában látták el női orvosok.
A kezelés utáni 30 napos halálozási ráta és kórházba történő ismételt felvétel tekintetében azonban a női doktorok vizsgáztak jobban.
Új rekord: tízezer méteres zuhanás után landolt az Északi-sarkon három orosz ejtőernyős
Mihail Kornyijenko, Denis Efremov és Alekszandr Lynnik új rekordott döntött, amikor több mint 10 ezer méteres magasságból ugrottak ki egy repülőből az Északi-sark felett. A hagyományos ejtőernyős ugrások általában 3000-4500 méteres magasságból zajlanak, az oroszok azonban több mint megduplázták ezt a magasságot, írja az Interesting Engineering.
A vállalkozószellemű férfiak olyan magasból vetették ki magukat az Iljusin-76-os repülőgépből, mint amilyen magasan a kereskedelmi repülőgépek szoktak repülni, a troposzféra és a sztratoszféra határán. Itt a hőmérséklet nagyjából mínusz 50 Celsius-fok, ami ugyanakkor 300 kilométer per órás zuhanásnál inkább mínusz 70-nek tűnik.
Az orosz triónak ezért különleges fűtött ruházatot kellett viselnie, ez azonban csak a kezdet. Felmerült az is, hogy szkafandert kell viselniük, ehelyett azonban végül csak az oxigénmaszk mellett döntöttek. Emellett közvetlenül az ugrás előtt tiszta oxigént szívtak be, hogy minimalizálják a vérükben a nitrogén-szintet, hogy elkerüljék a szabadesés során fellépő problémákat, például a dekompressziós betegséget.
A hamis mosoly is boldoggá tehet
Bár sokáig vita volt a kutatók között abban, hogy a mosolygás önmagában boldogabbá teszi-e az embert, az elmúlt évek kutatásai rendre azt bizonyították, hogy az elmélet igaz. A Psychological Bulletin folyóiratban megjelent 2019-es metaanalízis például megállapította, hogy a vigyorgás nemcsak felerősíti, hanem meg is teremti a boldogság érzését, írja a Live Science.
Nicholas Coles, a Stanford Egyetem érzelmekkel foglalkozó kutatója nemrégiben életre hívott egy nemzetközi kutatócsoportot, amely különböző álláspontokat képviselnek a témában. A The Many Smiles Collaboration nevet viselő csapat megtervezett egy tanulmányt, amelyet a Nature Human Behavior folyóiratban tettek közzé 2022-ben, és amely több mint 3800 résztvevőt vizsgált 19 országból.
A vizsgálat során a kutatók három különböző módon bírták mosolygásra a résztvevőket: egy mosolygó ember fotóját nézve, a pontos izommozgások instruálásával, illetve úgy, hogy egy tollat adtak a szájukba. Mindeközben néhány kiskutyákról készült fotókat bámultak.
Károsíthatják az agysejtjeinket az új emlékek
Az agyi idegsejtek gyulladását általában rossz dolognak tartják, mivel neurológiai betegségekhez, például Alzheimer-kórhoz és Parkinson-kórhoz vezethetnek. Egy friss kutatás eredményei azonban azt sugallják, hogy az agy hippokampális régiójában lévő bizonyos neuronok gyulladása elengedhetetlen a hosszú távú emlékek létrehozásához, írja a Science Alert.
A New York-i Albert Einstein Orvostudományi Főiskola idegkutatói egereken végeztek vizsgálatokat, melyek során rövid, enyhe áramütésekkel váltottak ki epizodikus emlékeket az egerekből. A neuronok elemzése feltárta a gyulladásos jelátvitel szempontjából fontos TLR9 jelátviteli útvonalon lévő gének aktiválódását. A mélyebb kutatás szerint az útvonal csak a neuronok klasztereiben aktiválódott, amelyek szintén DNS-károsodást mutattak.
A Nature tudományos szaklapban megjelent kutatás szerint míg az agyban előforduló DNS-törések gyakran előfordulnak, ezeket általában gyorsan kijavítják. Itt azonban a változások jelentősebbnek bizonyultak.
Megzavarhatja a Föld mágneses mezejét a sok halott műhold
Egy friss tanulmány szerint a légkörünkbe újra belépő, működésképtelenné vált műholdak növekvő száma hatással lehet a Föld mágneses terére, írja az Interesting Engineering.
Sierra Solter-Hunt fizikus szerint amikor a műholdak elégnek, plazmát bocsátanak ki és fémporrá válnak. A por a visszatérés után szétterül az ionoszférán, a Föld légkörének ionizált külső rétegén. Ez a folyamat plazmaporréteget hoz létre a felső légkörben, ami hatással lehet a magnetoszféránkra.
A következő évtizedekben fél és egymillió közötti műholdat küldhetnek fel internetes megakonstellációk létrehozásának reményében, melyek egységeit időről időre cserélni kell majd.
Meglepő dolog derült ki a Covid-járvány alatt használt favipiravirról
Magyar kutatók közreműködésével vizsgálat alá vonták a koronavírus-járvány során Magyarországon is használt favipiravirt. A kutatás célja az volt, hogy megvizsgálják, mennyire hatékony az enyhe és a közepesen súlyos tünetekkel járó Covid–19-fertőzéssel szemben a gyógyszer, az eredmény pedig igencsak meglepő, írja az Index.
A Heliyon szaklapban megjelent vizsgálat eredményeképp a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy nem volt pozitív hatása a gyógyszer használatának az enyhe tünetekkel járó fertőzés esetében, ugyanis az nem segítette elő a vírus gyorsabb kiürülését a szervezetből.
Az alcsoportelemzések ugyanakkor kimutatták, hogy a favipiravir használata 59 és 42 százalék közötti arányban csökkentette a vírus kiürülését a közepesen súlyos fertőzésben szenvedő betegeknél.
Tovább élhetnek azok, akiknek erős a kézfogása
Egy több százezer ember bevonásával készült tanulmány szerint egyeseknek olyan génjeik vannak, amelyek természetesen erősebbé teszik őket. Ha ez nem lenne elég nagy előny, az érintett személyeknél 23 százalékkal alacsonyabb volt a gyakori betegségek kialakulásának kockázata, és a várható élettartam is hosszabbnak bizonyult, írja a Science Alert.
A finn kutatócsapat úgy gondolja, hogy az izomerőt befolyásoló genetikai tényezők szerepet játszhatnak az egészséges öregedésben. Az izomerő, különösen a kézfogás erőssége pedig a kutatás szerint befolyásolhatja az életkorral összefüggő betegségek és sérülések kezelésének képességét.
A vizsgált 342 443 ember adatai egy finn biobankból érkeztek, amely szerint az alanyok életkora 40 és 108 év közötti volt, a nők aránya pedig 53 százalékos. A teszt során a mérőszám a poligén kockázati pontszám (PRS) volt, amely a genetikai adatok alapján értékelt öröklődési rendellenesség kialakulási esélyszámából és a különböző génvariánsok kockázati esélyszámából tevődik össze.
Ezért nem érdemes otthon őrizgetni a régi mobilokat
Bár számos olyan hely van, ahol leadhatjuk a használt készülékeinket, a magyarok több mint fele még mindig otthon tárolja használaton kívüli, régi mobiltelefonját – derül ki a Yettel legutóbbi országos, reprezentatív kutatásából.
A megkérdezettek válaszai alapján a magyarok ötöde átlagosan négy évnél tovább, az emberek mintegy fele 3-4 évig, negyedük pedig mindössze 1-2 évig használja mobiltelefonját. Ezt követően a legtöbb helyen a fiókban végzik a kütyük, és mivel idehaza mintegy tízmillió mobil-előfizetés van,
a már nem használt mobilkészülékek is milliós nagyságrendben lehetnek a fiókok mélyén.
Meddig élhet maximum egy ember?
Napjainkban az emberek tovább élnek, mint valaha, a vagyonosabb országokban a várható élettartam nagyjából megduplázódott az elmúlt 150 évben. Míg az 1990-es években a 100 ezret sem érte el a 100. életévüket betöltők száma globálisan, a számítások szerint 2100-ban már 25 millióan lehetnek azok, akik megérik ezt a kort. Az IFLScience arra kereste a választ, mi lehet az a maximális kor, ameddig élhetünk?
A tudománynak köszönhetően mára tudjuk, hogy az életkor sokszor nincs összhangban a biológiai korral. Ez utóbbi rengeteg tényezőtől függ: a természet, a neveltetés, a gének és egyéb tényezők is befolyásolhatják ezt, például a terhesség is. Bár azt gondolhatnánk, hogy az ételhez való hozzáférés jót tesz az egészségünknek, a nyugati világban sok egészségügyi problémát okoz a túltápláltság.
Ezzel szemben a keletebbre sűrűn tapasztalt, kalóriakorlátozott diéták meghosszabbíthatják az élettartamot.
A holokauszt-kárpótlás antiszemita vetülete
Bár a holokauszt és emlékezetpolitikai következményeinek tanulmányozását a nyugati világban hagyományosan az antiszemitizmus elleni küzdelem egyik legfontosabb eszközének tekintik, a posztkommunizmus időszakával indulóan Közép- és Kelet-Európában, így Magyarországon is, a holokauszttal kapcsolatos kérdések az antiszemita incidensek és a zsidókkal szembeni növekvő ellenségeskedés egyik hátterét jelentik. Ezekben a társadalmakban, melyeknek indokolt szembenézniük korabeli állampolgáraiknak a holokauszt bűneiben való bűnrészességével, az olyan gyakorlati kérdések, mint a bűnök elismerése, az áldozatokról való megemlékezés és kárpótlásuk a zsidók és nem zsidók közötti feszültség fontos szempontjainak bizonyulnak.
Hazánkban a holokauszt-kárpótlás ügye régóta napirenden van, hiszen még 1947-ben, a párizsi békeszerződés aláírásával vállalta Magyarország, hogy jóvátételt fizet a károsultaknak. A kárpótlás rendezésének kérdése a rendszerváltáskor került újra napirendre, a kormányzat végül 1997-ben állította fel a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványt (Mazsök), ekkor kezdődhetett el a kárpótlási folyamat.
A téma intenzívebben legutóbb 2020 környékén gyűrűzött be a közbeszédbe. Napirendre került a kárpótlásokkal kapcsolatos kérdések tisztázása, mellette pedig Washington európai országokat bírált a holokauszt-kárpótlások késlekedése miatt egy, az amerikai külügyminisztérium által közzétett jelentésben.
Európában csökkent a tévénézésre fordított idő – egyedül a magyarok tartottak ki eddigi szokásaik mellett
Bár Európa legtöbb országában és a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége, a televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban.
Itt az üzemanyag, amivel 90 százalékkal tisztább lehet a kipufogó füstje
A légszennyezettség következtében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint évente 7 millió ember hal meg világszerte. Az utóbbi években a technológia fejlődésével egyre kisebb kibocsátású autók kerülnek az utakra, azonban még így is messze vagyunk a nullától.
A spanyol Malagai Egyetem és a Birminghami Egyetem kutatói ezért arra keresték a választ, miként lehet jelentősen csökkenteni a járművek károsanyag-kibocsátását a motor teljesítményének negatív befolyásolása nélkül. Ezért bioüzemanyagot és gázolajat kevertek össze úgy, hogy utóbbi hozzáadása után 20 tömegszázalékos üzemanyagot kapjanak.
Eredményüket a Fuel című tudományos lapban hozták le, mely szerint az autók által kibocsátott korom mennyisége 90 százalékkal csökkent.
Orrspray segíthet a szívritmuszavar kezelésében
Az amerikai Weill Cornell Medicine and Medical Center kutatói megtalálhatták, hogyan lehet kezelni orvosi felügyelet nélkül a szívritmuszavart. A kutatók szerint egy Etripamil kísérleti gyógyszerrel ellátott orrspray lehet a megoldás, írja az Interesting Engineering.
A klinikai vizsgálatot szponzoráló cég, a Milestone Pharmaceuticals kifejlesztett egy kalciumcsatorna-blokkoló orrsprayt, amely etripamilt tartalmaz. Ez segít a szív elektromos tevékenységének szabályozásában, amely így hatékony a PSVT-ben (Paroxysmális supraventriculáris tachycardia) szenvedő betegek kezelésében, amely eddig kórházi kezelést igényelt.
A kórházi eljárás során az orvosoknak alapvetően vékony huzalokat kellene átfűznie a páciensek erein a szívhez, amely később a kezelésben is fontos szerepet játszana. Ezt azonban most úgy tűnik, egy sima orrspray-vel ki lehetne váltani.
Kiderült: vannak, akik gyorsabban látnak
A dublini Trinity College idegtudományi kutatói egy pislogásos kísérlet során sikeresen bizonyították, hogy az emberek nem egyformán észlelik a szemmel látható jeleket, így egyesek több vizuális információhoz férhetnek hozzá egységnyi idő alatt, mint mások – írja a MedicalXpress.
A sebesség, amellyel a világot a szemünkkel érzékeljük, hasonlít a monitorok frissítési gyakoriságára – ezt a szakemberek időbeli felbontásnak nevezik.
A kutatók jelen kísérlet során az úgynevezett kritikus villódzási küszöb jelenségét használták feltételezésük igazolására. Ez annak a maximális frekvenciának az értéke, amelyen az egyén még képes észlelni, hogy a fényforrás villódzik.
Háziállatként tartották a rókákat az ókori argentinok
Egy ókori argentin temetkezési helyen talált rókacsontok vizsgálata alapján a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy az akkori emberek háziállatként tarthatták a rőt ragadozókat, írja a Guardian.
Az 1500 éves temetkezési helyről kiásott rókamaradványokat az emberek csontjai mellett találták meg. A szakértők szerint az állatokat gazdáik mellé temették, bár nem lehet pontosan megállapítani, hogy az emberi és állati testeket egy időben temették-e el. A szénizotópos kormeghatározás ugyanakkor azt mutatja, hogy a róka- és embercsontok is 1500 évesek.
A kutatás szerint a maradványok alapján a rókatartás megelőzhette a kutyatartás elterjedését Patagóniában, ami nagyjából 700-900 évvel ezelőtt történt.