Best WordPress Hosting
 

Szerdán jöhet az adócsökkentés a benzinárak lenyomásához?

A kormány szerdán vitatja meg, lépjen-e a rendkívül magas magyarországi üzemanyagárak féken tartása érdekében. 

Mi történt? Megvan a magyar kormány mozgástere az üzemanyagok árcsökkentésére: lefaraghat az érintett termékek mintegy 50 százalékos adótartalmából – válaszolt a Világgazdaságnak Egri Gábor, a Független Benzinkutasok Szövetségének (FBSZ) elnöke. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára szerint is csak adócsökkentéssel nyomható le az üzemanyagár úgy, hogy ne keletkezzen zavar a piac működésében. A kormány szerdán vitatja meg, lépjen-e a rendkívül magas magyarországi üzemanyagárak féken tartása érdekében. 

Miért érdekes ez? Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a múlt héten jelezte, nem kizárt az ársapka újbóli bevezetése, de vannak más eszközök is, például az árrés szűkítése. Grád Ottó szerint azonban a piaci működés zavarának okozása nélkül a kormány nem tud belenyúlni az üzemanyagárakba, egyedül azok adótartalmát vehetné kisebbre. Szerinte csökkenthető a jövedéki adó, az áfa, eltörülhető a különadó, és ekkor megmarad a normál piaci működés is.

Mitől lett ilyen drága a Budapest Airport, amit bármi áron meg akar venni a kormány?

Tavaly ősszel szivárogott ki, hogy 4 milliárd eurós visszavásárlási akció készül a ferihegyi repülőtér megszerzése érdekében, később az is kiderült, hogy ezúttal nem a „mindenevő” Mol és Jellinek Dániel ingatlanguru lenne az állam üzlettársa, hanem külföldi befektetők.

A magyar állam első lépésben 80 százalékos tulajdonrészt vásárol a reptérben, 20 százalék pedig a francia Vinci Airports cégé lesz, majd a tranzakció lezárása után az állami tulajdon 51 százalékra csökkenhet, mert a kormány eladna a részéből egy katari befektetőnek.

A 24.hu a 80 százalékos részesedésből és a Budapest Airport közel 1,5 milliárd eurós hitelállományából azt becsülte, hogy 774 milliárd forint körül lehet a magyar állam által fizetendő vételár.

Nagy Márton a Posta eredményeiről: 354 postahelyszínt bezártunk, 2300 főt elbocsátottunk

2023-ban 246 milliárd forintos árbevételt ért el a Magyar Posta, mindezt úgy, hogy 2022-höz képest 2300 fővel kevesebben dolgoznak az állami társaságnál – jelentette ki egy pénteki sajtótájékoztatón Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Portfolio beszámolója szerint.

A posta volt, van és lesz

– emelte ki a miniszter, aki rátért a 2023-as eredményekre. Eszerint a társaság 246 milliárd forintos árbevételt ért el, 445 millió darab levelet kézbesített tavaly, 29 millió csomagot kezelt, 138,6 millió csekkbefizetést tett lehetővé 1800 mrd forint értékben, 1,8 millió darab állampapír tranzakciót hajtott végre, elindította a posta partner programot, 550. csomagautomatáját helyezte üzembe, megteremtette az alapjait, hogy külföldön is terjeszkedjen.

Üzemanyagár: itt a jelentés, amelyre Nagy Márton várt

A kormány türelme kezd elfogyni, ez látszik az elmúlt napok történésein is. Figyelmeztettük a Magyar Ásványolaj Szövetséget (MÁSZ) és a Molt is, hogy azt a megállapodást, amely értelmében a hazai üzemanyagáraknak a régiós középmezőnyben kell lenniük, tartsa be, ugyanis időközben az árak elcsúsztak – jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn.

Véleményünk szerint 7-9 százalékkal vannak följebb a hazai üzemanyagárak, mint a régiós átlag. De annak érdekében, hogy ne legyen vita arról, hogy pontosan mi is a régiós átlag, a KSH-t bíztuk meg, mint független objektív szervezetet, hogy alakítsa ki ennek módszertanát. Jövő hét péntektől fogja publikálni a szomszédos országok üzemanyagárait, és az átlagokat, utána tud a kormány dönteni, hogy beavatkozik-e vagy sem az üzemanyagpiacon – hívta fel a figyelmet.

A KSH hamar elő is állt a számításokkal. Pénteki közleményükben az EU Weekly Oil Bulletin legfrissebb adatait idézik, amelyek alapján Magyarországon a 95-ös oktánszámú motorbenzin átlagára 640, míg a régiós országokban 620 forint volt.

Betegeskedik a húzóágazat: baj van a magyar munkahelyeken

Nem muzsikált fényesen a magyar ipar 2023-ban, a kibocsátása éves szinten 5,5 százalékkal csökkent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Lényegében két, túlnyomórészt exportra termelő alágazatot láthattunk, amely a tavalyi év nagy részében képes volt növekedni, a legnagyobb súlyú, húzóágazatnak számító járműipar, illetve az akkumulátor-gyártás.

Ám az év utolsó hónapjaiban még ezek is „elfáradtak”.

Tavaly november és az idén január között vaskos mínuszok jelentek meg a feldolgozóipari termelés hellyel-közzel 30 százalékát képviselő járműgyártás termelési adataiban. A sorban a legrosszabb adatot 2023 decembere hozta, amikor az ipari termelés volumene 13,7 százalékkal (munkanaphatástól megtisztítva 8,7 százalékkal) elmaradt az egy évvel korábbi, azonos hónaphoz képest. A járműgyártás alág 9 százalékkal, ezen belül a közútigépjármű-gyártás 11,1 százalékkal esett vissza.

Nagy Mártonék szerint a MOL nem tartja be a megállapodásukat, monitorozni kezdik a regionális üzemanyagárakat

Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt arról pénteken este, hogy a költségvetés rendkívüli módon kiforgatja a lakosság pénztárcáját és a megtakarításait az üzemanyagárakon keresztül, ugyanis jelenleg a benzinnél a lakosság egy 640 forintos árból 320 forintot fizet be a költségvetésnek. Egri szerint hiába egyeztet a kormány a Mollal és a Magyar Ásványolaj Szövetséggel, nincs ráhatása az árakra.

Azzal kapcsolatban, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtökre összehívta az üzemanyagpiaci szereplőket, Egri úgy reagált, hogy a magyar állam és a Mol egymással beszélget, azt azonban nem tudni, hogy miről. Arra érdemben nem szeretett volna reagálni, hogy a régiós középmezőnybe való visszakerülés mivel járna, ugyanis szerinte „ma ezt mondja a kormányzat, de holnap megváltoztathatja a véleményét”.

Az Index megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot Egri állításaival kapcsolatban, aki a tárca szerint valótlanságokat állít és felelőtlenül riogat.

Nagy Márton figyelmeztette a Mol és a MÁSZ képviselőit az elszálló üzemanyagárak miatt

A hét elején beszélt arról Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, hogy az elszálló üzemanyagárak miatt berendelte magához a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) képviselőit, akik ennek megfelelően csütörtökön meg is jelentek a miniszter hivatalában.

Az MTI tájékoztatása szerint a tárgyaláson a felek áttekintették a belföldi üzemanyag-ellátásra és az üzemanyagok árára ható nemzetközi eseményeket és gazdasági folyamatokat, Nagy pedig megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb. A közlemény szerint jelenleg a benzin 644 forintba, a gázolaj 658 forintba kerül literenként, vagyis a régiós átlagnál mintegy 7-9 százalékkal drágább mindkettő.

A miniszter felhívta a figyelmet arra a korábbi megállapodásra, miszerint az üzemanyagáraknak a régiós középmezőnyben kell lenniük.

Akár ismét üzemanyag-árstopot rendelhet el a kormány

A portál érdeklődésére Hortay Olivér az üzemanyagárak kapcsán először is azt rögzítette, hogy a közelmúlt tendenciái értelmében mind a forintárfolyam mind a piaci olajárak felfelé hajtották az üzemanyagköltségeket. Az üzemanyagköltségeket most leginkább a világpiaci olajárak hajtják, amelyek az elmúlt hetekben, elsősorban a geopolitikai konfliktusok eszkalációja miatt, megugrottak – figyelmeztetett.

Adódik a kérdés, hogy ilyen világpiaci körülmények, események tükrében egy (magyar) miniszternek mekkora mozgástere, milyen eszközei vannak az üzemanyagár nemzetállami szintű befolyásolására.

A szakértő szerint a kormány kemény és puha eszközöket egyaránt alkalmazhat.

Nagy Márton: Összeomlott az infláció

Az infláció összeomlott és lent is maradt – ezt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter mondta a tárca közleménye szerint. A tárca elégedett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb inflációs adataival, kifejtették, 2024 márciusában tovább olvadt az infláció mértéke, a januári 3,8 százalékot, majd a februári 3,7 százalékot követően 3,6 százalékos szintre csökkent az infláció üteme az előző év azonos hónapjához képest.

– A kormány hatékony intézkedéseinek köszönhetően tehát

amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is tűnt az infláció,

Reptérvásárlás: Nagy Márton óvatosabban fogalmazott Orbán Viktornál

Orbán Viktor tegnap a parlamentben egy azonnali kérdésre válaszolva azt mondta, hogy reményeik szerint a Ferihegyi reptér „napokon belül visszakerül többségi állami tulajdonba”.

Nagy Márton ennél óvatosabban fogalmazott az atv.hu-nak, a nemzetgazdasági miniszter szerint a folyamat még akár egy hónapig is eltarthat. A 24.hu által korábban megírt részvényszerzési arányt megerősítette a miniszter:

80-20 százalék a vásárlás a magyar és a francia részről

Nagy Márton cáfolta Orbán Viktort a reptérvásárlás ügyében

A nemzetgazdasági miniszter szerint ugyan már csak a „paper work” van hátra, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér megvásárlására mégsem napokon, inkább heteken belül kerülhet sor.

Mi történik? A reptér visszavásárlása technikai  kérdés, ám a „napokon belül” lehet két hét, de egy hónap is. „A közeljövőben megtörténik” – nyilatkozta Nagy Márton az atv.hu-nak. A magyar állam 80 százalékos részesedést vásárol, ami aztán majd mégis „lemegy” majd 51 százalékosra, erről a QIA katari befektetővel tárgyalnak. A 774 milliárdnál a nemzetgazdasági miniszter szerint kedvezőbb lesz az ár.

Most akkor mi van? Orbán Viktor hétfőn a parlamentben egy azonnali kérdésre válaszolva bejelentést tett: „reményeik szerint a Ferihegyi reptér napokon belül visszakerül többségi állami tulajdonba”, mondta a miniszterelnök. Ezzel szemben Nagy Márton kedden már hűtötte a kedélyeket. A nemzetgazdasági miniszter kedden az atv.hu-nak azt nyilatkozta: „azt meg tudja erősíteni, hogy 80–20 százalékarányos lesz a vásárlás a magyar és a francia részről”. A miniszter azt is mondta: „ha megtörténik a deal”, akkor valóban lemegy a magyar részesedés, tárgyalásokat kezdenek ugyanis a katari befektetővel, a QIA-val. „A katari QIA közben is be akart lépni, de mi azt mondtuk, most először zárjuk le ezt a dealt, aláírjuk a szerződést”, és utána lehet tárgyalást folytatni, fejtette ki. Nagy Márton az atv.hu kérdésére, hogy 774 milliárd lesz-e a 80 százalékos magyar állami tulajdonrész ára, azt mondta: az árról nem szeretne beszélni, de kedvezőbb lesz mint ami a médiában megjelent. A szavaiból az derült ki, hogy 774  milliárd alatt lesz, és már csak – mint mondta – a „paper work” van hátra.

A 2025-ös hosszú hétvégékről döntött Nagy Márton

Megjelent a korábban társadalmi egyeztetésre bocsátott miniszteri rendelet a Magyar Közlönyben. Ez pontosítja, hogy mikor lesznek hosszú hétvégék jövőre, az ünnepnapokat mikor kell szombaton ledolgozni. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendelete a 2025. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről január elsején lép hatályba és természetesen egy évre szól.

A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és az általuk általános munkarendben foglalkoztatottakra. A 2025. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő lesz:

2025. május 17. szombat munkanap, 2025. május 2. péntek pihenőnap;

Nagy Márton berendelte a Mol és a MÁSZ képviselőit az elszabaduló üzemanyagárak miatt

Volt egy megegyezésünk a Magyar Ásványolaj Szövetséggel. Most úgy látjuk, hogy van egy elcsúszás, ezért a hét második felére behívtam a Mol és a MÁSZ képviselőjét is

– mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy hétfői sajtótájékoztatón – ahol korábban arról is beszélt, hogy a kormány fel fogja jelenteni a SPAR-t.

A Világgazdaság cikke szerint a miniszter úgy fogalmazott, „nagy híve vagyok annak, hogy minderről tájékoztatást kapjanak az állampolgárok”, ezért arról is informálni szeretné az embereket, hogy mi áll az árak drasztikus emelkedése mögött. Nagy Márton leszögezte, tájékoztatást fognak adni arról, hogy mire jutott a Mol és a MÁSZ illetékeseivel, egyúttal jelezte, hogy ők is látják, hogy a régiós középmezőnynek megfelelő áraktól elcsúsztak a magyar üzemanyagárak az elmúlt időszakban.

Feljelenti a kormány a SPAR-t

„A jogi lépések nem megkerülhetőek” – jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a sajtótájékoztatóján az ATV kérdésére, miszerint a kormány feljelenti-e a SPAR-t. – Az ügyben jogi lépések lesznek, az igazságügyi tárca fog eljárni – tette hozzá.

A miniszter arra a kérdésre, hogy az osztrák anyacéget fogják-e jogi úton megtámadni, nem pedig a SPAR Magyarországot, azt mondta: „több szinten történt sértő állítás”.

Mint az ATV emlékeztetett, a SPAR vezérigazgatója egy interjúban nemrég arról beszélt, hogy a magyar kormány nyomást gyakorol rájuk, hogy adjanak részesedést, de panaszt is benyújtottak az Európai Bizottsághoz a magyarországi kiskereskedelmi különadó miatt.

Matolcsy György Nagy Mártonnal ebédelt

Csütörtökön munkaebéd keretében Matolcsy György és Nagy Márton áttekintette az ország gazdasági helyzetét és a gazdaságpolitika aktuális feladatait, közölte az MNB.

A közlemény azt írja, a felek egyetértettek abban, hogy nemzetgazdasági érdek az alacsony infláció megőrzése, valamint – az egyensúly helyreállítása mellett – a fenntartható növekedés újraindítása. Közös álláspont volt, hogy a hazai növekedés magasabb fokozatba kapcsolása érdekében tovább kell erősíteni Magyarország versenyképességét.

A vezetők megegyeztek, hogy a két intézmény közötti eddigi szakmai együttműködés mellett a jövőben stratégiai kérdésekben is további személyes egyeztetést tartanak.

Új otthonfelújítási program jön

A következő napokban az NGM és az energiaügyi minisztérium bejelenti az új otthonfelújítási program részleteit – mondta Nagy Márton nemzetgazdaságiminiszter a Világgazdaság és a Figyelő TOP200 győri rendezvényén.

Nagy elmondta azt is, hogy eddig a CSOK Pluszra 2000 család jelentkezett, a beérkezett igény 49 milliárd forint. Szintén jelezte, hogy hamarosan jönnek ki a GINOP Plusz programok is.

Fel kell készülni arra, hogy július elseje után is marad a kamatstop

2-3 százalékos gazdasági növekedésre számít a kormány

Idén 2-3 százalék közötti gazdasági növekedésre számít a kormány, de 2025-ben elérhető és hosszú távon is fenntartható a 4 százalék körüli növekedés – mondta a nemzetgazdasági miniszter hétfői budapesti sajtótájékoztatóján, ahol a kormány által elfogadott 2024-2030-as új versenyképességi stratégiát mutatta be.

Nagy Márton kifejtette: a növekedés ebben az évben az exportpiacok átmeneti gyengesége miatt nem éri el a 4 százalékot, de hosszú távon ezzel már nem számolnak.

A gazdaságot nem felülről szemlélik és nem mutatószámrendszert használnak, a versenyképességi stratégia csaknem 1300 vállalat közvetlen vagy szakmai szervezeteken keresztül közvetített javaslatai alapján épült fel – fogalmazott. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: nem gazdasági fordulatra van szükség, hanem finomhangolásra.

Lázár után Nagy Márton is beleszállt a Sparba

Berendelte a Spar magyarországi vezetőjét a nemzetgazdasági miniszter, ugyanakkor a kormánytársa által említett felvásárlási szándékról nincs döntés. A kormány állítólag pert fontolgat a kereskedelmi lánc anyacégével szemben.

Mi történt? Elítélem a Spar vezetőjének kijelentéseit, aminek következményei lesznek, ezt múlt héten személyesen is elmondtam neki – fogalmazott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn egy sajtótájékoztatón, ahol ismertette Magyarország új versenyképességi stratégiáját.  A Spar megvételéről ugyanakkor leszögezte: „foglalkoztam a SPAR kérdéskörével. Korábban már elmondtam: elítélem a vállalat kijelentéseit, amik következményekkel fognak járni.” Nagy ugyanakkor kiemelte, hogy ilyen veszteséges működés mellett a vállalat fontolja meg, hogy elmegy-e innen. Majd elárulta:

„Múlt héten behívtam a SPAR vezetőjét, és elmondtam neki, hogy minden kijelentésnek következménye van, és haladéktalanul támassza alá, amit mondott. Kikérjük magunknak ezt a hangnemet. Fáradjanak ide, és mondják el, mire alapozzák ezeket a kijelentéseket, amiknek következményei lesznek.”

Ki nem találnád, mivel állt elő Nagy Márton a brutális versenyképességi jelentésre reagálva

Hatalmas tervekkel állt elő Nagy Márton Nemzetgazdasági miniszter. Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint eközben 14 vizsgált területből kilencben romlott Magyarország teljesítménye, köztük olyan, a jövő szempontjából kulcsterületeken, mint a humán tőke minősége vagy a digitalizáció.

Mi történt? Úgy tűnik, hogy a 4 százalékos növekedés növekedés helyreállítása csak 2025-ben érhető el, de idén csak valamivel 3 százalék alatti bővüléssel számolunk – ismerte el Nagy Márton hétfő reggeli sajtótájékoztatóján, ahol a kormány új versenyképességi programját ismertette. A nemzetgazdasági miniszter szerint egy 140 oldalas háttértanulmányt is készítettek a versenyképességről, de ennek csak egy 20 oldalra szűkített változatát teszik nyilvánossá. A miniszter azt is közölte, hogy a költségvetés újragondolását is ezen számok alapján készítik el. Ugyanakkor Nagy szerint az idei növekedési várakozásoktól elmaradás oka, hogy az exportpiacaink gyengélkednek.

Mit jelent ez? A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bemutatta a 2023. évre vonatkozó versenyképességi jelentését. Magyarország versenyképessége két helyet romlott 2023-ban a megelőző évhez képest, és az EU 27 országa közül a 19. helyre csúszott vissza – derült ki a jegybank 2023-as értékeléséből. Három év emelkedését követően Magyarország az MNB Versenyképességi Index összesítése alapján tavaly 46,6 pontot ért el az előző évi 47,9 pont után. Ezzel Magyarország relatív versenyképességi pozíciója a visegrádi országok átlaga (46,7 pont) alá esett, elmarad az uniós átlagtól (51,4 pont), valamint a leginkább fenntartható növekedési pályával rendelkező öt északi tagállam átlagától (61,4 pont). A 14 vizsgált területből kilencben romlott Magyarország teljesítménye, köztük olyan, a jövő szempontjából kulcsterületeken, mint a humán tőke minősége (oktatás és egészégügy) és a digitalizáció. Az MNB saját versenyképességi összesítésének eredménye összhangban van a nemzetközi felmérésekkel – IMD versenyképességi rangsor, WIPO Globális Innovációs index – amelyek szintén jelentős romlást mutatnak.

Újabb poszton pótolták Magyar Pétert

Két (egy részben, illetve egy teljesen) állami tulajdonú cégnél is be kellett tölteni az immáron pártalapításon munkálkodó Magyar Péter helyét a vezető testületben, ahonnan a kegyelmi ügyben elvérzett Varga Judit volt igazságügy-miniszter exférje a botrány kezdetén lemondott: az MBH Bank Nyrt. felügyelőbizottságában és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. igazgatóságában. A nagyjából 50 százalékban Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos érdekeltségébe tartozó, bő 30 százalékban állami tulajdonú MBH Bankban a múlt heti közgyűlésen, amint előrejeleztük, a részvényesek teljes egyetértésben megszavazták új igazgatósági tagnak Kovács Árpádot, és egyben az auditbizottság tagjává is megválasztották.

A közgyűlési határozatot az MBH közzé tette, de cikkünk írásakor a hivatalos cégdokumentumokban még nem szerepelt Kovács neve. A változás átvezetéséhez formailag a tőzsdei cégeket felügyelő Magyar Nemzeti Bank engedélyező határozata szükséges.

Máthé Zoltán / MTI Kovács Árpád az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. július 7-én.