Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: nukleáris energia

70 éve helyezték üzembe a világ első atomerőművét

Közzétette szerző

Hetven évvel ezelőtt az oroszországi Obnyinszk városában helyezték üzembe a világ első atomerőművét. Noha az 5 MW nemcsak mai, de akkori mércével mérve is kis teljesítménynek számított, a világ első atomerőművének elindítása korszakos jelentőségű volt, miután először állították a világon az atomenergiát az energiatermelés szolgálatába.

A jeles évforduló alkalmából a Kaluga megyei Obnyinszkban nemzetközi szakmai ifjúsági fórum zajlott egyetemisták, doktoranduszok és az atomenergetikában tevékenykedő fiatal szakemberek részvételével – száz ország képviseletében több mint 500 fiatal vesz részt az Obninsk NEW fórumon. A résztvevőket a helyszínen köszöntötte Dmitrij Csernisenko orosz miniszterelnök-helyettes és videóüzenetet intézett a fiatal atomenergetikai szakemberekhez Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója valamint Sama Bilbao y León a Nukleáris Világszövetség (WNA) főigazgatója.

Az esemény alkalmából megnyitotta kapuit a világ első atomerőművét bemutató felújított múzeum. Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója beszédében hangsúlyozta: az Obnyinszki Atomerőmű 1954 június 26-i üzembe helyezésével kezdetét vette az atomenergia békés célú felhasználása. Az akkori és a későbbi projektek alapozták meg a mai atomenergetikát, a nagy teljesítményű atomerőművek illetve a kis teljesítményű társaik, a hajóreaktorok fejlesztését, az izotópgyártást és az új anyagok létrehozását.

PostPin It!

Franciaországban egyre többször állítanak le atomreaktorokat a megújulók miatt

Közzétette szerző

Az atomenergia hívei szerint a nukleáris erőművek, valamint a nap- és szélerőművek jól kiegészítik egymást, hiszen az atomerőmű akkor is termel, amikor nem süt a nap vagy nem fúj a szél, így a fosszilis energiahordozóktól való elszakadás csak a két technológia együttes alkalmazásával lehetséges. Lassan, de biztosan kiszorulnak a piacról az alaperőművek.

Ők egy olyan világot vizionálnak, ahol a két eltérő karakterisztikájú technológia vállt vállnak vetve, valódi szövetségesek módjára küzd a közös ellenség, a fosszilis energia ellen. Lásd például Aszódi Attila blogbejegyzéseit, vagy Orbán Gábor, az MVM Partner Zrt. vezérigazgatójának szavait:

Bár elég ambiciózusak az uniós klímacélok, mai napig vita tárgyát képezi, hogy beilleszthető-e a megújulók közé a nukleáris energia. Vannak érvek pró és kontra, de ha a számokat nézzük, az EU által meghatározott klímacélok atomenergia nélkül gyakorlatilag teljesíthetetlenek.

PostPin It!

Soha nem látott mélypontra zuhant a Paksi Atomerőmű eredménye

Közzétette szerző

Tavaly az MVM Paksi Atomerőmű 121 millió forint adózott eredményt ért el – derül ki az állami MVM tulajdonában álló nukleáris áramtermelő friss beszámolójából. Ez történelmi mélypont: az Opten nyilvántartása szerint a cég profitja 2018-2021 között még 13-17 milliárd között mozgott. Az MVM, végtére is a korábbi évek szokásainak megfelelően, ezt a 121 millió forintot is felveszi osztalékként. Az eredménycsökkenésre a kiegészítő mellékletben nem adnak magyarázatot – olvasható a lapban.

Pedig ezzel együtt a cég nettó árbevétele a 2022-es 190 milliárdról 210 milliárdra ugrott. Az energiagazdálkodási jelentés szerint tavaly 15,9 terawattóra (TWh) áramot termeltek és 15,1 TWh-t értékesítettek. Ezek rendre 0,1 TWh-val haladják meg a 2022-es szintet. Az árbevétel és az értékesítés hányadosából adódik, hogy

az áramot kilowattóránként (kWh) 2022-ben 12,7, 2023-ban pedig 14 forintért adták.

PostPin It!

Hiába egyezett meg Orbán a kínai elnökkel, az oroszokon múlik majd a végeredmény

Közzétette szerző

Májusban nukleáris megállapodás jött létre Magyarország és Japán között, valamint „a nukleáris energiatermelés teljes vertikumát” lefedő egyezség született Kínával is, de hivatalosan még nem tudni, hogy azok mennyiben érinthetik a hazai nukleáris kapacitás-bővítést.

A Paks II. Zrt. részéről a portálnak megerősítették, hogy mivel Japán és Kína valóban szerteágazó tapasztalatokkal rendelkezik az atomenergia területén, ezért a velük kötött megállapodások széleskörű együttműködést tesznek lehetővé. Bíznak abban, hogy a felek a kutatás-fejlesztésre, a nukleáris ipar és az egészségtudomány kapcsolódására, valamint a környezetvédelmi és újrafelhasználási kérdésekre koncentrálnak majd.

Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy habár Paks II. egy nemzetközi beruházás (francia, német, amerikai és magyar beszállítókkal), a Roszatom a fővállalkozó, így

PostPin It!

Gáz miatt repült Budapestre a bolgár államfő

Közzétette szerző

Budapesten tárgyal Rumen Radev.

A bolgár államfő találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, Sulyok Tamás köztársasági elnökkel, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel.

Az Orbán Viktorral zajlott megbészélésről azt tudni, hogy:

PostPin It!

Magyarország nukleáris megállapodást kötött Japánnal

Közzétette szerző

Nukleáris megállapodás jött létre Magyarország és Japán között, a két ország ennek alapján együtt fog működni egyebek mellett a kis teljesítményű és helyigényű atomreaktorok technológiai fejlesztésében is – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Tokióban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a japán gazdasági, infrastrukturális és külügyminiszterrel is tárgyalásokat folytatott, majd arról számolt be, hogy a két állam nukleáris együttműködési megállapodást kötött, amelynek alapja, hogy a felek egyre fokozódó szerepet szánnak az atomenergiának, s bővíteni fogják ezen kapacitásaikat a következő időszakban.

„Ez ugyanis a legbiztonságosabb, legolcsóbb, legkiszámíthatóbb és legkörnyezetbarátabb módja a nagy mennyiségű villamosenergia-előállításnak, (…) amely feltétlen szükséges gazdaságaink növekedéséhez az elkövetkezendő időszakban” – mutatott rá.

PostPin It!

Egy kis gáton múlhat fél Nyugat-Európa áramellátása

Közzétette szerző

Franciaország, Olaszország és Németország is aggódhat amiatt, hogy több, az energiatermelés szempontjából kritikusan fontos gát Svájc területén van. Az alpesi államra egyre nagyobb nyomás helyeződik, hogy a vízügyi döntéseibe vonja be a partnereit, de egyelőre nem adnának beleszólást a szomszédoknak. A helyzet miatt a térség atom- és vízerőművei is bajba kerülhetnek, ami diplomáciai háborúhoz vezethet Európában.

A Genfi-tó nyugati partján egy diplomáciai baklövés több száz év után kőbe vésődött, és egyszerre négy ország is most fizetheti meg a mulasztás árát: a tó vízszintjét szabályozó, három svájci kanton közötti 1884-es megállapodásban Franciaország nem vett részt, annak ellenére, hogy a tó mintegy 40 százaléka francia terület. A Seujet-gát, amely szabályozza a Rhône folyó lefolyását, stratégiai fontosságú Franciaország számára, de az országnak korlátozottan van rá ráhatása, pedig a klímaváltozás miatt az állam keleti területei vízhiánnyal, pusztító szárazsággal és a hőség hatásaitól küzdenek.

A párizsi kormány egyre inkább aggódik amiatt, hogy nem tudja befolyásolni a gát működését, ami kihathat fél Nyugat-Európa áramellátására, mivel a Rhône több atomerőmű hűtésében is kulcsfontosságú, és ezek nyáron nettó villamosenergia-exportőrök Németország felé – számolt be a Politico.

PostPin It!

Orbán nukleáris ámokfutása

Közzétette szerző

Mindannyiunk érdeke a nukleáris energia túszul ejtésének megelőzése a geopolitikai konfliktusoktól – nyilatkozta Orbán Viktor. A miniszterelnök Brüsszelben arról is beszélt, hogy a magyar elektromos áram közel felét nukleáris erőmű állítja elő, amely az elektromosáram-szükséglet mintegy harmadát fedezi.

Nagy mennyiségű elektromos áram olcsó, biztonságos, fenntartható és környezetbarát előállítása követelményének a nukleáris úton előállított elektromos áram tud megfelelni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, az Európai Nukleáris Szövetség első csúcstalálkozóján. Orbán Viktor beszédében hangsúlyozta: a jelentkező kihívások különösen kiemelték a biztonságos energiaellátás fontosságát.

„A kérdés nyilvánvaló: miként tudunk nagy mennyiségű elektromos áramot előállítani olcsó, biztonságos, fenntartható és környezetbarát módon.

PostPin It!

Aktivisták tiltakoztak a brüsszeli csúcstalálkozón a nukleáris tündérmesék ellen

Közzétette szerző

Világszerte több mint 500 szervezet írja alá a “Biztonságos, megfizethető és éghajlatbarát energiát mindenkinek” című új, nukleáris energiaellenes nyilatkozatot.

Klíma-, környezet- és békeaktivisták nemzetközi koalíciója ma tiltakozó tüntetést szervez Brüsszelben, a “nukleáris energia csúcstalálkozó” közelében, amelynek Belgium miniszterelnöke és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség a társszervezője. A csúcstalálkozó politikai és nukleáris ipari vezetőket hoz össze, és célja, hogy közpénzeket vonzzon be annak a célnak az eléréséhez, amelyet az országok egy csoportja a dubaji COP28 konferencián jelentett be, és amely szerint 2050-re meg kell háromszorozni a globális nukleáris kapacitást.

Az elmúlt 30 évben évente átlagosan 5 atomreaktorral bővült a globális villamosenergia-hálózat. A Don’t Nuke the Climate nevű aktivista csoport szerint a nukleáris kapacitás 2050-ig történő megháromszorozásához az országoknak a következő 26 évben évente 24-28 új reaktort kellene csatlakoztatniuk a hálózathoz, ami teljesen irreális cél.

PostPin It!

Európa a nukleáris fejlesztési rallyn francia-brit összefogással próbálkozik

Közzétette szerző

Stratégiai partnerséget köt Európa két fontos nukleáris fejlesztésekkel foglalkozó vállalata, a brit Newcleo és a francia NAAREA. A cél az, hogy együtt gyorsabban tudják kifejleszteni új, negyedik generációs atomreaktoraikat.

A két cég jelenleg hasonlóan áll saját reaktorának kifejlesztésével: 2026-ra várják az első, még nem nukleáris energiával hajtott prototípust, 2030-ra pedig a már atomenergiával működő verziót. A felhasznált technológia azonban más, a NAAREA sóolvadékos, a Newcleo pedig ólomhűtésű reaktoron dolgozik.

Rég nem volt ekkora nyüzsgés az atomenergia körül

PostPin It!

COP28 – 20 ország több évtizeddel vetette vissza az atomnyilatkozat aláírásával a zöld átállást

Közzétette szerző

Magyarország is aláírta a globális nukleárisenergia-termelő kapacitás megháromszorozására vonatkozó egyezményt ma az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján (COP28) Dubajban. Az LMP tiltakozik a nukleárisenergia-termelő kapacitás bővítésére vonatkozó egyezmény ellen. Macron szerint a legnagyobb kibocsátóknak kell felelősséget vállalniuk. 

Az ENSZ 28. éghajlatváltozási konferenciájának (COP) idén az Egyesült Arab Emírségek ad otthont. A csúcstalálkozón több mint 80 ezer küldött, köztük 140 állam- és kormányfő vesz részt.

Az Egyesült Államok éghajlatvédelmi megbízottja, John Kerry által jegyzett nyilatkozat szerint a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése érdekében 2050-re a 2020-as szinthez képest meg kell háromszorozni az atomerőművek hálózatra kapcsolt áramellátó kapacitását világszerte.

PostPin It!

HVG: Francia üzemanyag érkezhet a Paksi Atomerőműbe

Közzétette szerző

A kormány néhány napja benyújtott határozati javaslata szerint a Paksi Atomerőműben

„új, alternatív, korábbitól eltérő gyártótól származó üzemanyag felhasználására is sor kerülhet”

– emeli ki a dokumentum szövegéből a hvg.hu. A Lantos Csaba energiaügyi miniszter által előterjesztett, a kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék kezelése nemzeti politikájának módosításáról szóló javaslatot kedden tárgyalja a parlament.

PostPin It!

Atomerőművek építés alatt – 2023

Közzétette szerző

3. alkalommal jelentette meg az Energiaklub az “Atomerőművek építés alatt” című éves jelentését. E kiadás a világszerte építés alatt álló atomerőművek 2023. júniusi helyzetét mutatja be.

Ekkor az International Atomic Energy Agency (IAEA) hivatalos statisztikái szerint 57 blokk állt építés alatt, azaz megkapta építési engedélyét, és megkezdődött a reaktorház alatti betonrészek kiöntése, de még nincs hálózatra kapcsolva, nem termel villamos energiát.

Az „építés alatt” álló atomerőmű-létesítési projektek jelentős része problémákkal küzd, és a tervekhez képest késésben van. Paks II továbbra sem tartozik még az épülő atomerőművek közé.

PostPin It!

Lengyelország kivezeti a szenet – de mit vezet be helyette?

Közzétette szerző

Lengyelország más országokhoz képest viszonylag későn kötelezte el magát a szénenergia kivezetése és a karbonsemlegesség mellett. Ez egyáltalán nem meglepő, tekintve hogy az ország szénből önellátó, és a szénipari szakszervezeteknek nagy a befolyásuk. A megújuló energiaforrások nemrég csak a energiamix 11%-át és a villamosenergia-mix 14%-át tették ki.

Az ország jelenleg nem rendelkezik atomerőművel, tehát az erőműépítéssel együtt olyan munkaerőt is szükséges toboroznia/kiképeznie, amely képes atomerőművet működtetni, karbantartani, és önálló atomenergetikai kutatást végezni. A 80-as évek körül majdnem építtettek egy erőművet, de 1982-ben a munkálatokat pénzügyi problémák miatt leállították, a csernobili katasztrófa után pedig véglegesen beszüntették.

Kizárt, hogy Lengyelország valaha is orosz céget bízzon meg atomerőmű-építéssel, ezért a választásuk inkább amerikai és koreai cégekre esett. Kérdés, hogy valóban bölcs dolog-e egyszerre két különböző technológiával kísérleteznie egy olyan országnak, amelynek nincs tapasztalata ezen a téren. Pénzügyi bizonytalanságok már felmerültek, ráadásul az ősszel esedékes országos választás is közbeszólhat. A szélenergiaipari várakozásokat tekintve azonban Lengyelország szélenergiai nagyhatalommá is válhatna, Írország és Skócia példáját követve. Ugyanakkor tökéletes helyzetben van ahhoz is, hogy kihasználja az olyan új fejleményeket, mint amelyek a zöld hidrogén vagy az energiatárolás terén történnek.

PostPin It!