Június első hetében három alkalommal is csökkentek a hazai üzemanyagárak, a csökkenő tendencia pedig már május közepe óta tart. Tekintettel az olajpiaci trendekre, várhatóan a következő héten már nem számíthatunk árcsökkenésre – írja a Holtankoljak.hu.
A Brent típusú olaj hordónkénti ára jelenleg 79 dolláron áll, ne feledjük, hogy a héten már 77 dolláros szint alatt is járt.
Jelentősebb csökkenésre már nem számíthatunk, ami az olaj jegyzési árait illeti.
A Brent-típusú nyersolaj hordónkénti ára pénteken 90 dollár fölé emelkedett, miután csütörtökön 0,8 százalékos csökkenéssel zárt – írta az EconomX. A West Texas Intermediate is 86 dollár felett szárnyal. Ez most gyorsan eltörölte az előző időszak veszteségeit, amelyeket a tartós amerikai inflációval kapcsolatos aggodalmak uraltak.
Megjegyzik, a figyelem középpontjába persze most nem is annyira az amerikai gazdasággal kapcsolatos spekulációk állnak, hanem az amúgy is riasztó közel-keleti helyzet. Amerikai hírszerzők úgy vélik, hogy a damaszkuszi konzulátus elleni múlt heti izraeli támadás nem marad megválaszolatlanul, és Irán kemény válaszcsapásra készül Izrael ellen. A Wall Street Journal csütörtök este például arról írt, hogy a zsidó államot 48 órán belül megtámadhatják.
A lap szerint a túlfűtött háborús légkörben nem véletlenül ugrott meg az olaj ára. A növekvő geopolitikai fenyegetések, köztük az Ukrajna energetikai infrastruktúrája elleni orosz támadások már eleve fokozták a befektetői hangulatot. Az elmúlt napokban tehát már eleve a vételi opciók erősödtek, nagyon sokan ráhajtottak a várható profitra. Közben a Hamász elleni gázai katonai hadjárat már a hetedik hónapjába lépett, ami magával hozta az állandó feszültséget is a Vörös-tengeren. Az Iránnal szövetséges hútik támadásai eleve arra kényszerítik a hatalmas tankereket, hogy a Szuezi-csatorna helyett Afrikát megkerülve szállítsák a portékát – jelentősen megnövelve ezzel az időt, és a költségeket.
A múlt heti, kétszer 7 forintos emelés, és a gázolaj rekordára ellenére ismét áremelkedés várható a magyarországi benzinkutakon.
Mi történik? Ezen a héten szerdán a benzin nagykereskedelmi ára bruttó 4 forinttal emelkedik, a gázolaj beszerzési ára egyelőre változatlan marad, írja a holtankoljak.hu. Mint fogalmaztak, ezt figyelembe véve a kiskereskedelmi árak szerdától az alábbiak szerint alakulhatnak:
95-ös benzin: 618 Ft/liter
A hétfői kereskedési nap eseménytelensége után kedden tovább nőtt az olaj ára. Mindez azután, hogy a múlt héten már 6 százalékot emelkedett az árfolyam.
Mi történt? A Reuters jelentése alapján, a keddi kereskedési napot egyelőre emelkedéssel tölti a nyersolaj ára, miután a múlt héten már 6 százalékkal drágult. Az árak növekedése mind a spot, mind a határidős piacon tetten érhetők.
Mi az oka? A Közel-Kelet a világ egyik legnagyobb olajkitermelő térsége, ahol jelenleg több konfliktus is zajlik az izraeli-palesztin háborútól a jemeni húszi ellenállók konténerhajó támadásáig. Az ebből adódó bizonytalanságok árazódnak be nyersolaj árába.
A vörös-tengeri összetűzések miatt a héten jelentősen megugrottak az olajárak, írja a holtankoljak.hu. A Brent hordónkénti ára hat százalékkal emelkedett: 77,9 dollárról közel 83 dollárig ugrott.
A jemeni húszik különböző célpontokra csapnak le a Vörös-tengeren, komoly zavarokat okoznak a globális ellátási láncokban. Mindezt azzal indokolják, hogy Izrael agressziót folytat a gázai palesztinokkal szemben.
Az e hétre várható üzemanyagárakon a forint dollárhoz mért árfolyama sem segít. A magyar deviza múlt héten két százalékot gyengült, ami a hétfői napon – a legújabb brüsszeli fenyegetés hírére – folytatódott: már közel 360 forintba kerül egy dollár.
Miután hajnalban az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság vezetésével nemzetközi erők tengeri-és légicsapást mértek a húszi állásokra, az olaj világpiaci ára emelkedett – írja a Reuters.
Hónapok óta jelentős a bizonytalanság a Vörös-tenger térségében, a globális ellátási lánc egyik legfontosabb térségében, ahol iráni támogatással húszi felkelők több nemzetközi szállítmányozó hajó ellen intéztek támadást, válaszul a kibontakozó palesztin-izraeli konfliktusra.
Az Egyesült Államok és az Egyesült királyság hadihajókat vezényelt a térségbe a tengeri szállítmányozás biztosításának érdekében és többször be is kellett avatkozniuk egy-egy hajó védelmébe.
Az eddigi rekord 100 milliárd dollár, de a 2023-as év után várhatóan még ennél is többet fizetnek ki vezetőiknek és tulajdonosaiknak a nagy olajcégek.
Várhatóan még a tavalyi rekordot is megdöntő osztalékot fizet a világ öt legnagyobb olajcége: a BP, a Shell, a Chevron, az ExxonMobil, és a TotalEnergies – jósolja az Energiagazdasági és Pénzügyi Kutatóintézet (Institute for Energy Economics and Financial Analysis, IEEFA) – írja a Guardian.
A 2022-es naptári év után összesen 104 milliárd dollárt fizettek ki osztalékok és részvényvisszavásárlások formájában.
A konténer- és tankerhajók új útvonalakat keresnek a Vörös-tengeren, hogy elkerüljék a húti milíciák fenyegetését.
A dán szállítmányozó óriás, a Maersk és legalább nyolc másik tengeri szállítmányozó cég mellett a British Petroleum is felfüggeszti a Vörös tengert érintő útvonalait az Irán által támogatott húti milíciák okozta fenyegetés miatt. A milíciák az izraeli-palesztin konfliktus újabb kiéleződése óta Jemenből indulva támadnak meg elhaladó teherhajókat, írja a Morning Brew.
A Vörös tenger nagyon fontos útvonal a nemzetközi vízi szállítmányozásban, mert közvetlen és természetes bejáratot jelent a Szuezi-csatornához, ami a világkereskedelem egyik, ha nem a legfontosabb szállítmányozási gócpontja Ázsia és Európa összeköttetésében. A csatornán átfolyó áruforgalom az éves globális kereskedelem 12 százalékát teszi ki, ahol egy megfeneklett hajó is hatalmas felfordulást tud okozni a keletről nyugatra folyó áruszállításban.
A benzin ára a hét közepén várhatóan nem változik, míg a gázolaj esetében az ár 3 forinttal emelkedik – olvasható a portálon. Így az átlagárak az alábbiak szerint alakul 2023 november végén:
95-ös benzin: 580 Ft/liter
Gázolaj: 604 Ft/liter
A csütörtöki öt százalék körüli esés nyomán a szeptemberi csúcsokhoz képest már több mint ötödével csökkent a meghatározó olajfajták ára, befektetői zsargonnal szólva medvepiacba lépett.
Mi történt? Noha az elemzők többsége hordónként 90-95 dollár körüli olajárakkal számolt az idei utolsó negyedévre és 2024-re is, az utóbbi egy hónapban trendszerűen estek az árak, a csütörtökivel már mélyen 80 dollár alá.
Igaz, pénteken éppen pozitív korrekció zajlik, az Európában meghatározó Brent 78-79 dollár körül állt a cikk írásakor, az észak-amerikai WTI 74 dollár környékén.
Míg a 2023-as átlagos áremelkedés 17,5 százalékos lesz, 2024-ben 5,7 százalékra, majd 2025-ben 3,6 százalékra csökken az infláció – írja a Boros Tamás és Filippov Gábor nevével fémjelzett Egyensúly Intézet gazdasági előrejelzésében. Az elemzéshez a 2023. október 31-ig beérkezett adatokat vették figyelembe.
Az agytröszt szerint a magyar gazdaság teljesítménye 2023-ban 0,6 százalékkal csökken. A következő években a növekedés újraindulására számítanak: a GDP bővülése 2024-ben elérheti a 3,2 százalékot, majd 2025-ben a 3,1 százalékot. A magyar gazdaság növekedésének motorja az újrainduló fogyasztás és a beruházások lehetnek – írja a portál.
Csökkenhet az inflációs nyomás
41 forinttal emelkedik az üzemanyagok ára a jövő év kezdetével egy jövedéki adóra vonatkozó uniós előírás miatt, mondta el Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója az ATV műsorában.
Háttér: túlzó a 41 forintos árnövekedéshez vezető adóemelés, sőt, az uniós adóminimum az üzemanyagot terhelő adók közötti technikai átcsoportosítással üzemanyag-áremelés nélkül is teljesíthető. A jövedéki adó növekedésével azonban mérsékelhető a költségvetési hiány, 240 milliárd forintos bevételnövekedést remélhet tőle a kormány.
Miért fontos ez? A benzin és főleg a gázolaj ára jelentősen befolyásolja az infláció és a fogyasztás alakulását. A közelmúltban világszerte tapasztalt inflációs nyomás épp enyhülőben van, így egyre nő az esély a szigorú monetáris politikák lazítására, de az olajárak alakulása továbbra is aggodalomra ad okot.
41 forinttal emelkedik az üzemanyagok ára a jövő év kezdetével egy jövedéki adóra vonatkozó uniós előírás miatt, mondta el Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója az ATV műsorában.
Háttér: túlzó a 41 forintos árnövekedéshez vezető adóemelés, sőt, az uniós adóminimum az üzemanyagot terhelő adók közötti technikai átcsoportosítással üzemanyag-áremelés nélkül is teljesíthető. A jövedéki adó növekedésével azonban mérsékelhető a költségvetési hiány, 240 milliárd forintos bevételnövekedést remélhet tőle a kormány.
Miért fontos ez? A benzin és főleg a gázolaj ára jelentősen befolyásolja az infláció és a fogyasztás alakulását. A közelmúltban világszerte tapasztalt inflációs nyomás épp enyhülőben van, így egyre nő az esély a szigorú monetáris politikák lazítására, de az olajárak alakulása továbbra is aggodalomra ad okot.
Az elemzések szerint akár a 150 dolláros rekordot is meghaladhatja egy hordó Brent olaj ára, ha elfajul a konfliktus Izrael és a Hamász között. A bank elemzők úgy gondolják, hogy az olajellátásban súlyos gondokat okozna, emellett az élelmiszerárak is magasabbra emelkednének, amennyiben megismétlődne az egész Közel-Keletre kiterjedő 50 évvel ezelőtti háború – olvasható az atv.hu-n.
A jövőbeli árakról a cégvezető kifejtette, hogy január 1-től 41 forinttal fog emelkedni a jövedéki adó. Emellett a kőolaj árára a Hamasz és az Izrael közötti éles konfliktus is hathat.
A harcok kitörésekor emelkedett 90 dollár fölé kőolaj ára, de azóta kisimult ez a szint, mert nem alakult ki ellátási zavar, a piac ugyanis általában ilyen helyzetben ettől tart. A földgáz területén emelkedett az ár 50 százalékkal, mert Izrael leállította a saját gázkitermelését, és Egyiptomból vezetéken vásárol ebből az energiahordozóból.
Hernádi Zsolt szerint szerint radikális olajár-emelkedést hozhat az ukrajnai, illetve az izraeli háború „kettőse” is.
Január 1-től 41 forinttal fog emelkedni a jövedéki adó, ennyivel tehát már biztosan drágább lesz az üzemanyag – mondta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
Az interjúban – egyebek, így a Corvinus Egyetem vizsgabotránya mellett – arról is beszélt, hogy a Világbank előrejelzése szerint radikális olajár-emelkedést hozhat az ukrajnai, illetve az izraeli háború „kettőse”, ami miatt a közeljövőben jelentősen növekedhet az üzemanyagok ára.
2023 első kilenc hónapjában „normalizálódtak az eredmények”, miután a nyersanyagárak az előző évben látott magas szintről visszaestek – így kommentálta a Portfolio szerint az OMV vezére, hogy 2023 harmadik negyedévében (júliustól októberig) 62 százalékkal 1,33 milliárd euróra esett az osztrák cég tisztított (CCS) működési eredménye az előző év azonos időszakához képest.
A tisztított nettó eredmény is csökkent, 64 százalékkal 431 millió euróra. Az elemzői konszenzus jóval magasabb eredményeket, 1,49 milliárd eurós működési eredményt és 657 millió eurós nettó nyereséget jósolt.
Azért halnak meg a katonáink, hogy mi itt élhessünk – kijeviek, akik hazatértek
Bár a magyarországi tarifa a harmadik negyedév során a szomszédos országokkal együtt számolt nyolc ország közül szinte töretlenül a harmadik legdrágábbnak számított, október második hetében a negyedik, a harmadikban pedig az ötödik legdrágább helyre került, ahonnan most lényegében visszatért „megszokott” helyére – olvasható a lapban.
A hazai gázolajár – benzinénél hagyományosan kedvezőtlenebb – térségi helyezése hasonló hullámzást írt le. Míg júliusban a dízel a negyedik legdrágábbnak számított, az augusztust és a szeptembert már itt is a harmadik legrosszabb szint jellemezte. Október második hetétől viszont a termék a 4., majd az 5. legdrágább helyre került, majd mostanra visszakerült a 4. legdrágábbra.
Orbán Viktor szeptember 25-i beszédében a tavalyi üzemanyagárstop újbóli bevezetésével fenyegette meg a hazai „kereskedőket”. Szavai szerint, ha azok „nem tudják vagy nem akarják” féken tartani a – hazai inflációs mutatóban kétségkívül igen komoly tételnek számító – üzemanyárakat, a kormány ismét „beavatkozik”. Másnap Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, ennek szellemében, Ratatics Péterrel, a nagy hazai láncokat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) elnökével, a Mol csoportszintű fogyasztói szolgáltatási üzletágának ügyvezetőjével folyamatos adatszolgáltatásban állapodott meg.
(A szerző az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)
Ismét felerősödtek az inflációs félelmek az elemzők körében, miután az amerikai inflációs mutató több mint egy év csökkenő tendenciája után újra emelkedésnek indult. Az aggodalmat támogatta a nyersolaj árának június óta bekövetkezett, dollárban mérve több mint 30 százalékos emelkedése, majd október elején az Izraelben bekövetkezett terrortámadást követően az olajárak újabb nagymértékű megugrása. Adódik a kérdés, hogy az olajárak ilyen mértékű emelkedése, és esetleges további növekedése milyen hatással lehet az inflációra, illetve lakossági fogyasztásra.
Az inflációs nyomás világszerte enyhülőben van, és sok gazdaságban elérkeztünk a szigorú monetáris politika végéhez, amikor már csak nagyon kicsi hiányzik a jegybanki inflációs célok eléréséhez. Mint ahogy a legtöbb játékban, itt is a végjáték a legnehezebb, és ilyenkor a legnagyobb a tétje a hibázásnak. Ez az USA példáján szemléltetve azt jelenti, hogy míg az amerikai infláció viszonylag könnyen és egyenletesen csökkent tavaly június óta 9 százalékról 3 százalék környékére, addig a 3 százalékról lehozni a két százalékos szintre sokkal nehezebb feladat lesz. Ezt maga a Fed is beismeri, ugyanis a legutóbbi előrejelzése alapján a következő két évben nem várható az inflációs célszintre való csökkenése. Nem csoda, hogy a jegybankok világszerte adatvezérelt, és a szokásosnál óvatosabb üzemmódba kapcsoltak, inkább tovább tartva magasan a kamatokat – és csak akkor csökkentve azokat, amikor az infláció már ténylegesen a célszinten tartózkodik -, minthogy korán kezdjenek lazítani, és az infláció újból szárnyra kapjon.
Jelenleg a Hamász is abban érdekelt, amit az izraeli társadalom is akar: legyen minél véresebb bosszú a válasz az ország történetének legsúlyosabb terrortámadására. Kaiser Ferenc történész szerint ugyanakkor Izrael könnyen elveszítheti a nyugati országok szimpátiáját és hosszabb távon sem lehet érdeke, hogy az ún. Ábrahám-megállapodásokkal épített új külpolitikája kudarcba fulladjon.
Kevés beszélgetés lehet naprakészebb annál, mint amikor egy élő videó közben derül ki, hogy robbanás történt a gázai Al-Ahli kórházban. A Hősök Tere Alapítvány éppen ekkor beszélgetett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) docensével, Kaiser Ferenc történésszel. Kedd este óta annyit lehet tudni, hogy több száz ember szörnyethalt, az okokat még vizsgálják (természetesen mindkét fél egymást vádolja, a bizonyítékokat pedig lehetetlen független forrásból ellenőrizni).
Negyedéves előrejelzését mutatta be a Raiffeisen Bank többek között az euró-forint árfolyamról, az olajárak alakulásáról és az inflációról.
Olajár-drágulásra számítanak a Raiffeisen Bank elemzői az Izrael és a Hamász közötti háború miatt. A két hadviselő fél ugyan jelentéktelen szereplő az olajpiacon, de Irán esetleges aktív részvétele a háborúban erősen megemelné az olajárakat. Irán naponta hárommillió hordó olajat termel ki, ennek nagy részét India és Kína veszi meg – mondta Blahó Levente, a Raiffeisen elemzője a bank szerdai sajtótájékoztatóján.
Ami a magyar kőolaj-ellátást illeti, ennek nagy része továbbra is Oroszországból érkezik csővezetéken. Van összeköttetés Horvátországgal is, de az Adria-vezetéken egyelőre kevés olaj érkezik az országba. Ez azért okozhat problémát, mert Bulgária az orosz eredetű földgáz tranzitjára megawattóránként 20 leva energia-hozzájárulási költséget vezet be októbertől, ami miatt Szijjártó Péter azzal fenyegetett, leállítja a Bulgárián keresztül érkező orosz gázszállítást. Az új költség az Orbán Viktor által a kormány ütőerének nevezett Török Áramlat vezetéket érinti.