Best WordPress Hosting
 

A külföldi befektetők összeszerelőüzemeire épített gazdaságban a GDP nőhet, de a bérek alig

Évi ezer euróval csökkent az egy hollandiai lakosra jutó jövedelem, miután a statisztikai hivatal újraszámolta a multinacionális vállalatok hatását a helyi gazdaságra. Az ország GDP-je nem változott, ellenben a 2021-re számított bruttó nemzeti jövedelem (GNI) értékét 1,9 százalékkal kellett csökkenteni.

Nem véletlen, hogy Hollandia esetében jelentős a hatás: az ország a nemzetközi adóelkerülés egyik legkárosabb szereplője, évente 60 milliárd dollár adókiesést okoz a holland adóoptimalizáció segítésére kialakított adó- és jogrendszer a világ többi országának. A rendkívül alacsony pénzügyi transzparencia fontos az adóelkerülő konstrukcióhoz, de egyben a statisztikai hivatal dolgát is megnehezíti.

Az adóelkerülés fontos szerepet játszik abban, hogy egy országban mekkora jövedelem marad a helyben megtermelt gazdasági teljesítményből. Ha magas a külföldi tulajdon aránya, alacsonyak a tőkét terhelő adók, az adóelkerülést segítik a jogszabályok, akkor hiába magas a kimutatott GDP, ebből a helyi lakosságnak munka- vagy tőkejövedelemként kevés marad. Ebben az összehasonlításban pedig Magyarország az egyik legrosszabb eredményeket mutatja.

Korai még az infláció feletti győzelmet ünnepelni

(A szerző a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Novemberben újabb szakaszához érkezett a gazdaságpolitika kudarcaiért – például a magas inflációért és a recesszióért – viselt felelősségről folyó folytatásos kormányzati színjáték. Az adatok alapján ugyanis gyakorlatilag bizonyossá vált, hogy az év elején elhangzott két miniszterelnöki cél közül az egyszámjegyű év végi infláció teljesülni fog, a gazdasági visszaesés idei elkerülése viszont nem. Mivel a kormány az inflációért sokáig az MNB egyoldalú felelősségét hangsúlyozta, már az ősz elején megkezdődött egy kommunikációs fordulat. Miközben a kormány az infláció emelkedéséért – a külső folyamatokon kívül – továbbra is a jegybankot tette felelőssé, a csökkenést már saját beavatkozásainak tulajdonította. Holott a világgazdasági folyamatokon kívül az áremelkedésben valójában a felelőtlenül költekező választási gazdaságpolitikának, az áremelkedés lassulásában pedig a megszorításoknak volt döntő szerepe. 

Még nem sikerült legyőzni az inflációt 

Brutális összegek mozogtak az állampapír-hajrában

Múlt héten véget ért egy korszak, mostantól másfél évig nem lehet inflációkövető Prémium Magyar Állampapírt venni. Van ugyan új PMÁP-sorozat, de az első 1,5 évben fix kamatot fizet, és rövid távon jóval kedvezőtlenebb megtérüléssel kecsegtet. Ennek következtében hatalmas összegek mozdultak meg az utolsó napokban: a befektetők igyekeztek lecsapni a hamarosan megszűnő lehetőségre.

Az Államadósság Kezelő Központ november 22-én jelentette be, hogy az eredetileg tervezett időpontnál jóval korábban, már november 28-án lezárja az inflációkövető állampapír értékesítését. Az új Prémium Magyar Állampapír-sorozat kamatozása az első 1,5 évben nem követi az inflációt, hanem elődjénél jóval alacsonyabb (évi 9,9%-os) fix kamatot fizet, emlékeztetett Forbes.hu-nak is eljuttatott közleményében a Bankmonitor.

Rekordösszegben fogyott a régi PMÁP

Itt a karácsony, Trump nyár végi börtönfotója furcsán kelt új életre

Donald Trump korábbi amerikai elnököt is megcsapta a karácsony szele, úgyhogy tovább bővítette a saját arcképével díszített tárgyak körét: ezúttal csomagolópapírra és egy limitált kiadású karácsonyi zoknira nyomtatták rá a republikánus elnökjelöltségre pályázó Trump fejét.

Méghozzá azt börtönfotót (egy Mikulás-sapkával megspékelve), ami augusztusban készült róla. Ahogyan arról mi is írtunk, Trump idén augusztusban adta fel magát a Georgiában lévő Fulton megyei börtönben. Ez volt a negyedik alkalom 2023-ban, hogy erre kényszerült. Ezúttal amiatt a vád miatt kellett megjelennie, hogy bizalmasai segítségével a 2020-as választás eredményét akarta megváltoztatni Georgia államban. Itt kis előnnyel, de Joe Biden nyert. Trump az első exelnök az Egyesült Államok történelmében, akiről rabosítási fotó készült. A börtönbe azonban nem vonult be, fél óra után 200 ezer dolláros óvadék letételét követően távozhatott.

Íme, a börtönfotó, amit az X-re (Twitter) is kitett.

Itt az Aliexpress és a Shein új kínai kihívója

Megérkezett a Temu, az Aliexpress és a Shein új, szintén kínai kihívója, ami brutális harmadik negyedévet zárva majdnem duplájára növelte forgalmát.

Profin fotózott termékek, akár 90 százalékos akciók: egyre többször jönnek szembe a közösségi médiában a Temu termékei és szaporodnak a Facebook-csoportokban az olyan kérdések, hogy „ti vásároltatok már a Temun?”, „miért ennyire olcsó?”, „milyen minőség?”.

A Temu applikáció mögött álló PPD rekord negyedévet zárt, és még az Alibaba-alapító Jack Ma is megdicsérte őket, írta a RetailDetail kereskedelmi szakportál.

Manipulálták a számítást, hogy egy számjegyű legyen az infláció?

Októberben valójában tíz százaléknál magasabb volt az infláció, a 9,9 százalékot a KSH számítási módszertanának megváltoztatásával hozták ki – állítják a szakértők.

Több közgazdász is kételkedik abban, hogy októberben 10 százalék alá csökkent volna az infláció – írja a Népszava. A mutató 9,9 százalékra csökkenését a szakértők kizárólag a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) módszertanának tudják be.

Ha a KSH a korábbi években használt módszertan alapján számította volna ki az energiaárak változását, akkor az infláció októberben valahol 11-12 százalék között lett volna.

Ki nem találnád, mennyit kell fizetnünk naponta azért, mert a kormány nem hajt végre egy bírósági ítéletet

Napi 5468 eurót kellene kifizetnie Magyarországnak 2020 decemberéig visszamenőleg, mert nem hajt végre egy uniós bírósági ítéletet. Ha továbbra sem fizet a kormány, levonhatják az országnak járó támogatásokból.

Az Európai Bizottság (EB) 2022. februárjában perelte be Magyarországot, amiért az nem hajtott végre egy európai bírósági ítéletet. Az ügyben november 30-án tartottak tárgyalást az Európai Unió Bíróságán (EUB), az EB azt kéri, hogy napi pénzbírságot adjanak Magyarországnak az ítélet figyelmen kívül hagyása miatt, írja a Népszava.

Az EUB még 2020. decemberében állapította meg, hogy a magyar menekültügyi szabályok több ponton is összeegyeztethetetlenek az uniós joggal. Az ítéletet késlekedés nélkül végre kellett volna hajtani, amit a magyarországi hatóságok nagyrészt nem nem tettek meg.

Orbán újabb levelét is megírta, így készül a kormányfő az EU-csúcsra

Megint levélben kéri Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét a magyar miniszterelnök az uniós állam- és kormányfők jövő heti csúcstalálkozója előtt, hogy a napirendi pontok közé se vegyék fel Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak kérdését.

Vannak várakozások, melyek szerint az Európai Tanácsban döntés születhet az ukrán EU-csatlakozáshoz szükséges tárgyalások megkezdéséről. A politikai és technikai előkészületek jelenlegi állapota alapján ezek a várakozások megalapozatlanok

– olvasható abban az Orbán Viktor által jegyzet levélben, melyben a magyar miniszterelnök Ukrajna csatlakozásának levételét követeli a jövő heti EU-s csúcs napirendjétől. Az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek címzett, angol nyelvű szöveg a Bloomberg-en jelent meg.

Nem jut a lakossági napelemes pályázatokra az érkező uniós forrásokból?

Az immár két éve kiírt lakossági napelemes pályázat igénylői és kivitelezői továbbra sem tudják, mikor juthatnak hozzá a pénzükhöz.

Csaknem egymilliárd eurónyi uniós forráshoz juthat jövőre Magyarország, amelyet kifejezetten zöldenergiához köthető projektekre oszthatnak szét. Ám ebből a kalapból nem részesülhetnek az immár két éve kiírt lakossági napelemes pályázat igénylői és kivitelezői, akik továbbra sem tudják, mikor juthatnak hozzá a pénzükhöz, írja a 24.hu.

Arról, hogy milyen uniós forrás, hogyan én mikor érkezhet meg Magyarországra, ebben a cikkünkben bővebben írtunk. Most a 24.hu azt vizsgálta meg, hogy mire akarja elkölteni a kormány azt a 2024-ben két részletben, előlegként érkező egymilliárdos forrást, amelyet a RePowerEU program fejlesztéseire kell fordítani, és ami kifejezetten a megújuló energiára és az orosz fosszilis energiahordozóktól való függetlenedést segítő programokra fordítandó.

Megvan, milyen termékekkel bővül a kormány árfigyelője

Újabb 18 termékkörben lehet árcsökkenés – kibővülhet és 2024-ben is folytatódik az online árfigyelő rendszer, közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

Új termékkörként bekerülhetnek az online árfigyelőbe az ételallergiások által leggyakrabban fogyasztott laktóz- és gluténmentes termékek, valamint marha- és a kacsahús is, derül ki az MTI cikkéből. Így összesen már 80 termékköre terjedne ki az árfigyelés. Hétfőn este meg is jelent a kormány honlapján  a társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezet.

Ahogyan arról mi is írtunk, a Gazdasági Versenyhivatal 2023. július 1-jén indította el az árfigyelő rendszert, a minisztérium szerint az online árfigyelő az árak összehasonlíthatóságán keresztül jelentősen fokozta a versenyt a kiskereskedelmi üzletek között. Indulása óta az eddig megfigyelt 62 termékkategóriából 50 termékkategóriában, átlagosan 5,5 százalékkal csökkentek az átlagárak. Az árfigyelőnek az indulása óta több mint 1,4 millió látogatója volt, a szabadszavas keresések száma pedig átlépte a 850 ezret.

A fideszeseknek fájt legjobban az infláció, de valahogy mégsem lettek kevésbé fideszesek. Kiderült miért

Először kaphatunk komplex képet arról egy kutatásból, mennyire és hogyan működik a kormány felelősség-áthárító stratégiája. Az is kiderült mi a közös a tiktokkerekben meg a Blikk-fogyasztókban.

November végén jelent meg a Policy Solutions legfrissebb kutatása a magyarok problématérképéről, amiből az általános tendenciák mellett kiderült az is, hogy az egyes pártpreferenciákhoz tartozó csoportok milyen főbb problémákkal küzdenek az életükben és hogy ezekért kiket tartanak felelősnek.

A kutatásról Bíró-Nagy András (borítóképünkön), a Policy Solutions igazgatója beszélt az Új Egyenlőségnek.

Nem vásárolják vissza az állampapírokat? Itt a hivatalos válasz

A napokban hangsúlyos témára reagált az Államadósság Kezelő Központ-vezér Kurali Zoltán.

Az utóbbi napokban több portál széles körben foglalkozott az állampapírok visszaváltásával, miután az államkincstáron megjelent kérdőívben az ÁKK rákérdezett a tulajdonosoknál, mennyire ismerik az állampapír lejárat előtti eladhatóságának szabályait. Több elmélet szerint ezzel már a 99 százalékos visszaváltási árfolyam megváltoztatásának fogadtatását „tesztelték”.

Varga Mihály üzenete után az ÁKK-vezér Kurali Zoltán Portfolionak adott interjújából is kiderül, hogy

Kapaszkodj meg: ennyibe fog kerülni idén a karácsonyfa

Váratlan fordulat a fenyőáraknál: jóval az infláció alatt lehet majd a karácsonyfát vásárolni.

Alig a tavalyi ár felett juthatnak idén a vásárlók fenyőhöz: a lucfenyőt 5, az ezüstfenyőt 6, míg a nordmann fenyőt 8 ezer forint körüli méterenkénti áron kínálják az utcai és piaci standokon megjelent alkalmi fenyőárusok. Az Agroinform.hu múlt heti felméréséből többek között az derül ki, hogy a vásárlók 52 százaléka tervez legalább 7 ezer forintot költeni erre a célra, ezen belül 23 százaléknyian terveznek 10 ezer forintnál nagyobb kiadást.

Itt a babaváró-véghajrá, mutatjuk a banki akciókat

Akciókkal várják a bankok az ügyfeleket a babaváró-véghajrában.

Már csak szűk 3 hetük maradt a Babaváró hitel igénylésének elindítására azoknak a házaspároknak, ahol a feleség életkora 30 és 40 év között van, és amelyek szeretnék még kihasználni az öt éves türelmi időt a gyermekvállalásra. 2024. január 1-jétől ők már csak akkor jogosultak a kamatmentesen törleszthető hitelre, ha legalább 12 hetes várandósságot igazolnak – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakportál.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu alapítója kiemeli: aki még idén szeretne a jelenlegi feltételek mellett Babaváró hitelt igényelni, annak nem szabad megfeledkeznie arról, hogy az ünnepi időszakban a bankok leterheltebbek, és a nyitvatartási idők is eltérhetnek a szokásostól.

Gyengül a forint, átbillen a lélektani határon?

Újra közel a lélektani határ.

A pénteki erősödés után újra araszol a 380-as euróár felé a magyar valuta: minimális gyengüléssel 378,77 forinton áll az EURHUF hétfő kora reggel, cikkünk írásának pillanatában. A forintnak legutóbb november utolsó szerdáján sikerült jelentősebben eltávolodni ettől a gravitációs vonaltól: ekkor 376 körül mozgott az árfolyam.

Hiába lépett az MNB, a bankok nem engednek

November után december elején is elmaradt a bankoknál a hitelkamatok csökkentése. Hiába vágja folyamatosan most már az alapkamatot az MNB, a pénzintézetek alig reagálnak rá. A lakáshitelek kamatát két hónapja befagyasztotta az október eleje óta alkalmazott kamatplafon, és hiába nem érinti ez a korlát, a személyi kölcsönnél sincs változás.

December elején megismétlődött a novemberi forgatókönyv a lakossági hitelpiacon, csak mutatóban volt olyan bank, amelyik csökkentett valamelyik kölcsönének kamatán. Az önkéntes kamatplafon alatt lévő lakáshitelek árához pedig még véletlenül sem nyúltak – derül ki a Bank360.hu havi kamatfigyelőjéből. A Magyar Nemzeti Bank pedig nem állt le a májusi óta tartó kamatcsökkentésekkel, és már az alapkamatát vágta októberben és novemberben, összesen 1,5 százalékkal. 

Recesszió, reálbércsökkenés, kifilézett állampapír. Meghalt Kissinger.

Itt a Visszajáró, a Forbes.hu új, hétvégi sorozata. Minden héten összefoglaljuk, mi történt – vagy mi vár a pénztárcánkra.

Már biztos a recesszió

A héten a legfrissebb GDP adatsor is megérkezetett, már biztos, hogy csökkenni fog az éves bruttó hazai össztermék értéke. Az idei év első három negyedévében a magyar gazdaságban 1,2%-os visszaesés volt tapasztalható, így 2023-ban biztosra vehetjük a recessziót. A 2024-es kilátások egyelőre elég bizonytalanok, az európai gazdaság továbbra is gyengélkedik, az uniós források beáramlásának idejéről és mértékéről sincs biztos információnk. A vállalatok és a lakosság is küzd a régóta tartó magas inflációval, a reálbérek – korábbi hónapokban mért – súlyos csökkenése a szolgáltatások csökkenésén keresztül gyűrűzik tovább – olvasható le a KSH adatairól.

Eljött az üzemi szintű kibertámadások korszaka, bárki célpontja lehet az üzleti tervvel készülő csalóknak

Soha nem történt annyi banki csalás Magyarországon, mint az idei első félévben. Az átutalásos – elektronikus pénzforgalmi – átverések száma a négyszeresére, az eltulajdonított összeg pedig csaknem a két és félszeresére nőtt az előző évihez képest, meghaladva a rekordnak számító 8 milliárd forintot. A kártyás csalások esetében is több mint 3,5 milliárd forintot loptak el a csalók az első félévben.

Kifinomult technikák

Számos oka van az online csalások megugrásának, de az egyik legfontosabb az internetezők számának felfutása. Magyarországon ma 5,7 millió ember használja az internetet, akik közül egymillióan a járvány óta vannak fenn – ők tapasztalatlanságuk miatt különösen könnyű célpontnak számítanak. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy 22 százalékuk, minden ötödik magyar felhasználó vált már online csalás áldozatává.*A Médiaunió Alapítvány IPSOS-szal együttműködésben készített kutatása szerint.