Nap: 2024. április 24.
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
A szerző független pénzügyi szakértő. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.
Az infláció alakulása az elmúlt fél évben nagyon érdekes volt, nemcsak magyar, de nemzetközi viszonylatban is. Az amerikai inflációs pálya, amely alapvetően határozza meg a világ pénzpiacain elérhető hozamokat, hozamfelárakat, különösen fontos a fejlődő piacok, így Magyarország számára is.
A 2022-ben kitört háborút követő energiaár-robbanás, a munkaerőpiac folyamatos feszessége, a covid közbeni/utáni ingyen pénzek, a gazdaságok túlhevülésétől való félelem arra késztette a jegybankokat, hogy erőteljes kamatemelési ciklust kezdjenek el 2022 második felében. Tavaly aztán – nagyrészt azért, mert az energiasokk időközben elmúlt – az infláció erőteljes esésbe kapcsolt, és a kötvénypiacok elkezdték árazni, hogy a jegybankok mikor és milyen mértékben állnak neki a kamatcsökkentésnek.
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Az alaptörvényben fontos szerepet kap a környezetvédelem, a kérdés csak az, hogy mit ér ez a gyakorlatban
Méh útvonal és hódszafari. Hódít az újturizmus Európa városaiban és itthon is
Országos összesítő
Országos összesítő
Kitiltja a kényszermunkával készült termékeket az EU
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta azt az új jogszabályt, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy betiltsa a kényszermunkával előállított termékek értékesítését, behozatalát és kivitelét.
A 555 szavazattal, 6 ellenében és 45 tartózkodással elfogadott jogszabály szerint a tagállamok hatóságai és az Európai Bizottság megvizsgálhatják majd a gyanús árukat, ellátási láncokat és gyártókat, és ha egy termékről bebizonyosodik, hogy kényszermunka alkalmazásával készült, akkor azt többé nem lehet majd az uniós piacon – beleértve az internetet is – értékesíteni. Az ilyen szállítmányokat az EU határainál feltartóztatják.
A vizsgálatok lefolytatására vonatkozó döntések alapjának tényszerű és ellenőrizhető információknak kell lenniük, amelyeket például nemzetközi szervezetektől, együttműködő hatóságoktól és visszaélést bejelentő személytől kaphatnak a hatóságok. Számos kockázati tényezőt és kritériumot vesznek majd figyelembe, egyebek között az államilag elrendelt kényszermunka elterjedtségét bizonyos gazdasági ágazatokban és földrajzi területeken.
Országos határrendészeti összesítő
Országos határrendészeti összesítő
Lejárt a várakozási időnk – Nem halogathatjuk tovább az épületeink felújítását
Két éven át tartó tárgyalások után az Európai Parlament és a Tanács is elfogadta az új Épületenergetikai Irányelvet. Nem véletlen, hogy a Zöld megállapodást szolgáló Fit for 55 jogszabálycsomag utolsó elemére ilyen sokat kellett várni. Az irányelv ambiciózus célt tűzött ki: a 2050-re széndioxid-kibocsátás mentes épületállomány elérését. A csomag, két másik elemével – az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiafelhasználás terjedését előíró irányelvekkel – kiegészülve óriási energetikai fejlesztést vár el az épületszektorban. Most a tagállamokon a sor, hogy az irányelvet átültessék, amire ugyan két évük van, de a nagyratörő célok miatt a megvalósítást már holnap el kell kezdeni. Ezen múlik, hogy a felújítási stratégiában foglalt célok valósággá váljanak: vagyis, hogy a következő két és fél évtizedben az épületfelújítások száma és mélysége (alapossága) egyaránt többszörösére növekedjen – derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet témában végzett kutatásából.
Az európai épületek háromnegyede nem energiahatékony, emiatt az épületszektor felelős az EU végső energiafogyasztásának 40 %-áért, az energiával kapcsolatos üvegházhatásúgáz-kibocsátás több mint harmadáért. Pazarló épületeink itthon is 42%-át adják a hazai végső energiafelhasználásnak, ami a Nemzeti Energia- és Klímatervben is hivatkozott becslések szerint már költségoptimális felújítással is közel felére lenne csökkenthető. A Felújítási hullám stratégia és az újonnan elfogadott irányelv alapján azonban még a költségoptimális szintnél is tovább kell mennünk, és az épületek fogyasztását két és fél évtizeden belül korszerűsítéssel minimálisra kell csökkenteni. Az állomány évi 2-3%-át kell mélyfelújítással megújítanunk a mai szinte nulla arányhoz képest.
A mélyfelújítás új irányelvi fogalma a nulla-kibocsátású épülethez kötődik: 2030 előtt a közel-nulla követelményszint elérése, 2030 után pedig a nulla-kibocsátású épület követelményének eléréséhez szükséges felújítást jelenti.