Best WordPress Hosting
 

Lettország megkezdte a tartózkodási engedély nélküli oroszok kiutasítását

Lettország kiutasít hat olyan orosz állampolgárt, akiknek nincs érvényes tartózkodási engedélyük – közölte a rigai bevándorlási hivatal vezetője pénteken. Maira Roze a lett televízióban elmondta: két orosz állampolgár már el is hagyta Lettországot, a másik négynek 30 napon belül kell távoznia.

Ez az első alkalom, hogy Lettország kiutasít orosz állampolgárokat a bevándorlási törvény 2022 őszén – Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt – elfogadott módosítása alapján, amely szigorította az orosz állampolgárok tartózkodási engedélyére vonatkozó szabályokat. A rendelkezés értelmében, ha valaki orosz útlevéllel akar Lettországban élni, akkor határozatlan idejű tartózkodási engedélyt kell kérnie, amelynek feltétele – bizonyos kivételektől eltekintve – a mindennapi élethez szükséges lett nyelvismeret bizonyítása.

A hatóságok szerint a szigorítás mintegy ezer embert érinthet, de több mint egyötödük már továbbutazott másik uniós tagállamba. Csaknem két tucat további érintettnek még igazolnia kell azokat a családi okokat, amelyek lehetővé teszik további tartózkodásukat. A többiek esetében a határőrség ellenőrzi, hogy a bejelentett lakcímükön tartózkodnak-e, és indokolt esetben elrendelhetik kiutasításukat – mondta Roze az MTI tudósítása szerint.

Az orosz hadseregbe toboroztak katonákat Indiában

Az indiai hatóságok több embert őrizetbe vettek olyan embercsempész-hálózathoz való tartozás gyanújával, mely jól fizető oroszországi munkát ígérve valójában az orosz hadsereg ukrajnai háborújához toborzott embereket.

A tájékoztatás szerint a központi nyomozóiroda (CBI) emberei 13 körzetben tartottak razziát és többeket kihallgattak. Megállapították továbbá, hogy az emberkereskedők elsősorban a közösségi oldalakon, illetve a YouTube-on keresztül toboroztak érdeklődőket „jól fizető oroszországi munkára”.

A jelentkezőket azonban akaratuk ellenére az ukrajnai frontra szállították, emelték ki a közleményben, hozzátéve, hogy már legalább 35 ilyen esetről tudni.

Macron: Ha az oroszok áttörik a frontot, csapatokat küldhetünk Ukrajnába

Franciaország csapatokat küldhet Ukrajnába, ha az oroszok áttörik a frontot Kijev vagy Odessza felé – erről maga a francia elnök, Emmanuel Macron beszélt francia képviselőknek a L’Independant szerint. A találkozón részt vett egyik képviselő szerint Macron térképen mutatta meg a lehetséges orosz támadások irányát.

French President Macron told members of Parliament that France could send troops to Ukraine if Russia breaks through the frontlines to Odesa or Kyiv (L’Independant) pic.twitter.com/HqHnClzmHu

— Ukraine Battle Map (@ukraine_map) March 8, 2024

Több halálos áldozata van a csütörtöki orosz rakétatámadásoknak

Több halálos és sebesült áldozatuk van az orosz hadsereg csütörtöki rakétatámadásainak az észak-ukrajnai Szumi városában, valamint Harkiv és Csernyihiv megyében a péntek reggeli ukrán médiajelentések szerint. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök esti videóbeszédében részvétét fejezte ki a Szumiban életüket vesztett áldozatok hozzátartozóinak. Az áldozatok száma egyelőre ismeretlen. A csütörtök délutáni támadásban egy kórház és egy iskola is károkat szenvedett.

Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója pénteken a Telegram üzenetküldő szolgáltatáson azt írta, hogy a Harkiv megyei Kupjanszkot ért orosz rakétatámadásban két polgári személy lelte halálát. A Csuhujiv elleni támadásnak pedig legkevesebb két sebesült áldozata van, és több épület megrongálódott, köztük egy kilencemeletes lakóépület, valamint egy szálloda. Szinyehubov azt is közölte, hogy Harkiv megyében 57 település kötelező evakuálását rendelték el, és a lakosság kitelepítését a helyi hatóságok és önkéntesek segítségével kezdik meg.

Csernyihiv megyében legalább egy halottja van az orosz tüzérségi támadásnak – közölte Vjacseszlav Csausz, az észak-ukrajnai megye kormányzója a Telegramon.

Biden: Ukrajna képes megállítani Putyint, ha…

Ukrajna képes megállítani Vlagyimir Putyint, ha mi kiállunk Ukrajna mellett, és ellátjuk fegyverekkel, amelyekkel meg tudják magukat védeni – mondta Joe Biden amerikai elnök évértékelő beszédében a kongresszus előtt. Szavait mindkét tábor megtapsolta, még a republikánus házelnök, Mike Johnson is tapsolt, aki hónapok óta nem engedi szavazásra bocsátani az Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros csomagot, ami érzékeny veszteséget okoz az ukrán haderőnek.

Az évértékelőn részt vett a svéd kormányfő, Ulf Kristersson is, akit Biden név szerint említett, amikor bejelentette, hogy Svédország csatlakozott a NATO-hoz. „Miniszterelnök úr, üdvözöljük a világ legerősebb katonai szövetségében” – mondta Biden, és erre  még a republikánusok is felállva tapsoltak Mike Johnsonnal együtt.

US President Biden delivered an absolutely powerful speech at his SOTU. When it came to Ukraine:

Az időuralás mint politikai cselekvés

Herman János: NATO-jubileumok Putyin és Trump idején

Egyelőre a Nyugat világosabban látja azt, hogy mit nem tehet meg, mint azt, hogy mit kell tennie. A NATO nem vonulhat fel Oroszország ellen. Másrészt nem is hagyhatja cserben Ukrajnát, hiszen annak veresége a nyugati befolyás összeomlását hozhatná magával. Előbb Európa nagy részén, majd sokfelé, szerte a világban. A szakértők, a tervezők már felvázolták egy cselekvési program fő irányait. A legfontosabb a fegyver- és hadianyaggyártás növelése és felgyorsítása.

Mi ez?

Svédország hivatalosan is a NATO-tagja lett

Svédország hivatalosan is a NATO tagjává vált csütörtökön, miután Ulf Kristersson svéd miniszterelnök letétbe helyezte országa csatlakozásának ratifikációs okmányait az amerikai külügyminisztériumban Antony Blinken tárcavezető jelenlétében. Svédország az észak-atlanti szövetség 32. tagállama lett, szakítva a második világháború óta folytatott semlegességi politikával.

A jó dolgok azokkal történnek, akik várnak. A csatlakozás ratifikációs okmányainak befogadásával hadd legyek én az első, aki üdvözli Svédországot a washingtoni szerződés részes feleként és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének 32. tagjaként

mondta Blinken. „Nem volt könnyű menet, de úgy vélem, már az első naptól fogva tudtuk, hogy ma itt leszünk, és most itt is vagyunk” – mondta Blinken.

Orbán: Magyarország érdeke az uniós és a NATO-tagság, a blokkosodás azonban nem

A világban végbemenő változásokról, a magyar külpolitika stratégiai irányairól beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Külgazdasági és Külügyminisztériumban a szokásos éves nagyköveti értekezleten kedden délelőtt – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

Megszűnt a Nyugat hegemóniája, ezt ma már senki sem vitatja, adatokkal jól alátámasztható – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: új világrend van kialakulóban, folyamatosan értékelni, elemezni kell a helyzetet. Láthatóan a világgazdaságot geopolitikai blokkokra akarják szétszakítani, és óriási nyomást helyeznek azokra az államokra, így Magyarországra is, amelyek a szuverenista álláspontot képviselik – folytatta a kormányfő.

Egy blokkba betagozódva nagyon szűk a mozgástér, ezért Magyarországnak az európai uniós és a NATO-tagság érdekében áll ugyan, a blokkosodás azonban nem. Emiatt erősíteni fogjuk szövetségünket a többi szuverenista országgal – jelezte.

Buying Swedish aircraft to prevent loss of face: the significance of the Gripen-deal

The Hungarian parliament approved Sweden’s membership in NATO through its Monday voting session. Hungary was the last among the members of the North Atlantic defence alliance to approve the Scandinavian state’s accession. Earlier, for example in February last year, the Ministry of Foreign Affairs had emphasised that Hungary would not be the last to sign the ratification. In the end, Hungary dragged the case out for more than a year and a half – Sweden, along with Finland, had announced in the spring of 2022 that they would join NATO. While Finland’s accession was approved by both the Turkish and Hungarian parliaments last year, their Western neighbour was kept waiting by Hungary until now.

All this is particularly strange considering that one of the key branches of the Hungarian military, the air force, is fundamentally based on Sweden’s Gripen fighter jets – Saab’s JAS-39 model. JAS is an abbreviation referring to the three fundamental roles of the aircraft: Jakt (interceptor fighter), Attack (bombing and air-to-surface missile attacks), and Spaning (reconnaissance).

Previously, the internal division within Fidesz’s parliamentary faction was cited as the reason for delaying Sweden’s NATO accession on the government side. In reality, there was only one person in the group of representatives known to openly oppose the Scandinavian country’s NATO membership. And in fact, this representative

Szemtanú szedi ízekre Putyin hazugságait – a Nyugat nem szegte meg semmilyen ígéretét

Az ukrajnai háború második évfordulója kapcsán ismét kiújult a vita a felelősség kérdéséről. Vlagyimir Putyin minapi interjúja nyomán az álláspontját támogatók újfent arra hivatkoznak: az Egyesült Államok és a NATO provokálta ki Ukrajna megtámadását, amikor Oroszország „jogos biztonsági igényeit figyelmen kívül hagyva” úgymond folyamatosan terjeszkedett Kelet felé. A magyar NATO-csatlakozás egyik kulcsszereplője volt Jeszenszky Géza, Antall József külügyminisztere, aki személyes emlékeken is alapuló írásában most felidézi: Oroszország a katonai szövetség egyik bővítési hulláma ellen sem tiltakozott. A NATO pedig olyannyira figyelt az orosz érzékenységre, hogy eleinte fel sem akarta venni a kommunizmustól frissen szabadult államokat, 2008-ban pedig Moszkva miatt utasította el Ukrajna felvételét. A NATO–Oroszország-történet tényszerűen.

„Ez a gép a maga áráért messze a legjobb a világon” – NATO-szakértő Gripen-beszerzésről, svédekről, oroszokról

A svédek csatlakozásával a Balti-tenger lényegében NATO-beltengerré változott, de az oroszokat jobban zavarhatja a finn belépés – mondja podcastunkban Siklósi Péter biztonságpolitikai szakértő, korábbi védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkár. Az újabb svéd–magyar Gripen-megállapodás tartalma katonai és üzleti titok, de azt lehet tudni, hogy pontosan annyi vadászgépet veszünk, amennyit akartunk. Mennyi esély van a NATO–Oroszország háborúra? Mi az a „medvesárkány” és miért félelmetes? Ki tankol most az oroszoknál?

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból:

Megszavazta a magyar parlament: Svédország a NATO tagja

Elfogadta a magyar parlament Svédország NATO-csatlakozását. Ezzel másfél éves vesszőfutás ért véget a NATO-bővítéssel kapcsolatban.

A csatlakozási szerződés kihirdetésére 188 képviselő szavazott igennel, hatan nemmel. 

Svédország 2022 április 25-én jelentkezett a NATO-ba, Finnországgal közösen. Akkor gyors csatlakozást ígértek a két országnak. Hivatalosan 2022 május 18-án nyújtották be a csatlakozási kérelmet.

Erősíteni kellene Európát katonailag, de ez nem olyan egyszerű

Az orosz-ukrán háború második évfordulója körül Európa számára is egyre aggasztóbb jövőkép rajzolódik ki. Bár a kontinens sok országa az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tagja – amely alapokmánya szerint garantálja, hogy a tagok katonailag segítik egymást egy kívülről érkező támadás esetén -, ám az egység, úgy tűnik, belülről bomlik.

Mi történik akkor, ha Oroszország megtámad egy európai NATO-tagországot, és az Egyesült Államok úgy dönt, hogy nem segít? Ez a kérdés az idei amerikai elnökválasztás miatt egyre gyakrabban merül fel, és nem ok nélkül. A közvélemény-kutatásokban, bár nem utcahosszal, de Donald Trump vezeti a népszerűségi versenyt. Trumpról tudott, hogy elégedetlen a NATO-tagok védelmi költéseivel: egy pártgyűlésen azt is kimondta, hogy ha olyan NATO-országot támadna meg Oroszország, amelyik nem fizeti rendesen a „csekket” (hogy ez miért erős csúsztatás, arról itt írtunk bővebben), akkor nem tenne semmit, sőt, igazából bátorítaná az oroszokat, hogy csináljanak az ilyen országokkal azt, amit csak szeretnének. A kijelentés felért egy hidegzuhannyal Európa számára, ami középtávon kívánatos eredményeket is hozhat a védelmi költések megemelésével, de hosszútávon aláássa a NATO-ba vetett bizalmat.

Az Ukrajnának szánt több mint 60 milliárd dolláros amerikai segélycsomag belpolitikai csatározás foglyává vált: a republikánusok nem hajlandóak elfogadni, amíg a demokraták bele nem mennek a szigorúbb határvédelmi intézkedésekbe. Ez szintén csak erősítheti az európai félelmeket azzal kapcsolatban, hogy az USA adott esetben hátrébb lép a konfliktusból, a mostani helyzet pedig egyáltalán nem tűnik biztatónak a fronton.

A magyarok 4 Gripent, a svédek egy NATO-csatlakozást kaptak

Egy érdekalapú döntés után – ahogy fogalmazott Orbán Viktor – jövő hétfőn ratifikálja a magyar parlament Svédország NATO-csatlakozását, amit 2022 júliusa óta különböző indokok miatt halogat a kormány és a Fidesz-KDNP. 

Háttér: Svédország (és Finnország) eddig is szorosan együttműködött a NATO-val, ám a belépéstől vonakodtak, úgy vélték ugyanis, hogy a szövetséghez való csatlakozás felesleges provokációt jelentene Oroszország felé. Ezért sokáig semlegességi, majd elzárkózási politikát folytattak, hogy elkerüljék a feszültséget a térségben meghatározó nagyhatalommal.

Svédország sokáig közvetítői szerepkörre törekedett, a második világháború utáni külpolitikája a többoldalú párbeszédre és a nukleáris leszerelésre összpontosított, majd a hidegháború befejezése után a hadsereg leépítésével erősítette a korábbi álláspontját, a NATO-tagsággal szemben tehát alapvetően ideológiai jellegű érvek szóltak.

Novák Katalin a svéd NATO-csatlakozás zárószavazása előtt kaphat még öt percet

Február 26-án hétfőn kezdődik az Országgyűlés tavaszi ülésszaka, de a jövő héten csak egynapos parlamenti ülés lesz, amibe igyekeznek majd mindent belesűríteni, értesült a hvg.hu.

A lap birtokába jutott a törvényhozás munkarendjét meghatározó szerdai házbizottsági ülésre készített napirend-tervezet, amelynek első pontja a február 26-án a köztársasági elnök lemondó nyilatkozatának tárgyalása. Az Országgyűlés a napirend előtti felszólalások után a lemondó nyilatkozat elfogadásáról vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a köztársasági elnök ötperces időkeretben felszólalhat, de ez nem kötelező. Azt még nem tudni, élni kíván-e a búcsú ilyen gesztusával Novák Katalin az Országgyűlés nyilvánossága előtt.

A hvg.hu emlékeztet, van olyan törvényi lehetőség, hogy a parlament nem fogadja el a lemondást, és szándéka megfontolására kérje fel az államfőt, de az előzmények ismeretében erre nagyon csekély az esély. Erre utal az is, hogy a második napirendi pontként Novák átmenetei helyettesítéséről szóló döntés szerepel.

Valóra vált Orbán Viktor álma: Budapestre látogat pénteken a svéd miniszterelnök

Munkalátogatásra Budapestre utazik Ulf Kristersson, Svédország miniszterelnöke február 23-án. A magyar parlament február 26-án már egészen biztosan megszavazza Svédország NATO-csatlakozását.

Mi történik? Orbán Viktor miniszterelnök meghívására munkalátogatásra Budapestre utazik Ulf Kristersson, Svédország miniszterelnöke február 23-án – jelentette be közleményében Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A találkozó témája Magyarország és Svédország védelmi és biztonságpolitikai együttműködése valamint a magyar soros EU-elnökségre történő felkészülés lesz, de az Európai Unió előtt álló stratégiai menetrendet is áttekintik.

Miért? Mert a kormányoldal, azaz a Fidesz-KDNP éppen kedden jelentette be azt, hogy támogatják Svédország csatlakozását a NATO-hoz, és erről már február 26-án szavazhat is a parlament. A magyar kormány az utolsó, amely nem szavazta meg a svédek csatlakozását, a kormányzati érvek között az is szerepelt, hogy a kabinet ugyan támogatná a tagságot, de a Fidesz-frakciónak vannak kétségei. Aztán Orbán Viktor évértékelője, pontosabban az ott kijelentésként megfogalmazott svéd-csatlakozási támogatás után a Fidesz is „belement” a dologba. Pontosabban Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kérte Svédország Észak-atlanti Szerződéshez (NATO) történő csatlakozása ratifikálásának napirendre vételét a parlament tavaszi ülésszakának első ülésnapján, hétfőn. Kövér László házelnöknek címzett levélben a frakcióvezető azt is jelezte, hogy a ratifikációról szóló törvényjavaslat zárószavazását képviselőcsoportja támogatni kívánja.

Pénteken Budapestre jön a svéd miniszterelnök

Orbán Viktor miniszterelnök meghívására munkalátogatásra Budapestre utazik Ulf Kristersson, Svédország miniszterelnöke február 23-án – jelentette be közleményében Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A találkozó témája Magyarország és Svédország védelmi és biztonságpolitikai együttműködése, valamint a magyar soros EU-elnökségre történő felkészülés lesz. Megbeszélésük során az Európai Unió előtt álló stratégiai menetrendet is áttekintik – közölte Havasi Bertalan.

Hozzátette: Orbán Viktor és Ulf Kristersson a tárgyalás eredményeiről sajtótájékoztatón számol majd be.

Megcáfolja az Index főszerkesztőjét a svéd miniszterelnök nyilatkozata

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök nyilatkozata nagyon ellentmond az Index főszerkesztőjének hétfőn közölt cikkével.