Bár az ukrajnai háború kezdete óta a NATO jelentősen megnövelte a jelenlétét a szövetség keleti határán, sokak szerint ez nem elég arra az esetre, ha Oroszország támadásba lendülne. A Deutsche Welle riportja.
The post Meg tudná védeni Európát a NATO? first appeared on 24.hu.
A vilniusi NATO-csúcstalálkozó eddigi legszürreálisabb pillanata egyértelműen a luxemburgi kormánydelegációhoz kötődik, hiszen Xavier Bettel miniszterelnök, Jean Asselborn EU- és külügyi miniszter, illetve Francois Bausch védelmi miniszter az épp világ körüli turnén lévő Depeche Mode repülőgépével szállt le a litván fővárosban.
A zenekar Memento Mori, azaz Emlékezz a halálra című albumához kapcsolódó koncertek miatt DM-MM feliratot, illetve egy kedves koponyát is magán viselő gép nyilván kisebb derültséget okozott:
Egy háborúban álló ország felvétele a NATO-ba fel sem merülhet
– közölte álláspontját Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden délután közzétett videóüzenetében Ukrajna NATO-tagságáról. A nyilatkozat a vilniusi NATO-csúcs idejére esik, nagyjából ugyanakkorra, amikor Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ígéretet tett: amennyiben a szövetségesek mind egyetértenek, és teljesülnek a feltételek, a NATO meg fogja hívni a soraiba Ukrajnát.
„A mi szempontunkból a legfontosabb az az, hogy a NATO-nak volt korábban egy világos döntése, amelyet minden szövetséges támogatott. Ez arról szólt, hogy a NATO nem részese az Ukrajnában zajló háborúnak, és mindent el is követ annak érdekében, hogy ne legyen részese a jövőben sem. És mindent elkövet a NATO annak érdekében is, hogy megakadályozza az eszkalációját ennek a háborúnak” – fogalmazott videóüzenetében Szijjártó Péter.
Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn este, a vilniusi NATO-csúcs előtti utolsó pillanatban bejelentette, hogy hozzájárul Svédországnak a transzatlanti biztonsági szervezethez való csatlakozásához. Ugyan az erről szóló jegyzőkönyvet a szövetség tagjai már tavaly aláírták, azt minden tagállamnak külön ratifikálnia kell, ezt pedig Törökországon és Magyarországon kívül már mindenki megtette. Ahogy tavaly a jegyzőkönyv aláírásakor, úgy most a ratifikációs folyamat kapcsán is Ankara a végsőkig kivárt, hogy a lehető legtöbbet hozza ki az egyhangú döntéshozásból adódó vétójogával.
A török beleegyezés a svéd (és korábban a finn) NATO-csatlakozás kapcsán nagy győzelem a transzatlanti biztonság szempontjából, ez teljesen egyértelmű. Bonyolultabb kérdés, hogy miként értelmezzük Erdogan elnök viselkedését, különösen annak fényében, hogy hétfőn, a végső bejelentés előtt a török államfő már az országa EU-csatlakozásához kötötte a svéd NATO-csatlakozást. Reményteljesen tehették fel a kérdést tegnap az európai fővárosokban: külpolitikai váltást láthatunk Ankarában?
Törökország transzatlanti fordulata?
A »szuverén« magyar kormány már a látszatára sem ad annak, hogy a magyar érdekeket követné. Erdogan döntése után ugyanis a magyar kormány ellenállása is egy csapásra megszűnt a svéd NATO-csatlakozás kapcsán, a külügyminiszter szerint már csak »technikai kérdésről« van szó
– írta közösségi oldalán Donáth Anna. A Momentum EP-képviselője kíváncsi lenne rá, mit is gondolnak most a „magyar külpolitikai mozgástér bővítését“ folyton hangoztató, az ellenzéket „külföldi érdekek“ kiszolgálásával vádoló kormánypárti politikusok. Hogy egyeztetik azt össze a világképükkel, hogy nem Orbán Viktor, hanem a török elnök dönt egy ilyen súlyú kérdésben.
Donáth Anna szerint persze valójában nincs mit összeegyeztetniük, hiszen csak újra kiderült, a kormánypárt tényleg semmiben nem hisz, még saját maga szuverenitásában sem.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerint Recep Tayyip Erdogan török elnök támogatja Svédország NATO-csatlakozási törekvését – jelentette be a hírt a BBC.
Az Al Jazeera szerint a főtitkár azt közölte, hogy Erdogan hozzájárult a svéd csatlakozási kérelem továbbításához a török parlamenthez.
Stoltenberg a litvániai Vilniusban Erdogannal és Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel folytatott megbeszélései után közölte, hogy Törökország beleegyezett az előrelépésbe. Svédország NATO-csatlakozását tavaly óta tartóztatja fel Törökország tiltakozása.
Jens Stoltenberg marad még egy évig a NATO vezetője, ami sok szempontból jó hír. Norvég létére éppoly megbízható, mint egy svájci óra, nagyon ritkán hibázik, csak azokat a mondatokat hallhatjuk tőle, amiket szabad is kimondania. Nagyra értékelhető ez a tulajdonsága, hiszen ezekben az erősen konfliktusos időben nyugodtan támaszkodhatnak rá a tagállamok. Az általa több száz interjúban használt egyes mondatelemek mindig megegyeznek – ha csak egy picit is igazít a mondatfűzésén, a NATO megfigyelői már tudják, hogy valami megváltozott a szervezet álláspontjában – írja róla a ZDF.
A 64 éves, korábbi norvég miniszterelnök a Krím annektálása után nem sokkal került a posztjára, azaz 2014 óta tölti be a mára 31 tagra bővült NATO főtitkári pozícióját – ezzel a szövetség történetének második leghosszabban szolgáló vezetője –, miközben nem kevés kihívással kellett szembenéznie.
Ukrajnának nincs valós esélye a NATO-tagságra, de a keleti tagállamok jelentősége tovább nő. A július 11-12-i vilniusi NATO-csúcs nagy dobása azonban az új védelmi tervek elfogadása lehet, amiről már jönnek a szivárogtatások.
Háttér: az orosz agresszió megerősítette a NATO-t: nőnek a védelmi kiadások, lendületet kaptak a fegyverbeszerzések, Finnország csatlakozásával 1300 km-rel lett hosszabb a NATO-orosz közvetlen határ, és Oroszország már nyílt ellenség.
Az ambíciók is nagyok: az egyértelműen elsőszámú régiós nagyhatalommá váló Lengyelország kormányfője amerikai atombombák telepítését szorgalmazza az országba – ígéret egyelőre nincs rá.
Újabb kísérletet tett az Országgyűlés házbizottságának csütörtöki ülésén a DK-s Vadai Ágnes, hogy hosszas halogatás után végre napirendre vegyék Svédország NATO-csatlakozásának megszavazását, de a kormánypártok elutasították, hogy a jövő heti háromnapos rendkívüli ülésen szavazzanak erről, írja a hvg.hu.
A lap cikkében emlékeztet, az eredetileg csak június közepéig tervezett tavaszi parlamenti ülésszak így is hosszabbra nyúlt, de a jövő heti rendkívüli ülésezés után már tényleg nyári szünetre vonul a törvényhozás, így a legvalószínűbb az, hogy a NATO-bővítés témája újra majd csak ősszel kerül elő.
Ráadásul legkorábban szeptember végén lehet szavazás a svéd NATO-csatlakozásról, mert a hvg.hu szerint szeptember 25-én kezdődik a parlament őszi ülésszaka.
Július 4-én szavaz a parlament a pedagógusok státusztörvényéről – írja a Hvg.hu a csütörtöki házbizottsági ülésre készített javaslat alapján.
A lap úgy tudja, hogy az Országgyűlés nyári szünet előtti rendkívüli parlamenti ülésszaka háromnapos lesz, hétfőn, kedden és pénteken ülésezhetnek a képviselők.
Törvényjavaslatokról is szavaznak majd: kedden a státusztörvényről, pénteken pedig a jövő évi költségvetés tervezetéről. Ugyanakkor Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálása megint nem szerepel a napirenden, így az egy éve húzódó kérdésről való döntés őszre húzódhat – írja a Hvg.hu
Elnökségének harmadik évében többnyire pozitívnak ítélik meg Joe Biden tevékenységét a különféle országok lakosai – derül ki a Pew Research Center most nyilvánosságra hozott kutatásából. A felmérésben részt vevő 23 országban a megkérdezettek 54 százaléka bízik az amerikai elnökben, míg 39 százalékuk nem. Hasonlóképpen, az Egyesült Államokkal kapcsolatos általános vélemények nagyrészt pozitívak: a válaszadók 59 százaléka kedvező értékelést adott az Egyesült Államoknak.
Az egyes országokat nézve azonban igen eltérő eredmények születtek. Az Egyesült Államokkal kapcsolatos pozitív attitűd különösen Lengyelországban és Izraelben erős: előbbiben 93 százalékos, utóbbiban 87 százalékos. A Pew megjegyzi, hogy Lengyelországban az USA kedveltsége az ukrajnai háború kitörése után ugrott meg látványosan és azóta is magasan van.
Ezzel szemben Magyarországon többségben vannak azok (51 százalék), akiknek negatív véleményük van az Egyesült Államokról, és 44 százaléknyi az, akinek pozitív – ez rekord alacsony eredménynek számít.
Törökország fenntartja álláspontját Svédország NATO-csatlakozásáról, mert Stockholm idekapcsolódó eddigi törvényalkotási lépéseit nem tartja elegendőnek a svéd tagság támogatásához. Ezt Recep Tayyip Erdogan török elnök szögezte le Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott telefonbeszélgetésén, amelyet az Anadolu török hírügynökség ismertetett hétfőn az elnöki kommunikációs igazgatóság közleménye alapján.
Erdogan szerint „Törökország fenntartja konstruktív álláspontját Svédország tagságával kapcsolatban, de a törvénymódosítások értelmetlenek mindaddig, amíg a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és a szíriai kurd szervezetek (PYD/YPG) támogatói szabadon szerveznek tüntetéseket ebben az országban.”
Kitért arra is: azok a kísérletek, amelyekkel össze próbálják kapcsolni Törökország F-16-osokkal kapcsolatos kéréseit Svédország tagságával, inkább a NATO-nak és a szövetség biztonságának ártanak, mintsem Ankarának.
Egy amerikai republikánus szenátor blokkolta Magyarország 735 millió dollár (260 milliárd forint) értékű fegyverbeszerzését, ezzel akarja büntetni, amiért a magyar kormány hosszú ideje nem hajlandó ratifikálni Svédország NATO-csatlakozását – számolt be a szokatlan esetről a Washington Post.
James E. Risch, aki a külügyi bizottság egyik vezető tagja, a közleményében arról írt, hogy Magyarországnak nem szabad megakadályoznia, hogy Svédország a NATO-tagja legyen, ha hozzá akar jutni az amerikai fegyvercsomaghoz, amely többek között 24 HIMARS rakétavetőt is tartalmaz több mint száz rakétával.
Mivel már június van és még nem történt semmi, elhatároztam, hogy az új amerikai fegyvereladást Magyarország irányába felfüggesztem – szögezte le a politikus, aki azzal a lehetőséggel élt, hogy a komolyabb fegyverszállítmányokat minden magasrangú bizottsági tagnak jóvá kell hagynia.
Szerda reggel hatalmas fegyverszállítmányt figyelhettek meg azok, akik a Kelenföldi pályaudvaron várták a csatlakozást. A portfolio.hu olvasója az orosz-ukrán háborúban megismerhetett, amerikai gyártmányú M270 MLRS rakéta-sorozatvetőket fényképezett le, a hosszú szerelvényen főleg ezeket a fegyvereket vitték valahová.
Mivel Magyarország nem járult hozzá, hogy a területén keresztül fegyvereket szállítsanak a szövetségesek Ukrajnának, ezért a portfolio.hu szerint valamilyen NATO-hadgyakorlatra vihetik a rakétákat.
(A nyitókép a lettországi Summer Shield hadgyakorlaton készült 2022 májusában.)
Az ötvenhatos forradalomra is hivatkozva javasolta minapi pozsonyi beszédében Emmanuel Macron a NATO európaibbá tételét és a közös európai védelempolitika erősítését. Noha a franciák leteszik az esküt, hogy nem Amerika szerepét akarják csökkenteni, Washington gyanakodva figyel: úgy gondolják, ahol kevesebb amerikai felszerelést vesznek, ott hamarosan amerikai katonát sem akarnak látni. A szuverenista magyar füleknek kedves francia szonáta az EU kapcsán máris fülsértővé válik, Macron ugyanis háromlépcsős összeurópai együttműködést szeretne, amelyben a szoros uniós együttműködést elutasító Magyarország a perifériára szorulna. A Válasz Online Párizsban járva tekinthetett be a kulisszák mögé.
Vasárnap este Szijjártó Péter egyeztetett az új török külügyminiszterrel a svéd NATO-csatlakozás ratifikálásáról is, erről szeretett volna megtudni részleteket az atv.hu, de nem jártak sok sikerrel. Azzal kapcsolatban, mikor szavazza meg a magyar parlament a svédek NATO-csatlakozását, a külügyminiszter azt mondta:
Jó lett volna, ha ezt meg tudtuk volna tenni. Az ugyanis azt jelentette volna, hogy az elmúlt években svéd politikusok nem nyilatkoztak volna tiszteletlenül, és nem hordtak volna össze mindenfajta alaptalan vádakat Magyarországgal szemben.
Szijjártó szerint svéd politikusok „bizonyos esetekben megalázó módon beszéltek a magyar emberekről“ is. ,Hozzátette: „ a magyar demokrácia minőségének a megkérdőjelezése azt is jelenti, hogy a magyar emberek érettségét is megkérdőjelezik, hogy tudnak-e szuverén döntést hozni a saját jövőjükről”. Mint mondta:
Szlovákia Magyarország példáját követheti, és az Európai Unió „problémás gyerekévé” válhat – mondta Zuzana Čaputová államfő a Politico portálnak adott nyilatkozatában, amit a bumm.sk szúrt ki. Čaputová, aki pár hete magyar miniszterelnököt nevezet ki Szlovákia élére Ódor Lajos személyében, aggódik a dezinformációk terjedése miatt. Úgy véli, a közelgő őszi parlamenti választások alááshatják azt a támogatást, amelyet Szlovákia Ukrajnának nyújt.
– Ha a kormányt a választások után populista pártok vezetik majd, akkor Szlovákia álláspontja egyre inkább közeledhet Orbán Viktor magyar miniszterelnök külpolitikájához – mondta az államfő. Megjegyezte: mindeddig Szlovákia jelentős támogatást nyújtott Ukrajnának, például átadta a MiG-29-eseket az ukrán erőknek. A választások előtti felmérések alapján azonban a Robert Fico volt kormányfő által vezetett populista Smer áll nyerésre, amely az Ukrajnának nyújtott segítség leállítására szólított fel” – emlékeztetett a Politico.
A Politico emellett felhívta a figyelmet arra, hogy Szlovákiában terjed az orosz narratíva: a Globsec felmérésének eredményei alapján mindössze a szlovákiaiak 40 százaléka véli úgy, hogy közvetlenül Oroszország felelős a háború kitöréséért, míg Lengyelországban ez az arány 85 százalék.
Új fejezettel bővült a Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Peking közötti üzengetés.
Miután Stoltenberg csütörtöki norvégiai látogatása során azt állította, hogy Kína fenyegeti a vele szomszédos országokat, azokat pedig, melyek nem hajlandóak együttműködni vele, elnyomja, az oslói kínai nagykövetség ma nyilatkozatban közölte:
Kína határozottan tiltakozik az ellen, hogy a NATO többszörösen is fenyegetésként tekintsen rá.
Olasz és magyar békefenntartók szenvedtek súlyos sérüléseket Koszovóban, amikor hétfőn szerb tüntetők támadtak rájuk. Hét magyar katona szenvedett súlyosabb, 20 könnyebb sérüléseket, 12-t már haza is szállítottak közülük. De mi váltotta ki a konfliktust, amelynek a kereszttüzébe kerültek a magyar katonák?
Koszovóban 1,8 millió albán és közel 100 ezer szerb él, a köztük lévő feszültség nagyon régi keletű. A terület a középkori szerb állam politikai és vallási központja volt a 13-14. században, a török uralom évszázadai alatt azonban megnőtt a muszlim hitre áttért albán lakosság aránya, és az albán nemzeti ébredésnek ez volt a központi területe. Koszovó 1912-ben lett a modern szerb állam része, majd azon belül Jugoszláviáé, de a demográfiai folyamatok ekkoriban is az albánoknak kedveztek, a szerbek végképp kisebbségbe kerültek.
A 60-as évektől kezdve Koszovó széles körű autonómiát évezett Jugoszlávián, illetve a szerb tagköztársaságon belül, de már a 80-as években kiéleződtek a szerb-albán ellentétek, amit a később a balkáni háborúkat kirobbantó Szlobodan Milosevic csak tovább fokozott. Jugoszlávia felbomlásakor a koszovói albánok függetlenedni akartak Szerbiától, az ellenségeskedések háborúba torkolltak, amelyet a NATO történetének egyik legellentmondásosabb beavatkozásával, légi csapásokkal próbált megszüntetni 1999-ben. A bombázások során közel félezer civil vesztette életét. A koszovói gerillákkal harcoló szerb és montenegrói*A két ország államszövetsége csak 2006-ban szűnt meg, a koszovói konfliktus idején még egy országot alkottak Szerbia-Montenegró, avagy Kis-Jugoszlávia néven. alakulatok visszavonultak, helyüket a NATO békefenntartó erői (KFOR – Kosovo Force) vették át, ennek a nemzetközi kontingensnek adják jelentős részét magyar katonák.
A kormány már évekkel korábban elkezdett hatalmas összegeket költeni a haderő fejlesztésére, ami bizonyos pontokon összeér kormányközeli gazdasági körökkel. A Direkt36 kutatásai szerint kétkedés is övezi a drága eszközök beszerzését, mert azok működtetésére kevés az ember.