Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: NATO

Budapestre jön a svéd kormányfő

Közzétette szerző

Magyar részről „erősnek tűnik az akarat” Svédország NATO-csatlakozásának véglegesítésére  – jelentette ki az MTI szerint Ulf Kristersson svéd miniszterelnök hétfőn Varsóban, jelezve egyúttal, hogy budapesti látogatásra készül.

Budapestre megyek, az időpontot annak megerősítése után közöljük

– válaszolta Kristersson Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel közösen tartott sajtóértekezleten a svéd NATO-csatlakozást illető újságírói kérdésre. Elmondta: az elmúlt hetekben már „többször egyeztetett” a magyar miniszterelnökkel.

PostPin It!

Olaf Scholz fúrta meg Ursula von der Leyen NATO-főtitkári jelöltségét

Közzétette szerző

Olaf Scholz kancellár akadályozta meg, hogy Ursula von der Leyenből NATO-főtitkár legyen – írta a Welt am Sonntag. A döntés állítólag von der Leyen politikai háttere és Oroszországgal szemben képviselt álláspontja miatt született.

Von der Leyen eddig befutó jelöltnek számított a NATO vezetői posztjára, a jelölését tavaly még Antony Blinken amerikai külügyminiszter is javasolta Joe Biden elnöknek.

Scholz kancellár azonban megtorpedózta a jelöltséget, a Németországi Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) fűződő kapcsolataira hivatkozva. A Welt am Sonntag forrásai szerint Scholz túl jelentősnek ítélte a főtitkári szerepkört ahhoz, hogy átengedje az ellenzéki CDU egyik tagjának. Ezenkívül aggodalmak merültek fel von der Leyen Oroszországgal szembeni keményvonalas hozzáállása miatt is. Scholz szerint ez potenciálisan akadályozhatja majd a hosszú távú diplomáciai erőfeszítéseket.

PostPin It!

Trump NATO-fenyegetése régi stratégia, de eddig nem hallgatott rá Európa

Közzétette szerző

Donald Trump volt amerikai elnök domináns helyzetben van az Republikánus Párt előválasztásán, és a jelen állás szerint majdnem biztos, hogy ő lesz Joe Biden elnök kihívója a 2024. november 5-i elnökválasztáson.

Ez sok minden más mellett az ukrajnai háború menetére és az európai biztonsági rendszerre nézve is hatalmas változást hozhat. Trump az elmúlt hónapokban konzekvensen ellenezte Ukrajna amerikai támogatását, ekézte a NATO európai tagországait, sőt kampányturnéján büszkén mesélte, hogy amikor elnöksége idején egy „nagy ország” vezetője megkérdezte tőle, megvédené-e egy orosz támadástól, ha országa az önkéntes NATO-kritériumnál, azaz a bruttó hazai termék (GDP) két százalékánál kevesebbet költene védelemre, azt felelte, hogy nem, sőt arra biztatná Oroszországot, hogy támadja meg a szövetség ilyen tagjait.

Trumpnak nem ez az első NATO-ellenes kijelentése: elnöki időszaka alatt többször belengette, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a védelmi szövetségből. Ez annak idején végül blöffnek bizonyult, de egyes volt tanácsadói szerint ismételt elnökké választása esetén valóban beváltaná a fenyegetést, vagy legalábbis jelentősen csökkentené az Egyesült Államok európai katonai jelenlétét, gyengítené az Európának nyújtott védelmi garanciákat.

PostPin It!

Újabb frontot nyithat meg a NATO-Orbán viszonyban, ha Mark Rutte lesz a főtitkár

Közzétette szerző

A szövetségesek nagyon érdekeltek a kiválasztási folyamat befejezésében, valószínűleg ennek a naptári évnek az első negyedévében kerül sor erre. Nem hiszem, hogy titok, magától Ruttétól hallottuk (…), hogy az érdeklődését kifejezte. Ezért ő az a személy, akire a szövetség figyel

– nyilatkozta a Politico Brussels Playbook szerint Julianne Smith amerikai NATO-nagykövet a NATO-miniszterek szerdán kezdődött kétnapos tanácskozása előtt.

Mark Rutte Hollandia leköszönő miniszterelnöke korábban beszélt arról, hogy visszavonulna a politikától és helyette elmenne egy iskolába tanítani, de ezt valószínűleg ő sem gondolta komolyan. Egyre inkább úgy tűnik, hogy erősen ambicionálja, hogy ő legyen a Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, azaz a NATO-nak a következő főtitkára. Úgy tudni, ő az „egyetlen jelölt”, akiről már tárgyaltak is a tagállamok NATO-nagykövetei.

PostPin It!

Négy amerikai szenátor jön Magyarországra, hogy a NATO-ról tárgyaljon

Közzétette szerző

Budapestre utazik az Egyesült Államok szenátorainak kétpárti küldöttsége február 18-án, hogy a NATO és Magyarország előtt álló stratégiai kérdésekre összpontosítson – írja az amerikai nagykövetség közleménye alapján a Hvg.hu.

A küldöttség tagjai között ott lesz Jeanne Shaheen szenátor, a szenátus NATO-megfigyelő csoportjának társelnöke, a Külügyi Bizottság és a Költségvetési Bizottság tagja (Demokrata Párt), Thom Tillis szenátor, a szenátus NATO-megfigyelő csoportjának társelnöke (Republikánus Párt), Chris Murphy szenátor, a Külügyi Kapcsolatok Bizottságának és a Költségvetési Bizottságnak a tagja (Demokrata Párt) és Chris Van Hollen szenátor, a Külügyi Kapcsolatok Bizottságának és a Költségvetési Bizottságnak a tagja (Demokrata Párt).

David Pressman amerikai nagykövet február elején több diplomatával együtt részt vett a parlament rendkívüli ülésén, amelyet az ellenzék azért hívott össze, hogy megszavazzák Svédország NATO-csatlakozását. Mivel azonban a Fidesz nem szavazta meg a napirendet, így az ülés eredménytelen volt.

PostPin It!

Trump hajmeresztő kijelentései a NATO-ról rövidtávon még jól is elsülhetnek, de hosszútávon kockázatosak

Közzétette szerző

Kemény hangot ütött meg a NATO-tagországokkal kapcsolatban Donald Trump egykori amerikai elnök, aki a visszatérésre készül.

Mi történt: egy hétvégi, Dél-Karolinában tartott gyűlésen Donald Trump megosztott egy történetet a szimpatizánsaival, amely aztán komoly visszhangot keltett a védelmi szövetségen belül.

Trump felidézett egy állítólagos találkozót egy meg nem nevezett ország elnökével, aki megkérdezte Trumpot, vajon akkor is számíthatna-e az Egyesült Államok védelmére egy esetleges orosz támadás esetén, ha nem teljesíteni a NATO által elvárt, védelemre fordítandó kiadásokat.

PostPin It!

Trump bátorítaná Oroszországot, hogy támadja meg a nem fizető NATO-tagországokat

Közzétette szerző

Donald Trump minden korábbinál erősebb kijelentést tett arról, hogy mennyiben tartaná be a NATO alapszerződésben rögzített kötelezettségeket, ha ő kerülnek az USA élére. A volt elnök egy szombati nagygyűlésen arról beszélt, hogy egyszer azt mondta egy európai vezetőnek, hogy nem fogja megvédeni azt a nemzetet, amelyik elmarad a fizetésekkel, és „bátorítani” fogja az agresszorokat, hogy „tegyenek, amit akarnak”. A NATO tagjai vállalják, hogy megvédik a blokk bármely országát, amelyet megtámadnak.

A dél-karolinai nagygyűlésen a tömeghez szólva Trump azt mondta, hogy az Oroszországgal kapcsolatos megjegyzéseit a NATO-országok vezetőinek találkozóján tette. Emlékeztetett arra, hogy egy „nagy ország” vezetője egy olyan hipotetikus helyzetet mutatott be, amelyben nem teljesíti pénzügyi kötelezettségeit a NATO-n belül, és Moszkva támadásba lendül.

Trump elmondta, hogy a vezető megkérdezte, hogy az Egyesült Államok segítségére sietne-e országának ezen forgatókönyv esetén:

PostPin It!

Szijjártó a Harvardon panaszolta el, hogy Európában Putyin barátjának tartják

Közzétette szerző

A Harvard Egyetem politikatudományi intézetének panelbeszélgetésén vendégeskedett pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A külügyi tárca tájékoztatása szerint itt mások mellett a múlt heti EU-csúcson elfogadott ukrajnai segélycsomag megszavazásának hátteréről fejtette ki véleményét, igaz, továbbra sem derültek ki részletek arról, hogy mért ment szembe a kormány az általa az utolsó pillanatig hangoztatott elképzelésével.

Szijjártó ehelyett arról beszélt: szerinte gyakran előfordul, hogy a kormány „felvet egy fontos ügyet, és a többiek úgy tesznek, mintha nem történt volna semmi”. Szerinte ez azt mutatja, hogy az utóbbi években már nincs valódi tere az észszerű párbeszédnek a stratégiai kérdésekről, és „a helyzet folyamatosan romlik”.

Ha előterjesztünk egy ilyen igényt, akkor nem az a válasz, hogy vitassuk meg, tanulmányozzuk, hogyan találhatunk megoldást, hanem Putyin barátainak, a Kreml propagandistáinak, esetleg orosz kémeknek bélyegeznek bennünket

PostPin It!

Egyre kevesebb értelme látszik a magyar kormány külpolitikai hazardírozásának

Közzétette szerző

Orbán Viktor kockázatvállaló politikus. Ez azt jelenti, hogy sűrűn tesz fel olyan politikai téteket, amelyek ugyan kis eséllyel térülnek meg, ám ha bejönnek, komoly hasznot hoznak. Az ilyen lépéseknek akkor van értelmük, ha azt gondoljuk, hogy a haszon nagyobb, mint a kockázat, illetve ha plusz információnk van „a piachoz” képest, és azt gondoljuk, hogy a döntések rosszul vannak beárazva.

Valami ilyesmi történt a magyar miniszterelnök két eddigi legnagyobb kockázatvállalásakor is. A 2015-ös migrációs hullám idején azt gondolhatta, hogy a politikai piac a centrumban alulértékeli, mennyit lehet közép és hosszú távon nyerni egy markánsan migrációellenes politikával. Ehhez képest elviselhetőnek ítélhette az akkori politikai kockázatokat, amelyek leginkább a politikai centrum elítélő nyilatkozatai voltak. Ezek után Orbánt hosszú ideig meghatározó migrációellenes politikussá tették az európai kontinensen, ám a politikai centrum elítélő nyilatkozatait a kormányfő itthon haszonként realizálta: szavazatszerzésre használta fel.

A másik nagy kockázatvállalás Donald Trump támogatása volt 2016-ban. Orbán volt az első – hivatalban lévő – kormányfő, aki nyíltan támogatta a republikánus elnökjelöltet, amikor annak még valószínűtlen volt a győzelme. Magyarország egésze számára ez nem járt érdemi politikai haszonnal, ám Orbán személyesen mégis profitált belőle: az Egyesült Államok jobbszélén is meghatározó arccá vált. Ezekben az esetekben viszont a kockázatok sem voltak túl magasak.

PostPin It!

„Ez a Gábor Zsazsa-i súly” – Ablonczy és Magyari Orbán Viktor brüsszeli szerepléséről

Közzétette szerző

Újra jelentkezik szerkesztőségi hármasunk, hogy megbeszélje az elmúlt hetek legfontosabb világpolitikai – benne Magyarországot érintő – fejleményeit. Mivégre volt Orbán Viktor vétófenyegetése az ukrán támogatás ügyében? Elért-e vele valamit? Mi dolga az európai tüntető gazdákkal? Hogyan kell értelmezni a magyar kormánynak a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatos viselkedését? Mi a helyzet Ukrajnában? HetiVálasz podcastunkban ezekről is beszélget Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból:

PostPin It!

Novák Katalin arról győzködte telefonban a svéd miniszterelnököt, hogy jöjjön el mielőbb Budapestre a NATO-csatlakozás miatt

Közzétette szerző

Nemcsak a nagy visszhangot kiváltó kegyelmi döntéséről beszélt újságírói kérdésre ma Novák Katalin az örmény elnök látogatása alkalmából tartott sajtótájékoztatón. Megkérdezték ugyanis a magyar államfőt a svédek NATO-csatlakozásáról, ő pedig azt mondta a távirati iroda tudósítása szerint, hogy személy szerint Svédország NATO-csatlakozásának mielőbbi ratifikációja mellett áll, s állt korábban is. Novák Katalin elmondta, hogy tegnap telefonon egyeztetett Ulf Christersson svéd miniszterelnökkel, és megerősítette a Magyarországra szóló meghívását.

Arra bátorítottam, hogy jöjjön el mielőbb Magyarországra, hogy tudjunk beszélni, hogy tudjanak a miniszterelnökkel is beszélni, és mutassa azt a szándékot is, hogy nekik is mennyire fontos a magyar képviselők meggyőzése.

A svédek budapesti látogatásával kapcsolatban a kormánypárti politikusok az elmúlt napokban ellentmondásosan nyilatkoztak. A múlt heti kormányinfón Gulyás Gergely azt mondta, hogy nem feltétele a ratifikálás támogatásának a budapesti látogatás, míg Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető azt mondta, ha fontos a svédeknek a NATO-látogatás akkor eljönnek majd Budapestre.

PostPin It!

Diplomaták csapata érkezett a parlament rendkívüli ülésére

Közzétette szerző

David Pressman amerikai nagykövet több nagykövettársával együtt érkezett a parlament hétfői rendkívüli ülésére, amelyet Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációja miatt hívtak össze az ellenzéki pártok kezdeményezésére.

Az amerikai nagykövet korábban úgy fogalmazott, hogy ez a rendkívül ülés remek alkalom arra, hogy végre Magyarország is megszavazza a svéd NATO-tagságot.

„Mivel Magyarország marad az utolsó szövetséges, aki ratifikálja Svédország NATO-tagságát, az Egyesült Államok üdvözli a február 5-re, hétfőre összehívott rendkívüli parlamenti ülés bejelentését, amely közös biztonságunk e kulcsfontosságú kérdéséről szól. Orbán Viktor miniszterelnök megígérte, hogy Magyarország az első adandó alkalommal cselekedni fog. A hétfői ülésszak lehetőséget biztosít erre” – írták.

PostPin It!

A Fidesz Budapestre akarja túráztatni a svéd kormányfőt

Közzétette szerző

A Fidesz frakcióvezetője szerint a rendes parlamenti ülésszak elején sor kerülhet a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjára, de ehhez szükséges a két kormányfő budapesti találkozója. Kocsis Máté hétfőn a közösségi oldalán azt írta, álláspontjuk szerint a rendes parlamenti ülésszaknak „mindjárt az elején” sor kerülhet a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjára, de ehhez szükséges a két miniszterelnök budapesti találkozója. „Ha a svédeknek fontos a csatlakozás, akkor idejönnek, ahogy Törökországba is elmentek” – fogalmazott bejegyzésében.

A svéd kormányfő, Ulf Kristersson korábban már jelezte, hogy szívesen eljön Budapestre, de miután a magyar parlament ratifikálta az országa NATO-csatlakozást.

A rendes parlamenti ülésszakot még nem hirdették ki, így nem lehet tudni, hogy arra mikor kerül sor. Egyébként hétfőn rendkívüli ülés tartanak ellenzéki kezdeményezésre a svéd NATO-csatlakozás ratifikálása miatt, de a kormánypártok bejelentették, hogy nem vesznek rajta részt.

PostPin It!

Már ma megszavazhatná a parlament a svéd NATO-csatlakozást

Közzétette szerző

Ellenzéki kezdeményezésre összehívta hétfőre az Országgyűlés rendkívüli ülését Kövér László házelnök. A parlamenti honlapon olvasható napirendi javaslat szerint a tanácskozás 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik.

Az ülést az MSZP kezdeményezte, összehívását támogatta a DK, a Momentum, a Jobbik, a Párbeszéd és az LMP képviselőcsoportja, valamint egy független képviselő. A svéd NATO-csatlakozásról szóló törvényjavaslat zárószavazása mellett két, ellenzéki kezdeményezésű előterjesztés napirendre vételét kérték: az egyik a Momentum eutanáziával kapcsolatos javaslata, a másik pedig az akkumulátorgyárak fokozott munkaügyi ellenőrzéséről szóló DK-s indítvány.

A Svédország NATO-csatlakozásáról szóló előterjesztést tavaly március 1-jén már megtárgyalta az Országgyűlés, csak a végszavazás van hátra. Bár az amerikai nagykövetség is felhívta a figyelmet, hogy ez a rendkívüli ülés remek alkalom arra, hogy utolsóként Magyarország is ratifikálja a svédek NATO-tagságát, ezzel elháruljon a legutolsó akadály Svédország csatlakozása elől, úgy tudni, hogy a kormánypárti frakciók nem vesznek részt az ülésen, így határozatképtelenség miatt szavazásra sem kerülhet sor.

PostPin It!

NATO: Szívesen jönne Budapestre a svéd kormányfő, de csak ha megtörtént a ratifikáció

Közzétette szerző

Bár nem verték nagydobra, mégiscsak csak találkozott négyszemközt Brüsszelben a magyar és a svéd kormányfő. Az eszmecserére közvetlenül az EU-csúcs után került sor Orbán Viktor és Ulf Kristersson között, miután a több uniós kormányfő elhagyta a termet, és mintegy 15 percig tartott a hvg.hu értesülései szerint. Hogy mi hangzott el kettejük között, azt csak a svéd sajtóból lehet rekonstruálni. A Dagens Nyheter szerint, amit a hvg.hu szemlézett, Kristersson azt mondta Orbánnak, hogy szívesen találkozik vele Budapesten, de csak miután Magyarország ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását. Arra már nem kapott választ, hogy pontosan mikor szavazhat az Országgyűlés a kérdésről.

Hétfőre az ellenzéki képviselők kezdeményezésére rendkívüli parlamenti ülést hívtak össze Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációja érdekében, de a kormánypárti képviselők erre el sem fognak menni, vagyis garantáltan határozatképtelen lesz a Ház.

The post NATO: Szívesen jönne Budapestre a svéd kormányfő, de csak ha megtörtént a ratifikáció first appeared on 24.hu.

PostPin It!

Mégiscsak találkozott Orbán és a svéd kormányfő Brüsszelben

Közzétette szerző

Negyedórás megbeszélésre került sor Orbán Viktor és Ulf Kristersson svéd kormányfő között, de egyelőre nem lett tisztább a kép Svédország NATO-csatlakozása kapcsán. Arról, hogy pontosan miről lehetett szó, csak a svéd sajtóból lehet értesülni, a kormánymédia nem számolt be a találkozóról.

Mi történt? A hvg.hu úgy értesült, hogy körülbelül 15 perces megbeszélésre került sor Orbán Viktor és a svéd kormányfő, Ulf Kristersson között az uniós csúcsot követően. Az eseményt sem Orbán, sem a kormánymédia nem verte nagydobra. A két vezető a tanácsteremben ült le azt követően, hogy a többi kormányfő kiment.

Miről volt szó? A svéd sajtó szerint Kristersson azt mondta Orbánnak, szívesen találkozik vele Budapesten, de csak azt követően, hogy Magyarország ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását. Arra nem kapott választ, hogy pontosan mikor szavazhat a kérdésről az Országgyűlés, és arra sem, hogy mikor jöhet létre a budapesti találkozó.

PostPin It!

Dübörög a magyar fegyverkezés, de mire elég ez Közép-Európában?

Közzétette szerző

A Magyar Honvédség fejlesztése az utóbbi években a kormány egyik kiemelt projektjévé vált. Orbán Viktor miniszterelnök szlogenjévé vált, hogy Magyarországnak „erős, ütőképes, elrettentő erejű, a békét garantálni tudó” haderőre van szüksége.

A nagy célokhoz a kormány az utóbbi években egyre nagyobb forrásokat rendelt. A védelmi kiadások értéke 2018 óta markánsan emelkedik, jelentős beszerzések indultak német és amerikai forrásból, és a kormány a magyarországi hadiipari termelés felfuttatását is felkarolta.

Tavaly hazánk a német hadiipar harmadik legnagyobb fegyvervásárlóvá vált (Ukrajna és Norvégia után), a nem végleges adatok szerint egymilliárd euró értékben importált német fegyvert. A stratégiai partnerként kezelt – és az európai fegyverkezési láz eddigi legnagyobb nyertesének számító – német Rheinmetal tavaly Zalaegerszegen nyitott üzemet, ahol Lynx típusú páncélozott harcjárműveket gyártanak majd, és a KF51 Panther új generációs harckocsi fejlesztésében is részt vesznek; Kaposváron török licenc alapján Gidrán nevű páncélozott járműveket építenek; Nyírteleken radargyártó üzem, Várpalotán lőszergyár készül. Emellett hazai vállalatok Kiskunfélegyházán kézi lőfegyvereket; Gyulán helikopter-alkatrészeket gyártanak az Airbusszal koprodukcióban.

PostPin It!

8 ezer milliárd forintnyi dollárba kerül a 40 F-16-os repülő Törökországnak

Közzétette szerző

Csütörtökön írtuk meg, hogy Erdogan jóváhagyta Svédország csatlakozását a NATO-hoz, ezzel – bár korábban többször elhangzott magyar politikusoktól – mégis Magyarország lesz az utolsó ország, aki jóváhagyhatja a skandináv ország kérelmét. A napokban jött is kormányzati magyarázat, hogy miért történt mégis így, péntek este pedig Háromharmad podcastünkben beszéltek kollégáink arról, hogy hogyan is kell vagy lehet értelmezni a kialakult helyzetet.

Törökország részéről a jóváhagyásnak volt egy világos feltétele: azt akarták, hogy az Amerikai Egyesült Államok adjon el nekik F-16-os repülőket. Ez hamarosan meg is történik, a Guardian pedig arról ír, mindezért 23 milliárd dollárt, átszámítva 8 ezer milliárd forintot kell majd fizetniük. Összehasonlításképp: Magyarország éves költségvetése mindössze ötször ennyi, 40 ezer milliárd forint.

The post 8 ezer milliárd forintnyi dollárba kerül a 40 F-16-os repülő Törökországnak first appeared on 24.hu.

PostPin It!

Ha abból sem profitálunk, amikor Orbán Viktornak igaza van, mi van, ha nincs igaza?

Közzétette szerző

The post Ha abból sem profitálunk, amikor Orbán Viktornak igaza van, mi van, ha nincs igaza? first appeared on 24.hu.

PostPin It!

A NATO-főtitkár február végére várja a svéd csatlakozás magyar ratifikációját

Közzétette szerző

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár arra számít, hogy Magyarország február végén ratifikálja Svédország NATO-tagságát – ezt maga a főtitkár nyilatkozta Brüsszelben újságíróknak pénteken.

Stoltenberg – aki Milojko Spajic montenegrói miniszterelnökkel folytatott megbeszélést a katonai szövetség brüsszeli székházában – kérdésre válaszolva kiemelte: arra számít, hogy a magyar parlament ratifikálja Svédországnak a katonai szövetséghez való csatlakozását, amint február végén újra összeül.

A főtitkár kijelentette: Svédország belépése a NATO-ba az egész szövetséget erősebbé teszi. A főtitkár továbbá megköszönte Recep Tayyip Erdogan török elnöknek, hogy aláírta a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló ratifikációs okmányt, majd hangsúlyozta: “várom a ratifikálást Magyarország részéről, amint a parlament újra összeül”.

PostPin It!