Halálra késeltek két ukrán férfit Németországban – közölte a szövetségi rendőrség vasárnap. A kettős emberölés gyanúsítottjaként egy orosz férfit vettek őrizetbe.
Az AP hírügynökség azt írja, a Németország déli részén élő két ukrán férfi 23 és 36 éves volt. Őket a felső-bajorországi Murnauban egy bevásárlóközpont területén ölték meg szombaton.
A rendőrség még aznap este őrizetbe vett 57 éves orosz férfit emberölés gyanújával.
Bár egy ideig remegett a léc, úgy tűnik, kiáll a parlamenti képviselője és EP-jelöltje, Petr Bystron mellett a szélsőjobboldali-populista Alternative für Deutschland (AfD). Az Alternatíva Németországért párt Bundestag-képviselőjeként 2017 óta tevékenykedő politikust (aki jelenleg a külpolitikai bizottság AfD-csoportjának a vezetője is) azzal vádolják, hogy egyike azoknak, akik Ukrajna ellen agitáltak, és ezért Oroszországtól pénzt is kaptak.
Már éppen valamelyest lecsengett volna az ügy, amikor jött az újabb bomba: a jelenlegi európai parlamenti képviselővel, listavezetővel, Maximilian Krah-val kapcsolatosan is felmerült a gyanú: ő is kaphatott rendszeresen pénzt orosz forrásból. Hétfőn a pártvezetésnek magyarázkodhatott a hírek miatt, hogy aztán kedd hajnalban – Kínának folytatott kémkedés vádjával – letartóztassák az asszisztensét.
Befolyásolás I.
Körülbelül 4200 éves zombisírt fedeztek fel a régészek Németország keleti részén – írja az Arkeonews. A sírhelyen egy férfi csontvázát találták meg, akiről a kortársai valamiért azt hitték, hogy jó eséllyel feltámadhat és kitörhet a sírjából.
A férfi testére ezért egy hatalmas sziklát helyeztek, hogy biztosan ne térhessen vissza a síron túlról.
A szakértők szerint ez az érdekes temetkezés betekintést enged nekünk abba, hogy milyen babonák létezhettek a bronzkori európaiak köreiben. Az elhunyt lábaira rakott kőtábla mintegy 10 centiméter vastag, félméter széles és egy méter hosszú volt. A szakértők szerint a férfi körülbelül 40-60 éves lehetett halálakor. Azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan miért hihették azt, hogy ez a férfi zombivá fog változni, de elképzelhető, hogy azért, mert a többiek nem kedvelték őt, vagy esetleg azért, mert súlyos betegségben hunyt el.
Őrizetbe vettek a német hatóságok három embert, akiről azt gyanítják, hogy a kínai titkosszolgálat javára kémkedett – jelentette be hétfőn Karlsruhéban a német szövetségi ügyészség.
A szövetségi bűnügyi hivatal két férfit és egy nőt vett őrizetbe Düsseldorfban és Bad Homburgban, munkahelyüket és otthonukat a hatóságok átkutatták. A gyanúsítottak legalább 2022 júniusa óta dolgozhattak a kínai hírszerzésnek.
A hatóságok szerint katonai technológiákkal kapcsolatos információkat adhattak át Kínának. Őrizetbe vételük idején épp olyan kutatási projektekkel kapcsolatban folytattak tárgyalásokat, amelyek a kínai tengeri harci képességek bővítéséhez lehettek hasznosak Peking számára – állt az ügyészség közleményében.
Az Európai Unió legnépesebb országa, a közel 85 millió lakosú Németország idén április elsején Málta és Luxembourg után a harmadik tagállamává vált, ahol a nagykorúak számára legálissá tették a többi között kannabisz, marihuána és fű néven is ismert – hazánkban illegálisnak számító – indiai kender rekreációs célú használatát.
Az Olaf Scholz vezetésével 2021-ben felálló – a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a Szövetség ’90/Zöldek és a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) együttműködésével létrejött – kormány az egyik legfontosabb – a koalíciós szerződésébe is beemelt – kampányígéretét teljesítette az új törvény bevezetésével, melynek értelmében a kannabisz és annak fő pszichoaktív hatóanyaga, a THC is lekerült a tiltott kábítószerek listájáról.
Azonban az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) jelenlegi alelnöke, Alexander Dobrindt a törvény elfogadása után szinte azonnal közölte, ha ismét hatalomra kerülnek, akkor a legalizáció füstbe ment tervvé válik.
Hosszú idő után lezárult a német vasutassztrájk. A kisebbik vasutas érdekvédelmi unió, a Német Mozdonyvezetők Szakszervezete (GDL) megállapodott a Deutsche Bahnnal (a „német MÁV-val”). A megegyezés egyik legfontosabb pontja, hogy a mozdonyvezetőknek – teljes bérkompenzáció mellett – a mostani 38-ról 35 órára csökken a heti munkaidejük. 2026-tól automatikusan 37 órára csökken, 2027 és 2029 között pedig további fél-fél órákkal, igaz, ez utóbbi már nem automatikusan történik, hanem az egyes munkavállalóknak kell nyilatkozniuk róla. Aki úgy dönt, akár 40 órás munkahetet is vállalhat – óránként 2,7 százalékkal több bérért.
A másik fontos pontja a megállapodásnak, hogy az érintett munkavállalók két ütemben (augusztusban, majd 2025 májusában) 420 eurós (166 ezer forintos) béremelést kapnak, továbbá egy 2850 eurós (1,125 millió forintos) inflációs kompenzációs bónuszt.
A GDL összesen hat alkalommal – hosszabb-rövidebb ideig tartó – sztrájkokat tartott december óta, ám a tárgyalások a DB-vel több alkalommal is holtpontra jutottak. A munkabeszüntetések többször is megbénították a vasúti forgalmat, milliónyi utas mellett az ipart is befolyásolva, ugyanis a sztrájk a személyforgalom mellett a tehervonatokat is érintette.
Botswana elnöke azzal fenyegette meg Németországot, hogy húszezer elefántot küld az európai országnak. Az afrikai ország államfőjét ugyanis felbőszítette, hogy Berlin bírálta az elefántok vadászatát és a trófeák exportját. Az államfő szerinte országa csupán az állatok számát szabályozza.
“Éljenek a németek úgy az állatokkal, mint ahogy nekünk akarják diktálni” – jelentette ki Mokgweetsi Masisi botswanai elnök a Bild című napilap internetes változatában április 2-án közölt interjúban.
“Ez nem vicc” – tette hozzá az ajánlatról.
Tíz év alatt több mint két és félszeresére, 197-ről 522 millió euróra nőttek a külföldről Magyarországra történő hazautalások. Az EU-ból 460,8 millió euró érkezett 2022-ben Magyarországra, ebből több mint 200 millió euró Németországból.
Az uniós módszertan szerint a személyes utalások a rezidens, azaz legalább egy éve adott országban tartózkodók nem rezidens (magyar) háztartás részére történő utalásait tartalmazzák, aminek nagy részét a munkajövedelmük adja.
A 2012-2022 közötti 10 évben egy fontosabb helycsere történt, Ausztria megelőzte az Egyesült Királyságot, főként a Brexit miatt.
Április elsején lépett életbe Németországban az a törvény, amely – feltételekkel ugyan, de – lehetővé teszi a marihuána fogyasztását. A német parlament, a Bundestag még februárban fogadta el 407 igen és 226 nem szavazat ellenében a kannabisz legalizációját.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Németországban április 1-jétől a felnőttek számára engedélyezik a termesztést és bizonyos mennyiségek személyes használatra történő birtoklását:
a 18 éven felülieknél nyilvános helyen legfeljebb 25 gramm kannabisz lehet,
Összhangban az EU-s felméréssel, miszerint csak minden második európai szerint (52%) prioritás a klímavédelem, a fosszilis üzemanyagfelhasználás nem csökken Európa legerősebb gazdaságában.
Németországban 2023-ban már a harmadik egymást követő évben nőtt a benzinfogyasztás a szövetségi gazdasági és exportellenőrzési hivatal (BAFA) hivatalos ásványolaj-adatai alapján. A BAFA adatai szerint belföldön tavaly 17,3 millió tonna benzint értékesítettek, 416 ezer tonnával többet, mint az előző évben. A 2020-as pandémiás mélyponthoz képest ez közel 1,1 millió tonnás növekedést jelent. A koronavírus-járványt megelőző években a benzinfogyasztás csökkenő tendenciát mutatott – 2010-ben még 19,6 millió tonna volt az éves felhasználás.
Az UBA szövetségi környezetvédelmi ügynökség az emelkedő benzinfogyasztást elsősorban a tavalyi futásteljesítmény növekedésének tulajdonítja. A BASt szövetségi közúti felügyelet adatai szerint a könnyű közúti forgalom – azaz a teherautók, buszok és hasonlók nélkül – benzinfogyasztása magasabb volt a 2022-esnél, bár még mindig jelentősen elmaradt a 2019-es adatoktól.
Komoly felzúdulást okozott Németországban egy új törvényjavaslat, aminek értelmében a tacskókkal az élen egy sor kutyafajta tenyésztését betiltanák az országban – írta meg a Sky News.
A tervezet szerint az intézkedés lényege az lenne, hogy elejét vegyék, hogy olyan tulajdonságok öröklődjenek tovább a kutyák között, amik különféle szenvedéseket okoznak az állatoknak. Példaként említik a rövid lábakat, a szőrtelenséget, a csontozat vagy a fogak rendellenességeit, de a várható alacsony élettartamot is. A szöveg értelmében a „farkasszerű” kutyákat leszámítva szinte az összes fajta veszélyben lehet a tacskótól kezdve a bulldogokon át a basset houndig. De a német juhászok sem lehetnek nyugodtak a jellemzően alacsony várható élettartamuk miatt.
A német Kennel Club (VDH) petíciót indított, hogy a tervezetet vonják vissza, vagy gondolják újra, mert ha rossz intézkedés születik, az több fajta végét is jelentheti. Eközben a mezőgazdasági minisztérium cáfolja, hogy egyes fajtáknak üzennének hadat, a tárca szerint a szaporítókkal szemben akarnak fellépni.
Nancy Faeser német szövetségi belügyminiszter a Rheinische Post napilap keddi számában beszélt arról: azért döntöttek az EURO-2024 alatt az ideiglenes határellenőrzés visszaállítása mellett, hogy megakadályozzák olyan személyek bejutását az országba, akik erőszakos cselekményeket követhetnek el, és a lehető legjobb védelmet akarják biztosítani a jelentős nemzetközi sportesemény számára. Ezzel kapcsolatban a hangsúly a szélsőségesekkel, a huligánokkal, és az erőszakos cselekmények elkövetőivel szembeni, valamint a kibertámadások elleni védekezésen van, mondta.
A németek a szintén általuk rendezett 2006-os világbajnokság idején is ideiglenes határellenőrzést vezettek be, és Faeser az elmúlt napokban már tett utalást arra, hogy ismét fontolgatják ezt. A belügyminiszter február közepén már meghosszabbította június közepéig a lengyel, a cseh és a svájci határok ellenőrzését, aminek célja a csempészet és az illegális bevándorlás elleni védekezés.
A futball Európa-bajnokság június 14-én kezdődik, a döntőt július 14-én játsszák. A magyar válogatott a csoportkörben elsőként Svájccal találkozik Kölnben, majd Stuttgartban előbb a házigazda Németország, aztán Skócia lesz az ellenfele.
Mi történik, ha a szélerőművek túl sok energiát termelnek? Németországban azon dolgoznak, hogy a szélerőműveket sose kelljen leállítani.
Mi történik akkor, ha a szélerőművek túl sok energiát termelnek? Németországban most erre keresik a választ. Északon ugyanis többször előfordul, hogy a különösen szeles napokon szélmalmokat kell lekapcsolni, mert azok több energiát termelnek, mint amennyit a rendszer képes felvenni.
Az egyik német tartomány, Schleswig-Holstein azonban létrehozott egy olyan acélelemekből álló tárolót, amely nemcsak tárolni, de továbbadni is képes a megtermelt hőt. Ha beválik, a jövőben talán nem is lesz szükség szélkerekek leállítására.
Őrizetbe vettek Németországban két afgán állampolgárt, akik a gyanú szerint fegyveres támadásra készültek a svéd parlament közelében – írja az MTI a német szövetségi ügyészségi hivatal szóvivőjére hivatkozva.
A két afgán állampolgárt Türingia fővárosától, Erfurttól 85 kilométerre, Gera városában fogták el. Az ügyészségi szóvivő közlése szerint a gyanúsítottak 2023-ban csatlakoztak az Iszlám Állam-Horaszán Tartomány (ISKP) nevű (elsősorban Afganisztánban aktív) csoportjához, ahonnan a támadással kapcsolatos utasításokat is kapták. A férfiak a gyanú szerint együtt kétezer euró értékű adományt gyűjtöttek össze a szervezet számára. Az interneten tervelték ki a feltételezett támadás részleteit, és több sikertelen kísérletet is tettek az ehhez szükséges fegyverek beszerzésére.
Az ügyészség által kiadott közlemény szerint a támadást a svédországi Korán-égetések elleni megtorlásként tervezték végrehajtani, a gyanúsítottak célpontjai között rendőrök is szerepeltek. Az eddigi ismeretek szerint az őrizetbe vett személyek már konkrét előkészületeket tettek egy véres merényletre – közölte Marco Buschmann német igazságügy-miniszter.
Meglepő, óriási lépést tett a német kulturális tárca a technokultúra felé: az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetével, azaz a UNESCO-val közösen úgy döntöttek, hogy felveszik a világörökségi listára Berlin techno-szcénáját – írja a Guardian.
A német főváros technoklubjait és -zenészeit tömörítő Clubcommission a lépés kapcsán kijelentette: ez egy újabb mérföldkő a producerek, zenészek, klubvezetők és rendezvényszervezők számára, a hálózat egyik vezetője pedig a Deutsche Wellének arról beszélt, hogy
a döntés csak megerősíti őket abban, hogy a klubkultúra valóban értékes, és megérdemli a védelmet, valamint a támogatást.
Valószínű ámokfutást hiúsítottak meg német rendőrök a Berlin melletti Petershagen egyik iskolájában, ahol egy késsel és riasztópisztollyal felfegyverzett 22 éves férfit vettek őrizetbe péntek délelőtt – közölte Michael Stübgen, Brandenburg tartományi belügyminisztere.
A tárcavezető nagyon veszélyesként értékelte a helyzetet. Mint mondta, nem valamiféle álriadóról van szó. Az elkövető tanárokat fenyegetett meg az általános iskolában.
A reggeli órákban az iskola egyik alkalmazottja riasztotta a hatóságokat, amelyek egy különösen ilyen eshetőségre kiképzett alakulattal vonultak ki a helyszínre. A biztonságiak átkutatták az épületet, a fegyverest pedig legyűrték. Az akció során az elkövető és a rendőrök egyike könnyebb sérüléseket szenvedett.
Az Európai Bizottság bemutatta a tervét, hogyan kívánja felpörgetni, és minél inkább közössé tenni a hadiipart. Az ötletek egyelőre óvatosak, de az alapgondolat így is tabudöntögető, hiszen a hadseregek ellenőrzésénél érzékenyebb szuverenitási kérdés nincs.
Nagy port kavart az elmúlt napokban, hogy az oroszok lehallgatták Ingo Gerhartz, a német légierő vezérének és tisztjeinek online értekezletét, majd a 38 perces beszélgetést az állami tulajdonban lévő, az Európai Unió által szankciókkal sújtott Russia Today lehozta. A megbeszélés során ugyan komoly titkok nem hangoztak el, német szemmel a szivárogtatás rendkívül kellemetlen, Moszkvának pedig egy újabb propagandaeszköz került a kezébe.
Az állítólag február 19-én a WebEx webkonferencia szolgáltatón zajlott és az oroszok által lefülelt beszélgetés eleje meglehetősen személyen hangvételű volt. Egy Szingapúrból csatlakozó katona például egy ponton a helyi időjárásról számolt be.
Elég párás idő van
Olyan ukrán-magyar kettős állampolgárok kaphattak szociális juttatást Németországban, akiknek ez nem is járt volna, ezért vizsgálat indult – írja az RTL. A Spiegel német lap úgy tudja, hogy a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (Bamf) több ezer ilyen esetet vizsgál.
A háború miatt Németországban az ukránok ideiglenes védelemben és juttatásokban részesülnek, ez azt jelenti, hogy nem kell megcsinálniuk a menedékjogi eljárást, és jogosultak az alacsony jövedelműeknek járó állampolgári támogatásra, azaz a Bürgergeldre (ennek összege tavaly egyedülálló személy esetén 502 euró, közel 200 ezer forint volt).
Ukrán-magyar kettős állampolgároknak, mivel uniós ország állampolgárai, ezek a segítségek közvetlenül nem járnak és nem kaphatnak könnyítést, a tartományi bevándorlási hivatalok jelentései szerint azonban az elmúlt hónapokban jelentkeztek náluk ukrán menekültként nemrég kiállított ukrán útlevéllel rendelkező, csak magyarul beszélő, esetlegesen kettős állampolgárságú emberek is.
A német hadsereg egyik katonája ölhetett meg a héten Alsó-Szászországban négy embert, köztük egy kisgyereket a német hatóságok pénteki bejelentése szerint, melyben hozzátették, vizsgálják, hogy családon belüli erőszak történt-e.
A rendőrség és az ügyészség tájékoztatása szerint a vizsgálat a rotenburgi járás két helyszínén – két családi házban – folyik.
Médiaértesülések szerint a gyanúsított volt barátnőjét, a nő gyermekét, a volt barátnő új párját és a nő édesanyját lőtte le péntekre virradóra, majd feladta magát a rendőrségen.