Az események sorrendje a következő:
Tajvan néhány napja hivatalba lépett új elnöke, Laj Csing-tö a hétfői beiktatási beszédében utalt rá, hogy Kínát és Tajvant két külön államnak tartja
erre a kínai hadsereg megindította a Joint Sword-2024A elnevezésű gyakorlatát Tajvan határainál
Egészen váratlan fordulatot vett egy parlamenti szavazás Tajvanban, amikor pénteken el akartak fogadni egy olyan törvényt, amely nagyobb hatalmat adott volna a képviselőknek a kormány munkájának felügyeletére. A tajpeji törvényhozás május 17-i vitája ugyanis az indy100 szerint egy ponton olyan hevessé vált, hogy tömegverekedés alakult ki.
A Tajvant vezető Demokratikus Progresszív Párt (DPP) egyik képviselője, Kuo Kuo Wen pedig a fenti fotón megörökített akrobata-mutatvány után megszerezte a javaslat kinyomtatott szövegét, és el is futott vele, hogy ne tudjanak róla tárgyalni, és ne is tudják megszavazni.
De a felvételen a javaslattal a kezében egy piros ajtón kiosonó politikuson kívül az is jól látszik, hogy milyen durván egymásnak estek a honatyák.
25 éve nem volt ilyen erős földmozgás a szigetországban. A hatóságok egy várható szökőárra is figyelmeztettek.
Mi történt? Helyi idő szerint szerda reggel 15 kilóméteres mélységben, 7,4-es erősségű földrengés rázta meg a szigetország keleti partvidékét, írja a 444. A fő rengést kilenc utórengés követte. Jelenlegi hírek szerint legalább négy ember meghalt. A hatóságok szökőárra is adtak ki riasztást Tajvanon, Japánban és A Fülöp-szigeteken, de ezeket nem sokkal később vissza is vonták.
Kontextus. A Csendes-óceán keleti és nyugati partvidékei és környező szigetvilága a Föld tektonikailag legaktívabb térsége. Itt találkozik és mozgolódik számos nagy tektonikus lemez, aminek köszönhetően a térségben történik a világ földrengéseinek 90 százaléka és itt található a világ aktív vulkánjainak közel kétharmada. Ezért nevezik ezt a Csendes-óceánt körülölelő térséget Tűzgyűrűnek is.
Szerdán a Richter-skála szerinti 7,7-es erősségű földrengés érte Tajvant, derült ki a japán meteorológiai intézet méréséből. A katasztrófában négyen életüket vesztették, több tucatnyian megsérültek. Az egész szigeten áramkimaradások vannak, épületek omlottak össze, Dél-Japánban és a Fülöp-szigeteken szökőárveszélyre figyelmeztettek, és volt, ahol a rengések földcsuszamlást is okoztak. Ez volt a legerősebb földrengés Tajvanon 1999 óta, írja a Guardian.
A földrengés, melynek epicentruma a sziget keleti partvidékén fekvő, népszerű turistaváros, Hualien közelében volt, 15,5 kilométer mélységben, helyi idő szerint reggel 7 óta 58 perckor kezdődött.
WATCH: Several buildings have collapsed in Hualien, Taiwan, after a 7.4 magnitude earthquake struck on the east coast of Taiwan. pic.twitter.com/3EIfT9PIGe
Bejelentették a TV2 utazós reality műsorának új szereplőit. A házigazda továbbra is Ördög Nóra marad.
Egy tajvani egyetemista azt remélte, hogy több mint 41 millió tajvani új dollár (468 millió forint) kártérítést zsebelhet be azzal, hogy több biztosítást köt magára, majd 10 órán át szárazjégbe lógatja a lábait, a fagyási sérüléseivel pedig a biztosítótársaságokhoz fordul – írja a Strait Times.
A tajwani Bűnügyi Nyomozó Iroda iroda által egyszerűen csak Chang néven emlegetett fiatalember végtagjai a szárazjeges kúrát olyan rosszul viselték, hogy mindkét lábát amputálni kellett. Ő pedig a reményeivel ellentétben nem busás kártérítést, hanem vádemelést kapott a nyakába.
A hatóságok tájékoztatása szerint a biztosítási csalással megvádolt egyetemista legalább öt biztosítónál kötött saját magára biztosítást. Majd egy hideg téli éjszakán, 2023. január 26-án az ország fővárosában, Tajpejben több órát motorozott a hidegben Liao nevű, még középiskolás korában megismert bűntársával, hogy azt a látszatot tudják kelteni, hogy Cheng motorozás közben szenvedte el a súlyos fagyási sérüléseket.
Új fegyverrel bővítette légvédelmét Tajvan – írja a HVG az Interesting Engineering cikkére hivatkozva. A sci-fibe illő Skynet Ads nevű eszközt kifejezetten az ellenséges drónok ellen fejlesztették ki: képes blokkolni a célpont GPS-jelét, megakadályozza a kamerakép visszajutását az irányítóhoz, továbbá a leszállást is ki tudja kényszeríteni.
A Liberty Times cikke szerint a drónelhárítás kiemelt fontosságú Tajvan számára, hiszen Kína aktívan kémkedik ilyen eszközökkel.
A Skynet Ads fejlesztését pont azután indította el a helyi DronesVision cég, hogy két évvel ezelőtt kémkedésen kaptak egy kínai kémdrónt egy tajvani katonai bázis környékén. Ez, és további hasonló esetek arra késztették a tajvani katonai vezetőket, hogy felülvizsgálják az ország drónokkal kapcsolatos védelmi stratégiáját.
Meg még nem roppant a NER, de látványosan küszködik azért, hogy megőrizzen valamit abból az értelmezési monopóliumából, aminek választási sikereit köszönheti – állítja Krekó Péter politikai pszichológus, politológus, az ELTE habilitált egyetemi docense. A Political Capital igazgatója azt mondja, idén sem kell világvégét kiáltani, de a világbéke bizonyosan nem jön el. Interjú a kegyelmi botrány belpolitikai hatásairól, 2024 választásainak jelentőségéről, és arról, milyen geopolitikai változásokra érdemes felkészülni.
Forbes.hu: Mit jelez a kegyelmi botrány a rendszernek?
Krekó Péter: Két dolgot mindenképpen. Egyrészt, hogy egy ilyen monolit hatalmi berendezkedésben is lehet politikai következménye a normasértéseknek – amitől már eléggé elszoktunk az utóbbi években. Másrészről, hogy most olyan időszak következik, amikor a belpolitika szerepe felértékelődik. Orbán Viktornak és a rendszernek az utóbbi években a belpolitikai kihívások hiányában nagyon sok ideje volt külpolitikai kérdésekkel foglalkozni, és ezért is tudott a rendszer a külpolitikai kalandozásokba kezdeni a világ minden részén, az Egyesült Államoktól kezdve Csádon át Izraelig és Kínáig, mindenfelé. Ennek most egy időre bizonyosan vége.
Bár Tajvanon január 13-án tartották az elnök- és a parlamenti választást, a kormányzó Demokratikus Haladás Párt (DPP) jelöltje, a William Lai néven is ismert Laj Csing-tö csak májusban foglalja el hivatalát. Az addig hátralevő bő három hónapban minden megnyilvánulását követi majd a világ, ahogyan érdemes odafigyelni a következő alelnök, Hsziao Bi-khim tevékenységére is. Hasonlóan az amerikai politikai hagyományokhoz, a megválasztott államfő beiktatásán elmondott beszédében ad majd konkrét támpontokat arról, mit gondol Tajvan jövőjéről.
Az új vezetésnek nincs könnyű dolga. A DPP évek óta veszít népszerűségéből, a párt rosszul szerepelt a 2022-ben tartott önkormányzati választáson, a szombati szavazáson tizenegy helyet vesztett a törvényhozásban.
Ezzel kisebbségi kormányzásra kényszerül, a megerősödött ellenzék pedig nem fogja megkönnyíteni a következő négy évet.
Magabiztosan nyerte a szombati tajvani elnökválasztást a Demokratikus Haladó Párt jelöltje. Laj Csing-tö nagyobb távolságot tartana a Kínai Népköztársaságtól, Peking komor nyilatkozatokkal reagált az eredményre. Újabb háború fenyeget, mégpedig a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalán? Matura Tamás Kína-kutató szerint nem ilyen vészes a helyzet, de közeleg az idő, amikor Hszi Csin-ping akár erővel is megpróbálhatja visszaszerezni a szakadár kínai tartománynak tekintett szigetet. A Kínával épített különleges magyar kapcsolatról a szakember azt mondja: mi járnánk a legrosszabbul, ha megvalósulna a kormány álma. Nagyinterjú a Peking–Tajpej–Washington–Budapest-tengelyről.
A kormányzó párt jelöltje, Laj Csing-te, a jelenlegi alelnök nyerte a tajvani választásokat, a fő ellenfele elismerte a vereséget és gratulált Lajnak.
Sajnálom, hogy csalódást okoztam a választóimnak, szeretnék bocsánatot kérni
– mondta Hou Jü-ih, aki a Kínával szorosabb kapcsolattartásra törekvő fő ellenzéki párt, a Kínai Nemzeti Párt (Kuomintang, KMT) jelöltjeként indult a választáson.
2024 tele lesz világraszóló fontos választásokkal, az elsőt rögtön január 13-án, Tajvanon rendezik. A kérdés, hogy hatalmon marad-e a függetlenségpárti vezetés, amire a népi Kína háborús uszítóként, Amerika pedig szövetségesként tekint. Vagy nyolc év után újra olyan elnök és kormány jön, amely az egy Kína elvet képviseli. Kultúrharc és némi etnikai feszültség is van a háttérben.
„Békés újraegyesítésre” szólította fel kedden Tajvan népét Kína Tajvan-ügyi hivatalának vezetője újévi üzenetében. A lakosságnak címzett mondataiban Szung Tao úgy fogalmazott:
elő kell mozdítania a Tajvani-szoroson átívelő kapcsolatokat, hogy visszatérjenek a békés fejlődés helyes útjára, és elő kell mozdítani az anyaország békés újraegyesítésének folyamatát.
Szerinte ez a Tajvani-szoros mindkét oldalán élők közös kívánsága.
Akkor kell igazán óvatosnak lenni, amikor mindent maga alá gyűr a kétely nélküli optimizmus. A befektető hírlevelének 2023-as évértékelő, de már az új évet megnyitó, IX. része.
2023 utolsó hónapjaiban egyre vidámabb kép alakult ki a pénzügyi piacokon a 2024-re várható kilátásokról – márpedig akkor kell igazán óvatosnak lenni, amikor mindent maga alá gyűr a kétely nélküli optimizmus.
Az optimista környezetben gyakorolt óvatosság feladatát azzal nehezítem a kedves olvasó számára, hogy magam is egy viszonylag kellemes alapforgatókönyvet fogok emlegetni az alábbiakban, legalábbis ami 2024 első negyedévét illeti. Nem azért, mert végre minden megjavult a világban, vagy mert minden komoly kockázat beárazódott, ellenkezőleg, de néhány súlyos probléma tényleg át kell, hogy adja a helyét más tényezőknek a piacokat mozgató narratívák versenyében.
Elkerülhetetlen Tajvan újraegyesítése Kínával – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök az állami televízióban közvetített újévi beszédében, amiről az MTI számolt be.
Kína biztosan újra fog egyesülni, a Tajvani-szoros mindkét oldalán élő kínaiakat a közös cél tudata kell, hogy összekösse, osztozva a kínai nemzet megújulásának dicsőségében. Az anyaállam újraegyesülése történelmi szükségszerűség
– fogalmazott a politikus.
Kína számára „megkerülhetetlen irányvonal az anyaország teljes újraegyesítése” – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök kedden Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság alapítója és első vezetője születésének 130. évfordulója alkalmából rendezett tanácskozáson.
Az anyaországot újra kell egyesíteni, és elkerülhetetlenül újra is fogjuk egyesíteni
fogalmazott Hszi a rendezvényen elmondott beszédében a Kínai Kommunista Párt magas rangú tisztségviselői előtt. Kínának mélyíteni kell az integrációt Tajvannal, „elő kell mozdítania a kapcsolatok békés fejlődését a Tajvani-szorosban, és határozottan meg kell akadályoznia, hogy Tajvant bárki bármilyen módon elszakítsa Kínától” – idézte az elnök szavait a Hszinhua kínai állami hírügynökség.
A jövő év eleji tajvani elnök- és parlamenti választásokra készülve december elején Pekingben magas rangú kínai vezetőkből álló ülést tartottak, ahol hivatalosan a téma a kormány erőfeszítéseinek hatékonyabb összehangolása volt. A tajvani titkosszolgátok információi szerint szerint Peking valójában a választásokba akar beavatkozni és az említett találkozó is erről szólt.
Tajvani tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy Kína megpróbálja a szavazókat a szorosabb kínai kapcsolatokat szorgalmazó jelöltek felé terelni, többek között rivális jelöltek elleni lejárató kampányok segítségével a január 13-i elnök- és parlamenti választások előtt.
A tajvani hírszerzés szerint a kínai tanácskozáson megállapították, hogy a különböző ügynökségeknek „egységesíteniük” kellene a Tajvannal kapcsolatos munkájukat, és a közvéleményt befolyásolni képes kampányokat kellene folytatni a hírcsatornákon és a közösségi médián keresztül. A Reuters hírügynökség által megszerzett információk szerint Peking több száz tajvani politikusnak biztosít kedvezményes utazást Kínába a választások előtt.
Az amerikaiak többsége ma Kínát tartja az Egyesült Államokat érintő legnagyobb fenyegetésnek – derül ki a 2023-as Reagan Defense Survey országos felmérésből, amit csütörtökön hoztak nyilvánosságra. A közvélemény-kutatásban megkérdezettek több, mint fele (51 százalék) nyilatkozott úgy, hogy Kína jelenti a legkomolyabb fenyegetést hazájára, szemben az egy évvel korábbi 43 százalékkal. Eközben a 31 százalékról 24 százalékra mérséklődött azok aránya, akik szerint az első számú veszélyforrás Oroszország.
A felmérés szerint az amerikaiak gyakorlatilag a tavalyihoz hasonló mértékben tartják helyesnek Ukrajna támogatását, 59 százalék nyilatkozott így. Az amerikai polgárok csaknem kétharmada (65 százalék) ugyanakkor úgy látja, hogy az amerikai kormány Ukrajnára fordított figyelme elvonja az erőit a Kína által jelentett fenyegetés kezeléséről.
Tajvant illetően az emberek hattizede növelné az amerikai katonai jelenlétet a Kína által magának követelt szigeten, amit az Egyesült Államok hivatalosan nem ismer el államként.
Tajvanon 2024 januárjában elnökválasztást tartanak. Az eseménynek több dolog miatt is komoly tétje van. Egyrészt a tajvani választások mindig némi izgalommal járnak, a terület nemzetközi és politikai helyzete ugyanis a kínai polgárháború vége óta rendezetlen. A tajvani kormány a szigetet hivatalosan Kína részének tekinti, magára pedig Kínai Köztársaságként, azaz az 1911-ben kikiáltott állam jogutódjaként hivatkozik. A jogi fikció szerint tehát a tajvani kormányzat nem a csendes-óceáni sziget, hanem egész Kína törvényes és legitim kormánya. Az, hogy ez mennyire tartható, a politikai viták állandó témája, hiszen sokan inkább a fennálló helyzetet törvényesítenék, azaz önálló tajvani államként folytatnák.
Peking ezzel szemben az 1949-es kommunista hatalomátvétel nyomán saját magát tekinti az egész ország és így Tajvan kormányának is. A demokratikusan megválasztott tajvani kormányra „tajvani hatóságokként” hivatkoznak, amit vagy de facto ismernek el, vagy egyáltalán nem. Semennyire, ha a baloldal, de facto, ha a jobboldal van kormányon.
Paradox módon ugyanis a kínai kommunisták a történelmi riválissal, a szigetet 1949 és 1989 között diktatórikus módon uraló jobboldali Kínai Nemzeti Párttal, azaz a Kuomintanggal ápolnak jobb viszonyt. Velük ugyanis elvi ellentét csupán abban van, hogy Tajvan „melyik” Kína része, abban nem, hogy a sziget az egy és oszthatatlan Kína egy tartománya. Ezzel szemben a Csang Kaj-sek katonai diktatúrája ellen lázadó demokratikus ellenzékből kialakuló baloldali és liberális pártokkal igen rossz Peking viszonya. Ők ugyanis azzal érvelnek, hogy Tajvan elég régóta jár külön utakon, így joguk van a függetlenséghez, és a közös kínai identitás helyett az önálló tajvanit preferálják. Sőt, a merészebbek egy teljesen független Tajvani Köztársaságról álmodnak. A dolgot nehezíti, hogy
Tajvan két vezető ellenéki pártjának nem sikerült megegyeznie a közös elnökjelöltről, ami felerősítette azokat a kétségeket, hogy le tudják-e közös erővel győzni a kormánypártot a januári elnök- és parlamenti választásokon.
Az MTI híre szerint a Kuomintang (KMT) és a Tajvani Néppárt (TPP) szombaton sajtótájékoztatón jelentette volna be a közös jelölt személyt. Tekintettel azonban arra, hogy a két párt szakértői nem tudtak megegyezni a legnépszerűbb jelöltet kereső közvélemény-kutatás eredményének értelmezésében, úgy döntöttek, hogy további egyeztetésekre van szükség.
A 113 fős tajvani parlamentben a Tajvani Néppártnak öt, a Kuomintang pártnak 38, a kormányzó Demokratikus Haladás Pártnak (DPP) 64 képviselője van. A két vezető ellenzéki párt közös elnökjelölési fiaskója miatt a kormányzó Demokratikus Haladó Párt jelöltje, Lai Csing-te (William Lai) a legesélyesebb az elnöki poszt megszerzésére. Caj Jing-ven elnök nem indulhat a választásokon, miután ezt nem teszik lehetővé a helyi törvények két mandátum után.