Best WordPress Hosting
 

Státusz és bosszú: tüntetéssel készülnek a parlament rendkívüli ülésére a tanár-szakszervezetek

Június 16-án pénteken délután, a tanév utolsó tanítási napján rendkívüli ülésen tárgyalja a státusztörvényt a parlament, ugyanis még a tavaszi ülésszakban szavaznának az indítványról. A szavazás pontos ideje még nem tudható, cilvilek és tanárszakszervezetek péntekre mindenképpen tüntetést szerveznek. 

Miért fontos ez? A kérdés a magyar oktatás lényegét érinti, ugyanis a státusztörvény az állami oktatási-köznevelési szektorban dolgozóktól elveszi a közalkalmazotti státuszt, az egyházi és magánszektorban dolgozó, eddig a munka törvénykönyve alapján alkalmazott tanárokra pedig kiterjeszti az egységes új jogállást. Ez az új alkalmazási forma mindkét eddig formánál szigorúbb feltételeket rögzít a munkavállalók szempontjából, ezért írtuk róla, hogy ha bevezetik, minden tanárnak ront a helyzetén, de nem ugyanannyival. 

Mi a baj vele? A szakszervezetek és civil csoportok két legfontosabb problémája a tervezettel, hogy a közalkalmazotti  jogviszony megszüntetése mindenképpen szerzett jogot vesz el, az ezzel járó többlépcsős bérrendezés pedig nem megfelelő mértékű és hosszú távon nem garantált. A szakszervezetek a sztrájk első napjától azonnali 45 százalékos általános béremelést követelnek. 

Pénteken újra tüntetnek a státusztörvény ellen a Kossuth téren

Péntek délután öt órára szervez tüntetést az Egységes Diákfront és a Tanítanék Mozgalom. Ezt hétfőn este jelentették be, miután kiderült, hogy a pedagógusok jogállását átíró úgynevezett státusztörvény már pénteken, rendkívüli ülés keretben tárgyalhatja a parlament.

Kordonkormány benyújtotta bosszútörvényét az országgyűlésben. Álegyeztetéseken játsszák a demokráciát, de semmi lényegi változtatás nem történt!

– írják az esemnyszervezői.

Greta Thunberg közel 5 év után befejezi az iskolai sztrájkot

Greta Thunberg június 9-én tartja meg az utolsó iskolai sztrájkját, amely sorozatot egészen pontos 251 héttel, vagyis közel 5 évvel ezelőtt indított el – írja az Euronews.

A globális klímamozgalom egyik emblematikus szereplőjeként ismert svéd klímaaktivista 2018-ban kezdte el arra biztatni diáktársait, hogy péntekenként ne iskolába menjenek, hanem tüntetni, hogy felhívják a döntéshozók figyelmét a klímaváltozás jelentette veszélyre. A mozgalom elindítása óta több mint 180 országban diákok milliói vettek részt a Fridays for Future sztrájkokban, amelyekben többek között a fosszilis tüzelőanyag-ipar megújuló energiára való átállását követelték a politkusoktól.

School strike week 251. Today, I graduate from school, which means I’ll no longer be able to school strike for the climate. This is then the last school strike for me, so I guess I have to write something on this day.

Tüntetők lezárják az M0-s budakalászi lehajtóját péntek délután

A 2011 Egyesület képviselői bejelentették, hogy péntek délután lezárják az M0 autóút Budakalászra vezető lehajtóját, ami a Megyeri híd felől érkező forgalomban a szokásosnál nagyobb torlódásokat okozhat.

A rendőrségnél bejelentett és a hatóságokkal egyeztetett figyelemfelhívó demonstráció célja, hogy az M0 autóút folytatásának tervezési munkáihoz a közelgő határidőig a Kormány biztosítsa a szükséges forrást. Az M0 északi szektor (a 11-es és 10-es számú főutak közötti 8 kilométeres szakasz) kiviteli terveinek elkészítésére tavaly decemberben megkötött szerződés csak akkor lép életbe, ha a Kormány 2023. június 14-ig biztosítja a közel 4 milliárd forint forrást. Az egyesület közleményében hangsúlyozza: jelenleg még csak a tervezési munkák indításáról van szó, a kivitelezési szakasz optimális esetben is csak az évtized végén indulhat.

Városunk és a környék települései fuldokolnak az óriási átmenő forgalomtól. A budakalászi városvezetés éveken át tárgyalt, önállóan és a környező települések polgármestereivel együtt is sürgette a beruházást, ami lassan ugyan, de eddig haladt előre. Most azonban a Kormány részéről a közelgő határidő ellenére nem érkezett megnyugtató válasz a projekt folytatását illetően

Egész jövő héten a Parlament előtt terveznek tüntetni a státusztörvény ellen

A Tanítanék Mozgalom az Egységes Diákfronttal tüntetést szervez a bosszútörvény elfogadásának megakadályozása érdekében, közölték közleményben.

A Tanítanék Mozgalom egész jövő hétre (amikorra várható a törvény vitája és szavazása) területfoglalási engedélyt kért a Kossuth térre, hogy biztosan meg tudjuk tartani a tüntetést a vita alatt, melynek időpontja egyelőre nem ismert.

– írják a közleményben.

Lemészárolta a tüntetőket a Kínai Kommunista Párt

A kínai hadsereg 34 éve, 1989. június 4-én fojtotta vérbe Tienanmen téri tüntetéseket. A demonstráció 1989 áprilisában vette kezdetét néhány ezer fős diáktüntetésként, azonban hamar több százezer fős lázadássá változott, amely célja a demokrácia, gyülekezési jog, sajtószabadság és politikai reformok kiharcolása lett – írja a Múlt-kor.

Óriási tüntetés

Májusra már időnként milliósra dagadó tömeg hullámzott a téren, a sátortábor nőtt, a kiürítésre adott utasítások sorra kudarcot vallottak. A tömegben jelen voltak külföldi tudósítók és televíziósok is, akik minden nap élőben közvetítették az eseményeket a világnak.

A nap legfontosabb hírei – 2023.06.05.

Novák Katalin: Nem látok a háború kérdésében olyan árnyaltan, mint a miniszterelnök

Csintalan Sándor: Vagy Novák Katalin nem mond igazat, vagy neki nem mondtak igazat

Ungár Péter: Novák Katalin nem tudta megmagyarázni, hogy miért adott kegyelmet egy terroristának

Videón, amint ellenkezőjére hamisította a közmédia egy sztrájkoló tanár nyilatkozatát a tanári fizetésekről

Úgy vágta meg az állami M1 televízió az alacsony bérek és a rossz körülmények ellen sztrájkoló tanárok egyikének a Debrecen TV-nek adott nyilatkozatát, mintha elégedetten beszélt volna a fizetéséről, holott ennek épp ellenkezője igaz és külföldre költözést tervez.

Több százezren vonultak a kormány ellen Varsóban

Több százezres kormányellenes tüntetést tartottak vasárnap Varsóban a lengyel kormány ellen, ahová jószerével az ország minden részéből érkeztek, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek. A tüntetők úgy látják, hogy a kormány aláássa a demokratikus normákat, és attól tartanak, hogy hazájuk is Magyarország és Törökország sorsára jut, vagyis elmozdul az autokratikus politikai berendezkedés irányába.

Rafal Trzaskowski varsói polgármester becslése szerint – aki a felvonulást vezető ellenzéki párt tagja – félmillió ember vett részt a megmozduláson. Az Onet hírportál becslése szerint legalább háromszázezren voltak a rendezvény tetőpontján. Krakkóban és a harmincnyolcmilliós Lengyelország más városaiban is hatalmas tömegek gyűltek össze a kormányellenes indulataiktól vezérelve.

Lech Walesa korábbi köztársasági elnök, a Szolidaritás mozgalom legendás egykori vezetője vezetője, és Donald Tusk, a konzervatív ellenzéki Polgári Platform vezetője, korábbi miniszterelnök és az Európai Tanács korábbi elnöke együtt vonultak fel. A két politikus egymásra találását a varsói tömegek üdvrivalgása kísérte. A felvonulók Mateusz Morawiecki miniszterelnök hivatalától Andrzej Duda elnök rezidenciáját érintve a valamikori királyi palotáig vonultak, ahol Donald Tusk a részvevők rendkívüli számát méltatta. Egyben ígéretet tett, hogy harcolni fog az őszi választások megnyeréséért és az országnak okozott – szerinte mélyreható – károk helyreállításáért és a megosztottság megszüntetéséért.

Aránytalan erőszak sorozatban – a rendszerváltás óta nem történt ilyen képviselőkkel

A rendőrség az utóbbi hetekben több alkalommal alkalmazott kényszerintézkedést képviselők ellen, mentelmi joggal védett honatyát vitt földre, bilincselt meg és állított elő. Ugyan a képviselők elleni rendőri erőszak nem ismeretlen – elég a 2006-ban véresre vert Révész Máriuszra gondolni –, az új, hogy sorozatban alkalmaznak aránytalannak tűnő intézkedést honatyákkal szemben. Ráadásul 2006 őszének képeit idézték a könnygázzal közelről szembefújt 17 éves diákról készült drámai fotók is. Erőszakosabb lett a rendőrség, putyinizálódik az ország? Utánajártunk, hogy ha Orbán bonthatott kordont 2007-ben, miért nem tehetik ezt meg az ellenzéki képviselők 2023-ban. A Válasz Online kikérte a képviselők elleni eljárások iratait, és segítséget kért a 2006-os jogtalan rendőri erőszak ellen közösen fellépő jogvédő szervezetektől, hogy megértsük, mi és miért történik.

„Extrém ámokfutás következhet be” – Novák Attila Izrael válságáról

Az 1948-as államalapítás óta soha nem látott dolgok történtek az elmúlt hetekben Izraelben. A Netanjahu-kormány igazságügyi reformja ellen nemcsak az ellenzék tiltakozott, hanem a hadsereg meg a techszektor is. Az ellenállás példátlan, de az is az, hogy a hatósági eljárás alatt álló miniszterelnök szélsőjobboldali partnerei közt miniszteri posztot kaptak korábbi köztörvényesek. Netanjahu átmenetileg meghátrált, de ha túl sokat enged, azzal kormánya felbomlását kockáztatja. Miért kényszerül az amúgy nem vallásos miniszterelnök vallásos és jobboldali radikális pártokkal összeállni? Hova futhat ki a jelenlegi válság? Honnan a szimpátia Orbán Viktorral? HetiVálasz podcastunkban Novák Attila történész válaszol Vörös Szabolcs kérdéseire.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból: