Best WordPress Hosting
 

Memóriazavaros csigák és elhízott vízibolhák – így tesszük tönkre a Balaton élővilágát

Őszintén a Balatonról címmel tartott konferenciát a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) június 12-én. A találkozó fókuszában azok a szennyezőanyagok álltak, amelyek látványosan megzavarják a vízi szervezetek élettani folyamatait, és ezzel akár a teljes vízi ökoszisztémát is veszélyeztethetik. A diskurzus arról is folyt, miként lehet és kell beavatkozni, hogy ezeknek a rossz folyamatoknak, az élő rendszerek emiatti károsodásának gátat vessünk.

A Balatont rengeteg olyan emberi beavatkozás érte és éri most is, amelyek az élő rendszereket veszélyeztetik, és ezzel a tó jövőbeni emberi használatát is veszélybe sodorhatják. Ennek kapcsán vezető szakértők azt elemezték, hogy az emberi eredetű (mikro)szennyezők (gyógyszermaradványok, fogamzásgátló hormonszármazékok, UV-szűrő vegyületek, növényvédő szerek, mikroműanyagok) milyen úton és mennyiségben kerülnek felszíni vizeinkbe, elsősorban a Balatonba. Amint a találkozón elhangzott, jelenlegi tudásunk szerint egyelőre a humán egészséget veszélyeztető helyzet nem áll fenn, de a trendek aggodalomra adnak okot.

Bevezetőjében Pirger Zsolt, a HUN-REN BLKI alapkutatási igazgatóhelyettese, az Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport tudományos munkatársa felidézte, korábban semmilyen adat nem volt arról, hogy az emberi eredetű szennyezések milyen mértékben zavarják meg a tó gerinctelen vízi szervezeteinek élettani folyamatait, ezért pályázatok segítségével kiépítettek Tihanyban egy nagyműszeres analitikai labort, 2014-ben pedig összeállt a 2021-től Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport néven működő csapat.

Így asszisztál a kormányhivatal a kínaiak környezetszennyezéséhez

Egy Debrecenbe települt kínai cég a csatornába folyatta a szennyezett vizet – csak a választás után tette közzé a a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal jelentését. Akkugyáras polgármesterek: akiket elhajtottak a választók és akiket megtartottak.

Három hét késéssel, az önkormányzati választás után tette csak közzé a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal az első olyan hulladékgazdálkodási bírságról szóló határozatát, amellyel egy frissen Debrecenbe települt, kínai tulajdonú autóipari céget sújtottak.

Az 1 millió 980 ezer forintos bírságot a Halms Hungary Kft. kapta, mely az akkumulátoripari óriás, a CATL mellett épített gyárat a debreceni déli ipari parkban. A vizsgálat során kiderült, hogy a Halms telephelyéről titokban Kisgugyori csatornába vezették a szennyezett vizet. A dokumentumból kiolvasható, hogy a büntetésről szóló döntés már május 22-én megszületett, ám a határozatot csak június 11-én hozták nyilvánosságra.

Szinte már nincs is örök vegyszer mentes víz bolygónkon

Az örök vegyszerek, vagyis az úgynevezett perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok (PFAS-ok) az ember által előállított vegyi anyagok széles körben használt csoportját jelentik, az összefoglaló név pedig mára közel 15 ezer vegyi anyagot fed le. Ezek egy részét szabályozzák, jelentős hányadukat azonban nem, így szinte mindenhol fellelhetők.

A tanulmányok lehetséges összefüggéseket is találtak a PFAS-nak való kitettség és a különféle betegségek kialakulása között, beleértve az anyagcsere felborulását, a testtömeg-ingadozást, a vesekárosodást, a pajzsmirigybetegséget, a nemi hormonok megváltozását, valamint a különböző rákos megbetegedések kialakulását.

A téma iránti megnövekedett tudományos érdeklődés ellenére még mindig rengeteg olyan dolog van, amit nem tudunk a PFAS-okról, például hogy a vízkészletünk mennyire szennyezett.

A magyarországi nagy szennyezőknek is közzé kell tenniük adataikat, de hogyan érdemes számolni?

(Erhart Szilárd kutató, Erhart Kornél szoftvermérnök.)

Világszerte 50 ezer nagyvállalatnak kell jelentést készítenie a klímaváltozási és további ötféle környezeti hatásairól a következő jelentési évtől, miután az EU törvényalkotói a közelmúltban elfogadták az új fenntarthatósági követelményeket (Vállalati fenntarthatósági jelentési irányelv, Fenntartható pénzügyi közzétételi rendelet, EU-taxonómia). Így a környezeti hatások jobb megértése, mérése és jelentése elengedhetetlen lesz idéntől a termelővállalatok, a befektetők és a vásárlók számára.

Szennyezési mennyiség ≠ szennyezési hatás

Kína kihívások előtt: öregedés és vízhiány

A ma még a világ legnépesebb, és legdinamikusabb gazdasági fejlődést produkáló országa Kína, mely többek között vízhiánnyal és demográfiai kihívással néz szembe.Az amerikai-kínai rivalizálást gyakran leegyszerűsítjük arra az olvasatra, hogy Peking Washington nagy és erős, rendületlenül csúcsra törő kihívója a világ vezető gazdasági-politikai hatalma titulusért. Fontos megjegyezni, hogy Kína közel sem mentes a problémáktól és kihívásoktól – amelyekről viszont valahogy ritkábban lehet olvasni, kivéve az ingatlanpiac válságáról, ami rendkívül forró téma volt az elmúlt két évben. Pedig fontos lenne, hogy árnyaljuk a Kína-képünket. A Holdblog kettő, kevésbé közszájon forgó problémára világított rá.

Nem jár örökké a demográfiai osztalék

Az ázsiai óriás kellően távol van tőlünk, valamint kellően nagy és komplex ahhoz, hogy könnyű legyen elhinni a globális csúcsra törését. Persze, ismerjük ez elmúlt két évtized eredményeit, azt a történelmi léptékben is különleges fejlődési ívet, amit Kína viszonylag rövid idő alatt képes volt bejárni.

Brutál Duna-szennyezést mutatnak a Greenpeace friss mérései az Óbudai Gázgyárnál

Rákkeltő arzént és benzolt, mérgező policiklusos aromás szénhidrogéneket (PAH-okat) talált a Greenpeace a határértékeket jelentősen, akár százszorosan, ezerszeresen is meghaladó mértékben a volt Óbudai Gázgyár melletti Duna-parton vett mintákban.

A zöldszervezet október közepén vizsgálta a helyszínen a talajból kicsorgó víz és a part menti iszap minőségét. A Greenpeace szerint az eredmények fényében teljes mértékben elfogadhatatlan a kármentesítés további halogatása. Emellett követelik a Duna folyamatos további szennyezésének befejezését is, mert ez az ország egyik fő ivóvíz bázisa.

A Greenpeace szakértői 2023. október 12-én az alacsony vízálláskor előtűnő szennyezésből  vettek mintákat a már nem működő Gázgyár területe melletti Duna-parton a kiszivárgó, bűzös, olajos folyadékból és a part iszapjából. A lerakott veszélyes hulladék évtizedek óta szennyezi a talajvizet, a talajt, alacsony vízálláskor pedig a Dunát és a vízpart levegőjét. Bár lassan három évtizede kötelezték a Gázgyár jogutódjait a mérgek eltávolítására, ám azt a hatóságok mégsem tudták elérni, hogy az állami tulajdonban lévő cég – jelen esetben az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. – végrehajtsa a kötelezettségét.

Függesszék fel a gödi Samsung-akkumulátorgyár engedélyét!

A Samsung a hétvégén nyilvánosságra hozta a válaszait a gödi gyár környezeti felülvizsgálati eljárásában benyújtott véleményekre. Jávor Benedek zöld politikus, Magyarország volt európai parlamenti képviselője, a Párbeszéd-ZÖLDEK EP választási lista vezetőjének véleménye 12 pontban a gyár környezeti engedélyezéséről.

A Samsung a hétvégén nyilvánosságra hozta a válaszait a gödi gyár környezeti felülvizsgálati eljárásában benyújtott véleményekre. A válaszok messze nem kielégítőek, nem adnak magyarázatot számos, a benyújtott véleményekben szereplő felvetésre, és nem nyújtanak garanciát arra, hogy az üzem a környéken lakók egészségének veszélyeztetése és a környezet szennyezése nélkül képes lesz üzemelni.

1. Nem kapunk választ arra a felvetésre, hogy hogyan működhetett a gyár öt éven keresztül engedély nélkül? A gyár szerint „A SAMSUNG SDI Magyarország Zrt. az eddigi működése során nem okozott környezeti kárt”. Ez azonban tételesen nem igaz, folyamatos volt az elmúlt években a zaj határértékek megsértése, esetileg levegőszennyezési határérték túllépések is történtek. Ráadásul ha jogszabályilag kötelező volt az egységes környezethasználati engedély megszerzése (ahogyan az lett volna), annak az elmismásolására még akkor sem lenne válasz, hogy nem történt szennyezés, ha igaz lenne. De nem igaz.

A Párbeszéd szerint fel kell függeszteni a gödi akkumulátorgyár működését

Jávor Benedek, a Párbeszéd-Zöldek politikusa arról számolt be, hogy a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár 2018 óta megfelelő engedélyek és hatósági hozzájárulás nélkül működik. Újságírók, illetve a GÖD-ÉRT Egyesület munkája nyomán fény derült arra, hogy a Samsung gyár több esetben is jogkerüléssel, kiskapukkal, illetve az ellenőrzés akadályozásával gátolta a jogszerű működés számonkérését.

Az üzemmel kapcsolatos felülvizsgálati dokumentáció megállapította, hogy a Samsung SDI az előző öt évben nem üzemeltetett megfelelő monitoring-kúthálózatot, ami a gyár talajvízre tett hatását ellenőrizte volna. Emellett a levegőminőséggel kapcsolatos, NMP oldószerre vonatkozó kibocsátási határértékeket (2mg/m3) rendszeresen meghaladta. Fontos, hogy az üzem rendszeresen megszegi a zajszennyezésre vonatkozó szabályzásokat, illetve, hogy a meglévő felülvizsgálati dokumentáció a jelenlegi üzem működését vizsgálja, függetlenül attól, hogy folyamatban van a gyártelep bővítése. Az Átlátszó korábban pert nyert azzal kapcsolatban, hogy a Samsung SDI betemette azt a kutat, amely a vízszennyezést mutatta volna ki.

A Párbeszéd-Zöldek részletes véleményét taglaló dokumentum az alábbi módon reflektál a gyár működésére: „Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a Samsung SDI rosszhiszeműen, a hatóság ismételt megtévesztésével, jogszabályi kiskapuk használatával kerülte el a megfelelő engedélyezési eljárást, akadályozta a megfelelő ellenőrzés megvalósulását (pl. a területen lévő monitoring kút betemetésével), és éveken át jogsértő tevékenységet folytatott. A hatóságok az elvárható gondosság, a megelőzés, és a szennyező fizet elvének megsértésével hivatali körben elmulasztották az üzem megfelelő felügyeletét, nem folytattak le sem a jogszabályok szerint szükséges engedélyezési eljárásokat, sem kellő méréseket a szennyezések azonosítására.”

A Duna szennyezése ellen tiltakozott a Greenpeace az Óbudai Gázgyárnál

Extrém alacsony dunai vízállásnál – ellennyomás hiányában – elkezd szivárogni az egykori óbudai gázgyár szennyezett talajvize a folyóba. Ez történik a napokban ismét. Annak ellenére, hogy a sárgászölden, barnán habzó, szúrós szagú folyadék korábbi mérések szerint rákkeltő, csak halogatják a terület kármentesítését. A Greenpeace öt év után újabb, részletesebb méréseket végzett a helyszínen, hogy felmérje a szennyezés alakulását és felhívja a figyelmet a veszélyre.

A volt Óbudai Gázgyár melletti Duna-parton tiltakozott a Greenpeace a Dunát érő szennyezés ellen. Bár lassan három évtizede kötelezték a Gázgyár jogutódjait a mérgek eltávolítására, ám azt  a hatóságok mégsem tudták elérni, hogy az állami tulajdonban lévő cég- jelen esetben az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.- végrehajtsa a kötelezettségét. A Greenpeace öt év után újabb, részletesebb méréseket végzett a terület mellett a Duna-parton, hogy felmérje a szennyezés alakulását.

 

Ha itt laksz, jól folyasd ki a csapvizet, mielőtt iszol belőle

Bevizsgáltattuk egy 1970-es évek végén és egy 1920-as években épült budapesti ház egyik lakásában a konyhai csapvíz ólomtartalmát. Az eredmények igazolták a sejtéseinket, a régebbi építésű házban a literenként 10 mikrogrammos határérték négyszeresét, csaknem 40 mikrogramm ólomkoncentrációt mértek a kifolyatás nélküli mintában, míg az 1970-es évek végén épültben mindössze 0,29 mikrogrammot (a mikrogramm a gramm milliomodrésze).

A határérték *A literenként 10 mikrogrammos határérték 2013 óta van érvényben Magyarországon egy uniós irányelv alapján, előtte a határérték 50 mikrogramm/l, majd 25 mikrogramm/l volt. feletti ólomkoncentráció nem ritka. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGyK) 2018-2020-ban végzett, uniós finanszírozású, “Nyitott laboratórium” nevű országos ivóvízminőség felmérése szerint 750 ezer ember lakhat magas vagy nagyon magas ólomkockázatnak kitett lakásban Magyarországon.*A programban a lakossági jelentkezők saját csapvizükből vettek mintát, és juttatták el a NNGyK-ba ingyenes bevizsgálásra, így 4000 helyszínről 8000 minta érkezett. 

Az eredmények szerint az ólomkockázat az 1970, de leginkább az 1945 előtt épített házakban jelentős, ahol még ólomcsöveket használtak a vízvezetékek kiépítéséhez. Az épületállomány kora alapján Budapesten mintegy 50 000 épületben 620 ezer ember, míg a vidéki nagyvárosokban 32 000 épületben 130 ezer ember lehet érintett a 2021-es Nemzeti Víziközmű-közszolgáltatási Stratégia szerint.

A bolygógyilkos mélytengeri bányászat

A mélytenger a becslések szerint több milliárd tonna nikkelt, kobaltot, mangánt és más kritikus nyersanyagot rejt, főként burgonya méretű gumókban, amik egy új aranylázat indítottak el a tengerfenék kiaknázására, részben a zöld gazdasági átmenet által hajtva. Ugyanakkor óriási problémát jelent, hogy semmiféle szabályozás nem áll rendelkezésre a bányászati gyakorlatra vonatkozóan, és a Nemzetközi Tengerfenék Hatóság júliusi találkozóján sem sikerült erről megállapodni.

Mivel még mindig nagyon keveset tudunk a mélyóceánról és a bányászat tengeri környezetre gyakorolt káros hatásairól, a tudományos közösség elővigyázatosságra int, és a bányászati tevékenységek moratóriumát sürgeti, amíg a megfelelő ismeretek rendelkezésre nem állnak. Amit eddig tudunk, az aggasztó: a bányászati gépek és melléktermékek jelentősen károsíthatják az ökoszisztémákat, ami a klímaváltozás fokozódásához vezethet, veszélyeztetheti az élelmezés szempontjából kulcsfontosságú fajokat, sőt, még az asztalunkra kerülő halat is mérgező anyagokkal terhelheti. Sok faj pedig már azelőtt kihalna, hogy egyáltalán megismertük volna. Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a mélytengeri élőhelyeket emberi időskálán helyre lehetne hozni a jelentősebb károk után, hisz a regenerálódás akár több millió évig is eltarthat. Az IRENA számításai szerint a szárazföldi ásványkészletek elegendőnek tűnnek a globális szükségletek kielégítésére, de azokat felelősségteljesen kellene bővíteni, és ideje volna az újrahasznosítás és a körforgásos gazdaság gyakorlatát is komolyan venni.

mélytengeri fémércek eloszlása. forrás: Nemzetközi Tengerfenék Hatóság, ISA

Ökológiai katasztrófa Budapest mellett: 3 napig titokban ömlött a szennyvíz a Sződrákosi-patakba

Erről a patakról nem sokan hallottak eddig, pedig halastavakat köt össze és olyan fontos településeket, mint Veresegyház vagy Vácrátót. A múlt szerdai tragédia miatt majdnem az egész élővilág kihalt. A kár felbecsülhetetlen. A valószínűsíthető felelőst nem sikerült szóra bírni.

Kereken egy hete jelentősen károsodott két agglomerációs település élővilága, mégsem tud róla senki semmit. Egy egész halastóban kipusztultak a halak, de eddig csak a helyiek örökítették meg az ökológiai katasztrófát. A károkozó három napon át dolgozott az üzemzavar elhárításán, de eddig még egy közleményt sem adott ki, hogy tájékoztassa a lakosságot a lehetséges veszélyekről. Olyan nyílt levél pedig főleg nem született, amelyben bocsánatot kér.

Pedig a múlt szerdán kezdődött szennyvízszivárgás rengeteg ember életét veszélyezteti. Az Euronews stábja utána járt, hogy mi is történt Veresegyház térségében. A legsokkolóbb az volt, hogy nekik kellett elmagyarázni a fürdőzőknek, hogy az életükkel játszanak. Az önkormányzatok eddig hallgattak és kivártak, de a stábnak megtörték a csendet. A felelős viszont tovább titkolózik.

Új típusú olajszennyezés – nem könnyű küzdeni a műanyag szennyezés ellen

A kereskedelmi hajók okozta katasztrófák már nem csak a partokat ellepő olajról szólnak. Az egyre nagyobb és veszélyesebb rakományok miatt a katasztrófák során többféle szennyező anyag kerül a tengerbe, többek között műanyag is. Az Egyesült Nemzetek Szervezete meg nem kapkodja el a jogalkotást ebben a kérdésben.

2021. május 20-án tűz ütött ki az X-Press Pearl nevű szingapúri konténerhajó fedélzetén, amely 18 km-re hajózott Srí Lanka fővárosától, Colombótól. Ez a kínai Zhoushan hajógyárban épített 186 méteres hajó akkoriban a szingapúri X-Express Feeder tulajdonában volt, amely egyike a világ húsz legnagyobb teherhajó-üzemeltetőjének. A tankerhajó, amely addig mindössze négy hónapot töltött a tengeren, 12 napig égett, amíg az indiai és a Srí Lanka-i tűzoltóknak sikerült eloltani a lángokat. Ezután megpróbálták visszavontatni a kikötőbe, hogy megmentsék a rakomány maradékát, de 2021. június 17-én a hajó elsüllyedt 348 tonna nehézolajjal és 50 tonna gázolajjal a fedélzetén. Srí Lanka legnépesebb városával szemben mérgezett a tengerfenék.

Ezzel az esettel egy újfajta olajszennyezés jelent meg, amely a tengerbe került mérgező vegyi anyagok és műanyag szemcsék egyvelege. Ezen anyagok kombinációja olyan kémiai reakciókat hoz létre, amelyek hosszú távon káros hatással vannak az egész ökoszisztémára. A katasztrófák oka: a tengeri áruszállítás fokozatos bővülése és a hajók méretének növekedése.