Best WordPress Hosting
 

Öt éve még 2,5 milliárdért adták el, most romokban a Honvéd, új tulaj jöhet

A Forbes becslése szerint 5 éve 2,5 milliárdért vették meg a patinás kispesti klubot magyar befektetők. Minden szinten romokban a Honvéd. Új tulajdonos jöhet.

Mi történt? A tavaly az NBI-ből kieső patinás Budapest Honvéd idén csak vergődik, a menedzsmentben és a pályán is nagyok a gondok. A klub tulajdonosai múlt hét pénteken már arról beszéltek, átvilágítják a klubot, tárgyalnak annak eladásáról. A klubnál a szurkolók közben tüntettek a jelenlegi tulajdonosok ellen.

Ki lehet a vevő? Leisztinger Tamás milliárdos lehet az egyik befutó, de úgy tudni, külföldi befektetők is érdeklődnek. Leisztinger korábban a DVTK tulajdonosa volt, 2020-ban szállt ki a diósgyőri fociból. A klub Mészáros Lőrinc üzleti körében landolt.

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

Javult ugyan a német autóipar üzleti helyzetértékelése márciusban a müncheni Ifo konjunktúrakutató intézet jelentése szerint, az ágazat azonban csak reménykedhet, hogy maga mögött hagyhatja a 2023-ban tapasztalt mély visszaesést. Tavaly ugyanis erősen megkérdőjeleződött a németországi gyártók versenyképessége az elektromos autók piacán feltörekvő vállalatokkal szemben, miközben a gépkocsik iránti kereslet gyengült, ám ősztől napirendre került a belső égésű motorokkal nehezen teljesíthető környezetvédelmi szabványok enyhítése és a bevezetésük halasztása.

A kedvezőbb várakozások ellenére az idei év sem kecsegtet sok jóval, ugyanis a nyugati piacok meghódítására készülő kínai gyártók intenzív árversenybe kezdtek. A BYD Seagull nevű modelljét például akár egy csúcskategóriás robogó áráért is meg lehet már vásárolni, és bár egyelőre az ajánlat csak Kínára vonatkozik, már az Egyesült Államokban is fejtörést okoz a gyártók számára . Ott egyelőre leginkább arra kényszerülhetnek, hogy a jómódúaknak szánt drága második autók helyett a mindenki számára megfizethető elektromos modelleket részesítsék előnyben.

A BYD mindenesetre február óta 5 és 20 százalék közötti árcsökkentés mellett vezeti be a megújított modelljeit, és idén félmillió autót tervez külföldön értékesíteni, ami több mint kétszerese a tavalyi adatnak, jövőre pedig az egymilliós határ elérése lesz a cél. Mindezt az eladott autókon elérhető fajlagos haszon szűkülésének árán is vállalja a cég, az így kieső bevételt a növekvő eladások pótolják majd a tervek szerint.

Máltai utazás: kétórányi repülés után már a mediterrán szigeten vagyunk

Budapestről és Pécsről is

Az első felmerülő kérdés természetesen minden kiszemelt célpont esetében a megközelíthetőség, Málta már e téren is kézenfekvő választás, hiszen fapados járatokkal, a hét szinte minden napján odarepülhetünk Budapestről illetve márciustól már Pécsről is, hetente kétszer, egy új máltai légitársaság közvetlen járataival –, ráadásul az út sem túl hosszú, mindössze kétórányi repülést kell bevállalnunk. Ami a legfontosabb: naptej, fürdőruha és túracipő mindenképp kerüljön a bőröndbe!

Máltai Turisztikai Hivatal

Eltűnőben az osztrák gleccserek

Fél évszázadon belül eltűnnek a gleccserek Ausztria hegyvidékéről. Az Osztrák Alpesi Klub mérései 93 gleccser gyors zsugorodását mutatják az elmúlt 3 évben – írja az Euronews.

A legnagyobb mértékben, 203 métert a Pasterze-gleccser húzódott vissza, a tiroli Rettenbachferner-gleccser pedig 127 métert „fogyott”.

Néhány évtizeden belül eltűnnek az osztrák gleccserek. Árnyékos helyeken – talán a Glockner-gleccsernél az északkeleti oldalon, az Oetztal-völgyben maradhatnak foltok. De ‘de facto” 40-45 év múlva egész Ausztria nagyjából jégmentes lesz  – közölte Andreas Kellerer-Pirklbauer, a salzburgi gleccserfelmérő szolgálat vezetője.

Kína súlyos demográfiai válság elé néz

Miközben arról szólnak a hírek, hogy lassan Kína lesz a világ vezető hatalma, s Peking előbb-utóbb erőszakkal próbálhatja meg ellenőrzése alá vonni Tajvant, arról kevesebbszer esik szó, hogy részben az 1980-2015 között érvényben lévő egy család – egy gyermek politika miatt az ország súlyos demográfia válság elé néz.

Az előrejelzések szerint a következő tíz évben háromszázmillió jelenleg 50-60 év körül lévő ember lép ki a munkaerőpiacról, s csatlakozik a nyugdíjasok millióihoz. A statisztikák azt mutatják, hogy 2050-re a népesség 40 százaléka lesz 60 évesnél több, s 2080-ra ez az arány megközelíti majd az ötven százalékot. Közben az „egy gyermek” politika miatt drámai módon csökken majd az egy nyugdíjasra eső munkaképeskorúak aránya:

2020-ban egy nyugdíjasra 5 állásban lévő jutott,

Több atomerőművet akar Európa, de kész-e megfizetni az árát?

A 2050-ig szükséges további 50 gigawatt nukleáris kapacitás becsült költségei gigawattonként 5 és 11 milliárd euró között mozognak, ami “nagyfokú bizonytalanságot és a feltételezések közötti nagy különbséget mutat” – véli az energiagazdasági szakértő.

Mint arról nemrég az euronews beszámolt, az atomenergiáról szóló első nemzetközi csúcstalálkozón, Brüsszelben 37 európai ország állapodott meg az atomenergia bővítésének felgyorsításáról és az erőművek könnyebb finanszírozásáról. Közös nyilatkozatuk szerint az atomerőművekből származó villamos energia elengedhetetlen a klímakárosító CO₂-kibocsátás csökkentéséhez.

Egy évvel korábban egy 14 uniós tagállamból álló “nukleáris szövetség” már konkretizálta is, mennyi plusz energiára lenne szüksége Európának: szerintük az EU-nak 2050-ig további 50 GW atomenergiát kell megtermelnie az energiaátállási célok eléréséhez, ami több mint 30 új reaktor építését teszi szükségessé.