Best WordPress Hosting
 

Menekülteket mutató bélyeg miatt fordított vissza egy Budapestre érkező levelet a Magyar Posta

Az 1956-os események a második világháború utáni Magyarország legnagyobb kivándorlási hullámát indították el, hiszen az eseményeket elindító október 23-át követő hat hónapban kétszázezren döntöttek úgy, hogy döntően Ausztria, illetve Jugoszlávia felé indulva hagyják el a hangyabollyá vált településeket. A kormány által disszidensnek nevezett emigránsok közül 1957 nyaráig – a Kádár-kormány amnesztiáját kihasználva – végül 11 ezren tértek haza, a legtöbben azonban az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, vagy épp Németország felé folytatták az útjukat.

Ez az eseménysorozat vezetett aztán többek közt ahhoz, hogy az ENSZ 1959-1960-at a Menekültek Világévévé tette: a kezdeményezéshez 1959 júniusában máris 52 ország csatlakozott, az államok egyre növekvő sorának a Magyar Népköztársaság azonban értelemszerűen sosem lett a része, hiszen a forradalomról hosszú időn át beszélni sem volt tanácsos.

A nyugati világban az emlékév apropóján számos országban születettek beszédes bélyegek – így volt ez Ausztriában is, ahol a Törökbálintról indult Rudolf Tóth (1918-2009) és Adalbert Pilch (1917-2004) terveztek erős darabot az Osztrák Postának, rajta

Kegyetlenül végezték ki a magyar tudóst a kommunisták

Brusznyai Árpád klasszika-filológust, középiskolai tanárt 66 éve, 1958. január 9-én végezték ki, amiért a Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács vezetőjeként részt vett az 1956. október 23-a utáni eseményekben – írja a Rubicon.

Tehetséges tudós és forradalmár

Brusznyai 1924-ben született egy Szenteshez közeli településen. Már a gimnazista korában látszott, hogy rendkívül okos, ráadásul a sportban is jeleskedett. Csonttuberkulózisa miatt azonban 18 éves korában kis híján teljesen lebénult. Később görög–magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett, és a klasszika-filológia ígéretes pálya elé néző tudósává vált. A fiatalember karrierjét azonban derékba törte a kommunista diktatúra, ugyanis az új hatalom nem nézte jó szemmel Brusznyai kispolgári származását, valamint azt sem, hogy apja csendőr, testvére pedig internált katolikus pap volt.

Hogyan változtatta meg az 56-os forradalom több száz millió ember sorsát?

„Mao Ce-tungot ősszel aztán kétségbe ejtette a magyar felkelés, az első, bár rövid életű kísérlet fennálló kommunista rendszer megdöntésére. Tudta, hogy Kína művelt népének többsége támogatja a modernizálást és a liberalizálást. El akarta kerülni, hogy Kínában ‘magyar felkelés’ törjön ki.”

Ezekkel a mondatokkal ágyaz meg a XX. századi kínai történelem egyik bestiális fejezetének kibontására a korszakról készült legismertebb könyv. A Vadhattyúk című családtörténeti memoár egy szecsuáni család három generációján keresztül mutatja be, hogy a kétezer évig tartó császárság hogyan alakult át tízmillióknak reményt adó kommunista rendszerré, majd tízmilliók halálát okozó embertelen őrületté.

Jung Chang könyve a világ legsikeresebb regényei közé tartozik több mint 13 millió eladott példánnyal (pedig Kínában be van tiltva). A világpolitikai események közül emlékeim szerint egyedül az 1956-os forradalomra utal többször a szövegben, Magyarországon mégis alig ismert a szabadságharc Kínára gyakorolt hatása.

Máig rejtély, hogyan halt meg Losonczy Géza

Losonczy Géza újságíró, az 1956-os Nagy Imre-kormány államminisztere 1957. december 21-én hunyt el. A mindössze 40 esztendős publicista a szovjetek által elsöpört szabadságharc egyik vértanúja volt, aki tisztázatlan körülmények között halt meg budapesti börtönében – írja a Rubicon.

Sikeres újságíró és politikus

Losonczy 1917-ben született, és már a debreceni egyetem diákjaként újságot szerkesztett. Később a Népszava munkatársa lett, a Szálasi-kormány bukása után pedig a Szabad Népnél kezdett dolgozni. Ezután a Magyar Kommunista Párt tagja, majd országgyűlési képviselő és államtitkár vált belőle.

Kerületi Fidesz-iroda elé öntött vörös festéket a Momentum

Gergely Bálint, a Momentum XVII. kerületi képviselője vörös festékkel öntötte le a Fidesz helyi irodájának lépcsőjét az ‘56-os forradalom leverésének évfordulóján, így tiltakozva az ellen, hogy a kormánypárt nem emelt hangot a forradalmárokat lefasisztázó orosz tankönyvvel szemben.

„Mi a Momentumban úgy gondoljuk, hogy ezen a napon, 67 évvel ezelőtt, hősök vére folyt, nem fasisztáké. Szeretnénk erre emlékeztetni a kormánypártiakat is” – mondta az akció kapcsán Gergely.

Az ellenzéki párt képviselői október 23-án a miniszterelnöki hivatal székhelye, a Karmelita kolostor előtti kordonokat öntötték le vörös festékkel, mondván, Orbán Viktor szembeköpte 1956 emlékét azzal, hogy október 23. előtt pár nappal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott.

Kalocsa önkormányzata szerint náci tankok is részt vettek az 1956-os forradalomban

Furcsa plakátot osztott meg Facebook-oldalán szombaton Kalocsa önkormányzata: az 1956-os események apropóján szervezett november 3-i gyertyagyújtásra egy olyan plakát kíséretében hívták az embereket, amin a náci Németország tankjai voltak láthatók – vette észre a HVG.

A képet a lap szerint a száz százalékos önkormányzati tulajdonban lévő Kalocsai Innovációs és Közművelődési Központ Nonprofit Kft. készítette, az pedig rejtélyes, hogy ők miért nem vették észre

a harci jármű oldalán lévő méretes Wehrmacht-jelképet, a kereszt alakú Balkenkreuz-ot.

Az utolsó pillanatban vágtak ki fontos, de az Orbán-rendszerre ráhúzható részeket egy budapesti iskola 56-os műsorából

Furcsa történetet osztott meg a Magyar Hang szerdán: a budapesti Pannónia Német Nemzetiségi Kétnyelvű és Angol Nyelvet Oktató Általános Iskola igazgatónője a lapot megkereső szülők szerint az utolsó pillanatban töröltetett fontos részeket a diákok heteken át gyakorolt 1956-os emlékműsorából.

Az iskola egyik tanára által írt darabot Varga Márta először október 19-én, a nyilvános főpróbán látta, majd miután a tanárt félrehívta, a diákoknak is jelezte, hogy a műsoron

sokat kell még csiszolni – annak ellenére, hogy már csak egyetlen nap volt hátra az előadásig.

„Senki nem kényszeríti Magyarországot, hogy az EU tagja legyen” – közölte az unió külügyi főképviselője

„Senki sem kényszeríti Magyarországot arra, hogy az Európai Unió része legyen” – mondta Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, aki arra reagált, hogy Orbán Viktor miniszterelnök – a nemzeti ünnepen nem először – ezúttal is a tömeggyilkos szovjet diktatúrához hasonlította az EU-t.

A 444.hu szemléje szerint Borrel nem lát párhuzamot vagy hasonlóságot a szovjet megszállás és az Európai Bizottság működése között. Hozzáteszik, a korábbi litván védelmi és külügyminiszter, Linas Linkevičius ennél keményebben fogalmazott, ő arra utalt, hogy Magyarországot ki kellene tenni az unióból, csak nincsenek erre eszközök. Azt írta Orbán és Vlagyimir Putyin orosz elnök közös fotója alá az X-en:

Az uniós szerződések szerint nincs egyértelmű mechanizmus egy tagállam kizárására. Nincs mód arra, hogy egy terrorizmust támogató államot eltávolítsanak az ENSZ BT-ből. Azoknak, akik vezetni akarnak, foglalkozniuk kellene a problémával.

„Azzal harcolunk, aki megtámad minket, mint például az unió” – Orbán Viktor híveit kérdeztük Veszprémben

Orbán Viktor az idén Veszprémben a független sajtótól elzárva tartotta október 23-i beszédét. A kordonok mögé rejtett eseményre előzetes regisztráció után csak a meghívottak juthattak be. Az érkezőket arról kérdeztük, mit gondolnak a szűkkörű ünneplésről és 1956 tanulságairól.

The post „Azzal harcolunk, aki megtámad minket, mint például az unió” – Orbán Viktor híveit kérdeztük Veszprémben first appeared on 24.hu.

Toroczkai: Kádári úton halad Orbán Viktor rendszere

Ebben az évben is a Corvin közben tartotta ’56-os megemlékezését a Mi Hazánk, a helyszínen ezúttal is volt ágyúlövés a Telex tudósítása szerint.

A párt elnöke, Toroczkai László arról beszélt, hogy a Mi Hazánkon kívül egy párt sem emlékezik meg méltón ‘56-ról. Ezentúl még azt is mondta Toroczkai, hogy bár ‘56 központi eseményei Budapesten történtek, a kormányfő mégis „megfutamodott”, sőt, még a sajtót is kizárva, és Veszprémben mondott beszédet. A pártelnök hangsúlyozta, hogy nem „működtethetünk olyan propagandát Magyarországon, ami egyeduralomra tör”, és amely Toroczkai szerint olyan, mint amilyen a Kádár-rendszer médiája volt.

Azon az úton halad Orbán Viktor rendszere, ami a Kádár-rendszerben is volt

A Jobbik elnöke Kádárhoz hasonlította Orbánt, Gyurcsány szerint október 23. megszűnt közös ünnep lenni

Az igazi ünnep közös, egyesít bennünket, október 23-ára azonban ez jó pár éve nem igaz, az 1956-os forradalom évfordulója mára megszűnt a nemzet közös ünnepének lenni – mondta Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke pártja hétfői megemlékezésén a városligeti ötvenhatos emlékműnél.

A volt miniszterelnök kiemelte, hogy a mai napon nincs állami ünnepség, bár megemlékezik a hivatalosság, és tőle mindenféle értelemben távol (utalt arra, hogy Orbán Viktor Veszprémben mond beszédet) megemlékeznek a forradalomról „az ünnep őrzői, mi” is. Gyurcsány szerint a hatalom emberei kifordítják, meghamisítják 1956 üzenetét, de egyre kevesebben vannak azok is, akik őrzik az ünnep szellemiségét, és

nincs senki, aki október 23-án a nemzet egésze nevében tudna beszélni.

„Aki kidűl, meghal egyedül” – a ludovikás százados, aki megmentette a mecseki ellenállást

Történet egy harminckét évesen nyugdíjazott ludovikás tisztről, aki több száz fiatal szabadságharcos életét mentette meg azzal, hogy katonai tapasztalatát a mecseki ellenállás szolgálatába állította. Kubicza János nélkül a második napon szétverték volna a maroknyi felkelőt, akik végül neki hála a legtovább kitartó fegyveres erőként sok bosszúságot tudtak okozni a szovjeteknek és a pécsi ávósoknak 1956-ban. A Válasz Online Kubicza naplói és lánya segítségével rajzolja meg most a portréját, amelyet a forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója alkalmából közlünk.

Az orosz történelemkönyv miatt felszólították a rákosmenti Fidesz-frakció tagjait, hogy tartsák magukat távolt az ’56-os megemlékezésektől

Szörnyű, hogy 67 évvel később ki kell hangsúlyozni Magyarországon, hogy a forradalmárok hősök voltak, nem fasiszták

– ecsetelte a Facebookra feltöltött videójában Gergely Bálint, a Momentum rákosmenti politikusa, aki egyúttal felszólította a kerület fideszes képviseletét, hogy maradjanak távol a közelgő ’56-os megemlékezésektől.

Gergely szerint ez az elhíresült új orosz történelemtankönyv miatt lenne ildomos, hiszen abban a forradalmárokat fasiszta múltúnak nevezték, továbbá a magyar forradalomról azt írták, hogy azt nyugati titkosszolgálatok katalizálták, segítették elő. Mindezek tetejében szuverenitási kérdésekben mindig kérlelhetetlen magyar kormány ebben az esetben kevésbé szenvedélyesen reagált.

Nagyszabású képregény készült Tóth Ilonkáról, az ’56 után kivégzett orvostanhallgatóról

„Az elmúlt években egyre több történelmi képregény látott napvilágot itthon. Az  56-os eseményekkel eddig csak a Futaki–Tallai-féle Budapest angyala és Bán Mór – Fazekas Attila Tűzvihar című műve  foglalkozott. Ezért úgy éreztük, itt az ideje egy újabb, igazi 56-os képregénynek, ami akciószerűen végigvezeti a fiatalabb olvasókat a forradalom emblematikus eseményein, bemutatja a kevéssé ismert hősöket, a budapesti események résztvevőit” – írja a Képes Krónikák Kiadó, milyen ambíciókkal készült A népet szolgáltuk – Tóth Ilonkáék története című képregény.

Tóth Ilonka az 1956-os forradalom utáni megtorlások egyik szimbolikus alakja. A fiatal orvostanhallgató az október 23-i diáktüntetés után csatlakozott az önkéntes mentőszolgálathoz, majd november 1-től a Domonkos utcai kórházi részleg vezetője lett. 1956. november 19-én tartóztatták le, eleinte röplapozásért. Később gyilkossággal vádolták meg: a vád szerint társaival együtt halálos mérget adtak be egy ÁVH-ügynöknek vélt rakodómunkásnak. Társaival együtt 1957 júniusában felakasztották.

Képes Krónikák Kiadó

Putyin: A magyar ’56 nem volt kívülről inspirált forradalom

A magyar 1956 nem volt „színes forradalom” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub csütörtöki plenáris ülésén Szocsiban.

Putyin az MTI beszámolója szerint arra a felvetésre válaszolt, hogy Magyarországon vitát keltettek egy új orosz történelemkönyvnek az ’56-s magyar forradalommal kapcsolatos megállapításai, valamint az olyan kijelentések, hogy ez egy kívülről inspirált „színes forradalom” volt, és hogy hiba volt a kelet-közép-európai országokból kivonni a szovjet katonai erőket.

Noha készítettek fel harcosokat külföldön és át is dobták őket Magyarországra, ezt tisztán színes forradalomnak nevezni nehéz lenne, mert mégiscsak komoly bázisa volt a tiltakozásnak az országban. Ez szerintem nyilvánvaló. De aligha lehet a mai meghatározásokat az előző század közepére átvinni

Szijjártó felhozta az 56-osokat fasisztázó orosz tankönyv ügyét Lavrovnak

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter orosz kollégájával, Szergej Lavrovval is találkozott az ENSZ-közgyűlés alkalmából pénteken New Yorkban.

A magyar külügyminiszter az állami televíziónak nyilatkozott a háromnegyedórás találkozóról, amely során többek közt Oroszország Ukrajnával szembeni háborúja, a paksi atomerőmű bővítése, és Magyarország energiaellátása került szóba.

Továbbá Szijjártó azt is elárulta, hogy felhozta Lavrovnak az orosz tankönyvek hírhedtté vált ügyét is. Augusztus végén derült ki ugyanis, hogy az új orosz történelemtankönyv szerint az 56-os októberi forradalom során „fasiszta múltú radikális fegyveresek” ragadtak fegyvert a nyugati titkosszolgálatok bátorítására, valamint a könyv sajnálkozik a szovjet csapatok Közép-Európából, így Magyarországról történő kivonásán.

„Putyin brutálisabb, mint Hruscsov volt”

„Hiba volt a forradalmi megmozdulások leverésére tankokat küldeni Magyarországra és Csehszlovákiába” – mondta Vlagyimir Putyin kedden egy vlagyivosztoki fórumon. Az orosz elnök egy az 1956-os forradalomra és a Prágai Tavasz 1968-as leverésére vonatkozó kérdésre válaszolt így.

„Külpolitikailag nem helyes olyasmit tenni, ami sérti más népek érdekeit” – mondta Putyin, aki tavaly februárban indított offenzívát Ukrajna ellen. És persze ebben az offenzívában tankokat is bevetett – éppen ezért érdekes, hogy mire gondolhatott valójában az orosz elnök.

Putyin az USA-ra gondolt, de Oroszországnak is lenne mit megfontolnia

Már az óvodákban kezdik az ideológiai nevelést, Sztálin a legnépszerűbb Oroszországban

Putyin néhány napja hibának nevezte az 1956-os szovjet bevonulást. Ez „nyilvánvaló, hogy szöges ellentétben áll mindazzal a politikai gyakorlattal, amit Oroszország képvisel azután, hogy nyílt és átfogó támadást indított Ukrajna ellen” – mondja Sz. Bíró Zoltán a G7 Podcast eheti epizódjában. Az Oroszország-kutató történésszel a putyini emlékezetpolitikáról, a most már az oktatás egészére kiterjedő ideológiai nevelésről és a hagyományos értékekre hivatkozó társadalmi indoktrinációról beszélgetünk.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast-appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

„Nem esik jól, de mit csináljunk, zárjuk el a gázcsapot?” – kötcsei vendégek a történelemhamisító orosz tankönyv ügyéről

Miért nem kérette be az amúgy harcias magyar külügy az orosz nagykövetet? Megkérdeztük Kötcsén.

The post „Nem esik jól, de mit csináljunk, zárjuk el a gázcsapot?” – kötcsei vendégek a történelemhamisító orosz tankönyv ügyéről first appeared on 24.hu.

Nem pusztán sértő: objektíve hazugság – Gyöngyösi Márton az orosz történelemhamisításról

Orbán Viktor és Szijjártó Péter viszonya Vlagyimir Putyinnal és Szergej Lavrovval éppen annyira konszenzuális, mint Leonyid Brezsnyev Kádár Jánossal váltott híres csókja – írja Gyöngyösi Márton a magyar ’56-ot fasisztának bélyegző orosz tankönyv és az elmaradt magyar diplomáciai reakció kapcsán. A Jobbik elnöke azonban ennél is súlyosabb és általánosabb gondokat lát a történet hátterében. Gyöngyösit a Válasz Online több alkalommal szembesítette már korábbi oroszpártiságával, minthogy azonban az európai parlamenti képviselőt Kollai István lapunkban megjelent cikke sarkallta írásra, megadjuk neki a szót. Vélemény.