Best WordPress Hosting
 

Radioaktív anyagot ültettek egy orrszarvú tülkébe

Radioaktív anyagot implantáltak egy élő orrszarvú tülkébe a Dél-afrikai Köztársaságban – írja az AFP. A szarv ezáltal könnyeben detektálható, hiszen beriasztja azokat az érzékelőket, amelyek világszerte megtalálhatók minden ország határátkelőinél, kikötőinél és repülőtereinél a nukleáris terrorizmus veszélye miatt. A szakértők azt remélik, hogy az eljárással visszaszoríthatják az orvvadászatot.

A rinocéroszokat azért vadásszák nagy számban, mert szarvukat nagyon drágán lehet eladni Ázsiában, ahol sok kultúra lázcsillapító, méregtelenítő, görcsoldó, újabban pedig a rákot is gyógyító csodaszernek tartja. A tülökbe telepített sugárzó anyag így nemcsak megkönnyíti az orvvadászok lebuktatását, de értéktelenné is teszi számukra a trófeát, hiszen megmérgezné a fogyasztóját.

A dózis viszont annyira kicsi, hogy sem az állatra, sem a környezetre nem jelent veszélyt – magyarázta el James Larkin, a projekt vezetője. Az orrszarvút elaltatták, mielőtt belehelyezték a radioaktív anyagot, így fájdalmat sem érzett a eljárás közben.

Különös rejtőzködő állatokat találtak az afrikai erdőkben

Korábban ismeretlen fajt találtak egy ugandai erdőben – írja a Miami Herald egy új tanulmány alapján. A szakértők leírása szerint a rejtőzködő állat a talajszinten él, ahol halott levélnek álcázza magát, hogy észrevétlen maradjon.

Az új faj a Rhampholeon nalubaale vagyis az istennő-törpekaméleon nevet kapta, és mintegy 7 centiméteres testhosszával kifejezetten nagynak számít a törpekaméleonok között. Érdekes módon a kutatók eddig kizárólag nőstény egyedeket találtak, közülük néhány terhes volt, ám a tojásaiban nem figyeltek meg számottevő DNS-különbségeket. A tudósok ez alapján arra következtetnek, elképzelhető, hogy hím példányok nem is léteznek, a faj pedig hiányukban kizárólag ivartalanul szaporodik.

Daniel F. Hughes

Így jöttek létre a világ legfurcsább országhatárai, amik papíron még biztos jó ötletnek tűntek

Egy országhatár különös képződmény. Egyfelől a képzelet terméke, puszta fikció, elvont eszme, vonal egy papírlapon. Másfelől a legvéresebb valóság, amit nemcsak a tájat kettéhasító kerítések, falak és szögesdrótok demonstrálnak a maguk barátságtalan módján, de az a tény is, hogy sokan akár az életüket adják azért, hogy pár kilométerrel odébb húzódjon. Ez a kettősség nyűgözte le a fiatal holland újságírót, Milo van Bokkumot is, aki teljes könyvet szentelt a témának, megvizsgálva a világ legérdekesebb országhatárait.

A határok ellentmondásos jellege vonzott. A határon minden megváltozik, miközben többnyire semmi sem változik. Két világ ütközik egymással, és néha néhány méter jelenti a demokrácia és diktatúra, két nyelvterület, vagy épp egy és ugyanazon bűntett két eltérő mértékű büntetése közti különbséget

– írja Határok című, magyarul is megjelent könyvében Bokkum, aki legutóbb tavasszal járt Budapesten a PesText irodalmi fesztiválon. A 24.hu-nak még korábban adott interjút, melynek során felidézte, hogy gyerekkorában is gyakran kirándultak a holland-német-belga hármashatárra, és már akkor sem tudott betelni a gondolattal, hogy egyik lábával épp otthon, Hollandiában, míg a másik lábával már külföldön áll. Ebből a bizsergető érzésből fakadhatott térképek iránti megszállottsága, ami a mai napig töretlenül kitart. Találkozásunkkor mosolyogva mesélte, hogy azért is érzi annyira testhezálló foglalkozásnak az újságírást, mert ez az a munkakör, ahol akkor is hihető, hogy dolgozol, ha épp a Google Maps van megnyitva a képernyődön. Vele ez elég gyakran előfordul, merthogy állandóan a térképeket bújja.

Mindenki gyalogol, mert az élettel ellentétben az nem kerül pénzbe – Jászberényi Sándor riportja Csádból

Reggel hat óra van. A levegő nedves, nehéz és huszonnégy fokos. Az ember a csontjaiban érzi, hogy közeledik az esős évszak. Egyre nehezebb lélegezni. Az esős évszak végén majd jön a malária, de ettől még messze vagyunk, legalábbis Perlistin, a sofőröm ezt mondja. A betegséget terjesztő szúnyogoknak víz kell, hogy lerakják petéiket.

A reggeli nehéz levegő most még csak a fullasztó hőség előérzete. Annak, hogy délben a saját levünkben fogunk főni, miközben a bőrünk ropogósra ég. Napközben negyvenhét fok lesz árnyékban. Délben, a bádogtetők alatt majd hatvanig kúszik. Ennek a tudatában ülök fel mögé a motorra.

Csak a nagyon gazdagok, és a fehérek járnak autóval Csádban. A lakosság főleg gyalogol. Napi negyven kilométert gyalogolni ebben az országban bevett gyakorlat. Gyalogolnak, mert viszi őket előre az életösztön, mennek papucsban vagy mezítláb.

Óriási medúzát fotóztak az űrből

Rendkívül ritka jelenséget sikerült lencsevégre kapnia 2018-ban a NASA és a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) által közösen működtetett Suomi NPP nevű meteorológiai műholdnak Mali középső részén, írja a Live Science.

A medúza formájú felhőcsoport „teste” a Maliban található Mopti városa fölött terült el, míg a csápok egészen Burkina Fasóig nyúltak.

A felhő egy kifutószél-frontként ismert meteorológiai jelenség eredménye, amely lényegében egy gyorsan mozgó szellő lökéshulláma, amely zivatarfelhőkből sugárzik. A NOAA szerint ezek akkor keletkeznek, amikor a felhők hideg levegője leszáll a felszínre. Amikor ez megtörténik, a hideg levegő gyorsan tágul kifelé, és a melegebb levegőt felfelé kényszeríti.

Teljes hosszában futotta át Afrikát, és ezzel rekordot állított fel a brit Forrest Gump

A közösségi médiában csak Hardest Geezer, azaz a Legkeményebb faszi néven ismert brit fiatalember, Russ Cook az elmúlt egy évet azzal töltötte, hogy Afrika legdélebben fekvő pontjától, a Dél-Afrikai Köztársaságban található Tű-foktól (más néven Agulhas-foktól) elfutott a kontinens legészakibb pontjáig, a Tunéziában található Angela-fokig (Ras Angeláig) – számolt be a Guardian.

A több mint 16 ezer kilométeres távot 352 nap alatt tette meg a 27 éves sportember, akinek a teljesítménye rekordnak számít, hiszen ő az első ember a világon, aki teljes hosszában átfutotta Afrikát.

A nyugat-sussexi Worthingből származó Cook még 2023 április 22-én indult el Dél-Afrikából a több mint 376 maratonnal felérő kalandra, és a kontinens nyugati partvidékén vezető útja során 16 különböző országot érintett, míg végül vasárnap megérkezett Tunéziába.

Kilencvenéves Jane Goodall

2024. április 3-án ünnepli kilencvenedik születésnapját Jane Goodall brit állatvédő, etológus és csimpánzkutató, a főemlőskutatás forradalmasítója.

Valerie Jane Morris-Goodall néven született Londonban. Az állatok világa már kisgyermekként elvarázsolta: kétévesen kötött örök barátságot az édesapjától kapott játékcsimpánzzal, Jubileevel, „akit” – kissé kopottasan – mindmáig megőrzött. Négyévesen órákig a tyúkólban üldögélve várta, hogy a tyúkból előbújjon a tojás, tízévesen az állatokkal beszélő Dr. Doolittle-ről és Tarzanról szóló történeteket olvasva arról álmodozott, hogy Afrikába megy és együtt él az állatokkal.

Szülei válása után édesanyja nem tudta finanszírozni egyetemi tanulmányait, ezért titkárnőként egy dokumentumfilm-stúdióban helyezkedett el. Huszonkét éves volt, amikor egy barátnője meghívta kenyai farmjukra, s az afrikai országban összeismerkedett a régész-antropológus Louis Leakeyvel. A tudós asszisztense és titkárnője lett, az Olduvai-hasadékban szemtanúja volt a hárommillió éve élt hominida, az Australopithecus koponyája megtalálásának.

Elképesztően ritka cápát fogtak ki Afrikában

Egy hihetetlenül ritka óriásszájú cápa (Megachasma pelagios) tűnt fel egy zanzibári piacon, ugyanis ott árulták miután elfogták és megölték. Ez volt az első alkalom, hogy ezt a cápafajt Kelet-Afrikában látták, és mindössze a nyolcadik az egész kontinensen – írja a The Conversation.

Az óriásszájú cápákat még 1979-ben fedezték fel, amikor egyikük belegabalyodott egy hajó horgonyának láncába. Azóta összesen csupán 280 példányt láttak világszerte, ezért nagyon keveset tudunk erről a rejtélyes fajról.

Ezek az állatok – mint nevükből is kiderül – hatalmas szájukról ismertek, amely fejük felét kiteszi. Körülbelül 5-7 méter a hosszúságuk, vagyis nagyjából akkorák mint egy tigriscápa, de akár a fehér cápáknál is nagyobbra nőhetnek. Velük ellentétben viszont nincsenek nagy, éles fogaik, hiszen planktonokkal táplálkoznak, akár a bálnák.

Ez a madár krokodilbébiket eszik desszertként

Óriási csőre és emberméretű termete miatt rendkívül dermesztő állatként tartják számon a Közép-Afrikában őshonos papucscsőrű madarat. Harminc centis csőre, akár másfél méteres testmagassága, valamint vékony lábai valódi lesből támadó ragadozóvá teszik, amely teljesen mozdulatlanul áll, mielőtt megragadja gyanútlan zsákmányát és egészben lenyeli azt, írja a Live Science.

A Journal of African Ornithology folyóiratban megjelent 2015-ös tanulmány megállapította, hogy az állatnak a harcsa volt a leggyakoribb prédája, amely étrendjének mintegy 71 százalékát tette ki. A papucscsőrű madár azonban arról is ismert, hogy angolnákat, kígyókat, sőt kifejezetten kegyetlen módon még krokodilbébiket is szívesen ellakmároz.

A madarak osztályába tartozó, vad kinézetű állat egyedei többnyire magányosak, de a tenyészpárok monogámok, és akár három tojást is tojhatnak – bár a testvérek közötti rivalizálás miatt ezek közül általában csak egy éli túl a felnőttkort. Ez jellemzően a nagyobbik elsőszülött, amely vagy legyőzi testvéreit az élelemért folytatott harcban, vagy megöli őket.

Száz éve keresik a világ legnagyobb meteoritját

Több mint száz éve keresik hiába a világ legnagyobb meteoritját, most egy új tanulmány segítségével végre közelebb kerülhetnek a kutatók a megtalálásához – derül ki a Science Alert cikkéből.

Gaston Ripert francia konzuli megbízott 1916-ban egy 4,5 kilogrammos meteorit darabot szerzett Afrikában. Beszámolója szerint a kő egy hatalmas, mintegy 100 méter széles sziklából származik, amelyhez bekötött szemmel vezette el őt az egyik helyi törzs vezetője. Amennyiben ez igaz, ez lehet a Földön található legnagyobb meteorit. A probléma csak az, hogy az egyik közeli városról elnevezett Chinguetti-meteoritot azóta nem látta senki.

Könnyen elképzelhető, hogy Ripert egyszerűen tévedett vagy hazudott, kutatók egy csoportja mégis elhatározták, hogy megpróbálják megkeresni a rejtélyes űrsziklát.

Így akart megszabadulni a feketéktől Amerika

Különböző ideológiák mentén, de a XIX. század elején sokan gondolták úgy, hogy az afroamerikaiakat jobb lenne eltávolítani az Egyesült Államokból. Egyesek szerint soha nem fognak tudni beilleszkedni a fehérek uralta társadalomba, ezért jobb lenne mihamarabb „megszabadulni” tőlük. A déli rabszolgatulajdonosok attól tartottak, hogy a szabad feketék potenciálisan rabszolgafelkelések felbujtói lehetnek, így számuk növekedése számukra nem volt kívánatos – írja a Múlt-kor.hu.

Az érem másik oldalán pedig humanitárius okból vélték úgy, hogy mivel soha nem fognak a fehérekkel egyenlő jogokat birtokolni, olyan államot kell létrehozni, ahol az afroamerikaiak szabadon élhetnek. Megoldásként pedig azt találták, hogy

hozzanak létre afroamerikai kolóniákat Afrikában.

Hangyák okoznak óriási káoszt Afrikában

Egy új vizsgálat alapján apró állatok, hangyák gátolhatják közvetett módon az oroszlánokat vadászataikban – írja a The Guardian. A szakértők arra jutottak, hogy a Pheidole megacephala kelet-afrikai elterjedése olyan folyamatot indított el, amelynek következtében az oroszlánok elkezdtek kevesebb zebrát elejteni.

Todd Palmer, a Floridai Egyetem munkatárát, a csapat tagját megdöbbentették az eredmények. A jelenség hátterében egy, az őshonos hangyák és fák közötti kulcsfontosságú kapcsolat felborulása áll, aminek következtében a ragadozók vesztenek fedezékeikből.

A felfedezés a fajok közötti kölcsönhatások fontosságáról árulkodik, egyben megmutatja, hogy egyetlen apró invazív faj mekkora káoszt okozhat.

Kiderült, hol szolgál Orbán Gáspár

Az Indexnek adott interjújában árulta el Szalay-Bobrovniczky Kristóf, hogy hol szolgál Orbán Viktor miniszterelnök fia, a hivatásos katonaként dolgozó Orbán Gáspár.

Speciális képzettsége, jogi ismerete és nyelvtudása miatt alakulatától a miniszteri kabinetbe vezényelve a csádi misszió előkészítésében vesz részt, más katonai és civil elöljárókkal együttműködve,

jelentette ki a honvédelmi miniszter hozzátéve, hogy Orbán Gáspár százados kiváló egészségnek örvend, megcáfolva ezzel a kormányfő fiának halálhíréről szóló, interneten terjedő rémhíreket.

Nem lehet árat emelni, a gyártóknak-kereskedőknek kell lenyelni a vörös-tengeri válság árát

Olyan világpiaci helyzet állt elő, amelyben rengeteg nagy amerikai és európai gyártó-kereskedő vállalatnak nagy költségnövekedést okoz a vörös-tengeri válság (a jemeni húszi lázadók támadják a kereskedelmi hajókat, amelyek nagy része csak Afrikát megkerülve jut el a céljához), ám ezt mégsem tudják áthárítani a vevőkre.

Számokban: békés időkben a világkereskedelem 12 százaléka megy át a Vörös-tengeren, hogy aztán a Szuezi-csatornán átjutva a Földközi-tengerre érjen. Ennek értéke évi ezer milliárd dollár. Afrika kikerülése 6500 kilométerrel és 10-12 nappal növeli meg a szállítást, ennek üzemanyag-többletköltsége hajónként egymillió dollár. A légi szállítás azonban nem alternatíva, mert 10-12-szer drágább, mint a tengeri.

Felülnézet: a koronavírus-járvány utáni magas infláció miatt a fogyasztás világszerte csökkent, ebben a helyzetben árat emelni nem nagyon lehet, ám a kereskedőcégek épp azért tudnak most megküzdeni a helyzettel, mert a járvány miatt az ellátási lánc fejlesztésére kényszerültek.

Megállítják az anyákat, ellenőrzik a gyerekeik nemét, és a fiúkat meggyilkolják – egy elfelejtett háború borzalmai

Felfoghatatlan borzalmakhoz vezetett a szudáni polgárháború első nyolc hónapja. Tízezer civil halt meg, nagyjából annyi, mint az orosz–ukrán háború első 22 hónapja alatt összesen, több mint hétmillióan kényszerültek elhagyni az otthonukat (az ENSZ szerint jelenleg itt zajlik a legnagyobb belső menekültválság a világon), kolerajárvány tört ki, és húsz év után ismét népirtás kezdődött a Dárfúr régióban.

A maszalit kisebbség elleni mészárlásokban 1300-an vesztették életüket, többen, mint a Hamász október 7-i támadásában Izraelben. Ennek ellenére az Ukrajnában és Gázában zajló események a hazai és a nemzetközi sajtó hasábjairól is kiszorítják Afrika harmadik legnagyobb országának tragédiáját.

„Katasztrófa felé tart az ország”

Szövetségre lépett a Vodafone és a Microsoft – nagy dobásokkal készülnek

A Vodafone és a Microsoft egy jelentős, 10 évre szóló stratégiai partnerségi megállapodást kötött, amelynek célja több mint 300 millió vállalkozás és fogyasztó digitális szolgáltatásainak forradalmasítása Európában és Afrikában.

Zombivá teszi az embereket ez az új drog

Újfajta kábítószer pusztít Nyugat-Afrikában, különösen Sierra Leonéban, ahol becslések szerint hetente körülbelül egy tucat embert hal meg, és ezrek kerülnek kórházba a drog miatt. A főként 18 és 25 év közötti férfiak körében népszerű, kush nevű kábítószer hatására sokan séta közben elalszanak, elesnek, és súlyos sérüléseket szenvednek, de arra is volt példa, hogy valaki autóútra tévedt önkívületi állapotban – írja a Science Alert.

A drog a hírek szerint kannabisz, fentanil, tramadol, formaldehid és egyesek szerint emberi csontok keveréke. 

A készítményt a beszámolók szerint helyi bűnbandák keverik, de sok elemét külföldről hozzák be. A fentanilról és a tramadolról úgy tartják, hogy ázsiai laborokból csempészik illegálisan az afrikai országba. A kábítószer használatát Guineában és Libériában is jelentették, melyeknek szárazföldi határai vannak Sierra Leonéval, ami megkönnyíti a kábítószer-csempészetet.

120 újságírót és médiamunkást öltek meg egy év alatt

Az elhunytak nagy része a gázai övezetben volt.

Az elnyomó csizma érdekel, nem az, hogy milyen színű láb hordja – interjú a Nobel-díjas Wole Soyinkával

Írónak lenni korántsem mindig veszélytelen foglalkozás. Kiviláglik ez az olyan hírhedt esetekből is, mint az évtizedek óta a fatva árnyékában élő Salman Rushdié, akit 2022-ben megkéselt egy fanatikus merénylő, illetve Roberto Savianóé, akinek a nápolyi maffia elől kell bujkálnia, amióta megírta leleplező erejű dokuregényét, a Gomorrát. A mai napig állami védelem alatt élő Saviano szenvedélyesen vallja, hogy az igazság olyan fegyver, ami még a kalasnyikovnál és a drogból befolyó dollármilliárdoknál is hatalmasabb. Radikális gondolat, akár megmosolyogtató idealizmusnak is tartható, de tény, hogy a kimondott, leírt szavaknak erejük van, amivel a hatalom birtokosai nagyon is tisztában vannak – maguk is próbálnak politikai nehézfegyverzetet építeni belőlük.

A szókimondás kockázatairól bőven tud mesélni – és mesél is – a nigériai Wole Soyinka, aki 1986-ban az első fekete-afrikai íróként kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, és pályája során kétszer is bebörtönözték politikai aktivizmusáért, emellett hosszú éveket töltött száműzetésben. Angliai egyetemeket is megjárt, pályakezdő drámaíróként ugyan maga is felemelte szavát a brit gyarmati uralom ellen, ám Nigéria függetlenségének 1960-as kikiáltása után sem lett kevésbé kritikus a hatalmi visszaélésekkel szemben, amivel befolyásos ellenségeket szerzett. Már a felszabadulás ünnepére bemutatott szatirikus drámája (Dance of the Forests) is az új politikai elit korruptságán élcelődött, leszámolva a káros illúzióval, hogy a függetlenség elnyerésével automatikusan beköszönt a béke és a szabadság aranykora.

Soyinkát 1965-ben tartóztatták le először, miután Nyugat-Nigéria vezetőjének szónoklata helyett inkább egy másik felvételt, egy választási csalásokról szóló vádbeszédet játszott le a rádióban. A megfélemlítés nem riasztotta el a karakán véleménynyilvánítástól, a következő években hasztalanul próbálta letéríteni a katonai diktatúra és polgárháború felé rohanó Nigériát az erőszak útjáról. 1967-ben újra letartóztatták, 22 hónapos bebörtönzésének nagy részét ráadásul – kínzással felérő – magánzárkában töltötte. Soyinka visszatekintve úgy értékelte ezt az időszakot, mint egy szándékos kísérletet az elméje elpusztítására, hiszen nemcsak az emberi kapcsolatokat, de az olvasás és írás lehetőségét is teljesen megtagadták tőle. Ennek ellenére a fogságban sem állt le az írással:

A másik véglet: az ország, ahol 100 millióval nő a népesség 2050-ig

Amikor nagy a népességed, akkor a gazdaság is épül. Ezért olyan nagy Kína gazdasága. Tudom, hogy akik blokkolják a petefészküket, panaszkodnak majd a kijelentéseim miatt. De engedjétek szabadon a petefészketeket, blokkolják csak a kritkusok az övéket.

Ezt mondta még 2019 nyarán John Magufuli, Tanzánia akkori, azóta már elhunyt elnöke, aki később azzal vált világszerte ismertté, hogy meggyőződése szerint imával űzte el országából a koronavírust, egyebekben a járványról nem vett tudomást, de végül vélhetően a kórokozó okozta a halálát.

Tanzániában 3,2 százalékkal növekedik évente a népesség. A teljes népesség körülbelül 49 százaléka 18 éven aluli, és a lakosság 15 százalékát 5 éven aluli gyermekek teszik ki. A jelenlegi becslések szerint az ország népessége 2044-re megkétszereződik.