Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: COP28

Hamarosan eldől, mennyire lesz nehéz dolga a magyar uniós elnökségnek az idei klímakonferencián

Közzétette szerző

(A szerző a Green Policy Center zöld szakmai műhely társalapítója és szenior klímapolitikai tanácsadója.)

Hétfőn kezdődik az ENSZ éghajlatvédelmi keretegyezményének következő szakértői szintű ülésszaka a keretegyezmény titkárságának székhelyét adó bonni konferenciaközpontban. Ez az utolsó szakmai szintű nemzetközi klímapolitikai egyeztetés az idei „pénzügyi” COP29 klímakonferencia, valamint a magyar uniós elnökség megkezdése előtt. Mire számítsunk, hol kell előre lépnünk?

Az ENSZ éghajlatvédelmi keretegyezmény (UNFCCC) részes felei, vagyis a kormányok, valamint a megfigyelő szervezetek képviselői évente két alkalommal ülnek össze, általában júniusban a keretegyezmény titkárságának otthont adó bonni konferenciaközpontban szakértői szinten, illetve az év végi részes felek konferenciáján, az úgynevezett COP-okon, ahol már politikai döntésekre is sor kerül. Hétfőtől az előbbire, az évközi szakértői szintű konferenciára kerül sor, amelynek keretében június 13-ig kell több technikai kérdésben előrejutniuk a szakértőknek, döntéseket előkészíteniük az év végi klímakonferenciára. Bár itt nem várhatók nagy politikai alkuk, illetve sajtófigyelem, sok fontos egyeztetésre számíthatunk a következő két hétben. Ebben a cikkben annak nézünk utána, hogy milyen témákban kell előrelépnie az úgynevezett SB60 ülésszaknak.

PostPin It!

7 ország már áttért a 100%-os megújuló energiahasználatra – kettő Európában van

Közzétette szerző

2023 globális szinten rekordot döntött megújuló energiahasználat tekintetében, 7 ország pedig már sikeresen megvalósította a zöld energiára való áttérést.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) és a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) közleménye alapján a Stanford Egyetem felállított egy megújuló energia rangsort. A jelentésből kiderül, hogy már hét országban megvalósult a 100%-os megújuló energiahasználat. A legdinamikusabban a szélenergia fejlődött, de a napenergia még mindig vezető pozícióban van.

Rekordot döntött a szélenergia

PostPin It!

Fel kel mutatni valami érdemit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre

Közzétette szerző

A nemrég zárult koppenhágai miniszteri csúcsra készülve az európai külügyminiszterek elfogadták az EU nemzetközi klímadiplomáciáját meghatározó zöld diplomáciáról szóló következtetéseit, amellyel az a célja, hogy előrevigye a tavalyi dubaji klímacsúcson elfogadott nemzetközi vállalásokat. Miért fontos a klímaváltozás elleni fellépésben a zöld diplomácia, és elegendők lesznek-e az EU által azonosított intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?

A zöld diplomácia alatt alapvetően azt az uniós tevékenységet értjük, amikor az Európai Unió és tagállamai az Európai Külügyi Szolgálaton (az EU diplomáciai testülete), valamint a nemzeti nagykövetségeken keresztül, illetve a különféle nemzetközi egyeztetésein a globális klímavédelemmel kapcsolatos elképzeléseit igyekszik harmadik országoknál érvényre juttatni. Erre a lobbitevékenységre alapvetően azért van szükség, mivel a klímaváltozás globális kihívás, amire csak nemzetközi összefogásban lehet hathatós választ adni. Az EU és tagállamai a globális kibocsátások csak egy részéért felelősek, tehát más nagy kibocsátók cselekvésére is szükség van a klímaváltozás megállításához.

Bár az EU és tagállamai komoly célokat fogadtak el, és egyre több klímavédelmi jogszabályt és intézkedést foganatosítanak, ha azt nézzük, hogyan állunk globális szinten a klímaváltozás elleni fellépésben, láthatjuk, hogy van még bőven teendőnk. Ezért is fontos, hogy más országokat is rávegyünk komolyabb intézkedések bevezetésére.

PostPin It!

A hét fenntarthatósági híre – Európa nem teljesít jól

Közzétette szerző

2023 megmutatta azt, hogy az Európai Unió – ellentétben a közvélekedéssel – nem teljesít túl jól a fenntarthatóság terén – ez az egyik fő következtetése a Carnegie Alapítvány elemzésének. S hogy miért nem? A szakértők szerint ugyan az EU magasztos célokat fogalmazott meg 2023-ban is és a Dubaiban rendezett COP28-as fenntarthatósági csúcstalálkozón is aktív szerepet játszott, az európai programokban sok olyan elem akad, amely veszélyezteti a nagyratörő tervek valóra váltását. Például az, hogy az EU úgy igyekszik növelni az elektromos energia szerepét, hogy közben nem figyel eléggé arra, hogy már a közeli években is súlyos rézhiány alakulhat ki, ezen fém nélkül viszont lehetetlenné válik az elektrifikáció megvalósítása.

Az is gondot okoz, hogy miközben az EU a statisztikák szerint eurószázmilliárdokat költ a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, a befektetések jelentős része nem a megfelelő szektorokban érkezik, vagy az érdekeltek nem elég hatékonyan használják fel a pénzeket. Mindez akkor történik, amikor sorra érkeznek az aggasztó hírek:

éppen a COP28-konferencia napjaiban történt meg először az, hogy a Föld átlaghőmérséklete több mint két Celsius-fokkal meghaladta az ipari forradalom előtt mért átlagot, ez pedig arra utal, hogy a felmelegedés üteme lassan ellenőrizhetetlenné válik.

PostPin It!

28 év küzdelem után is csak látszateredményeket ért el az emberiség

Közzétette szerző

Éghajlati szempontból igen szélsőséges év áll mögöttünk: 2023 a hivatalos mérések kezdete óta a legforróbb esztendő lesz a bolygón, világszerte extrém hőség, aszályok, erdőtüzek, viharok és más szélsőségek jellemezték az évet. Eközben az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése még csak meg sem közelítette a kívánt mértéket, az emberiség így távolabb került a párizsi klímaegyezmény céljaitól, a globális felmelegedés század végi legfeljebb 2, lehetőleg maximum 1,5 Celsius-fokban történő korlátozásától.

Ilyen előzmények után sokan óriási elvárásokkal tekintettek az ENSZ 28. klímaügyi konferenciájára (COP28), amely 2023. november 30-án kezdődött, és végül egynapos csúszással, december 13-án ért véget az Egyesült Arab Emírségekben.

A COP-ok elviekben kiemelt jelentőségűek, hiszen az éves fórumokon meghozott döntések hosszú időre meghatározhatják a globális klímapolitikát.

PostPin It!

Mivé lesz így planetáris otthonunk?

Közzétette szerző

Növekvő mértékben károsítjuk az életünk, életvitelünk fundamentumául szolgáló környezet minőségét. Mintha csak a mában és a mának akarnánk élni, ami valakik számára az elért életszínvonal megtartását vagy annak még jobbá tételét jelenti, mások – nagyon sokak – számára legalább az emberi élet legalapvetőbb feltételeinek a biztosítását.

Belakjuk a bolygó majd’ minden, emberi életre valamelyest alkalmas szegletét, átalakítjuk közel és távol az addig érintetlen területeit, felszámoljuk a természetes és természetközeli tájait, tovább szennyezzük a szárazföldi és a tengeri térségeit, veszélyeztetjük élővilágának sokszínűségét és az éghajlatát. Gyorsuló ütemben (f)elhasználjuk a természeti javait: mindenfelé a planétán, a felszínen és a felszín alatt keressük és felleljük, gyűjtjük és átalakítjuk, helyben vagy távolabb hasznosítjuk a még elérhető biológiai és nem-biológiai erőforrásait.

Mindezek által növekvő mértékben károsítjuk az életünk, életvitelünk fundamentumául szolgáló környezet minőségét. Mintha csak a mában és a mának akarnánk élni, ami valakik számára az elért életszínvonal megtartását vagy annak még jobbá tételét jelenti, mások – nagyon sokak – számára legalább az emberi élet legalapvetőbb feltételeinek a biztosítását.

PostPin It!

28 év után végre kimondták: el kell távolodni a fosszilis energiától

Közzétette szerző

A Zöldövezet legújabb adásában összefoglaltuk a COP28 klímakonferencia legfontosabb döntéseit, valamint a kritikusok érveit is megvitattuk.

The post 28 év után végre kimondták: el kell távolodni a fosszilis energiától first appeared on 24.hu.

PostPin It!

 COP28: az „olajozott” klímatárgyalások eredménye a fosszilis energia alkonyát ígéri, de számos veszélyes kiskapu maradt nyitva

Közzétette szerző

A két héten át zajló, több mint 24 órával meghosszabbított dubaji ENSZ klímatárgyalások megállapodása az összes fosszilis energiahordozónak ajtót mutatott – aminek lehet és kell is örülni –, ugyanakkor számos veszélyes kiskaput nyitva hagyott. Lehoczky Annamária éghajlatkutató, szabadúszó környezeti szakújságíró helyszíni összefoglalója.

Fontos előrelépés, hogy közel 200 országnak sikerült megállapodnia abban, hogy globális szinten megtriplázzák a megújuló energia kapacitást és megduplázzák az energiahatékonyságot 2030-ig, valamint felskálázzák az energia átmenetet és alkalmazkodást segítő forrásokat, és folyamatosan hozzáadnak majd a károk és veszteségek kezelését segítő alaphoz is – minderről kevés konkrétummal azonban. A klímacsúcs első napján – precedens nélküli módon – sikerült nyélbe ütni ennek az alapnak a működtetését, és több mint 700 millió USD új felajánlás össze is gyűlt ebbe, de az még mindig csak csepp a tengerben az évi 400 milliárd USD-nyi kárhoz képest (összehasonlításképp, a felajánlások összege gyakorlatilag a Newcastle United focicsapat kétévi gázsijának felel meg). Ahhoz pedig, hogy megelőzzük ezeket a károkat, jóval többet kellene tenni az alkalmazkodás terén is, ami „élet-halál kérdése” egy afrikai tárgyaló szerint. Az erre vonatkozó globális keretrendszert ugyan sikerült létrehozni, de részletes célok, indikátorok és konkrét finanszírozás hiányában ez még kevés. Sikernek könyvelhető el, hogy a klíma- és természetvédelem végre hivatalosan is jegyben jár – ez az első záródokumentum, amely meghivatkozza az ENSZ biodiverzitásra vonatkozó „testvér-egyezményét”, így megalapozva a cselekvés összehangolását. Ha azonban a kormányok hivatalosan benyújtott vállalásait tekintjük, szinte semmi változás nem történt az elmúlt két évben: a 2030-ra kitűzött célok alapján továbbra is 2,5°C-os globális felmelegedésnek néz elébe a világ. Most a nemzeti szintű döntéshozókon, szabályozókon és gazdasági szereplőkön a sor, hogy a gyakorlatba ültessék az ígéreteket.

COP28 helyszíne Dubaj Fotó Christopher Pike – UNFCCC

PostPin It!

Kimondták az olajkorszak végét a dubaji klímacsúcson, de azt nem tudni, hogyan fejeződik be

Közzétette szerző

Az olajkorszak „végének kezdetét” jelzi az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciájának (COP28) zárómegállapodása, ami a dubaji helyszín miatt szimbolikus jelentőségű eredményként értékelhető, ám az kétséges, mennyiben sikerült előrelépni a fosszilis energiahordozók visszaszorítását célzó konkrét lépéseket illetően.

Pedig a kéthetes tanácskozás egyik fő produktuma, a Globális leltár (Global Stocktake) épp azt állapítja meg, hogy nem a 2016-ban életbe lépő párizsi klímamegállapodásnak megfelelően alakulnak az éghajlatváltozás tendenciái. Igaz, ez tényszerűen nem újdonság, hiszen a globális felmelegedés szintjét a század végéig másfél Celsius-fokra korlátozó klímacél tarthatatlanságára már tudományos kutatások is felhívták a figyelmet.

Mindez jól látszik a szén-dioxid légköri koncentrációját mutató idősoron is (és persze azon a tényen, hogy 2023 az eddigi legmelegebb év lesz): a mérések 1958-as kezdete óta folyamatosan emelkedik az egyik legfontosabb üvegházhatású gáz mennyisége a levegőben. Igaz, az utóbbi évek adatai legalább annyi reménnyel kecsegtetnek, hogy a növekedés üteme mérséklődhet.

PostPin It!

A civil társadalom több éghajlatvédelmi intézkedést sürget

Közzétette szerző

A COP28 klímakonferencia eredményei csalódást okoztak a civil társadalmi szervezeteknek. Ennek ellenére a globális COP-fórumon további európai fellépést indíthatnak el. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság fogadkozik, hogy nem hagy fel az éghajlati válság elleni küzdelemmel.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) által 2023. december 13-án Brüsszelben szervezett “Globális éghajlati kötelezettségvállalások: az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) részes feleinek konferenciája – COP28” című vitára néhány órával a dubaji COP28 ENSZ éghajlat-változási konferencia befejezése után került sor.

“A COP28 tárgyalások hozzáadott értéke, hogy harminc év után először az országok elkötelezték magukat amellett is, hogy az energiarendszerekben áttérnek a fosszilis tüzelőanyagokról való átállásra. Ez egy lépés a helyes irányba, de az EGSZB mindig is egyértelmű volt, hogy a fosszilis tüzelőanyagokról teljes mértékben le kell mondanunk. Ambiciózusabbnak kell lennünk, és gondoskodnunk kell arról, hogy a kötelezettségvállalásokat teljesítsük és a megállapodásokat végrehajtsuk. Mindez nem történhet meg anélkül, hogy a fiatalok ne ülnének velünk egy asztalhoz” – mondta Oliver Röpke, az EGSZB elnöke. Ugyanakkor kiemelte a megállapodás főbb hiányosságait, amelyek a vitában erőteljesen visszhangra találtak.

PostPin It!

Áder szerint semmi értelme klímakonferenciázni

Közzétette szerző

„A környezet romlásának folyamata már nem visszafordítható, ezért a következő évtizedek kulcsa az alkalmazkodás lesz” – ijesztett rá az előadását hallgató tanulókra Áder János a budapesti Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnáziumban tegnap.

Az MTI beszámolója szerint a volt köztársasági elnöktől a diákok kérdezhettek is, ezek egyikére válaszolva Áder kijelentette, hogy szerinte nem érdemes semmilyen klímakonferenciát rendezni.

A jelenleg is zajló COP28 klímacsúcs Áder szerint értelmetlen.

PostPin It!

Cop28: nem csak a celebekről és a magángépekről szól egy klímacsúcs

Közzétette szerző

Az elmúlt hetekben szinte divattá vált a klímacsúcsokról, és különösen a dubaji 28.-ról háborogni, és az azokról való panaszkodásban egymásra licitálni. Én is hónapokig haboztam, hogy részt vegyek-e az eseményen, mert annyi etikai aggályom van ezzel kapcsolatban. Végül meggyőztem magam, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) alelnökének azért ott a helyem, és két nappal a klímakonferencia kezdete előtt végül rászántam magam az utazásra. Ürge-Vorsatz Diána írása.

És akkor nézzük meg belülről is azt a kérdést, hogy tényleg a fő ellenségünk lenne-e a klímacsúcs. Először a kérdés kevésbé látványos oldalát vizsgáljuk meg: igenis, nagyon sok olyan haszna, értelme és eredménye van ennek az éves klímatárgyalás-sorozatnak, amelyek lehet, hogy egy átlagembernek, újságolvasónak, vagy távoli megfigyelőnek nem olyan nyilvánvalók.

A klímatárgyalások egy mozgó célrendszerrel futnak versenyt, ami elégedetlenségre ad okot. A klímaváltozásról rendelkezésre álló tudás, valamint a légkörbe engedett üvegházhatású gázok mennyisége is drámaian növekszik évről évre. Ezzel a változással kell a sokkal lomhább tempóhoz szokott nemzetközi keretrendszernek lépést tartania. Itt olyan mértékű, mindennapjainkat is felforgató átható változásokról van szó, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. A keretrendszer és a hozzá kapcsolódó változások a nemzetközi politikai akarat megnyilvánulásait is mutatják – amikor erősebb az akarat, akkor jobban meglendülnek a tárgyalások, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése is.

PostPin It!

Ellepte az olajlobbi a világ legnagyobb klímakonferenciáját

Közzétette szerző

A Zöldövezet adásában a COP28 klímakonferencia legfontosabb eseményeiről, és a január elsejétől Magyarországon elinduló hulladékvisszaváltási rendszerről beszélgettünk.

The post Ellepte az olajlobbi a világ legnagyobb klímakonferenciáját first appeared on 24.hu.

PostPin It!

A hét konferenciája – a COP28 Dubajban

Közzétette szerző

Ismét tárgyalnak az üvegházhatást fokozó gázok – elsősorban a szén-dioxid és a metán – kibocsátásának csökkentéséről azok az országok, amelyek aláírták az első, 1992-es klímavédelmi egyezményt. Miközben Dubajban tart a konferencia, kiderült, hogy 2023 lesz a Föld legmelegebb éve azóta, hogy írásos időjárási adatok állnak rendelkezésre, s ami aggasztó, 2000 óta szinte valamennyi év felkerült a kiemelkedően meleg évek listájára. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, öt-tíz éven belül elérjük azt, hogy a Föld átlaghőmérséklete másfél Celsius-fokkal lesz magasabb, mint az ipari forradalom előtti időkben, ez pedig azt jelenti, hogy beindulhatnak a globális klímaváltozást még súlyosabbá tevő visszafordíthatatlan és kiszámíthatatlan folyamatok. A még néhány napig tartó konferencia alkalmából érdemes áttekinteni, hogyan teljesítenek a nagy szennyezők, s hogy milyen távol vagyunk attól, hogy teljesüljenek a 2015-ös híres párizsi klímacsúcson is megerősített célkitűzések.

A jelenlegi legnagyobb kibocsátó, Kína például meglehetősen rosszul teljesít annak ellenére, hogy a világ legnépesebb országában sokat tesznek a zöldítés érdekében. Hiába terjednek azonban az elektromos autók és a napelemek, Kína továbbra is elsősorban a fosszilis energiahordozókra – a szénre, a földgázra és a kőolajra – alapozza gazdaságát, s bár az igaz, hogy a múltbeli szennyezésekért elsősorban nem az akkor még gazdaságilag fejletlen ország felelős, aggasztó, hogy az utóbbi évtizedekben Kína sokat tesz annak érdekében, hogy gyorsan romoljon a helyzet.

A többi nagy kibocsátó sem lehet büszke magára, az USA, amely ugyan elfogadta a közelmúltban az ország történetének legfontosabb klímavédelmi programját, például Kínához hasonlóan a „kritikusan alulteljesítők” listáján van a Climate Action Tracker nevű honlap kimutatásában. Az oldalon valamennyi ország – az EU esetében országcsoport – teljesítménye lekérdezhető, az adatok szerint az unió is a bukott diákok táborához tartozik. 

PostPin It!

Magyarország továbbra is gyengén teljesít az éghajlatvédelemben

Közzétette szerző

64 ország közül Magyarországot a 46. helyre rangsorolja az Éghajlatváltozási Teljesítési Mutató (CCPI 2024), amelyet most hoztak nyilvánosságra Dubajban, az ENSZ 28. klímacsúcsán. A CCPI azt jelöli, hogy az elmúlt évben mennyi haladást értek el az egyes országok az üvegházhatású gázok csökkentése, a megújuló energiák elterjesztése, az energiafogyasztás mérséklése és a hatékony éghajlatvédelmi stratégiák megalkotása terén.

A Germanwatch nevű német civil szervezet által összeállított CCPI szerint egyetlen ország se érdemelte ki a kiváló helyezést. A legjobb három országnak Dánia, Észtország és a Fülöp-szigetek bizonyult, a legrosszabbnak pedig a COP28-at most rendező Egyesült Arab Emírségek, Irán és Szaúd-Arábia.

A CCPI szakértői szerint Magyarországon nincsenek gyakorlati jelei annak, hogy a kormány elkötelezett lenne az üvegházhatású gázok kibocsátásának olyan mértékű csökkentése mellett, amely megfelelne az európai uniós célkitűzéseknek. Nincs érdemi program a lakóépületek energetikai korszerűsítésére. Az ezt ösztönző új jogszabályi rendelkezések elfogadását többször elhalasztották. A kormány tavaly újra kitolta a közel nulla energiaigény követelményszint kötelezővé tételét, amely jelen állás szerint csak 2024 közepétől lesz érvényes.

PostPin It!

A klímacselekvésben az atomenergia nem a megoldás, hanem a probléma része

Közzétette szerző

Magyarország a Dubajban zajló ENSZ-klímacsúcson, a COP28-on eddig egyetlen dologgal vétette észre magát. A hétvégén csatlakozott ahhoz a 22 országból álló csoporthoz, amely 2050-re – a megújuló energiás célokhoz hasonlóan – az atomenergia-kapacitások megháromszorozását tűzte ki célul.

Mi ezzel a baj, gondolhatnánk, az éghajlatváltozás megfékezése olyan fontos feladat, hogy örüljünk neki, ha a nukleáris energia felhasználása is segítségünkre van ebben a folyamatban, nem?

Nos, nem. Az atomenergia ugyanis az atomlobbi állításai dacára nem segít hozzá minket a klímaváltozás kezelhető keretek között tartásához, ahogy az világosan kiderült a Brüsszelben bemutatott Világ Nukleáris Ipari Jelentésből (World Nuclear Industry Status Report).

PostPin It!

26 tonna kerozint elégetve, különgéppel érkezett Novák Katalin a dubaji klímacsúcsra

Közzétette szerző

Képmutatással vádolják a környezetvédő szervezetek azokat a politikusokat, akik a lehető legkörnyezetszennyezőbb módon, magángéppel érkeztek az ENSZ dubaji Klímacsúcs-találkozójára, hogy ott a szén-dioxid-kibocsátás radikális csökkentéséről beszéljenek a bolygó megmentése érdekében.

Elrettentő példaként hozták fel a brit delegációt, ahol Károly király, David Cameron külügyminiszter és Rishi Sunak miniszterelnök is külön-külön géppel érkezett, de bírálták az Egyesült Államok éghajlatvédelmi megbízottját, John Kerry egykori külügyminisztert is, aki felesége gépével ment Dubajba. Ide lehet citálni az ENSZ-főtitkárt, António Gutterest is, aki miután kiszállt a magánrepülőjéből, arról beszélt, hogy „nem menthetünk meg egy égő bolygót olyan tűzoltókészülékkel, amely fosszilis üzemanyagot fecskendez ki”.

Magyarországot Novák Katalin köztársasági elnök képviselte, aki szintén nem menetrend szerinti járattal, hanem a leginkább kormányzati célokra használt honvédségi Airbus A319-cel repült Dubajba, Egyiptomból. A Flightaware adatai szerint a 140 üléssel rendelkező gép először Kecskemétről Budapestre repült, ahol felvette Novákékat, majd onnan Egyiptomba szállt. Ez november 26-án történt. A köztársasági elnök bejegyzése alapján az afrikai ország stratégiai partnere Magyarországnak, fontos szerepe van az illegális migráció feltartóztatásában. Találkozott Abdel Fattáh al-Szíszí elnökkel is, akivel gazdasági és felsőoktatási együttműködésről is tárgyaltak.

PostPin It!

Végzetes dominóhatás várhat a Földre

Közzétette szerző

Egy friss jelentés alapján fennáll a veszélye annak, hogy az ember okozta klímaváltozás miatt végérvényesen tönkremegy a Föld természeti rendszerei közül öt, többek között óriási jégtáblák megolvadását és óceáni áramlatok átalakulását idézve elő – írja az MTI. Az eredményeket Dubajban, az ENSZ idei éghajlatváltozási csúcstalálkozóján (COP28) mutatták be. A német kormány eközben azt jelentette be, hogy globális klímastratégiát dolgozott ki.

A szakértők jelentésükben 26 földi rendszert vizsgáltak, és ezek közül öt esetében állapították meg, hogy a felmelegedés hatására közel kerültek a végleges összeomláshoz. Ezek közé tartozik a grönlandi és a nyugat-antarktiszi jégtáblák olvadása, a meleg vizű korallzátonyok elhalása, a permafroszt felengedése és az egyik észak-atlanti óceáni áramlat megváltozása. „Ennek a visszafordíthatatlanságnak a veszélye olyan nagy, amekkorával még soha nem szembesült az emberiség” – mondta Tim Lenton, a jelentés vezető szerkesztője és az Exeteri Egyetem munkatársa.

Ha ezek a folyamatok valóban elérik a visszafordíthatatlanság állapotát, akkor dominóhatást válthatnak ki, és egyebek között teljes ökoszisztémák mehetnek tönkre

PostPin It!

A gyilkos fosszilis ipar

Közzétette szerző

Megúszni gyilkosságot, amit mindannyiunk szeme előtt követnek el? Úgy tűnik, lehetséges. Van egy iparág, amely emberi életek százezreinek a kioltásáért felelős világszerte, mégis zavartalanul folytathatja a tevékenységét. Ez a fosszilis ipar. Rekordmagas lesz idén a fosszilis tüzelőanyagokból származó globális CO2 kibocsátás.

A legnagyobb európai olaj- és gázcégek csak 2022-ben annyi klímaromboló üvegházhatású gázt bocsátottak ki, ami legalább 360 ezer ember korai halálához vezethet az évszázad végéig.

A holland Greenpeace tanulmánya kilenc nagyvállalat (Shell, TotalEnergies, BP, Equinor, Eni, Repsol, OMV, Orlen és Wintershall Dea) tavalyi kibocsátási adatait vizsgálva jutott erre az eredményre. Ráadásul a kalkulációk azokon az adatokon alapulnak, amiket a cégek saját maguk tesznek közzé, így a valós kibocsátási számok magasabbak is lehetnek. A tanulmány csak egy év kibocsátását vette figyelembe, ami azt jelenti, hogy ha a fosszilis tüzelőanyagokat továbbra is ilyen ütemben égeti az emberiség, akkor még többen fognak meghalni ennek következtében.

PostPin It!

Idén is rekordot dönt a szén-dioxid-kibocsátás

Közzétette szerző

A Dubajban, az ENSZ éghajlatváltozási csúcstalálkozóján (COP28) közzétett friss jelentés alapján rekordmagas lesz idén a fosszilis energiahordozókból származó globális széndioxid-kibocsátás mértéke – írja az MTI. A több mint 90 intézményt képviselő szakértők szerint ez súlyosbítja az éghajlatváltozást és még pusztítóbb szélsőséges időjárási viszonyokat idéz elő.

Az adatok alapján a 2023-as szén-dioxid-kibocsátás kissé meghaladja majd a tavalyi, ugyancsak rekordmértékű értéket.

Az országok globálisan várhatóan összesen 36,8 milliárd tonnát fognak kibocsátani, ami 1,1 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest, a földhasználatból származó kibocsátást is figyelembe véve pedig a globális szén-dioxid-kibocsátás idén 40,9 milliárd tonna lesz.

PostPin It!