Best WordPress Hosting
 

Luxustársasházak és villatelepek fojtogatják a budai Hegyvidéket

Az elmúlt években szinte heti rendszerességgel olvashattunk a számos esetben kormányközeli befektetőkhöz köthető luxustársasház- és lakóparkprojektekről: a Balaton partjának képe például örökre megváltozott, de az ország más részein is számos, korábban érintetlen vagy alig beépített zöldterület, illetve az épített örökség sok nívós eleme is megsínylette ezeket. A fővárosi ügyek a 2006 óta Pokorni Zoltán által vezetett XII. kerületben koncentrálódnak, hiszen a XIX. és XX. századi villákkal bőven teleszórt területen néhány éve még bőséggel voltak

kitűnő kilátással rendelkező, üres, de zöld környezetben fekvő telkek, valamint beépíthető, sokszor csak egy kisebb (védtelen vagy védett) házat rejtő területek.

A beruházók azonban elmúlt tízegynéhány évben sokszor kézről kézre adták ezeket az ingatlanokat, köszönhetően a többi közt a 2008-ban kirobbant, rövidesen az ingatlanpiacra is begyűrűző gazdasági világválságnak, a forráshiánynak, az építőipari árak növekedésének vagy épp a koronavírus-járványnak.

Még mindig nem építették újjá a Hegyvidék tavaly nyom nélkül lebontott, védett villáját

Egy évvel ezelőtt, 2023 májusában hosszú cikkben számoltunk be a Kis-Sváb-hegyen 1910–1913 között Árkay Aladár tervei nyomán létrejött bíró és ügyészi lakótelep szívében álló Tóth Lőrinc utca 3. sorsáról: az egyik legnépszerűbb magyar dalköltő, a zongorakísérőként is igen keresett Tarnay Alajos részére épült házat jelenlegi gazdája ugyanis teljes egészében lebontotta, noha az 2021 februárja óta fővárosi védettséget élvezett.

Az ügyre egészen különleges módon derült fény – az utcai homlokzatot védő molinó egyszerűen lecsúszott az állványzatról,

mögötte pedig nem volt semmi.

Orbán török oligarcha barátja, Adnan Polat veszi meg a Zsinagóga melletti hányatott sorsú házakat

Az Orbán–Erdoğan-szövetség személyi biztosítékaként emlegetett török milliárdoshoz, Adnan Polathoz kötődő Polat Group tulajdonába került nemrég a Dohány utcai zsinagógával szomszédos Dohány utca 10., illetve a Síp utca 8. és 10. alkotta ingatlanhármas, ahol különböző, egymást követő vállalkozók már két évtizede luxuslakásokat, illetve egy üzletekkel teli passzázst kívánnak létrehozni, egyelőre siker nélkül – írja a 444.

A 25214 négyzetméteres terület 18,5 millió eurós, azaz 7,2 milliárd forintos vételárat a vevő két részletben fizeti majd ki – derül ki a hírt bejelentő All Iron közleményéből – előbb egy, a jelenleg még tulajdonos spanyol ingatlanbefektető, illetve a vevő török fél által 50-50 százalékban tulajdonolt céget hoznak létre, amibe az egyik oldal magát az ingatlant, a másik pedig 4,5 millió eurót (1,76 milliárd forintot) ad, a hátralévő 14 milliót pedig a Polat Group a tervek szerint három éven belül fogja kifizetni.

A rövidesen a három ház tulajdonosává váló Adnan Polat neve az elmúlt években számtalanszor tűnt fel a lapokban: hozzá kötődik például a Közvágóhíd megmaradásra érdemes épületegyüttesének előbb kis híján teljes eltüntetését, majd egy új városrészt hozó City Pearl-projekt (erről korábban számtalanszor írtunk), illetve az újlipótvárosi Duna Pearl, de a hazai napenergia-biznisz számos cégét is ő tartja kézben. Az állam által a piacszerzésben is segített milliárdos – aki az ankarai magyar nagykövetség épületének kivitelezését is végzi – néhány családtagja 2020-ban egyébként magyar állampolgárságot kapott, 2017-ben pedig ő volt az az oligarcha, akinek a miniszterelnök magánprogramként bemutatta a felcsúti Pancho Arénát, illetve magát a települést.

A háborút követő jegyrendszerre emlékeztetnek az újlipótvárosi Turul-ház falán most előkerült feliratok

A két díszes főkapuján olvasható feliratai miatt egyesek Phőnix-, mások Turul-házként emlegetik a Tátra, a Katona József, a Pannónia és a Raoul Wallenberg utcák által határolt újlipótvárosi házat, egy dologban azonban mindenki egyetért: az egész tömböt elfoglaló bérház valódi város a városban, hiszen az 1928–1929-ben 146 lakással létrejött monstrum valóságos zárványt képez a Nagykörúttól alig néhány lépésnyire lévő településszövetben.

A Jónás Dávid és öccse, Zsigmond tervei szerint, az egykor a világ számos országában jelenlévő Phönix Életbiztosító, illetve magyar leágazása, a Turul Magyar Országos Biztosító Intézet közös projektjeként létrejött épületet sokan legalább két évtizeddel fiatalabbnak gondolják, hiszen számos részletében a Rákosi-kor derekán fel-, annak alkonyán pedig nyom nélkül eltűnt szocreál jegyeit idézik, bár kapuzatukkal egyértelműen tükrözik a születésük korát, kissé hajazva az időszak felkapott építésze, Wälder Gyula munkáira.

A Turul-ház (nevezzük inkább így) nem csak méretével jelent zárványt, hiszen a három–négyszobás lakásokból több szomszédjához hasonlóan legalább két évtizeden át margitszigeti termálvíz folyt, utcafrontján pedig az átadás pillanatától kezdve működött

Párbajozó békák kerültek elő egy száz évre lezárt francia villából

A franciaországi Moulins szívében álló Maison Mantin első látásra csak egy a századforduló felső tízezrének tagjai által épített méretes otthonok közül, valójában azonban jóval több ennél, hiszen a város két fontos építésze, Jean-Bélizaire és fia, René-Justin Moreau által tervezett neogótikus épület kapuját 1905-től száz éven át (szinte) senki sem lépte át.

Ennek oka az építtető és egykori tulajdonos, Louis Mantin volt, aki a végrendeletében kikötötte: a Bourbonok egy XV. századi kastélyának megmaradt falát is magába foglaló házat halála után teljesen le kell zárni, hogy egy évszázaddal később az emberek tökéletesen lássák, milyen is volt a századfordulón egy igazi burzsoá otthon.

Így is történt, bár a várakozást a kora csúcstechnológiáját képviselő, műtárgyakkal, fotókkal, könyvekkel, festményekkel és kitömött állatokkal teli, ólomüvegablakaival az utcát figyelő otthon igencsak megsínylette, így öt éven át tartó felújítási és restaurálási munkákra volt szükség, mielőtt a villa 2010-ben megnyithatta volna a kapuit a nagyközönség előtt.

Egy híres firenzei szobrász Mátyás megrendelésére készített márványoltárának darabjai kerültek elő Visegrádon

Néhány héttel ezelőtt beszámoltunk már arról, hogy a Visegrádon folyó feltárások során a régészek a palotával szomszédos teniszpálya alatt a Zsigmond király alapította ferences kolostor templomának maradványaira bukkantak, most azonban további részletek derültek ki a talajszint alá egyre mélyebben behatoló szakemberek eredményeiről.

A Mátyás Király Múzeum hétfőn, késő este közzétett Facebook-posztjában arról írt, hogy az ásatás első szakaszában több mint száz darab későgótikus boltozati bordát emeltek ki az egykori kriptából, azok alatt pedig a templom gótikus, mérműves ablakainak kő- és üvegtöredékeire, valamint

számos, fehérmárványból faragott reneszánsz szobortöredékre, illetve két, jórészt ép, kerubokat ábrázoló szoborkonzolra bukkantak, amik a templom egykori főoltárához tartoztak.

Indul a műemléki státuszát részben elveszített józsefvárosi Heinrich-udvar átépítése

Közel hét évvel ezelőtt hosszú cikkben mutattuk be a vaskereskedő Heinrich család a Nagykörúttól néhány lépésnyire álló egykori tulajdonát, az Üllői utat csinos bérházként néző (Hubert József és Móry Károly, 1893), a Mária utca felől azonban máris téglahomlokzatú üzemépületnek látszó (Sándy Gyula, 1912) Heinrich-udvart, aminek két épületét egy ma is keramittal burkolt, földszintes, illetve egyemeletes raktárokkal keretezett íves belső udvar köti össze.

Az együttes akkor egy sor cég mellett a Tilos Rádiónak, illetve a tervezők egész sorának kitörési lehetőséget és műhelyteret adó Heinrich Alkotói Szintnek adott otthont, de már tudni lehetett, hogy rövidesen minden meg fog változni, hiszen az ingatlan 2006-ban egy spanyol tulajdonos kezébe került, aki a homlokzatok kivételével szinte mindent lebontott volna, hogy aztán szállodát, irodatereket, illetve lakásokat hozzon létre a helyükön.

A krach végül röviddel a koronavírus-járvány kitörése előtt, 2019 nyarán, immár egy következő gazda – a ma Varga Mihály pénzügyminiszter és korábbi miniszterelnök-helyettes egykori egyetemi kollégiumi szobatársa, Szabó Zoltán 100 százalékos tulajdonában lévő Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt. – kezében jött el, hiszen a bérlőknek előbb el kellett hagyni a kisebb-nagyobb tereiket, majd a 117 szobás szálloda, illetve 218, többségében Airbnb-re alkalmas lakás létrehozásával számoló projekt egy kormányrendelettel

Helyi védettséget kaphat Szerb Antal utolsó otthona, hogy megóvják az átépítéstől

A II. kerület polgármestere, Őrsi Gergely Facebook-oldalán pénteken kora délután közzétett posztjában bejelentette: rövidesen helyi védettség alá vonják Szerb Antal utolsó otthonát.

Az 1945. január 27-én, röviddel a balfi tábor bezárása előtt sérüléseibe belehalt író egykori lakhelyéről május elsején, Szerb születésének 123. évfordulóján írtunk hosszú cikket, bemutatva benne a ház építtetőjét, az első magyar operettprimadonnaként tisztelt tófalvi Küry Klárát (1870-1935), egykori belső tereit, a villa tulajdonosváltásait, a gyermekszanatóriumként való használatának éveit, illetve a ház legismertebb lakóit.

Írásunk apropóját az adta, hogy a villaépület 2,25 milliárd forintos árcímkével tűnt fel a legnagyobb ingatlanos portálon, ez pedig sokakban előhívta a félelmet:

Új gazdát keres Szerb Antal utolsó otthona, ahová a magyar operett első nagy primadonnája is visszavonult

A budai hegyvidék egyik legfontosabb útvonala, a középkori gyökerű Hűvösvölgyi út mentén egymást váltják a város-, illetve kultúrtörténeti jelentőségű helyek, hiszen a Zsigmond király által építeni kezdett, majd Mátyás és II. Ulászló uralkodása alatt befejezett budanyéki reneszánsz vadászkastély mellett itt találjuk a Pannónia Filmstúdió egykori központját, a jó ideje üresen álló Lipótmezei Tébolydát, valamint a századforduló számos ismert arcának villáját is.

Egymástól néhány méterre építkeztek itt a főváros arcát kovácsoltvas munkáival meghatározó Jungfer-féle műlakatosgyár tulajdonosai, a színpadi szerepei mellett a korai magyar némafilmeknek köszönhetően az ország kedvencévé vált Márkus Emília, valamint az elmúlt években a kormánynak köszönhetően újra a figyelem középpontjába került Herczeg Ferenc író is, körülöttük pedig sokszor mára elfeledett művészek vásároltak, vagy épp építtettek saját otthont – ilyen volt a Jászkisérről indult tófalvi Küry Klára (1870-1935) is, aki az egyik első operettprimadonnaként néhány éven át szinte szünet nélkül halmozta a sikereket.

A tófalvi dr. Küry Oszkár köz- és váltóügyvéd gyermekeként egy gondtalan középosztálybeli családban felnőtt nő eleinte csak puszta kedvtelésből tanult énekelni, tehetségét pedig az ország legkülönbözőbb részein tartott műkedvelő előadásokon csillogatta meg. Csakhamar fel is hívta magára a figyelmet, hiszen mindössze húszéves volt, mikor a Vígszínház későbbi alapítójaként, illetve a modern magyar színház atyjaként tisztelt Ditrói Mór meghívta egy kolozsvári próbafellépésre, ahol apja kérésére Hajnal Klára néven került fel a színlapra. A siker nem maradt el, így Ditrói nem csak leszerződtette, de a taníttatását is magára vállalta, sőt, a vidék legjobb szubrettjét faragta belőle. A darabok vidám, leleményes, de a női főszereplő mellett másodrangú szerepei végül olyan népszerűséget hoztak a fiatal Kürynek, hogy 1892-ben a budapesti Népszínház társulatának tagja lett, a következő tizenkét évet pedig a mára már lebontott Blaha Lujza téri épület falai között töltötte.

Fontos modern villát bontatott le Chris Pratt, hogy a helyén építse fel az új otthonát

Az elmúlt években nagy tempóban szaporodnak a tengerentúlon a XIX. századi birtokok épületeit utánzó farmházak. A trend főleg Los Angelesben, illetve annak környékén ütötte fel a fejét, több esetben pedig hírességeket is maga alá gyűrt. Ilyen Chris Pratt és felesége, Katherine Schwarzenegger is, akik nemrég megvásárolták a dél-kaliforniai modern építészet fontos alkotója, Craig Ellwood (1922-1992) által jegyzett Zimmerman House-t.

Az 1950-re megszületett, közel 1400 négyzetméter lakóteret rejtő villaépületért a pár 12,5 millió dollárt, azaz közel 4,5 milliárd forintot fizetett – írja a Dwell, ami hozzáteszi:

az ingatlan érdekességét nem csak a Ellwood-munka, de a XX. századi tájépítészet zsenije, Garrett Eckbo (1910-2000) által tervezett, a 0,83 hektáros telek átépítésével született kert adja,

Megkezdődött a Táncművészeti Főiskola egykori otthonának bontása, méretes szálloda kerül a helyére

Szinte napra pontosan két évvel ezelőtt, 2022 májusában hosszú anyagban számoltunk be a Kazinczy utcában készülő szállodatervről, ami a Táncművészeti Főiskola korábbi épülete, illetve a szomszéd kiradírozásával jönne létre a szűkös utcában.

A tulajdonviszonyok, valamint az ingatlanok történetének bemutatása mellett az építési engedélyért futó tervcsomag lényegi elemeit is bemutattuk, hírt adva többek közt arról, hogy a terület szélén álló egykori transzformátorház arca teljesen átalakul, a bontási engedélyek 2020 nyári megszerzése óta pedig nincs akadály a munkák előtt. A koronavírus-járvány aztán mindent átírt, hiszen információink szerint a befektető fontolóra vette a projekt elengedését – ez végül nem történt meg, 2023 májusában pedig bejelentette: a tervezett 280 szobás szállodát a Marriott-csoporthoz tartozó Moxy fogja üzemeltetni.

Az azóta eltelt egy év újabb változásokat hozott, hiszen a tulajdonos Forestay 2022 áprilisában leadott építési engedélykérése a folyamat 2023 márciusi sikeres lezárásáig kissé átalakult, így az utcai homlokzat várhatóan így festhet majd:

Egy szinte ismeretlen, de Pest arcát átformáló építész fő műve került Balog Zoltán egyházkerületéhez

Január végén teljesen ingyen kapta meg az államtól a Balog Zoltán vezette Dunamelléki Református Egyházkerület az Országháztól néhány lépésnyire, az V. Alkotmány utca 25. szám alatti ingatlant – írtuk meg kedd délelőtt az RTL nyomán.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint az 569 négyzetméteres irodaház több mint 1,4 milliárd forintot ér, és a tervek szerint az egyházkerület hivatali munkáját végzik majd benne. Az Alkotmány utca 25. alatti irodaház 1950 óta a magyar állam tulajdonában volt – olvasható az RTL cikkében, ami hozzáteszi: azt  a rendszerváltás után a BM adatfeldolgozója használta, majd egyebek mellett a Központi Gazdasági Főigazgatóság és a Nemzeti Közigazgatási Központ működött benne. 2013 és 2017 között az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő használhatta, ami azért figyelemreméltó, mert ez a szervezet

annak az Emberi Erőforrások Minisztériumának a pályázatait kezelte, amelynek élén 2012 és 2018 között Balog állt.

Eltűnik a pesti belváros szokott módon gazdát váltó épületcsonkja – egy magába zárkózó utód kerül a helyére

Budapest belső kerületeiben az elmúlt években sorra tűntek el a földszintes és egyemeletes házak, ez a folyamat pedig nyilvánvaló módon a következő években sem áll meg, hiszen a számos esetben védettséget érdemlő, vagy egy egészségesebb befektetői hozzáállás esetén legalább részleteiben megmenthető XIX. és XX. századi épületek kis méretük miatt nehezen hoznának milliárdos bevételeket a gazdáiknak.

A helyzetet a Baross utca 40. példájához hasonlóan sokszor az udvari, különleges értéket nem képviselő (és sokszor később épült) szárnyak elbontása, majd a helyükre egy többszintes kortárs épület emelése, vagy az eredeti tömeget ügyesen kiegészítő szintráépítések a legtöbb esetben megoldanák, máskor azonban – főleg védelem híján – csak a teljes bontás marad.

Külön kategóriát képviselnek a témában a második világháború pusztításai miatt egy- vagy kétszintesre visszabontott bérházcsonkok, amik a negyvenes-ötvenes évek fordulójának gyors helyreállítási tempója, illetve a szocializmus évtizedeiben történt átalakítások miatt már rég elveszítették az esetlegesen megmaradt értékeiket. Ennek a csoportnak a legismertebb darabjai az Astoria sarkánál állt egykori Nemzeti Színház, valamint a hozzá kapcsolódó sarokbérház a metróépítés miatt eltűnt részei, illetve a Károly körút 2005-ben lebontott, majd azonnal parkkal helyettesített bazársorának elemei voltak, a belvárosban ezzel azonban nem vesztek ki végleg a csonkként túlélt háborús romok, az utóbbi helyszíntől néhány méterre ugyanis ott áll

Közel hétszáz éves templomának felújításáért küzd Berhida: a gyűjtés lassan halad, az állam nem segít

Európa-szerte egyedülállló, XIII-XIV. századi gyökerű katolikus templomának felújításáért küzd a Várpalotához közeli Berhida, a Szent Kereszt-templom felújításához szükség 150-200 milliós költség azonban hosszú ideje nem akar összegyűlni – írja a Műemlékem.hu.

A lap szerint a hatezres település egy lakója, Simon Gyula által indított petíciót mostanra több mint hatezren írták alá, ez azonban nem hozott eredményt: a Status Quo Berhidán csoport nevében született aláírásgyűjtést annak elindítása előtt az illetékesekhez is eljuttatták,

az onnan mostanáig érkezett egyetlen válasz azonban elutasító volt, okként pedig a forráshiányt jelölték meg.

Ötven évig napirenden volt a budapesti Állatkert elköltöztetése

1866 augusztusában ötszáz állattal nyitotta meg a kapuit a Pesti Állatkert, ami nemcsak a századfordulós beépítési lázat, de a második világháborút, illetve mély válságok egész sorát is túlélte, ma pedig évente egymilliónál is több látogatót fogadva mutatja be az egzotikus, illetve hazai fajok mellett a századfordulós építészet kiemelkedő példáit.

A ma Fővárosi Állat- és Növénykert néven működő intézmény terjeszkedésének születésekor mindössze egyetlen gátja volt:

az ország az állatok otthonától mindössze néhány méterre futó, 1846 óta használt első vasútvonala,

Két évtizednyi gondolkodás után lebontják a pesti belváros egyik legidősebb házát, pedig védettséget érdemelt volna

A főváros XIX. századi épületei az elmúlt években elképesztő tempóban tűntek el az utcaképekből, hogy helyüket sokkal nagyobb, soklakásos társasházaknak adják át. Ismeretlen Budapest sorozatunk korábbi epizódjaiban ennek a koronavírus-járvány miatt csak rövid időre lassuló folyamatnak számos példáját mutattuk be, a sor azonban távolról sem ért véget, hiszen a közeljövőben porrá válhat a kétezres évek óta zsidónegyedként emlegetett Belső-Erzsébetváros egyik legidősebb épülete, a Kis Diófa utca 16. is.

Az épület bontási engedélykérése február 20-án jutott el Budapest Főváros Kormányhivatalához, ami az építési jogkörök többségének a kerületektől való 2020-as elvonása óta önállóan adhat zöld utat a folyamatnak. Ezt mostanáig még nem tette meg – a leadott dokumentumcsomaghoz nem csatolták a szükséges településképi véleményt, így ezt pótolni kell –,

nem látszik azonban gátja annak, hogy a ház az év végére porrá váljon.

Pajtának tűnhet ez a veszprémi ház, pedig egy ezer évig használt templom az összedőlés szélén álló maradványa

Meglepő posztot osztott meg március 14-én saját Facebook-oldalán a Középkori templomok, amiben egy első látásra mindennaposnak tűnő, a romba dőlés határán lévő gazdasági épület látszik.

A mindenféle túlzás nélkül romosnak titulálható, egyszerű négyszög alaprajzú struktúra oldalfalát közelebbről megnézve aztán felsejlenek a befalazott ablakokra utaló nyomok, némi kutatás után pedig szép lassan felismerhetjük, hogy

valójában egy templommal nézünk farkasszemet.

Meghalt Kévés György építész, aki határokat feszegető munkáival örökre megváltoztatta Budapest arcát

Röviddel nyolcvankilencedik születésnapja előtt elhunyt Kévés György, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Ybl-díjas és Kossuth-díjas magyar építész, a MÉSZ tagja – tette közzé Facebook-oldalán a Magyar Építőművészek Szövetsége.

A XX. század második felének egyik legfontosabb építőművésze a Kádár-kor határait feszegető munkáival, az állami tervezőirodáktól függetlenedni tudó maszek építészek egyik első képviselőjeként hosszú évtizedeken át ontotta magából a kitűnő házakat: a Kádár-kor legérdekesebb nyaralójának tartott mátyáshegyi csigaházat (1972), az esztergomi Tökházat (a Labor Műszeripari Művek vállalati kultúrterme, étterme és konyhája, Tokár Györggyel, 1969-1971), valamint a Meredek utcai teraszházakat (1966-1968).

Kévés György 1935. március 20-án született Ősiben. Iskoláit háborús menekültként előbb Székesfehérváron, majd Budapesten, Kassán, Jászón, Tökön, Zsámbékon majd Sopronban végezte. Egyetemi tanulmányait 1956-ig Sopronban, majd (a forradalmat követő, családjával együtt való disszidálásból három nap után visszatérve) dr. Kiss Tibor műegyetemi professzor segítségével, a Budapesti Műszaki Egyetem építész karán folytatta.

Szálloda lesz a visszaépülő Pénzügyminisztérium tervezőjének pesti bérpalotájából

A fővárosban szinte egymást érik egymást az értékes, helyi vagy műemléki védettséggel rendelkező, de rossz állapotú épületek, amelyek gyors megmenekülésére sokszor csak két esély látszik: irodaházzá vagy szállodává alakítják őket.

Az esetek egy részében a lakók kivásárlásával, máskor pedig az évek óta az ingatlanpiacon lévő komplett bérpaloták megvásárlásával befektetőkhöz kerülő házak az átalakulások következtében sokszor elveszítik a külső egységüket, így kis mértékben átalakulhat a homlokzatuk, vagy épp újabb szinteket emelnek rájuk, drasztikusan átírva a járókelők számára látható képet. Kivételek persze itt is akadnak: ehhez a nem túl népes sorhoz csatlakozhat a belváros szívében, a Szabadság tértől mindössze néhány lépésnyire álló

Kálmán Imre utca 17., ami rövidesen 84 szobás szállodaként válhat újra a belváros szerves részévé.

Veszélybe került a Balaton modern építészetének védtelen értéke

A legnagyobb magyarországi ingatlanos oldalon tűnt fel nemrég az ötvenes–hatvanas évek fordulóján kialakult, úgynevezett balatoni modern egyik fontos darabja, a badacsonytomaji egykori SZOT-étterem, amely idővel Szőlőskert néven vált a környék fontos viszonyítási pontjává.

A magyar helyesírás szabályaival reménytelen háborút vívó, 394 millió forintos árcímkével megjelent, egy törött laptopképernyő fotójával fűszerezett hirdetés szerint a 9650 négyzetméteres ingatlanon lévő, ezer négyzetméternyi, többé-kevésbé összeérő beépítés fantasztikus panorámával rendelkezik, vásárlója pedig éttermet, konyhaüzemet, szociális és kiszolgáló helyiséget, személyzeti és vendéglakásokat, vizesblokkot és borozót is kap a pénzéért.

A leírás hozzáteszi: