Best WordPress Hosting
 

Hogy lehet kánikula idején is jól aludni?

Világszerte tombolnak a hőhullámok, ezt pedig Magyarországon is érezni lehet: a hétvégén ugyanis akár 35-36 fok is lehet majd napközben. Érthető módon sokan panaszkodnak ilyen időben az alvásra, ám van néhány trükk, amivel javíthatunk a helyzeten, írja az IFLScience.

Az egyértelmű válasz az lenne, hogy használjunk légkondicionálót, de nyilvánvaló, hogy ez nem mindenkinek lehetőség. Amennyiben nincs ilyen eszköze, érdemes zárva tartani a redőnyöket és az ablakokat napközben. Éjszakára pedig érdemes nyitva tartani az ablakot, ha lehűl a hőmérséklet, majd reggel újra bezárkózni.

A szakértők szerint érdemes hanyagolni a délutáni alvást is, ez ugyanis tovább nehezíti az éjszakai pihenést.

Amerika merész kísérletezése beüthet Európának

Egy új tanulmány szerint a hőség enyhítése érdekében Kaliforniában alkalmazott felhőfényesítő geomérnöki technikák fokozhatják az Európában tapasztalható hőhullámokat.

A geomérnökség (geoengineering) azon technológiák összefoglaló neve, amelyekkel a szakemberek, mesterségesen beavatkozva a bolygó ökoszisztémájába, igyekeznek harcba szállni az éghajlatváltozás ellen.

A Nature Climate Change című folyóiratban publikált tanulmány szerint AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK NYUGATI PARTJÁN ALKALMAZOTT GEOMÉRNÖKI TECHNOLÓGIÁK – NEM VÁRT MÓDON – HOSSZÚ TÁVON FOKOZHATJÁK AZ EURÓPÁBAN TAPASZTALHATÓ HŐHULLÁMOKAT.

A gyilkos hőkupola

Évtizedek óta nem tapasztalt hőhullám tombol az USA északkeleti, középnyugati és déli részén, az amerikai meteorológiai szolgálat szerint a héten hőmérsékleti rekordok sora dőlhet meg. Hétfőn Chicagóban 36,1 Celsius fokot mértek, felülmúlva az 1957-ben feljegyzett eddigi legnagyobb értéket.

Szaúd-Arábiában a két napja véget ért nagy zarándoklat, a hadzs alatt több ezren kaptak hőgutát, közülük állítólag több százan életüket vesztették. Az 1,8 millió zarándok által látogatott idei hadzs során végig jóval 40 Celsius fok feletti értékeket mutattak a hőmérők, Mekkában vasárnap 47 fok volt. India és több ázsiai ország már túl van az idei első brutális hőhullámon 50 Celsius fok körüli hőmérsékletekkel. A forróságot meghosszabbíthatja az úgynevezett hőkupola, más néven hődóm, ami egy hőhullámot okozó stabil, nagy kiterjedésű anticiklon.

{“@context”:”http://schema.org/”,”@id”:”https://greenfo.hu/hir/a-gyilkos-hokupola/#arve-youtube-0nyoaxbdop86674b7f472529263945218″,”type”:”VideoObject”,”embedURL”:”https://www.youtube.com/embed/0nYoAXBdOP8?feature=oembed&iv_load_policy=3&modestbranding=1&rel=0&autohide=1&playsinline=0&autoplay=0″}

Magyarországon még csak hőségriadó van, de Görögországban már áldozatokat is szedett a meleg

Idén először szerdától fújt hőségriadót az országos tiszti-főorvos egészen szombat éjfélig, eddig tehát viszonylag szerencsésen sikerült átvészelni a globális szinten minden idők legmelegebbikének ígérkező júniust.

Az alakuló rekord azért is aggasztó, mert áprilisban véget ért az elmúlt év hőmérsékleti rekordjait részben okozó, kivételesen erős El Niño (spanyolul fiúcska) jelenség.

Miért fontos ez? Az eddig használatos klímamodellek magyarázóereje megkérdőjeleződik a hőmérsékleti anomáliák miatt. A globális mérések kezdete óta a tavalyi nyár bizonyult a legforróbbnak, részben a melegebb tengervíz-hőmérséklettel járó El Niño miatt, de az ezt figyelembe vevő számítások sem jeleztek akkora hőséget, amekkora aztán az egész bolygóra lesújtott.

Halak ezrei pusztultak el Mexikóban

Halak ezrei pusztultak el, miután kiszáradt egy tó nagy része Mexikóban – írja az AFP. A hatóságok szerdai közleménye szerint a víz szintje nem érte el a normális állapot 50 százalékát sem.

A haltetemek már egy héttel ezelőtt elkezdtek gyűlni a tómeder repedezett iszappal borított alján, amelyek bűze beborította a környéket. Később munkások kezdték eltakarítani a dögöket, mivel attól féltek, hogy betegségeket terjeszthetnek.

Mexikó egyébként már hónapok óta küzd hőhullámokkal és kirívóan magas hőmérsékletekkel, májusban voltak helyek, ahol 50 Celsius-foknál is többet mértek. A kánikula következtében idén már legalább 125 ember vesztette életét az égészségügyi hatóságok szerint.

Tombol a hőség Athénban, bezárták az Akropoliszt is

Athénban bezárták szerdán az Akropoliszt a nyár első hőhulláma miatt, Görögország középső és déli részein pedig iskolák maradtak zárva a hőség miatt.

Athénban egészségügyi dolgozókat helyeztek készenlétbe szerte a városban, mert szerdán és csütörtökön a hőmérő higanyszála várhatóan a 40 Celsius fokot is megüti az Észak-Afrika felől érkező hőség és por következtében.

Az UNESCO-világörökség részét képező athéni Akropolisz, a görög főváros legjelentősebb turisztikai célpontja déltől délután öt óráig zárva tart. A helyi Vöröskereszt munkatársai palackozott vizet osztogatnak a turistáknak.

Jövő héten berobban a 40 fokos kánikula

Óriási mennyiségű eső zúdult hazánkra vasárnap óta, országszerte heves viharok dúltak, és még nincs vége. A Brit-szigetek magasságában jókora ciklon alakult ki az elmúlt napokban, ennek hatására erős délnyugati áramlás szállítja fölénk a Földközi-tenger térségéből származó nedves levegőt.

Sűrű láncban érkeztek a frontok, ritkán látni olyat, hogy Magyarország területén egyszerre nyolc szupercella alakul ki

– mondja a 24.hu-nak Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa.

Figyelmeztető jel az emberiségnek az, ami most Indiában történik

Magyarországról nézve szinte felfoghatatlan, hogy 40-50 Celsius-fokot mutasson a hőmérő, az elmúlt időszakban viszont ez vált valósággá India egyes területein. A forróság napok óta nem enyhül, és az elkövetkező időszak is igen melegnek ígérkezik.

A teljes városi régióját tekintve mintegy 30 milliós Delhiben múlt héten még 52,9 Celsius-fokos értéket is mértek, amit ha sikerül hitelesíteni, nemcsak városi, hanem országos rekord is lesz. A korábbi, 49,2 Celsius-fokos delhi csúcsot 2022-ben dokumentálták, az országos rekordot pedig a 2016-os 51 Celsius-fok jelenti, amelyet a Thár-sivatag szélén regisztráltak.

Elképzelhető, hogy ezúttal mérési hibáról volt szó, de az sem kizárható, hogy az érintett városrészen, Mungespurban a helyi adottságok különösen kedveznek a forróságnak. A rekordtól függetlenül a hőmérsékleti értékek így is egészen extrémek, a mungespuri állomáson kívül a maximumok 45,2 és 49,1 Celsius-fok között alakultak a fővárost, Újdelhit is magába foglaló metropoliszban.

Brutális hőhullám Ázsiában: Pakisztánban 53 fok volt

Súlyos hőhullám sújtja a déli félteke több országát is napjainkban. Mexikóban a hónap hátralevő részében 45 Celsius-fokos hőmérséklet várható, melynek következtében már most több mint 100 bőgőmajom pusztult el, és madarak is hullottak az égből.

A forróság Délkelet-Ázsiára is lecsapott: Indiában és a Fülöp-szigeteken a 40 fok körül hőmérséklet miatt iskolákat kellett bezárni, Thaiföldön pedig már több mint 30 halálos áldozatot számlál a forróság, írja az Interesting Engineering.

A csúcsot azonban nem itt, hanem Pakisztánban mérték, ahol a déli Szindh tartományban május 27-én 52 fokot mutattak a hőmérők.

A klímaváltozás miatt lehet egyre több koraszülött

A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá váltak a hőhullámok, és ez a halálozáson túl a születésekre is hatással van, derül ki egy friss tanulmányból. A 25 év alatt 53 millió születést vizsgáló amerikai kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a korai születések valamivel gyakoribbá válnak a melegebb, hosszabb hőhullámok idején, írja a Science Alert.

A Nevadai Egyetem epidemiológusa, Lyndsey Darrow és munkatársai 1993 és 2017 között elemezték a születési feljegyzéseket az Egyesült Államok 50 legnépesebb nagyvárosában, ahol a hőhullámok 24 százalékkal erősebbek, és kétszer olyan gyakoriak ma, mint a hatvanas években.

A nagyvárosokban ez azt hozta magával, hogy a koraszülések (37. hét előtt) és a korai születések (37 és 39 hét között) napi aránya kis mértékben nőtt a helyi hőmérséklet emelkedésével.

Halott majmok hullanak a fákról Mexikóban

Halott majmok hullanak a fákról Mexikóban egy kíméletlenül erős hőhullám miatt – írja az IFLScience. A helyzetet aszály is súlyosbítja, ráadásul a hőmérséklet a következő hetekben várhatóan tovább fog emelkedni.

Az AP beszámolója szerint már legalább 138 bőgőmajom pusztult el a szélsőséges időjárási körülmények miatt május 16-a óta, sokuk pedig megbetegedett. Egy állatorvos elmondása szerint az állatok hőgutát kapnak, kiszáradnak és belázasodnak, amibe belehalnak, ha nem kapnak időben segítséget.

Egy biológus pedig arról számolt be, hogy a beteg majmok egyes helyeken már almákként potyognak le a fákról, ezután pedig perccel később ki is múlnak.

A tisztább levegő miatt szaporodhatnak meg a hőhullámok

Az elmúlt években Európában is egyre erősebb hőhullámokat lehet tapasztalni. Mivel a klímaváltozást az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével lehet mérsékelni, logikus gondolatnak tűnhet, hogy amennyiben tisztább a levegő, akkor a hőhullámok is mérséklődnek. Az Európai Földtudományi Unió (EGU) legfrissebb kutatási eredménye azonban azt mutatja, hogy ez nem így van.

Az EGU kutatói szerint a csökkenő légszennyezettség figyelmen kívül hagyásával a jelenleg használt modellek nem lesznek képesek megbízhatóan megjósolni a nyári hőhullámokat. Ahogy azt a tanulmányban is írják, a tisztább levegő „fokozott nyári felmelegedést” eredményezhet Nyugat-Európában – írja a BGR.

A problémát már egy 2008-as tanulmányban megállapították a tudósok. Ekkor jelezték, a gondot a légtömegek mozgása jelenti: amikor a szennyezett levegőt a légmozgás kitakarítja egy adott régióból, több napsugárzás érheti el a felszínt. Csakhogy a szén-dioxid és a metán továbbra is ott van a felső légkörben, így a felszínét érő több napsugárzás miatt erősebb lehet az üvegházhatás.

Több ezer bálna pusztult éhen néhány év alatt

Egy új tanulmány alapján tíz év alatt mintegy 7000 hosszúszárnyú bálna pusztulhatott éhen a Csendes-óceán északi részén a tengeri hőhullám katasztrofális hatásai miatt – írja a Live Science. A kutatók 20 évnyi adatot elemezve megállapították, hogy a régió populációjának 20 százalékos csökkenése egybeesett egy olyan óceáni hőhullámmal, amely világszerte számtalan tengeri madárfajt tömegesen pusztított.

A 20. századra a hosszúszárnyú bálnák egyedszáma drasztikusan lecsökkent, a kereskedelmi célú halászat 1976-os beszüntetésekor a Csendes-óceán északi részén már csak mintegy 1200-1600 példány élt. Ezt követően a populáció gyarapodásnak indult.

A szakértők egy olyan adatbázist elemeztek mesterséges intelligenciával, amelyben kutatók és laikusok által készült fotók szerepelnek bálnák farkáról. A rendszer több mint 30 ezer példányt azonosított, az eredményekből pedig a csapat következtetni tudott az egyedszám változásaira az elmúlt 20 évben.

Európában a hőmérséklet a globális ütem duplájával nő

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a régiónak 2050-ig legalább 3 Celsius-fokos hosszú távú átlaghőmérséklet-emelkedésre kell felkészülnie, ez pedig rendszerszintű pénzügyi sokkokhoz vezethet. A szokatlan téli hőség különösen Közép- és Kelet-Európában volt jellemző.

AZ EU-T EGYRE NAGYOBB VESZÉLYNEK TESZI KI AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSBÓL EREDŐ RENDSZERSZINTŰ PÉNZÜGYI SOKK – figyelmeztetett az európai környezetvédelmi ügynökség vezetője, mivel egy kutatás szerint a kontinensnek 2050-re az iparosodás előtti időkhöz képest legalább 3 Celsius-fokkal melegebb hőmérsékletre kell felkészülnie.

„Nem arról van szó, hogy holnap egy nagy pénzügyi sokknak nézünk elébe, de ez halmozódik…a kockázatok egyre nagyobbak és nagyobbak lesznek.” – mondta Leena Ylä-Mononen, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) ügyvezető igazgatója a Financial Timesnak.

Brutális hőhullám csaphat le Franciaországra az olimpia idején

Az Insidethegames.biz a tudományos anyagot ismertetve kiemelte, hogy a globális klímaváltozás az idei július-augusztusra szélsőségesen magas hőmérsékletet ígér, amely meghaladhatja az összes eddig ismert melegrekordot, így a 2003-asat is, amikor is több ezren vesztették életüket Franciaországban az akkori hőhullám következtében.

Huszonegy éve a kórházakat ellepte a betegek tömege, s becslések szerint tizenöt ezren haltak meg annak nyomán, hogy kilenc egymást követő napon Párizsban a nappali hőmérséklet meghaladta a 35 Celsius fokot, miközben éjszakánként alig volt lehűlés.

Az idén nyáron ennél a melegrekordnál körülbelül négy fokkal magasabb hőmérséklet lehetséges – írták a tanulmányban.

Jön az a meleg, amikor az izzadság már nem hűt

A másfél fok mára a klímaváltozás elleni küzdelem közismert jelképe lett. Az iparosodást megelőző szinthez képest a Föld éves átlaghőmérsékletének ilyen emelkedése mellett a klímaváltozás még kezelhető, viszonylag kevés veszteséggel túlélhető szinten marad. Ez az úgynevezett klímacél, amelyet az emberiségnek teljesítenie kellene. Azonban 2023-ban a globális átlag már 1,48 Celsius-fokkal haladta meg az 1850 és 1900 közötti szintet, a 1,5 fok helyett pedig egyre inkább a 2 Celsius-fok válik szimbolikus küszöbértékké.

Egyébként még most sem tűnik úgy, hogy hajlandók lennénk tenni is érte, a tavalyi klímacsúcson ugyanis még mindig csak látszateredményekre futotta az emberiségtől.

Pára és meleg

Kockázatok és mellékhatások: intenzív osztályra küldheti az egészségügyet a klímaváltozás

A klímaváltozás egy szinte már mindannyiunkat veszélyeztető és növekvő egészségügyi kockázat. A hőhullámok jelentik a legnagyobb veszélyt: 2000 – 2019 között évente közel 500 ezerrel többen haltak meg az extrém meleg miatt (a 65 év felettieknél drámai, 68%-os a növekedés az elmúlt években), és csak 2021-ben 470 milliárd munkaóra veszett el, ami kb. 669 milliárd USD bevételkiesést okozott.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) összefoglaló jelentése aláhúzza: a légszennyezettség – amely okozója is az éghajlat változásának – szintén éveket rabolhat el az életünkből. Továbbá olyan összetett következményekkel is számolni kell, mint például bizonyos betegségeket terjesztő ún. vektorok (pl. szúnyogok) elterjedése, új földrajzi helyeken való megjelenése, vele együtt pedig a malária vagy a dengue-láz nagyobb terjedése. A különösen sebezhető területeken pedig maga az egészségügyi infrastruktúra is veszélyben lehet, például a tengerszint emelkedése vagy a trópusi ciklonok pusztítása miatt. A negatív hatások azonban mérsékelhetők az adatok gyűjtésével és előrejelzések készítésével, amelyeket korai figyelmeztető rendszerekhez használhatunk, valamint egyre több alkalmazás és platform segíti az egyéneket is.

Az éghajlatváltozás növekvő mértékű egészségügyi kockázat: az extrém időjárási események sérülést, megbetegedést, elhalálozást okozhatnak. A klímaváltozás több tényezőt is érint, amelyek(nek a hiánya) befolyásolja egészségi állapotunkat. Ilyen például:

Az emberi tűrőképességet meghaladó hőhullámok jöhetnek idén

A tavalyi év volt az első, amikor a világ közel 1,5 Celsius-fokkal (1,48 °C-kal) melegebb volt az iparosodás előtti (1850-1900) átlagnál. Egyes tudósok, köztük a NASA korábbi klimatológusa, James Hansen azt jósolják, hogy 2024 lesz az emberiség első éve, amely meghaladja a 1,5 °C-ot – írja a Kiderül.hu. A 2015-ös párizsi megállapodásban rögzített 1,5 °C-os hőmérsékleti cél nem törik össze az érték első érintésekor, a legtöbb éghajlati fordulópont, amelyek a felmelegedést kontrollálhatatlanná teheti, csak akkor várható, amikor a Föld stabilan átlépi az 1,5 fokos értéket.

A globális átlaghőmérséklet valószínűleg ismét csökkenni fog, amint a jelenlegi El Niño – az egyenlítői Csendes-óceánra összpontosító természetes ciklus meleg szakasza – lecseng. Idén azonban megtapasztalhatjuk az 1,5 fok hatását életünkre, amelyben sok köszönet nem lesz sem a természet, sem az ember számára. Másfél Celsius-fok felett ugyanis fennáll a veszélye olyan heves hőhullámok kialakulásának, amelyek dacolnak az emberi szervezet hűtési képességével. Az intenzív hő és páratartalom ritkán szövetkezik össze 35 Celsius-fokos „vizes, izzó” hőmérséklettel:

ez az a pont, ahol a levegő túl meleg és párás ahhoz, hogy az izzadtság lehűtse az embert.

Most távolinak tűnik, de egyre halálosabb nyarak elé nézünk

Csaknem kétszer annyi 65 év feletti ember halt meg az extrém magas hőmérséklet miatt az elmúlt tíz évben a világon, mint az 1990-es években átlagosan. Ez a szám közel az ötszörösére is nőhet a következő évtizedekben.

A The Lancet orvosi folyóirat 114 tudós által jegyzett, a klímaváltozás egészségügyi hatásairól szóló éves jelentésben kiszámolták a globális felmelegedés miatt munkából kiesők költségét is, és nekimentek a fosszilis üzemanyagoknak.

863 milliárd dollárra becsülték a hőhullámok által okozott globális termelékenységcsökkenés és munkából való kiesés miatti veszteséget 2022-ben.

Szélsőséges hőhullám tombol Brazíliában, Rióban 39 fokot mértek

Múlt hét vége óta szélsőséges hőhullám sújtja Brazília nagy részét, kedden a hőérzet Rio de Janeiróban elérte az 58,5 Celsius-fokot, a hőmérők 39 Celsius-fokot mutattak – közölte a brazil meteorológiai intézet (Inmet).

A hatóságok a legmagasabb szintű hőségriadót rendelték el tizenöt délkeleti, középnyugati és északi államban, illetve a fővárosban, Brasíliában is, ahol újabb melegrekord dőlt meg 37,3 Celsius-fokkal. Sao Paulóban hétfőn 37,7 Celsius-fokot mértek, ami a második legmagasabb feljegyzett hőmérséklet a város történetében.

Az Inmet előrejelzése szerint a szélsőséges hőhullám – ami az évszakban megszokottnál nagyjából 5 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékletekkel jár – legalább péntekig tart még. A kánikula miatt áramfogyasztási rekordok is megdőltek a dél-amerikai országban.