Őrizetbe vették az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista terrorszervezet egy aktív tagját Rómában, a Fiumicino repülőtéren – közölte az olasz rendőrség hétfőn.
A 32 éves, tádzsikisztáni állampolgárságú férfivel szemben nemzetközi elfogatóparancs volt érvényben, mert „csatlakozott az Iszlám Államhoz, és 2014-ben Szíriába ment harcolni” – közölték a helyi hatóságok.
A hollandiai Eindhovenből érkező férfit a leszállás után vették őrizetbe, és nevének kezdőbetűi – S. I. – segítségével azonosították.
Elrendelte egy moszkvai bíróság a krasznogorszki Crocus City Hall elleni terrortámadás végrehajtásával megvádolt négy tádzsik állampolgár előzetes letartóztatását hétfőre virradóra.
Dalerzson Mirzojev (30 éves), Szaidakrami Racsabalizod (30 éves), Samszidin Fariduni (25 éves) és Muhammadszobir Faizov (19 éves) előzetes letartóztatását május 22-ig rendelte el a Baszmannij kerületi bíróság, de ez meghosszabbítható addig, amíg el nem kezdődik a tárgyalásuk. A vád halált okozó terrorcselekmény elkövetése szervezett csoport tagjaként, amiért életfogytig tartó szabadságvesztés szabható ki. Mirzojev, Racsabalizod és Fariduni elismerte bűnösségét.
A péntek este négy fegyveres által a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központnál végrehajtott mészárlásnak 137 halálos áldozata van, a nyilvántartott sebesültek száma pedig 182.
Az Iszlám Állam által közzétett új videók alapján már biztosra vehető, hogy ők követték el a 137 halálos áldozatot követelő támadást a Moszkva melletti Crocus City koncertterem ellen. A pénteki krasznogorszki terrortámadás volt az Iszlám Állam legvéresebb európai akciója volt, és Oroszországban a beszláni tragédia óta a legsúlyosabb, írja a Guardian.
Az iszlamista terrorszervezet hírügynöksége, az Amaq új felvételeket hozott nyilvánosságra az akciókról, ezeket a tartalmuk miatt nem linkeljük.
A felvételeket maguk a fegyveresek készítették, amint civilekre vadásznak a Crocus City Hall előcsarnokában, és közvetlen közelről nyitnak tüzet rájuk.
Már 133-ra nőtt a pénteki, Moszkva külvárosában elkövetett merénylet áldozatainak száma. Ez az utóbbi évek legnagyobb terrorista akciója volt orosz területen. Egyelőre sok a bizonytalanság a tragikus eseménnyel kapcsolatban, de néhány stratégiai kérdésben már egyre jobban látjuk, hogy mi történt (persze a hatósági nyomozást követően pontosabb válaszokat fogunk tudni adni, különösen azért, mert sikerült elfogni mind a négy elkövetőt és még további hét embert). Az már most körvonalazódik, hogy az Iszlám Államhoz tartozó egyik legveszélyesebb csoport tehető felelőssé. Még ha a legtöbben nem is hallottak a csoportról 2019 óta, a terrorista hálózat nem tűnt el, és továbbra is hatalmas veszélyt jelent a nemzetközi közösség számára.
Az Iszlám Állam Khorászán csoportja
A moszkvai merényletért nagy valószínűséggel az Iszlám Állam Khorászán tartománya (bevett angol rövidítéssel ISKP vagy ISIS-K) néven ismert terrorista csoport felelős. Ez a szervezet a dzsihádista hálózatnak nem a szíriai-iraki magját foglalja magába, akiket az amerikai koalíció 2019-re visszaszorított, hanem azt a tagszervezetét, amely
A pénteki moszkvai terrortámadás elkövetését magára vállaló Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet közzétett egy fotót, amelyen állítólag a legkevesebb 133 ember halálát okozó támadást elkövető fegyveresek láthatók.
Az ISIS-hez köthető hírszolgálat, az Amaák szombaton négy embert ábrázoló fotót mutatott be, amelyen azonban az arcokat felismerhetetlenné tették.
The official death toll in Moscow has increased to 133 pic.twitter.com/XFAgnVh2kf
Őrizetbe vettek Németországban két afgán állampolgárt, akik a gyanú szerint fegyveres támadásra készültek a svéd parlament közelében – írja az MTI a német szövetségi ügyészségi hivatal szóvivőjére hivatkozva.
A két afgán állampolgárt Türingia fővárosától, Erfurttól 85 kilométerre, Gera városában fogták el. Az ügyészségi szóvivő közlése szerint a gyanúsítottak 2023-ban csatlakoztak az Iszlám Állam-Horaszán Tartomány (ISKP) nevű (elsősorban Afganisztánban aktív) csoportjához, ahonnan a támadással kapcsolatos utasításokat is kapták. A férfiak a gyanú szerint együtt kétezer euró értékű adományt gyűjtöttek össze a szervezet számára. Az interneten tervelték ki a feltételezett támadás részleteit, és több sikertelen kísérletet is tettek az ehhez szükséges fegyverek beszerzésére.
Az ügyészség által kiadott közlemény szerint a támadást a svédországi Korán-égetések elleni megtorlásként tervezték végrehajtani, a gyanúsítottak célpontjai között rendőrök is szerepeltek. Az eddigi ismeretek szerint az őrizetbe vett személyek már konkrét előkészületeket tettek egy véres merényletre – közölte Marco Buschmann német igazságügy-miniszter.
„Ha nem történik érdemi változás a kormányzat és a társadalom gondolkodásmódjában, valamint a gazdaságpolitika terén, akkor Irak egyik őshonos, több ezer éve a területen élő közössége fog köddé válni” – kongatta meg a vészharangot a káldeus egyház feje. Raphael Louis Sako bíboros azt is hozzátette, hogy Irak továbbra is „másodrendű állampolgárokként kezeli a keresztényeket”, ezért sürgősen meg kellene változtatni az alkotmányt annak érdekében, hogy ne a vallási és etnikai hovatartozáson, hanem az állampolgárságon alapuló demokratikus rendszert építsenek ki.
Marwan IBRAHIM / AFP Louis Raphael Sako
De kik is az iraki keresztények?
A londoni fellebbviteli bíróság pénteki végzése szerint nem kaphatja vissza brit állampolgárságát és így nem is térhet haza az a fiatal brit nő, aki kilenc éve, még gyermekként Nagy-Britanniából Szíriába utazott, és ott csatlakozott az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezethez – számolt be a döntésről az MTI.
Az akkor 15 éves Shamima Begum és két barátnője, a szintén 15 éves Amira Abase és a 16 esztendős Kadiza Sultana 2015 februárjában Londonból felnőtt kíséret nélkül Törökországba utazott, onnan átjutottak Szíriába, és ott csatlakoztak az Iszlám Államhoz. Kadiza Sultana egy légitámadásban meghalt, Amira Abase sorsa nem ismert. Shamima Begumnak az Iszlám Állam egy holland fegyveresétől három gyereke született Szíriában, de mindhárom meghalt.
Sajid Javid akkori brit belügyminiszter 2019 februárjában megvonta a brit állampolgárságot a jelenleg 24 éves, Londonban született Shamima Begumtól, és kitiltotta őt Nagy-Britanniából, arra a feltételezésre alapozva a döntést, hogy Begum édesanyja brit-bangladesi kettős állampolgár, és az ő révén lányának is van a brit mellett bangladesi állampolgársága. A brit törvények lehetővé teszik a brit állampolgárság megvonását terrorszervezetek tagjaitól. A brit kormány ugyanakkor a London által is aláírt nemzetközi jogi kötelezettségek alapján senkit nem tehet hontalanná, vagyis a brit állampolgárság nem vonható meg olyanoktól, akiknek nincs más állampolgárságuk.
„Őrültek”, „ezeknek átmosták az agyát”, „nagyon durván manipulálhatták őket” – ilyen és ehhez hasonló, azonnali ítéleteket szoktunk hozni magunkban, amikor arról olvasunk az újságban, hogy messziről érkező fiatalok önként csatlakoztak az Iszlám Államhoz. Ezekkel a történésekkel az utóbbi években leginkább a mínuszos hírek között találkozhattunk, mert nem is nagyon szokott érdekelni bennünket, európai olvasókat, hogy milyen rémségek zajlanak a Közel-Keleten. Azért örömteli, hogy a tunéziai Kaouther Ben Hania remek dokumentumfilmjét, a Négy nővért beválogatták a tavalyi cannes-i fesztivál versenyprogramjába, idén pedig Oscar-díjra is jelölték, mert így a magyar mozikba is eljutott. Közelebb jöttek hozzánk azok, akiknek „átmosták az agyát”, és az derülhet ki róluk, hogy nem is mosták át, hanem az Iszlám Állam tűnt számukra a legjobb választásnak.
A címbeli nővérek történetére az anyjuk hívta fel a világ figyelmét 2016-ban. Olfa Hamruni akkoriban több tunéziai és külföldi lapnak is nyilatkozott róla, hogy két lányát, Ghofránt és Rahmát letartóztatták Líbiában az Iszlám Állam egyik emírjének felszámolt főhadiszállásán. Olfa kétségbeesetten vissza akarta kapni a lányait, de erre esélye sem volt: azóta is mindketten másfél évtizedes börtönbüntetésüket töltik. Ben Hania hat évvel a történtek után kereste fel Olfát, aki két kisebb, most tinédzser korú lányával él együtt.
A rendező meggyőzi róla a családot, hogy meséljék újra közös történetüket úgy, hogy a két idősebb nővért színésznők játsszák, mint ahogy a „megterhelő” jelenetekben Olfát is színésznő helyettesíti. Már akkor kényszerűen mosolygunk ezen, mikor először elhangzik, mert sejtjük, hogy Olfáék kálváriájának csak megterhelő jelenetei lesznek.
Autóbuszban robbantottak pokolgépet Kabulban, a rendőrség friss közlése szerint öt ember meghalt, 15-en megsebesültek, a merényletet vasárnap az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet vállalta magára, írja az MTI.
Háled Zadran, a kabuli rendőrség szóvivője arról számolt be, hogy a támadást az afgán főváros síiták – hazarák – lakta nyugati, Dasti-Barsi nevű negyedében követték el szombat este.
Zadran először két halálos áldozatról és 14 sebesültről számolt be, hangsúlyozva, hogy minden áldozat polgári személy volt. Későbbi közleményében módosította az áldozatok számát, és bejelentette azt is, hogy
Az Iszlám Állam vállalta a felelősséget azért a két szerdai robbantásért, amelyek majdnem száz ember halálát okozták egy temetői megemlékezésen Iránban. A terrorszervezet ezt a hozzá köthető Telegram csatornákon közölte a Reuters hírügynökség szerint.
A megemlékezés a négy évvel ezelőtt, Donald Trump amerikai elnök parancsára végrehajtott merénylet egyik áldozata, Kászim Szulejmáni tábornok emléke előtt tisztelgett.
Az Iráni Forradalmi Gárda külföldi hadműveleti részlegének vezetőjeként Szulejmani volt a felelős az ország közel-keleti stratégiájának kidolgozásáért, és közismerten jó kapcsolatot ápolt Ali Hámenei legfelsőbb vallási és állami vezetővel. Utóbbi többször ígértet tett arra, hogy Irán megbosszulja a tábornok halálát, eddig azonban konkrét lépéseket nem tettek ennek érdekében. 2022 januárjában, a dróntámadás második évfordulóján az ország ultrakonzervatív elnöke, Ebrahim Raiszi is bosszúval fenyegette meg az Egyesült Államokat.
Több mint háromszáz ember őrizetbe vettek a hatóságok Törökországban. Őket azzal gyanúsítják, hogy kapcsolatban állnak az Iszlám Állam nevű szélsőséges iszlamista terrorszervezettel. Ali Yerlikaya török belügyminiszter a Reuters szerint azt közölte, hogy a hatóságok harminckét tartományban hajtottak végre műveleteket, melynek során összesen 304 embert vettek őrizetbe.
A gyanúsítottak többségét Törökország három legnagyobb városában, Ankarában, Isztambulban és Izmirben találták – derült ki belügyminiszter közléséből.
Az Iszlám Állam a hatalma csúcsán, 2014-ben Irak és Szíria egyharmadát ellenőrizte. Noha a szervezet által megszerzett területeket sikerült visszaszerezni, az Iszlám Állam továbbra is aktív, és folytatja a támadásokat, többek között Törökországban is.
Az 1979-es iszlám forradalom óta Irán proxy-hálózatot épített ki a Közel-Keleten.
Mára Teherán több mint egy tucat, jelentős haderővel bíró szövetségessel bír, némelyikük saját politikai párttal rendelkezik,
ami kihívást jelent a helyi és a szomszédos kormányoknak. Az úgynevezett Forradalmi Gárda fegyvert, kiképzést és pénzügyi támogatást nyújtott a milíciáknak és a politikai mozgalmaknak legalább hat országban:
Bejárta a világsajtót a hír, hogy október utolsó napjaiban az Oroszországi Föderáció részét képező, többségében muszlimok által lakott Dagesztáni Köztársaság fővárosában, Mahacskalában antiszemita zavargások zajlottak a nemzetközi repülőtéren. A kifutópályát elözönlő, egy Izraelből érkező gép szárnyaira is felkapaszkodó, feldühödött tömeg láttán a pilóta először arra kérte az utasokat, hogy ne szálljanak ki a repülőből. Voltak, akik a repülőtérre érkező utasok útlevelét „ellenőrizték”, izraeli állampolgárokat kerestek, mások pedig a repülőtér személyzetét faggatták, hogy „hol vannak a zsidók?” – erről a BBC írt.
A zavargásnak legalább húsz sebesültje volt.
Végül a hatóságok 83 embert vettek őrizetbe, és körülbelül 150 személyt sikerült azonosítaniuk a tömegből.
Hatalmas ősi szoborra bukkantak Irak északi részén – írja az MTI az ásatásokat vezető Pascal Butterlin szerdai közleménye alapján. A kutató elmondta, ilyen szenzációs leletet még soha életében nem talált.
Az asszír istenséget ábrázoló alkotás nagyjából 2700 éves lehet, 3,8 méter széles, 3,9 magas, és nagyrészt sértetlenül maradt fenn.
A szakértők szerint hasonló méretű szobrok általában csak Egyiptomban vagy Kambodzsában kerülnek elő, így ez az iraki darab igazán különlegesnek számít.
50 Cent október 18-án lépett fel a Papp László Budapest Sportarénában a The Final Lap című turnéja keretében, és ha már itt járt, egy budapesti konditeremben is feltűnt a Grammy-díjas rapper.
Két napig vendégül láthattuk a rap egyik legnagyobb ikonját, 50 Cent-et. Hatalmas élmény volt, hogy minket választott mindkét napra
– írta a Rákóczi úti R70 Fitness, amely egy képet is közölt bizonyítékként.
A több ország területén élő körülbelül negyvenmilliós kurd közösség múltját az elnyomás és a kisebbségi lét határozta meg. A 20. századi nemzetállamok létrejötte óta a népcsoport legtöbb tagja Törökországban, Irakban, Iránban és Szíriában él, kiszolgáltatva a nemzeti és nemzetközi politika viszontagságainak. A gyakran létbizonytalansággal szembenéző közösség történetében ugyanakkor az elmúlt évtizedekben több kisebb-nagyobb sikeres autonómia-törekvést is láthatunk. Kurd állam ugyan a mai napig nem létezik, de
az 1990-es években először Irak északi részén sikerült egy regionális kormányzatot létrehozni, majd 2014-től északkelet-szíriai területeken is létrejöhetett kurd autonómia.
Ez utóbbit ismerhette meg a világ Rozsava néven (hivatalosan Észak- és Kelet-Szíriai Autonóm Adminisztrációnak hívják), történetét pedig széleskörű szimpátiával követi a nemzetközi (főleg európai) közvélemény. A pozitív megítélésnek több oka is van: egyrészt a szíriai polgárháború egymással rivalizáló frakciói közül sok szempontból kiemelkedik az általa hirdetett demokratikus és zöld gondolatok miatt. Másrészt, Rozsava hatékonyan építette fel a nemzetközi imázsát – hirdetett feminizmusa, kapitalizmus- és nemzetállam kritikája, és szociális ökológiai nézetei nemcsak a baloldali körökben, de a nemzetközi közvélemény fősodrában is elismerést váltott ki.
A minap 50 Cent az Instagramjára töltött fel egy videót, melyben jelenleg is zajló, The Final Lap nevű turnéjának színfalai mögött panaszkodik. Persze némi humorral. A rapper arról beszélt, a stábja nem úgy bánik vele, ahogy kellene, mert szeretné magát különlegesnek érezni.
Nem bánnak így Drake-kel. Nem bánnak így a kibaszott Drake-kel. Neki melltartókat dobnak a színpadra! Én mit kapok? Hahó, szeretnék néhány Drake-rajongót! Nem érzem jól most magam. Különleges bánásmódot szeretnék! Tudunk valami olyan produkciót lenyomni, ami elég forró ahhoz, hogy minden este melltartót kapjak, mint Drake?
50 Cent aztán hozzátette, pályafutása elején persze ő is kapott fehérneműt a színpadra.
Őrizetbe vettek egy negyvenhárom éves férfit Boszniában, akit azzal gyanúsítanak, hogy kapcsolatban állt az Iszlám Állam harcosaival, és egy ottani mecset megtámadására készült – írta a Reuters a bosnyák államügyészségre hivatkozva. A Zenica városából származó férfit korábban már elítélték terrortevékenység és a szíriai polgárháborúval összefüggő más bűncselekmények miatt – derült ki a közleményből.
Azt nem közölték, hogy a férfi tagadja-e a vádakat, illetve nem adtak tájékoztatást az őt képviselő ügyvédről sem. A férfit alapvetően azzal gyanúsítják, hogy digitális csatornákon kommunikált az Iszlám Állam támogatóival, illetve utasításokat kért egy telefonról felrobbantható bomba építéséhez – olvasható a közleményben.
A férfi olyan muszlim vallástudósok megtámadására készült, akik a militánsok ellen prédikálnak, és a boszniai hatóságoknak jelentenek a szélsőségesek tevékenységeiről.