Best WordPress Hosting
 

Orbán foggal körömmel ragaszkodik a kiemelt beruházásokhoz

Alkotmánybírósághoz fordul Lázár minisztériuma, hogy ne lehessen népszavazás a kiemelt beruházássá nyilvánításokról. Az LMP azért tartana népszavazást, mert szerintük a kormány gyakran visszaél a lehetőséggel, és olyan beruházásokat minősít kiemeltté, amelyek kedvesek a számára.

A Nemzeti Választási Bizottság február 1-jén engedte át az LMP népszavazási kezdeményezését, amellyel hatályon kívül lehetne helyezni az építésügyi törvény kiemelt beruházások szabályozásáról szóló részét. Az LMP kezdeményezését később többen is megtámadták a Kúriánál, köztük volt a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium is.

Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese arról számolt be, hogy a Kúria döntött az ügyben, kimondva: megtartható a népszavazás arról, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül az építészeti törvény kiemelt beruházásokról szóló részét.

Lehet népszavazás a kiemelt beruházásokra vonatkozó törvényről

Az LMP a június 9-i választások után gyűjtheti az aláírásokat azért, hogy a kormány rendeletekkel ne engedhessen eltérést az érvényes országos és helyi építési jogszabályoktól, írja a hvg.hu.

A lap cikkében emlékeztet, a Kúria tavaly novemberben egyszer már kimondta, hogy lehet erről népszavazást tartani, de a kormány ezután áthelyezte a szabályokat egy másik, az építészetről szóló törvénybe, így a jóváhagyott előző kérdés értelmét vesztette,

Az LMP újra nekifutott, és átírta a kérdést a következőre:

Mi lesz akkor, ha elkezdik darálni az akkumulátorokat a szomszédban?

A keleti világ legnagyobb akkugyártói telepedtek meg Magyarországon, és még mindig nincs vége: a Samsung, a SungEel, az SK, a BYD és társai után legutóbb a Wanhua jelezte, hogy érdeklődik a magyarországi akkubefektetés iránt, a Samsung pedig már a harmadik üzemét építi Gödön a sikerre való tekintettel. A bőkezű állami támogatás mellett a koreai és kínai invesztorok számára vonzó, hogy az Orbán-kormány a magyar szabályozást, az előírásokat rendszeresen megszegő üzemek szankcionálását az akkuipar akadálymentes kiszolgálásához igazította. Látszik ez abból is, milyen eséllyel perelnek a civilek a CATL-lel szemben.

Peter Tibaut, a Sóskúton akkumulátorfeldolgozót tervező Andrada Group Kft. egyik tulajdonosa egy szlovén lapnak januárban adott interjújában nem tagadta, hogy a szlovén céget is a laza jogszabályi környezet hozta ide, persze amellett, hogy a 13 milliárd forintos beruházás 4,7 milliárd forint állami támogatásra számíthat. „Szlovénia volt az első a terveinkben, a gyár a Muravidéken lett volna, de ideiglenesen leállítottuk, mert láttuk, hogy a jogszabályaink miatt túl lassú lesz.” Elmondta azt is, hogy

a magyar kormány vörös szőnyeget terít a külföldi befektetők elé, ahová a HIPA – a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium által felügyelt szervezet – tálcán hordja a csábító lehetőségeket.

Mit jelent az, ha valamit kiemelt beruházássá nyilvánítanak?

Építkezés a Fertő tónál, műemlék épületek bontása, a Városliget beépítése, akkumulátorgyárak, balatoni beépítések: mind kiemelt beruházás. Az ilyen építkezésekre nem vonatkoznak a műemléki, környezetvédelmi és a helyi építési szabályok. Mit jelent mindez?

A Szabadeurópa elmagyarázza röviden és egyszerűen:

Nyitókép: stop kiemelt beruházások – munkáskobakok. fotó: Egyed Péter

Kormányzati hátszéllel kezdene megaberuházásba Jellinek Dániel cége Dél-Budán, az önkormányzat a lakosság segítségét kéri

Méretes beruházásba fogott a Jellinek Dániel milliárdos által felügyelt Lowell120 Invest Kft. Dél-Budán, az egykori Villamosszigetelő és Műanyaggyár telephelyén, a Fehérvári út – Galvani utca – Szerémi út – Barázda utca által határolt, csaknem 8 hektáros telekre egy 1880 lakásos lakótelepet fog felhúzni. Ebben már nem tudja megakadályozni a helyi önkormányzat, ugyanis a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította a projektet, vagyis ezzel felülírta az önkormányzat változtatási tilalmát – írta az Mfor.hu.

Az XI. kerületi önkormányzat szerint mérhetetlenül megnőne a gépjárműforgalom és a beruházás „kezelhetetlen mértékű többletterhelést jelent Kelenföld egészségügyi, oktatási és közlekedési infrastruktúrájára.” A testület portálhoz eljuttatott nyilatkozata szerint ugyanakkor tárgyalni akar a beruházóval és szeretné kisebbre venni a megépítendő lakások számát, egyúttal szakmai érvekkel alátámasztva tiltakozott a kormányhivatalnál és arra kérte a lakosságot, hogy február 25-ig küldje el aggályait a zöldhatóságnak. Ennek az összegző állásfoglalása még nem született meg.

A környék általános terhelése komoly aggodalmak forrása lehet, ha tényleg a tervezett méretű lesz az újabb lakónegyed. Valójában arról van szó, hogy – a projekteket összeadva – egy viszonylag szűk területen közel tízezer új lakás jelenik meg, és sem a közúti, sem a szociális infrastruktúra nincs felkészülve erre.

Kiemelt beruházás lesz a sóskúti akkumulátor-feldolgozó

Hiába a helyiek tiltakozása, ahogy a sóskúti polgármester korábban megjósolta, a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítaná a szlovén Andrada csoport akkumulátor-feldolgozóját. Kedden jelent meg a kormány honlapján a jogszabálytervezet. A

hulladékfeldolgozásra irányuló

sóskúti beruházást a Pest Vármegyei Kormányhivatalt vezető főispán felügyeli majd. A Szijjártó Péter által vezetett Külgazdasági és Külügyminisztérium érvelése szerint

Újra összeállt a Stop! Kiemelt beruházások akciócsoport!

Újra összeállt a Stop! Kiemelt beruházások akciócsoport!, mely állásfoglalást írt, és nyílt levelet Novák Katalinnak.

2021-ben azért hívtuk életre a Stop! Kiemelt beruházások akciócsoportot,  mert a “nemzetgazdaságilag kiemelt” kormányzati és/vagy magánberuházások addigra emberek tömegeinek keserítették meg az életét. Célunk akkor az volt, hogy a politikusok is vállaljanak szerepet a helyzet kezelésében, és így vagy úgy, de érjük el, hogy töröljék el az eredetileg 2006-ban elfogadott, de azóta többször – a helyi lakosság számára aránytalanul hátrányosan — módosított, kiemelt beruházások törvényét. A 2022-es választás előtt széles körű támogatást is kaptunk, mind a civil, mind a politikai körökből, de idáig — kormányzati szándék híján — semmi nem történt.

2023 december 12-én azonban az országgyűlés elfogadta a magyar építészetről szóló T/5662. számú törvényjavaslatot, ami a 42. fejezetében a kiemelt beruházások új szabályozására is vonatkozik.

Visszavonták a Rádió egykori épületeinek már kiadott bontási engedélyét

A Magyar Rádió kilenc évvel ezelőtti, a Palotanegyedből való végleges elköltözése óta az egykori épületek jórészt kihasználatlanok, az ikonikus stúdiókban azonban továbbra is folynak a munkák, hiszen nemcsak zenészek gyakorolnak a falak közt, hanem koncerteket is tartanak, illetve felvételeket rögzítenek.

A területet az állam 2020-ban a katolikus egyháznak adta át, hogy az annak jó részét lebontva a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új otthonát hozza ott létre – írtuk meg korábban számtalan cikkünkben, bemutatva az ott álló struktúrák történetét, értékeit, a várható jövőt, sőt, arra is rámutattunk, hogy az egyház és a kormány sem a szakmával, sem a kerülettel nem kommunikál a témában, pedig a túlzó beépítés némi körültekintéssel visszafogott, értékmegőrző vérfrissítést is hozhatna.

November 7-én Józsefváros Önkormányzata megkezdte az épületek ideiglenes helyi védettség alá vonását, ezzel párhuzamosan azonban az egyszer már visszautasított bontási engedélykérés is újra aktívvá vált, sőt, alig néhány órával azután, hogy civilekkel és kerületi vezetőkkel együtt bejutottunk a területre, a munkák hirtelen zöld utat kaptak.

LMP: Átengedte a Kúria a kiemelt beruházási törvény visszavonásáról szóló népszavazási kérdést

A Kúria átengedte az LMP nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal kapcsolatos népszavazási kezdeményezését – jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Csárdi Antal, a párt frakcióvezető-helyettese.

A képviselő az MTI beszámolója szerint a jogszabályt „a törvénytelenség törvényeként” nevezte meg, és arról beszélt: az lehetővé teszi a nagyberuházásoknak, hogy titokban valósuljanak meg, megkerüljenek minden törvényt és korlátot, és gyakorlatilag a környéken élők tudta nélkül mehessenek végbe.

Csárdi szerint ez az a törvény, ami alapján a Fidesz az emberek feje felett átnyúlva épít akkumulátorgyárakat vagy bármilyen más beruházást, ezért „mindannyiunk egyetemes érdeke”, hogy bezárják az építési vagy a környezetvédelmi törvény megkerülésének lehetőségét.

Akkucella tesztelő és megsemmisítő üzem épülhet a 14 millióra megbírságolt iváncsai kormánymutyis akkugyár mellé

Elég nagy titokban, de újabb akkumulátoripari beruházásra kapott engedélyt a Fejér megyei kormányhivataltól a dél-koreai tulajdonú SK On Hungary Kft., vette észre az Átlátszó. A cég korában 80 milliárd forintos állami támogatással épített elég komoly botrányokat kiváltó akkugyárat, ahol korábban többen rosszul lettek  szabálytalanul tárolt veszélyes anyagok miatt.

Az úgynevezett „európai validációs üzemben” a tervek szerint évi 124 ezer akkucella és -modul biztonsági tesztelését, majd megsemmisítését fogják végezni. Az üzemben többféle eljárással fogják vizsgálni a tesztpéldányokat – többek közt magasról leejtik, átszúrják, roncsolják, hősokknak és légnyomás-próbának teszik ki őket –, végül az összeset megsemmisítik, amivel évi 4000 tonna hulladék keletkezik majd. Ennek ellenére a hatóságok

nem tartották szükségesnek részletes környezeti hatásvizsgálati és katasztrófavédelmi eljárás lefolytatását.

Szegedbe is belemar a kínai gyarmatosítás

Az Orbán rezsim akkugyáras ökogyarmatosításának újabb fejezete a Szegedre tervezett óriásberuházás. Már elindultak a kisajátítási eljárások. A német prémium márkák után a kínai BYD elektromos buszok összeszerelő országa is leszünk. A haszon a multi befektetőké, a környezetszennyezés a miénk.

Országos szinten is “jelentős és kézzelfogható gazdaságélénkítéssel” járó beruházásról tárgyalnak Szegeden. A kormány nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánította a projektet, a beruházókkal a szegedi városvezetésen túl Szijjártó Péter külügyminiszter tárgyal. Korábban mi a kínai BYD beruházásról hallottunk, az MFOR hétfői cikke szerint pedig a BYD elektromos autóbuszokat fog itt gyártani, amivel Magyarország ismét “busznagyhatalom lehet”.

Botka László szegedi polgármester megerősítette a G7 kérdésére, hogy tárgyalnak nagyobb beruházásról: “rendszeresek az olyan találkozók, amelyeken Szeged és környéke potenciális fejlesztési lehetőségeiről tárgyal a városvezetés külföldi és hazai befektetőkkel”. A beruházás érdekében azonban a potenciális befektetőről nem árult el részleteket, azt azonban közölte, hogy nem akkumulátorgyárról van szó – korábban ugyanis ez terjedt a városban, miután egy ázsiai delegáció érkezett a kinézett területre.

Íme a legújabb védett láp irtó természetromboló giga orbáni ingatlanmutyi

Kétkerületnyi titokzatos vállalkozási területet jelölt ki egy mostani kormányhatározattal megfejelt kormányrendelet törvény által védett lápokon, a Pesti-síkba benyúló turjánvidéken. Mi lesz most, mi lehet most? Erősebb-e egy kormányrendelet a törvénynél? Miért nem készült hatásvizsgálat? Ennek járt utána a Telex.

Szeptember 14-én jelent meg egy kormányhatározat arról, hogy Soroksár és Gyál területén termőföldeket, szántókat, legelőket és erdőket jelölt ki a kormány beruházási célterületnek. Az összesen közel 100 helyrajzi számon lévő terület csak Budapesten 500 hektárnyi, tehát a kormány két kisebb fővárosi kerületnyi területen képzel el valamilyen beruházást. A Kormányzati Tájékoztatási Központ és az építési minisztérium Telexnek küldött válaszaiból annyi derül ki, hogy valamilyen ingatlanfejlesztést terveznek, de vegyianyag-elosztó nem lesz. A helyi fideszes polgármesterek semmit sem árulnak el, bővebb információk hiányában a helyi ellenzék és a természetvédők is csak a fejüket kapkodják egy akkora léptékű fejlesztés tervét látva, ami nemcsak Budapesten, hanem az egész országban is példátlan lenne.

„Már megint át akarják verni a budapestieket. Hiába a hárító mondatok, a jelek arra utalnak, titokban továbbra is azon dolgozik a kormány, hogy kínai méreglerakatot telepítsen Budapestre, Soroksárra” – írta Karácsony Gergely abban a Facebook-posztjában, amelyből először lehetett értesülni az ügyről. A bejegyzés apropója az volt, hogy a Magyar Közlönyben megjelent a XXIII. kerület és a Gyál területén fekvő egyes földrészletek beruházási célterületté nyilvánításáról nevű kormányhatározat.

Orbán Viktor több kiemelt beruházást törölt

A Magyar Közlöny kedd esti számában jelent meg egy rendelet és egy határozat, amely több korábbi kormánydöntést felülír – vette észre a hvg.hu.

Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt, mától hatályos rendelet szerint mostantól nem számít nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek több vasúti fejlesztés, az új budapesti Duna-híd és kapcsolódó közlekedési infrastruktúra, és a Gellért-hegyi közpark megújításának előkészítése, a debreceni velodrom, a Hortobágyi Deportálások Emlékhelye és a Recski Nemzeti Emlékpark fejlesztése.

A kormányfő ugyanakkor egy másik, szintén szerdától érvényes  rendeletében a munkahelyteremtés miatt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, hogy épüljön új debreceni munkásszálló (a Déli Gazdasági Övezet mellett).

Az NVB kimondta: szerintük a magyarok nem elég értelmesek

Ma kiderült, hogy a Nemzeti Választási Bizottság szerint a magyar emberek nem elég értelmesek ahhoz, hogy dönteni tudjanak a sorsukat érintő legfontosabb kérdésekről. Ez derült az NVB mai határozatából, melyben elutasították azt az LMP-s népszavazási kezdeményezését, ami megszüntetné a kiemelt beruházási törvényt.

Az LMP a nem hitelesített népszavazási kezdeményezés ügyében a Kúriához fordul jogorvoslatért.

Az NVB indoklása már csak azért is álságos, mert a magyar emberektől ugyan elveszik a jogot, hogy dönthessenek a saját sorsukról, de az NVB még egy online közvetítést sem tud tisztességesen összerakni, és már a nyaralásukat sem hajlandóak megszakítani azért, hogy gátolják az alapvető demokratikus jogok érvényesülését. Az online tárgyalás technikai feltételei nem voltak adottak, folyamatosan megszakadt a hang, az egyik jelenlévő tag végül nem is tudott szavazni a technikai körülmények hiányossága miatt.

Lázár mégis felejti a Galvani hidat

A fővárosi új Duna-híd megépítése mellett több külső körvasúti megállóhely és a Dél Budai Centrum vasúti közlekedésének fejlesztését is jegelné az a jogszabálytervezet, amelyet a Lázár János által vezetett Építési és Közlekedési Minisztérium hozott nyilvánosságra. A dolog azért érdekes, mert ezek közül a fejlesztések közül kettő még szerepelt Lázár János listáján, ami a folytatandó fővárosi beruházásokat sorolta fel.

A társadalmi egyeztetésre küldött jogszabálytervezetek között jelent meg az Egyes fejlesztésekről szóló kormányrendeletek hatályon kívül helyezése című kormányrendelet tervezete. Az Építési és Közlekedési Minisztérium július 20-ig várja az észrevételeket a szövegről.

A tervezet négy fővárosi és három vidéki beruházást venne ki a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások közül. A négy fővárosi beruházást azonban a rendeletben nem nevezik nevén, azokat csak egy másik kormányrendelet mellékletének alpontjaiként adják meg.