Best WordPress Hosting
 

Szinte minden pénz vidékre megy az otthonfelújítási támogatásból

Az országosan elég jelentéktelen 108 milliárd forintos keretösszegből legfeljebb 20 ezer családi házat lehet felújítani, melynek 94,1 %-a a fővároson kívülre összpontosul. Ezer-kétezer ház újítható fel a Budapestre jutó pénzből.

A hazai lakásállomány döntő többsége nagyon rossz energetikai állapotban van. Az ország energiafüggetlensége, a környezetvédelem, és az energiaszegénység csökkentése miatt is nagyon fontos lenne a hazai lakásállomány korszerűsítése. Évi min. 300.000 lakást kellene felújítani, hogy pár év alatt látható javulást érjünk el, de nem az eddigi orbáni módszerekkel. Az EU-s pénzeket nem pl. stadionokra, egyházi épületekre, és NER közeli ingatlanmutyikra kellene fordítani, hanem lakossági pályázatokra.

Megjelent a legfrisebb otthonfelújítási támogatás végleges pályázati kiírása. A legfeljebb hatmillió forintos kedvezményt július 1-től lehet igényelni. Ennek egy része (Budapest esetében legfeljebb 2,5 millió forint) vissza nem térítendő támogatás, a maradék (3,5 millió forint) pedig kamatmentes kölcsön.

Otthonfelújítási program: kijöttek az új szabályok, sokan örülhetnek majd

Hosszabb lesz a kedvezményes hitel futamideje, a hőszivattyús fűtés kialakítását is támogatják, faablakokra is lehet cserélni a régieket, lehet kőzetgyapotot használni szigetelésre. Kiadták a július 1-jén indulót Otthonfelújítási Hitelprogram legfontosabb részleteit.

Tovább enyhítettek, illetve bővítettek az Otthonfelújítási Hitelprogram feltételein – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tegnapi közleményéből. A legfontosabb változások:

megnövelték a futamidőt: 8 évről a kölcsönszerződés megkötésétől számított legfeljebb 12 évre emelkedett, és ezzel csökkent a havi törlesztőrészlet: az előzőleg kalkulált 25-36 ezer forinttal szemben 14-25 ezer forintra, ami, mint írták, „várhatóan teljes mértékben megtérülhet a családok rezsijének csökkenésében”;

Mi a teendő az építési-bontási törmelékkel?

Költözik? Felújítja a lakását? A szomszédjában zajlik átalakítási munka? Hasznos információkkal segít a Józsrefvárosi Önkormányzat ingyenes kisokosa, ahol minden tudnivalót összegyűjtöttek.

Mi a teendő a lakásfelújítás során keletkezett építési-bontási törmelékkel? Mi számít annak? Milyen lehetőségek vannak a sitt elszállítására?

És a lakásfelújítás során keletkezett további hulladékok tárolására, elszállítására milyen szabályok vonatkoznak?

Berobbant a csok plusz, megint nagyon fogynak a támogatott lakáshitelek

(A szerző a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.)

Teljesen átrajzolta a lakáshitel-piacot a csok plusz januári megjelenése: miközben a támogatott hitelek új folyósításokon belüli aránya rohamosan nő, megugrott az egy szerződésre jutó átlagos összeg is – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikai adataiból.

A jegybank adatai szerint április végéig összesen 386,2 milliárd forint értékben kötöttek új lakáshitel-szerződéseket a bankok, ami két és félszerese az egy évvel korábbi 154,3 milliárdnak. A frissen folyósított lakáskölcsönök mennyisége ugyanebben az időszakban megháromszorozódott: a 2023 első négy hónapjában regisztrált 34,7 milliárdról 105 milliárd forint közelébe nőtt. Az idei év első harmadában már a szerződéses összeg 27,2 százalékához kapcsolódott állami támogatás, míg egy évvel korábban még 22,5 százalék környékén járt az arány.

Felújítás közben bizarr titkos szobát találtak a házukban – videó

Egy Aurora Blazingstar néven posztoló nő töltötte fel a TikTokra azt a videót, amiben látható, amint házukban egy rejtett ajtóra bukkannak.

A lakás épp felújítás alatt volt, amikor két könyvespolc mögött a nő észrevett valami furcsát ott, a fal és a padló találkozásánál.

A videón Aurora férje látható, amint egy falszakaszt félretolva egy fémajtót tár fel.

Miért nem indult el az új otthonfelújítási program?

Napokon belül indult volna az új otthonfelújítási hitelprogram a kormány tervei szerint, de heteket fog csúszni, mert a Magyar Fejlesztési Bank nem készült el az elindításához szükséges technikai részletekkel.

Június 3-án indult volna el az új otthonfelújítási hitelprogram a kormány tervei szerint, de egyelőre nem lehet elindítani az igénylést a bankfiókokban – írta a Portfolio.

Miért csúszik? A programot koordináló Magyar Fejlesztési Bank (MFB) nem készült el az új otthonfelújítási hitelprogram elindításához szükséges technikai részletekkel, így az induláshoz szükséges nyomtatványok, informatikai rendszerelemek, részletesebb termékspecifikációk sem állnak még rendelkezésre az MFB Pontokat üzemeltető három banknál (OTP, MBH, Gránit). Állítólag nem pénzkérdés áll a háttérben, vagyis nem ez erre elkülönített 108,24 milliárd forintos keretösszeg finanszírozása körül akadtak gondok.

Kiszámolták, mennyit fizetünk zsebbe a szakiknak építkezéskor

A számítások szerint a lakosság évente 200 milliárd forintot fizet ki számla nélkül elvégzett építőipari szakmunkákra, és ennek következtében a költségvetés évi 75 milliárd forinttól esik el – írja hétfői cikkében az Economx.

Ennek legfőbb okait az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke abban látja, hogy mindenki érzékeny az árakra, miközben hatósági ellenőrzés alig létezik, a szankcióknak pedig nincs visszatartó erejük. Koji László a portálnak elmondta: az ÉVOSZ becslései szerint a teljes építőiparon belül 40 ezer lehet a feketén foglalkoztatottak száma, a foglalkozás-felügyeleti ellenőrzések tapasztalatai szerint 2023-ban 23–25 százalék körül volt az arányuk. Az ÉVOSZ tapasztalatai alapján arányában a legtöbb feketén foglalkoztatás a lakosság részére a számla nélkül végzett munkáknál fordul elő, ami jellemzően a mikro- és kisvállalkozási kört érinti.

Elsősorban segédmunkást és betanított munkást foglalkoztatnak bejelentés nélkül, míg a szakmunkásokat és a mérnököket a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal is igyekeznek a vállalkozások maguknál tartani.

Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát

A szerző a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Jelentős átrendeződést hozhat a lakáshitelek piacán a várhatóan júniusban elinduló otthonfelújítási program: csak a támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd. Mindez jelentősen megemelheti a felújításra, korszerűsítésre fordított lakáshitelek súlyát a piacon, ami nem is baj, mert utóbbiak részesedése jelenleg mindössze 3-4 százalék körül mozog.

Ugyan az újraindítandó otthonfelújítási program pontos részletei még nem ismertek, az látszik, hogy az jelentős szerkezeti átrendeződést hozhat az új lakáshitel-kihelyezéseknél – amellett persze, hogy élénkíti is a keresletet.

Klímavédelem lakásfelújítás nélkül? Lakásfelújítás szociális védelem nélkül?

Hogyan oldható fel az energiaszegénység? Mennyiben függ az információhiánytól az állampolgári vagy közösségi elköteleződés a korszerűsítéssel kapcsolatban? Mi a lakosság felelőssége az energiatakarékosságban? Milyen szerepet játszhatnak az okos technológiák a probléma feloldásában?

Az energiatakarékos épületfelújítás a következő évek európai klímapolitikai törekvéseinek egyik legfontosabb eleme, ennek megfelelően központi szerepet tölt be az EU célkitűzésekben és finanszírozási konstrukcióiban is. Ugyanakkor Magyarországon a jelenlegi politika ezt a kihívást nem a valós problémáknak és az EU-s elvárásoknak megfelelően kezeli.  Az Orbán kormány nem is ebben látja elsősorban a megoldást, hanem az energiatermelés fokozásában, az energiahordozók behozatalának biztosításában.

EU-s szinten ennek ellenére nagy elvárások fogalmazódnak meg az energiatakarékos épületfelújítással kapcsolatban: minden tagországnak kötelezően meg kell emelnie az épület-mélyfelújítások arányát, hogy a kívánt energiamegtakarítási és kibocsátás-csökkentési célokat el lehessen érni. A bevezetés módja ugyanakkor igencsak kényes, hiszen szociális és környezetvédelmi szempontok feszülnek egymásnak, melyek nem oldhatóak fel könnyen.

Valóban elpusztíthatatlan? Hogyan szabadulhatunk meg az azbeszttől?

Magyarországon kb. 4,3 millió lakás van – 120–140 millió nm. azbesztes tetővel. Egészségkárosító hatása miatt 2005 óta tilos felhasználni az építőiparban. Hogyan kell az azbesztes palatetőt szakszerűen felújítani? Mennyibe kerül ez nekünk? Mik a tetőfelújítás szempontjai? Melyek az azbesztmentes megoldások? Hasznos információk tetőfelújítóknak.

Podcastunk fókustában a szerpentinit, mely kémiailag magnézium-szilikát. Kevésbé ismert nevei: kőlen, hegyilen, bányalen, foszkő. Egy szálas szerkezetű rétegszilikát, melynek ipari felhasználása az 1970-es évekig jelentős volt – ennek okára utal az eredeti görög aszbesztosz neve, mely magyarul: elpusztíthatatlan, olthatatlan.

Azbesztiozis, tüdőrák

Az energiahatékonyság a magyar energiapolitika nagy lehetősége

A hazai végső energiafogyasztás legnagyobb szeletét (32%) a lakossághoz köthető energiafogyasztás teszi ki, és ennek közel 3/4-ét fűtésre fordítjuk. A hazai épületállománynak gyors ütemben kell megújulnia ahhoz, hogy az ország energiahatékonysági és kibocsátáscsökkentési céljait teljesíteni tudja. A korszerűsített és energiahatékony lakásállomány a biztosítéka energiafogyasztásunk tartós csökkentésének, a nagymértékű orosz gázfüggőség csökkentésnek, és nem utolsó sorban ez a kényelmes és egészséges otthonok biztosítéka is. A legzöldebb energia az el nem fogyasztott energia.

Klímavédelmi szempontból a tétet tovább növeli a Fit for 55 jogszabálycsomag hiányzó darabja, a felülvizsgálat alatt álló Épületenergetikai Irányelv, amelynek elfogadása az év végére várható. Az új EPBD az Energiahatékonysági Irányelvvel és a megújuló energiafelhasználást elősegítő RED-del együtt új mérföldkő lesz az épületállomány megújításához. Már csak emiatt is fontos lenne egy hazai felújítási hullám beindítása.

Az energiahatékony épületfelújításról mégis kevesebb szó esik a hazai energiapolitikában, mint a megújuló energiahordozókról. Az épületállomány korszerűsítéséhez nem elegendők a szigorú energetikai előírások az új lakásokra, évente 130 ezer meglévő lakás komplex energetikai felújítására lenne szükség. Az alacsony felújítási ráta és az új építkezések visszaesése 2022-2023-ban az építőipari termelés visszaeséséhez is vezetett [A KSH adatai szerint az év első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés 4,7 %-kal, a megkötött új szerződések volumene 32%-kal csökkent]. A potenciális felújítók és az ágazati szereplők várják az uniós források megérkezését és egy új támogatási rendszer bejelentését, de a kivárás és a halogatás tovább súlyosbítja az építőipar helyzetét.

Hogy tisztán lássunk a lakásfelújításnál

Mélyfelújítással akár 60 %-kal, csak a nyílászárók cseréjével 25 %-kal csökkenthetjük hűtés/fűtés költségeinket. Mire figyeljünk az ajtó-ablak felújításnál? Mi az az UW érték? A hőszigetelés mellett miért fontos a zajvédelem, és a szellőzés? Miért fontos a felületkezelés? Hogyan lesz hosszú távon olcsóbb a most kicsit magasabb ár? Válaszok podcastunkban.

2023 nyarán- őszén a kiszámíthatatlan és hullámzóan változó lakástámogatási lehetőségek, és az építőipari áremelkedések miatt megtorpant az újlakás építés Magyarországon. Az otthonra vágyó pl. csokos vevőknél, ill. a drasztikusan megemelkedett energiaárak miatt aggódó tulajdonosoknál is egyre sürgetőbb épületeik/lakásaik energetikai korszerűsítése.

Mélyfelújítással (nyílászáró csere +hőszigetelés + fűtéskorszerűsítés) akár 60 %-kal, csak a nyílászáró cserével akár 25 %-kal csökkenthetjük hűtés/fűtés költségeinket. Lakást épít? Felújít? Előbb utóbb döntenie kell, hogy milyen nyílászárókat vegyen. Az ár mellett fontos szempont a hő és hangszigetelési tulajdonság is.

Az építőipar örülhet az új lakásfelújítási programnak, de még nem tudni, hogy az energetikai korszerűsítés is feltétel lesz-e

Jövőre új állami lakásfelújítási program jön, és habár becslések szerint évi 100-130 ezer lakóépület energetikai felújítására lenne szükség, egyelőre nem tudni, hogy ilyen elvárások járnak-e majd az állami támogatások mellé. A G7 összeszedte az eddig tudható információkat.

Mi történt? Már a jövő év januárjától beindulhat egy új állami lakásfelújítási program – árulta el az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ). A szövetség azt javasolta, vissza nem térítendő támogatások helyett a kamattámogatott hitelkonstrukció legyen a programban.

Jelenleg tárcaközi, szakmai egyeztetések zajlanak a részletekkel kapcsolatban, közölte a lappal a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. Így egyelőre nem tudni, hogy mekkora lesz a program keretösszege és hogy háztartásonként mekkora támogatásról lehet szó.

Megosztott pár képet a lakásfelújításról egy norvég nő, kapott érte hideget-meleget

A TikTokon mutatott pár előtte-utána fotót a lakásfelújításról egy norvég nő, de finoman szólva sem ilyen fogadtatásra számított, írja a Business Insider.

Emma Ganzarain másfél éve költözött be jelenlegi párja otthonába. Elmondása szerint a barátja akart némi változtatást a lakáson, de nem igazán rajong a lakberendezését, így a 26 éves nő boldogan vállalta el a feladatot, a közös ötleteik alapján.

Mostanáig a nappalit, a konyhát és padlót varázsolták ujjá, ezekről töltött fel képeket a közösségi oldalára. Hirtelen nagyon felkapottá is vált, lassan már tízmillió megtekintésnél jár a fotókból álló videó, amit itt tudsz megnézni.

Jövőre újraindulhat az otthonfelújítási támogatás

Otthonfelújítási program képében kap kísérőt a január elsejétől rajtoló csok plusz – írta az Index. A portál megkeresésére a kormány elismerte, hogy készülőben van egy támogatási program, ám a kidolgozása még gyerekcipőben jár.

Az Index szerint szakemberek arra számítottak, hogy a nagyvárosi csok helyére januártól belépő csok plusz követelményeibe beépítik az energiahatékonysági előírásokat, mivel a 2022. december 31-én kivezetett otthonteremtési támogatási program ezt a szegmenst nem érintette kellő mélységben.

Könnyen lehet, hogy ebben változás jön, mert 2024 első negyedévében rajtolhat az új otthonfelújítási program – a csok plusz kísérőjeként –, amely ráerősíthet a lakhatási körülmények javítását célzó törekvésekre – ezt erősítette meg az Indexnek Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke, aki szerint az emberek hiába újítanának fel vagy építkeznének energiahatékonyan, nem rendelkeznek az ahhoz szükséges pénzösszeggel. Az ÉVOSZ javaslatában a vissza nem térítendő támogatások helyett a kamattámogatott hitelkonstrukció mellett tette le voksát, szerintük ez szükséges ahhoz, hogy a legszélesebb kört „hozzák helyzetbe”.

Digitálisra váltott az Otthonok és Megoldások magazin

A Fundamenta kiadványa a digitális átállás részeként egy podcast műsort is indít Dorogi Gabriella műsorvezetésével.

Megéri az energiát, ha a lakáskorszerűsítés eredménye megtakarítás

A hazai lakásállomány sok évtizedes öröksége az energiapazarlás, amin az energiatanúsítványok 10 évvel ezelőtti bevezetése sem tudott számottevően változtatni. Bár azok immár kötelezően tájékoztatták a vevőt, illetve bérlőt egy-egy lakóingatlan várható üzemeltetési költségeiről is, a piaci folyamatokra nem voltak döntő hatással. A háztartási energia viszonylag olcsó volt, az ingatlanéhség és a kereslet pedig éppen felfutott, ezért szinte mindent el lehetett adni.

Így tavaly egyszerre érte el a piacot az energiaárak megugrásának sokkja és a keresletcsökkenés, amit a gazdasági környezet bizonytalanná válása okozott. Ez ugyan egyértelműen felértékelte az otthonok energiahatékonyságát, de eléggé ellentmondó következményekkel járt a szegmentált piacon.

Az újépítésű lakásoknál, ahol eleve garantáltak a kiváló energetikai mutatók, viszont magasak az árak, szinte eltűntek a vevők. Ennek megfelelően a beruházók is jóval kevesebb projektet indítanak. Ezzel szemben – ahogy Dr. Hartlieb Balázs, az OTP Ingatlanpont Kft. ügyvezetője is tapasztalta – a kisebb, alacsony rezsijű, illetve olcsón felújítható használt lakásokra az általános visszaesés ellenére is volt kereslet.  Más piaci tapasztalatok is azt jelzik, hogy ebben az időszakban a vevők árérzékenysége dominálta a tranzakciókat, így a forgalomban nőtt az olcsóbb, energetikailag rosszabb állapotú ingatlanok részaránya. Ez összhangban volt azzal, hogy az utóbbiaknál volt tapasztalható leginkább a reálárak esése, és ezeknél a jellemzően családi házaknál lehetett – különösen tavaly ősz óta – a legnagyobbakat alkudni is.

Leálltak az állami beruházások – alakul az építőipari válság

Alig építenek új lakásokat, visszaesett a lakásfelújítás, rengeteg szakember hiányzik. Túlélő üzemmódban az ágazat, ezzel együtt sokan le fogják húzni a rolót.

Se felújítás, se építés. Hiányoznak az uniós milliárdok a projektek újraindításához.

A magyar építőipar állapota még annál is rosszabb képet mutat, mint amire a borúlátó év eleji felmérések utaltak. Ezt támasztja alá, hogy januárban Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (Évosz) elnöke úgy becsülte, hogy a hazai építőipar teljesítménye 10-15 százalékkal fog csökkenni 2022-hez képest. A KSH legutóbbi jelentése szerint félévkor 7 százalékos mínuszban állt az ágazat a tavalyi év hasonló időszakához képest. Hogy milyen szinten áll meg a zuhanás, nehéz megjósolni, hiszen az Évosz napokban kiadott összegzése szerint az építőipar megrendelésállománya nyáron 30 százalékkal marad el a tavalyi hasonló időszakban meglévőtől. A kivitelezési szerződések alapján még drámaibb a kép, mert itt már 37 százalékos az elmaradás.

Akár tízmillióval többet ér az energiatakarékos lakás

Jelentős eltérés van a felújítandó és a korszerű, energiatakarékosan felújított lakóingatlanok árai között. Tízmilliós különbségek szólnak a „rezsicsökkentő” korszerűsítés mellett. Több bank is ad kedvezményt az un. zöld célokra, és különböző akciókkal népszerűsítik a felújítási és korszerűsítési hiteleket is.

Jelentős eltérés van a felújítandó és a korszerű, energiatakarékos fűtéssel rendelkező felújított lakóingatlanok ára között a kínálati piacon. Budapesten például a felújítottak átlagára 66 millió, míg a felújítandókat átlagosan 52 millió forintért hirdetik, derül ki a money.hu és az ingatlan.com közös elemzéséből.

A vármegyeszékhelyeken is hasonló, átlagban 13 millió forintos árkülönbség van a pénztárcabarát és a költséges rezsijű lakások között. 

Építkezés? Belevág? Felújítás? Bevállalja? Vagy már túl is van rajta?

Tavaly ősszel az energiamegtakarítás volt az elsődleges célja a felújításoknak. Még mindig a tégla, kerámia országa vagyunk. Hőszigetelésben a kőzetgyapot az első. Hány centi a tuti? Két építkezéssel/felújítással kapcsolatos felmérés tanulságai.

Az elmúlt években gyökeresen megváltozott az otthonteremtéssel, lakásvásárlással, felújítással kapcsolatos hozzáállásunk. Soha ilyen sok bizonytalanság nem övezte a gazdaság minden szeletét, így az élet egyik legfontosabb háttere, a lakhatással kapcsolatos tervek megvalósítását.

Hogy e téren mi a helyzet? – erre volt kíváncsi a Build-Communication Kft magánépítkezők és felújítók körében végzett kérdőíves felmérésében. A 20 éve e területen működő cég emellett egy másik felmérést is készített, ebben tetőfedő szakembereket kérdezett arról, hogy melyik technológiát, anyagot használják legszívesebben. Az eredményekről beszélget Sarkadi Péter szerkesztő Rajki Diánával, a Build-Communication Kft. ügyvezető igazgatójával.