Új rendelettervezet került ki a kormány.hu-ra, társadalmi egyeztetésre, melynek tárgya a hulladékgazdálkodási koncesszor kártalanítása. Azt mondja ki, hogy kártérítés illeti meg a koncesszort (vagyis a Mol Nyrt., illetve az általa alapított MOHU Mol Zrt.), ha a koncessziós szerződés 2023. július 1-jén nem lép hatályba, kivéve, ha annak oka kizárólag a koncesszor érdekkörében bekövetkező változás. Vagyis arról készítenének kormányrendeletet, hogy ha bármely más okból nem rajtol el július elsején a Mol által 35 évre elnyert hulladékkoncesszió, akkor a cég kártérítést kérhet, és kaphat.
Hogy milyen okból hiúsulhatna meg a július elsejei kezdés, azt nem részletezik a rendelettervezetben. A rendeletet egyébként a hulladéktörvény vonatkozó passzusa alapján kellett megalkotni, amely szintén kimondja, hogy a koncesszor kártalanításra jogosult ha nem indul időben a koncesszió (kivéve, ha ez saját érdekköre miatt történik). A hulladéktörvény szerint a kártérítés a végrehajtására kiadott kormányrendelet alapján lehetséges. Ezt a kormányrendeletet készítették el az utolsó pillanatban. (A társadalmi egyeztetés június 27-ig lehetséges, a koncessziónak július elsején kell elindulnia.)
A rendelettervezetben felsorolják, mi alapján kérhet és kaphat a Mol kártérítést, ha nem indul el a koncesszió július elsején (olyan okból, ami a Mol érdekkörén kívül esik). Így például kártérítés jár meghiúsulás esetén az előírt koncesszori feladatok elvégzésével összefüggésben felmerült indokolt és igazolt költségekre (beleértve a beruházások költségét is), de például az ingyenesen szerzett jog megszűnéséért nem. Rögzítenék azt is, hogy a kártalanítási összegből le kell vonni a kártalanításra jogosult részére más forrásból megtérült, vagy megtérülő, továbbá a tevékenységével összefüggő egyéb ügyekben keletkezett polgári jogi igény, illetve a megállapított kártérítés, kötbér, késedelmi kamat összegét. A kártalanítási igény jogalapjáról és mértékéről a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága dönt.