„Teljesen reménytelen a helyzet” – így foglalta össze az érzéseit a vasárnapi Kossuth téri ellenzéki tüntetés egyik résztvevője. A közvetlen államfőválasztás realitásáról, a pártok mozgásteréről és a hiányzó fiatalokról is kérdeztük a demonstrálókat.
The post „Hol vannak ilyenkor a fiatalok, amikor nincsenek itt a tartalomgyártók?” first appeared on 24.hu.
Kérdezi egy parlament előtt elsétáló német turista. Értetlenségén több külföldi osztozik, közben ellenzékiek tömörülnek a Kossuth-tér északi szárnyán, a Kossuth-szoborcsoport előtt felállított színpadnál.
Nincsenek sokan, egyelőre kiáltó a kontraszt az influenszer-tüntetéssel. A tér alig tizedét fedi le a főleg nyugdíjasokból álló tömeg, így zavartalanul készülhetnek a turistafotók.
The post Was ist das? first appeared on 24.hu.
Nem szeretne Zuglóban előválasztást tartani az MSZP, írta a párt két társelnöke Hadházy Ákosnak és Rózsa András momentumos alpolgármesternek.
Az MSZP elvi álláspontja kezdetek óta világos a nyilvánosság számára, hogy a 2019 ben győztes, jelenleg is hivatalban lévő polgármestereket automatikusan támogatni kell az idei önkormányzati választásokon. Ezt erősítette meg Karácsony Gergely főpolgármester is akkor, amikor minden regnáló polgármestert támogatásáról biztosított. Teljesen mértékben egyetértünk a főpolgármesterrel abban is, hogy az előválasztás demokratikus eszköze nem arra szolgál, hogy viszályt és megosztottságot szítson az ellenzéki oldalon, hanem csak arra, hogy ahol jelenleg fideszes a vezetés, ott megállapodás hiányában megtaláljuk a legalkalmasabb jelöltet a Fidesszel szemben.
– írják a levélben. Szerintük Zuglóban nem csak a Fidesz kihívója, hanem a Fideszt legyőző vezető is megvan, ez szerintük Horváth Csaba polgármester. Azt írják, támogatottsága minden kutatás alapján egyértelmű, és Karácsony Gergely is támogatásáról biztosította.
Windisch Lászlót a szocialista Tóth Bertalan kérdezte arról, mi alapján gondolja, hogy az általa vezetett Állami Számvevőszék (ÁSZ) független, miután az egy politikailag elfogult személy állásfoglalására alapított döntést hozott az ellenzéki kampánypénzekről.
Az ÁSZ a jogkövetkezmények vonatkozásában – figyelemmel az ellenőrzött szervezeteknek a jelentéstervezetre tett észrevételeire, valamint az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalására – arra a következtetésre jutott, hogy a jogkövetkezmények alkalmazása a pártoknak közösen nyújtott nem vagyoni hozzájárulás esetében sem mellőzhető.
Az ellenzéki politikus ezt az ÁSZ részjelentéséből, azt pedig az Alaptörvényből, illetve az ÁSZ-ról szóló törvényből idézte, hogy az ÁSZ az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, tevékenysége minden más szervezettől független. Tóth Bertalan emlékeztetett arra is, hogy korábban az Alkotmánybíróság egyértelművé tette, jogszabályokat bíróságok értelmeznek.
Levélben kérte három szervezet – a Momentum Mozgalom, a Szikra Mozgalom és a Civilzugló Egyesület – hogy az ellenzéki pártok és szervezetek a júniusi önkormányzati választásokra ráfordulva 2024. március 21. és 24. között tartsanak előválasztást Zuglóban. Az erről szóló hírt Hadházy Ákos, a kerület független parlamenti képviselője hozta nyilvánosságra.
A levél megfogalmazói azt kérik az MSZP és a Demokratikus Koalíció vezetőitől, hogy mihamarabb nyilatkozzanak arról, támogatják-e az előválasztást. Mint írják, aggodalomra ad okot annak lehetősége, hogy Zuglóban két ellenzéki polgármesterjelölt is lehet június 9-én. Szerintük a teljes összefogás csak úgy biztosítható, ha előválasztást rendeznek. Az előválasztás kipróbált és bevált módszernek tartják a közös jelöltek kiválasztására. Meggyőződésük szerint „a demokratikus politikai erők nem tehetik meg azt, hogy konszenzus híján a választók megkérdezése nélkül, átláthatatlan háttéralkukkal próbálják megoldani a jelöltállítást. A zuglói polgároknak is joguk van eldönteni, kit szeretnének a Fidesszel szemben felálló, közös jelöltként látni.”
Mint írják, az előválasztás részleteiről február 24-én, szombaton egyeztetnek az ellenzéki pártok és szervezetek a Civil Választási Bizottság ülésén.
Az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan az Állami Számvevőszék elnökéhez fordult, hogy szerinte betartotta-e a szervezet a függetlenségre vonatkozó követelményeket, amikor egy fideszes politikus által vezetett minisztérium állásfoglalása alapján osztotta ki az ellenzéki pártokra a büntetéseket.
Az ÁSZ kedden jelentette be a 2022-es országgyűlési választások előtti külföldi támogatások ügyére hivatkozva, hogy 261 millió forintos büntetést szabott ki az ellenzéki pártokra. Az ÁSZ részjelentéséből derült ki az is, hogy a pártokra egyenlő részekben rótták ki a fizetési kötelezettséget. Így minden pártra 43,5 millió forint jut, azaz valójában 87 millió forint, mert ilyen esetekben az ÁSZ a büntetéssel megegyező összeget is visszatart az adott pártnak járó állami támogatásból, a tényleges büntetés tehát a 261 millió duplája: összesen 520 millió forint.
A büntetés elosztását az ÁSZ azzal indokolta, hogy a döntésénél figyelembe vette pártok észrevételei mellett az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalását is.
Az elmúlt hetek Fidesznek kellemetlen botrányai után elvileg nőhettek volna az ellenzék esélyei az idei választásokra, ez azonban mégsincs így. A 2019-ben győztes nem fideszes városvezetők mellett a legtöbb településen összejöhet az ellenzéki egység, de a kormánypárti polgármesterek ellen nagyon nehezen megy a közös jelöltek kiválasztása. Az EP-választáson nehéz helyzetbe kerülhetnek a 2022-ben egy listán indulók, csak a DK lehet magabiztos. A Mi Hazánk és a Kutyapárt erősödött csak a pártok közül a parlamenti választás óta. Elemzés.
Egy héttel K. Endre kegyelmi botrányának kirobbanása után Novák Katalin szombaton a közmédia kamerái előtt bejelentette, hogy lemond a köztársasági elnöki posztról, hétfőn pedig hivatalosan, írásban is értesítette erről az Országgyűlést. Novák megbízatása akkor szűnik meg, ha a parlament elfogadja a lemondását. Erről a képviselőknek szavazniuk kell – hacsak nem hívnak össze rendkívüli ülést, legkorábban február 26-án, a tavaszi ülésszak kezdetén kerülhet sor erre. A parlamentnek egyébként a lemondás benyújtása után 15 napja van arra, hogy a döntése megfontolására kérje az államfőt, ám ha ő hajthatatlan, a törvényhozásnak tudomásul kell vennie a lépését.
Papíron tehát él még a lehetőség arra, hogy Novák Katalin maradjon a köztársasági elnök, ám az utóbbi másfél hét kormányzati kommunikációja, illetve a kormánytagok reakciói nem azt sugallják, hogy Nováknak lenne visszaút. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a parlament hamarosan új államfőt választ. A legtöbb parlamenti pártnak (beleértve a kormányoldalt is) így rövid idő alatt kell a semmiből előhúzni és felépíteni egy olyan jelöltet, aki az államfői posztra érdemes.
Mohos Márton / 24.hu
Varga Juditot és Novák Katalint ábrázoló plakátokat és leragasztott szájú plüssfigurákat helyeztek el több budapesti Fidesz-irodánál az MSZP ifjúsági szervezetének, a Societas Baloldali Ifjúsági Mozgalomnak az aktivistái.
Erről a szervezet választmányi elnöke, Pusztai Patrik – aki egyúttal tagja az MSZP országos elnökségének is – számolt be szerdai közleményében.
Ebben azt írják, az MSZP ifjúsági szervezeteként kiállnak az elhallgattatott áldozatok mellett.
Hajlandó-e változtatni a kormány azon, hogy akik a tárgyévben mennek nyugdíjba, kimaradnak minden évközi emelésből és pluszjuttatásból? Tervezik-e, hogy akár részleges emelésben részesítsék a tárgyévben nyugdíjba vonulókat?
Erre várt választ Varga Mihály pénzügyminisztertől Harangozó Tamás. A szocialista képviselő felidézte, erről már azt követően is kérdezték a fideszes minisztert, hogy az Alkotmánybíróság elutasította azt az alkotmányjogi panaszt, amelyben egy nyugdíjas sérelmezte, hogy a kormány rendeletei alaptörvény-ellenesen kizárták a nyugdíjemelésre jogosultak köréből. Az MSZP akkor azt a választ kapta, hogy
a tárgyévben megállapított nyugellátásoknál értékvesztés nem következik be.
Az ellenzéki pártok között egyetértés mutatkozik abban, hogy a június 9-i Európai Parlamenti választásnak mindenki egyedül fut neki. Egyedül az MSZP küzd a közös indulásért: a párt aláírásgyűjtésbe is kezdett az összefogásért, március 15-ig százezer támogató aláírását összegyűjtene össze.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arról beszélt, hogy a közös lista alternatívája a Fidesz győzelme. A szocialista politikust Donáth Anna nyilatkozatáról kérdezték, aki a Momentum tisztújítóján arról beszél, hogy NER leváltásának feladatát az ellenzék nem bízhatja „a 2010 előtti világ árnyaira”.
Orbán Viktor megosztja a magyar társadalmat. Egymásnak ugraszt társadalmi csoportokat. Kirekeszt a nemzetből nagyon sokakat. Én azt gondolom, hogy senki, Donáth Anna sem, követheti azt politikát, amit Orbán Viktor. Nem oszthatja tovább a magyar társadalmat
A taláros testület is úgy találta, hogy nem jogos a korrupcióval megvádolt zuglói polgármester helyreigazítási kérelme.
Meghalt Tóth Gyula korábbi országgyűlési képviselő, aki 2002 és 2010 között az MSZP színeiben politizált az Országgyűlésben – adta hírül az ellenzéki párt pénteki közleményében.
A politikus 1948-ban született Dombóváron, szülővárosában érettségizett 1966-ban, majd két évvel később dízelmozdony-lakatos szakképesítést szerzett az 516. számú Szakmunkásképző Intézetben. 1969-ben Pécsett, a MÁV Területi Igazgatóságán mozdonyvezetői szakképesítést kapott. 1974-ben a debreceni Tanítóképzőn népművelő-könyvtáros szakon diplomázott. 1980-ban másoddiplomázott, művelődéspolitikai szakon – ismertette a néha képviselő életrajzát a gyászjelentés.
Tóth Gyula az MSZP tagjaként 2002-ben országgyűlési képviselői mandátumot szerzett Tolna megye 4-es számú választókerületében, majd négy évvel később, 2006-tól további négy évre a parlamentbe jutott képviselőként. Az Országgyűlés munkáját jegyzőként is segítette, valamint tagja volt az Emberi jogi, kisebbségi, civil és a vallásügyi bizottságnak – írták róla.
Közös indulással legyőzhető a Fidesz a június 9-i önkormányzati és európai parlamenti választáson, állítja az MSZP. Viszont Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt társelnöke szerint ehhez egy irányba kellene vinni a választókat, miközben az ellenzéki pártok ahányan vannak, annyifelé tartanak szét.
Sumákolnak, és félrevezetik a választókat. (…) Kutya kötelességük együttműködni
– jelentette ki Kunhalmi egy háttérbeszélgetésen az Index beszámolója szerint.
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) Országgyűlési Képviselőcsoportja rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezi, hogy a képviselők elfogadhassák a Svédországnak a NATO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot – jelentette be a párt kedden.
A Bloomberg hétfőn magas rangú forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a török parlament még ezen a héten szavazni fog a svéd NATO-csatlakozásról. Az Észak-atlanti Szerződés tagországai közül már csak Magyarországnak és Törökországnak kell ratifikálnia a svéd csatlakozást, és korábban a magyar kormány többször is azt hangoztatta, hogy nem a magyarok lesznek az utolsók, akik megszavazzák. Ahhoz viszont, hogy ez teljesüljön, a következő napokban össze kell ülnie a képviselőknek.
Az MSZP közleményében megjegyezte, hogy már másfél éve van az Országgyűlés előtt Svédország NATO-csatlakozásának ügye és másfél éve blokkolják Orbán Viktor fideszes „bátor emberei” a ratifikációt. „Ezért 2022 szeptembere óta minden parlamenti ülésen kezdeményeztük ennek az ügynek a napirendre vételét, de a fideszesek minden alkalommal a napirendre vétel ellen szavaztak”, írta a párt, hozzátéve:
A kormánytöbbség a Mi Hazánk javaslatát elfogadva megváltoztatta a fővárosi választási rendszert, a közgyűlésbe listás választás eredményeként kerülnek majd be a tagok.
Ez teljesen új helyzetet eredményezett az ellenzéki pártok között. Az LMP – amelynek ellenzéki mivoltját többen megkérdőjelezik azon a térfélen – és a Momentum is önálló listaállításon gondolkodik, ami alapvető hatással lehet az ellenzék szereplésére. (És még a Nép Pártján is bejelentkezett az önálló lista ötletével.)
A Momentumban komoly vita van arról, jó stratégia-e a külön indulás.
A Blikk Talk! című politikai-közéleti beszélgetős műsorában Kunhalmi Ágnes azt mondta, az MSZP alapvetően a német szociáldemokrata párttól vette át a társelnöki rendszer ötletét. A demokrácia az együttműködésről szól, szeretnék egy olyan párt benyomását kelteni, ahol újra és újra meg kell egyezniük a társelnököknek arról, miről szól politikájuk.
Utoljára politikai okokból a 2022-es választás után sírt. Megdöbbentette az eredmény, mélyre került. Most az fáj igazán neki, amikor ellenzéki pártvezetők először az ellenzéket váltanák le, nem Orbánt Viktort. Ezt siralmasnak nevezi. Az MSZP társelnöke szerint ez nem demokrácia, nem lehet versenyezni, egy autoriter rendszerben elengedhetetlen az együttműködés. Az ellenzéki pártoknak a parlamenti választások között is együtt kellene működniük.
De csak az önös érdeküket nézik, ezért sokszor visszapattanok.
Nagyon nem tetszett a több mint 500 milliárd forintos állami vagyonnal kistafírozott MCCA-Mathias Corvinus Collegium Alapítványnak, hogy kisgömböcnek és fideszes háttérintézménynek nevezte az MSZP-s Molnár Zsolt, ezért bíróság fordult, de pereskedést mind az első, mind a jogerős másodfokon is elvesztette, sőt a Kúrián sem fogadta el a panaszukat. Ekkor azonban jött az Alkotmánybíróság.
Az AB megsemmisítette mindhárom bírósági ítéletet.
Korábban megírtuk, hogy z MCCA, amelynek kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, azért perelt, mert fideszes háttérintézménynek, a Fidesz janicsárképzőjének, valamint fideszes kisgömböcnek nevezték egy másfél évvel ezelőtti videóban, amelyben az is elhangzott, hogy közreműködtek a „fideszes lenyúlásban”.
Az állami gázszolgáltató igazságos, tisztességes és méltányos számlázási gyakorlatának kialakítását kezdeményezte az MSZP frakcióvezetője hétfőn. Tóth Bertalan az MSZP Facebook-oldalán közvetített online sajtótájékoztatón elmondta, a számlázási gyakorlat átalakítása érdekében országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be.
Kijelentette: az MVM, az állami gázszolgáltató időlegesen sem „nyúlhatja le” az ügyfelei pénzét, nem használhatja azt ingyen, akiket pedig átvert, azoknak fizesse ki azt a kamatot, amely a pénzük használata miatt jár.
Az ellenzéki politikus szerint ma az a helyzet, hogy ha valaki gázzal főz, fűt, vagy vizet melegít, akkor a pénzét nagy eséllyel hónapokig ingyen használja a „fideszes állam”, mivel az MVM rendszeresen irreálisan magas összegű gázszámlákat küld ki ügyfeleinek.
Hónapról hónapra nő azoknak a választóknak az aránya, akik nem találnak pártot maguknak, novemberben is hibahatáron belül, 1
százalékponttal 34 százalékra nőtt a bizonytalanok aránya – írja a Telex a Republikon Intézet novemberi kutatása alapján.
A Fidesz–KDNP továbbra is fölényesen vezet a teljes népességen belül (29%), és a pártválasztók (43%) között is, de az újabb nemzeti konzultáció nem hozott újabb szavazókat.