Best WordPress Hosting
 

Egyre összetettebb problémát jeleznek a magyarországi munkaerőköltség, bér és árfolyam adatok

Románia után Magyarországon nőtt leginkább a munkaerő költsége 2023 utolsó negyedévében az Eurostat friss adatai szerint.

Miért fontos ez? Az elég erősen két részre oszló, duális magyar gazdaságnak a jellemzően külföldi kézben lévő és exportra termelő multik adják az egyik lábát, és náluk (több más mellett) fontos elem a munkaerő költsége a beruházási döntéseknél.

Számokban: 2023 negyedik negyedévében az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest Romániában 16,9, Magyarországon 16,3, Horvátországban pedig 16 százalékkal nőtt a munkaerő egy órára vetített költsége, ez az uniós rangsor teteje. A lista élén csak kelet-európai országok vannak, az első nyugatinak számító ország a 11-ik helyen álló Ausztria 7,7 százalékkal, a leghátrébb sorolt, kivételnek tekinthető keleti ország pedig Csehország, amely a 17-ik helyen áll 5,2 százalékkal.

A Bookingot milliárdokra büntette a GVH pszichés nyomásgyakorlás miatt, mit fog csinálni most a Temuval?

Eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Temu online piactér Írországban bejegyzett működtetőjével szemben megtévesztő árfeltüntetési és akciótartási gyakorlat, pszichés nyomásgyakorlás és „zöldre mosás”, azaz greenwashing gyanúja miatt.

Miért fontos ez? A Temu egy kínai hátterű, Magyarországon is gyorsan terjedő, egyre népszerűbbé váló piactér-platform, amely közvetlenül köti össze a fogyasztókat a gyártókkal, és üzleti modelljének alapvető vonása a marketingeszközök túlburjánzó és minden korábbinál szélesebb körű használata. Működését ebben a cikkünkben mutattuk be korábban.

A magyar e-kereskedők a Temu működését kifogásolva február közepén fordultak a GHV-hoz panaszokkal.

Végül az Európai Bíróság döntheti el, áthárították-e a boltok az árstopot

A kiskereskedelmi különadó és az árstop összeegyeztethetetlenek az uniós jogi környezettel, állítja a Spar. A hollandiai központú, nálunk leginkább osztrák jelenlétéről ismert nemzetközi élelmiszerbolt-hálózat panaszt nyújtott be az EU-nál a magyar kormány diszkriminatív intézkedései miatt, írta meg kedden a Financial Times, majd magyarul a Portfolio.

Háttér: a magyar kormány 2022-ben vezette be az úgynevezett szektoriális különadót (extraprofitadót) a kiskereskedelmi cégek árbevételére, majd az adókulcsokat 2023-tól megemelte. A 24.hu korábbi összesítése szerint a sávos kulcsú adó veszteségbe lökte a nagy kereskedelmi multik többségét.

A Spar az árstopot is kifogásolja, mert az a gyakorlatban arra kötelezte a bolthálózatot, hogy az érintett termékeket beszerzési ár alatt értékesítse. Az árstop mára megszűnt, de a nagy külföldi láncoknál lett helyette kötelező akciózás, amelynek üzleti hatása hasonló.

A kecskeméti Mercedes figyelmeztető sztrájkja csak a jéghegy csúcsa

Leáll ma délután 15 és 17 óra között a kecskeméti Mercedes-gyárban a présüzem, a fényezőüzem és az összeszerelőüzem is, mert a dolgozók figyelmeztető sztrájkot tartanak. A cégnek egyelőre nincs 2024-es megállapodása a béremelést követelő munkavállalókkal.

Miért fontos ez? A Mercedes a Magyarországon működő járműipar egyik legfontosabb szereplője, de a cégnek a tavaly október óta tartó tárgyalások ellenére még március közepén sincs rendezett bérmegállapodása, ami általánosságban is a magyar iparban lévő, sokszor rejtett bérfeszültségekre utal.

Számokban: a szakszervezet 14 százalékos alapbéremelést kér 2024-től, ami egyébként pont annyi, mint a 2023-as egész évre vonatkozó országos bruttó átlagbér-növekedés volt. Mivel a tavalyi éves infláció 17,6 százalék volt, mindez visszamenőleg nézve reálbércsökkenés lenne. 2025-re 12 százalék a követelés, ez várhatóan már jelentős reálbéremelést jelentene.

Külföldön visszaüt a NER magántőkealapos trükkje

A NER legkreatívabb és leginnovatívabb megoldása volt a magántőkelapok megalkotása, amivel 2022 végéig legalább 2700 milliárd forintot halmoztak fel számításaink szerint. A pénzmosásban és vagyonok rejtegetésében tapasztalt számos európai ország „legjobb” gyakorlatát összesítve alkottak meg egy olyan jogi konstrukciót, amivel a NER a számára kedves üzletik köröknek tud állami forrásokat átjátszani, miközben a végső haszonhúzók kiléte homályban marad.

Ami azonban itthon előny, most külföldön hátránnyá válik: a spanyol kormány közölte, mindent megtesz a Talgo nevű vasúti járműgyártó magyar felvásárlásának megakadályozása érdekében. Sajtóhírek szerint azért, mert az ajánlat mögött a magyar kormányt látják, annak közismerten jó orosz kapcsolataival együtt.

A tőkealapok úgy jönnek a képbe, hogy az ajánlattevő Ganz-Mavag Europe Zrt. egy üres társaság, se vagyona, se tapasztalata, se szakemberei nincsenek, és nem tudni, ki a tulajdonosa. Ez a frissen, 2023. december 14-én gründolt, 15 ezer eurós alaptőkéjű vállalat akarja megvásárolni a tavaly 652 millió euró árbevételű Talgót.

Gyatrák a szegedi üzemnyitást tervező kínai autógyártó fenntarthatósági mutatói

Az ellátási láncuk környezeti lábnyoma és az emberi jogok érvényesülése szempontjából relatíve jó eredményt értek el a Magyarországon jelen lévő autógyártók, bár a szegedi üzemnyitást tervező BYD az ezt számszerűsítő lista alján végzett.

Mi történt? A Ford, a Mercedes és a Tesla végzett a Lead the Charge nevű autóipari agytröszt 2024-es listájának élén, amelyben 18 globális autógyártó céget rangsoroltak aszerint, hogy az ellátási láncaik környezeti terhelés és az emberi jogok érvényesülése szempontjából mennyire számítanak fenntarthatónak.

A vállalatok százalékos pontszámot kapnak, amelyet 80 indikátor alapján állítottak össze a vállalatok dekarbonizációs és környezeti terhelés minimalizálására, illetve emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó törekvéseit számszerűsítve.

A katódgyár tényleg azzal nyugtatgat, hogy alig lesz hozzáadott érték a magyarországi tevékenységében

Csak két anyag összekeveréséből és a keverék kiégetéséből fog állni az Ácson épülő, 2025-ben induló gigantikus méretű katódgyár fő ipari folyamata, a 444 szerdai tudósítása szerint többek között ezzel igyekezett csillapítani az építkezés körüli kedélyeket a kínai hátterű cég helyi közkapcsolati igazgatója egy háttérbeszélgetésen.

Miért fontos ez? Az akkumulátoripar terjedésével szemben (amelynek része a katódgyártás) a környezetvédelmi aggályok mellett a fő gazdasági ellenvetés az, hogy láthatóan csak az alacsony hozzáadott értékű részét telepítik Magyarországra. Ebből foglalkoztatottság ugyan lesz, de európai felzárkózás aligha.

Felülnézet: a közepes fejlettség csapdájából az ország csak a magas hozzáadott értékű munkahelyek érdemi növelésével tudna kilábalni, amihez háttérként először egy egyre növekvő színvonalú, széles rétegek számára is elérhető oktatásra, majd az abból kikerülő egyre több, magasan kvalifikált szakemberre, illetve őket itthon foglalkoztatni képes munkaadóra lenne szükség.

A csirkepörkölthöz és a hurkához is a rovarfehérjén keresztül visz a jövő útja

Kevés téma húzza fel annyira sok ember vérnyomását, mint a rovarfehérje. A végletek hamar előkerülnek, ami az egyiknek az ördögi Nyugat által ránk kényszerített kukaczabálás, ami már középtávon is a nemzethalált vetíti előre, az a másiknak az egyetlen megoldás, hogy megmentsük a bolygót a szarvasmarhák mindent elpusztító bélgázaitól.

Budapest határában, Ferihegytől nem messze, az M4-es autópálya és az M0-ás körgyűrű találkozásánál épül az Aerozone (hivatalos nevén VGP Park Budapest Aerozone) ipari park. A már megépült óriási csarnokok és a frissen aszfaltozott utak között még az építkezés földhányásai láthatók, az egyik csarnoknál azonban már készülnek egy üzem összeszerelésére: itt bővül az Agroloop, a takarmánycélú rovarfehérjét ipari méretben előállító cég.

Nem emberi fogyasztásra

Nem biztos, hogy sokáig tart még a világ harmadik legértékesebb cégének szárnyalása

Mi történt? Az Nvidia lett a világ harmadik legértékesebb tőzsdei vállalata az Apple és a Microsoft után, csak az idén 70 százalékkal nőtt a csipgyártó piaci kapitalizációja, elérve a 2,11 ezer milliárd dollárt.

Előzmények: az amerikai Nvidia vezeti a mesterséges intelligencia (MI) komplex számításaihoz használt grafikus kártyák gyártásának piacát, amikre jócskán megugrott az igény az elmúlt évben.

Februárban a csipgyártók közül elsőként lépte át a 2 ezer milliárdos határt, miután közölte tavalyi utolsó negyedéves eredményeit, amelyek 270 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

Nem szennyeznék, hanem tiszítanák a levegőt az autók, ezzel kísérletezik a Toyota

A Toyota elkezdett olyan paneleket készíteni és tesztelni, amelyek az autó elejébe építve szén-dioxid szűrőként működnek. Az alapötlet annyira egyszerű és logikus, hogy tényleg csak azon lehet csodálkozni, miért nem kezdték el vele a kísérletezést már évtizedekkel ezelőtt, akár mások is. A világ útjain jelenleg körülbelül 1,5 milliárd autó fut, állandóan szelve a levegőt, amelyben túl sok a szén-dioxid.

Aligha van ennél jobb globális hordozóeszköz arra, hogy átszűrjük vele a levegőt, és minél több szén-dioxidot vonjunk ki belőle. Ha a közlekedés az egyik fő felelőse az üvegházhatású gázok kibocsátásának, már csak erkölcsi okokból is jól mutatna, ha épp az autókat próbálnánk meg szennyezőből tisztító eszközzé fejleszteni.

A megvalósításnak rengeteg műszaki és gazdasági problémája, illetve megoldandó mellékszála van, de miután a Toyota végre élesben is beleállt a dologba, legalább elindult egy komoly kutatás-fejlesztési projekt, amiből kiderülhet, egyáltalán meg lehet-e oldani ezeket.

Felemás év után erős rajt a felelős befektetéseknél

(A szerző az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

A tavalyi év az ESG befektetések teljesítményét mutató indexek felülteljesítését hozta a hagyományos társaikhoz képest szinte minden régióban, ami 2024-ben is folytatódni látszik. Ezzel szemben az aktívan kezelt fenntartható befektetési alapok nem tudtak jobb teljesítményt felmutatni a referenciaindexeiknél, köszönhetően az eltérő szektorösszetételnek. A tőke egyértelműen a fenntartható alapokba áramlik globálisan, noha az USA-ban a tavalyi volt az első év, hogy kiáramlást regisztráltak. A jövőben a tematikus és „impact” alapok még inkább előtérbe kerülhetnek.

Teljesítmények

Hogyan lehet egy ruhamárkának 8000 új terméke naponta?

Még tíz éves sincs a kínai Shein, de már a világ legnagyobb fast fashion ruhamárkája, a spanyol Zarát és a svéd H&M-et is megelőzte. Cikkünkben megnézzük, honnan indult az ellentmondásos megítélésű, szuperolcsó ruhákat kínáló márka, és milyen üzleti modell vezetett diadalmenetéhez. Hogy egyébként a Shein és más hasonló cégek mennyire ártalmasak a környezetnek, arról nem írunk most, mert ebben a cikkünkben hosszan foglalkoztunk vele. Ha valaki kíváncsi, hogy kedvenc márkája mennyire fenntartható, azt pedig itt és itt tudja ellenőrizni.

Üzletek nélkül

A fast fashion az 1990-es években indult világhódító útjára, a koncepció lényege, hogy eltűntek a divatipart addig meghatározó téli-nyári szezonok, hetente jönnek ki új kollekciók. Az e-kereskedelem fejlődésével a hagyományos fast fashion boltok*Zara, HM, Gap, Old Navy, Primark, Urban Outfitters, Forever 21, Mango, Stradivarius, TopShop, Uniqlo, stb.  mellett megjelentek a szinte csak online értékesítő boltok,*Wish, Boohoo, Asos, MissGuided, Fashion Nova, stb. amik már évi 52 mikroszezonnal működnek. Ezen csavart még egyet a Shein azzal, hogy naponta hét-nyolcezer új ruhát töltenek fel, így a valós idejű kiskereskedelemnek*Angolul: real-time retail is nevezett új szegmens legnagyobb szereplője lett. 

A magyar agrárium és élelmiszeripar gyengén teljesít, és a politika is dróton rángathatja

Adatsorok sokaságára alapozott mélyelemzést (pdf) tett közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB) arról, hogy az Európai Unióban miért Magyarországon drágultak leginkább az élelmiszerek az elmúlt időszakban. A 2022-ben felfutó infláció mindenhol erős volt, de miért épp a magyar vásárlók kerültek a legnehezebb helyzetbe?

Az elemzés két fő részre, külső és belső tényezőkre osztja az okokat. Ezek közül a külsőkkel most nem foglalkozunk, hiszen azok minden körülöttünk lévő országot nagyjából egyformán érintettek, azaz nem ott kell keresnünk, hogy miért épp Magyarországon volt (és amint látni fogjuk, pillanatnyilag is az) a legrosszabb a helyzet.

Fotó: MNB mélyelemzés

Mostantól biztosan nem Orbán kötélbarátja felügyeli a lakásod

Eladta egyik meghatározó biztonsági cégét a sajtóban sokszor csak Orbán Viktor túravezetőjeként emlegetett, Garancsi István. A kormányfővel személyesen is jó kapcsolatot ápoló milliárdos, aki az építőiparban és a szerencsejáték területén is jelentős érdekeltségekkel rendelkezik, egy hatmilliárdos forgalmú, jelentős részben távfelügyelettel foglalkozó cégtől vált meg. A tranzakcióval a piac lényegében kétszereplőssé vált, ráadásul úgy, hogy a két megmaradt óriáscég is más-más szegmensekben aktív: az egyik az állami szférában hasít, míg a másik a lakossági és vállalati vevőkre koncentrál.

A mindenhol aktív túravezető

„Tájékoztatjuk, hogy a 33 éves tapasztalattal, a távfelügyelet terén piacvezető Multi Alarm Zrt. 2024.01.31-ével megvásárolta a Criterion Biztonsági Szolgáltatások Zrt.-t. A cég Multi Távfelügyelet Zrt. néven folytatja a működését. Önnek nincs semmi teendője, a jelen változás nincs hatással az érvényben lévő szerződésekre, a Multi Távfelügyelet Zrt. távfelügyeleti és kivonulószolgálati tevékenysége a megszokott módon működik tovább”.

Újabb országban mondták ki, nem munkavállalók az ételfutárok, de bekerülhetnek az ágazati kollekítv szerződésbe

Nem alkalmazottak, hanem vállalkozók a Wolt ételfutárai, így döntött egy finn bíróság, többek között a magyar Kúria korábbi ítéletével megegyező módon – adta hírül a Helsingin Sanomat.

Miért fontos ez? Bár Magyarországon ez kevésbé számít, az észak-európai országokban vagy például Ausztriában is alapvetően fontos kérdés a dolgozók jogállása. A munkavállalók erős szociális védőháló alá tartoznak, általában ágazati kollektív szerződés szerint dolgoznak, és szinte mindenki tagja a munkafeltételeket befolyásolni képes szakszervezeteknek. A vállalkozók tevékenysége viszont nincs korlátok közé szorítva, inkább öngondoskodáson alapszik.

Felülnézet: a kérdéses üzleti modell, amelyet platformgazdaságnak is neveznek, egy köztes állapot, amelyet a technológiai fejlődés teremtett meg. Leegyszerűsítve a Wolt is csak egy applikációt üzemeltet, amely összehozza az ételt rendelőket az éttermekkel és az ételeket kiszállító futárokkal. A munkavégzés bizonyos aspektusai azonban mégsem annyira szabadok, mint egy klasszikus értelemben vett vállalkozónál és ebből jogértelmezési problémák adódnak. 

Mit tanulhatnak magyar vállalkozók a Kifli-anyacég sikeréből?

(A szerző az Ecommerce Hungary Egyesület elnöke.)

Milyen jövő vár a régiónkban az elektronikus kereskedelemre és azon belül az élelmiszerek és mindennapos árucikkek online piacára? Hol tartunk most, és mire lehet számítani a világjárvány levonulása és az ukrajnai háború kirobbanása után előállt gazdasági helyzetben? Ebben a rövid írásban néhány gondolatot fogalmazunk meg ezzel kapcsolatban annak apropóján, hogy idén ünnepli tizedik évfordulóját a piac egyik legsikeresebb szereplője, a cseh Rohlik, és ötéves évfordulóját magyarországi cége, a Kifli.

A prágai unikornis

Elhízott amerikaiak hozták meg a jólétet egy 16 ezer fős dán kisvárosnak

A teljes dán munkaerőpiac 3 százalékát foglalkoztatja az elhízás elleni gyógyszer feltalálója, a Novo Nordisk. 

Mi történt: Izgalmas helyszíni riportot tett közzé az Economist a 16 ezer fős dán kisvárosról, Kalundborgról, ahová az Ozempic nevű gyógyszert is gyártó Novo Nordisk több gyártóegységet is telepített már.

Számokban: A Novo Nordisk olyan fontos szereplője a dán gazdaságnak, hogy nélküle az ország a tavalyi évben recesszióba süllyedt volna:

Az egykor legnépszerűbb autómárka lassan háttérbe szorul a magyar piacon

Az elmúlt évtized kezdetén még rendre az újautó-eladási toplisták élén állt az Opel, a német márka az utóbbi két évben viszont már csak épphogy fért be a legnépszerűbb tíz gyártmány közé, 2021-ben pedig le is maradt róla. A piac átalakulását jól jelzi az Opel egyik legfontosabb magyarországi forgalmazójának két héttel ezelőtti döntése is: a Schiller Autó 33 év után bezárja az Opel-szalonját, és a kínai BYD árusítását kezdi meg.

Az Opel visszaszorulása különösen látványos a márka piaci részesedését nézve: a 2012-ben forgalomba helyezett új autók 13,5 százaléka volt Opel, míg ez az arány tavaly 3,5 százalékra süllyedt. A tíz százalékpontos veszteség alapvetően 2014 és 2021 között következett be, ezen időszak alatt a márka kivételes magyarországi népszerűsége az Európai Unió teljes autópiacán tapasztalt szintre mérséklődött.

Az európai piacon mérsékelt fontosságú márka Magyarországon alighanem jórészt a szentgotthárdi üzemének megnyitásával alapozta meg a népszerűségét, az 1992 óta működő gyár azonban egyre inkább veszített a jelentőségéből. Míg kezdetben az első Astrák összeszerelése zajlott a nyugat-magyarországi telephelyen – amelyeket így

Mások számára is tanulságos lehet a Telekom kudarca a négynapos munkahéttel

Nem vezeti be a Magyar Telekom a négynapos munkahetet, a 2022 júniusában indított teszteket idén február végén lezárja – tudatta pár napja a távközlési vállalat.

Miért fontos ez? A teszt, amelyről az indulása után fél évvel mi is részletesen írtunk, komplexitásában és méretében is jelentős volt még nemzetközi szinten is, és jól kihozta azokat a körülményeket, ami miatt végül nem lehetett belőle általános vállalati gyakorlat.

Számokban: a cég másfél év alatt 300 alkalmazottat vont be a kísérletbe, különböző területekről. Az érintettek bére és a velük szemben támasztott teljesítményelvárások nem változtak, vagyis lényegében azt vizsgálták, hogy négy nap alatt fel lehet-e pörgetni a hatékonyságot úgy, hogy öt napra való munkát el lehessen végezni.

Hova tűnik a pénz, ha tényleg mindent hatszorosan túláraznak Rogánék?

Egyértelműen látszik a monopóliumba szervezett állami kommunikációs piacon, hogy a helyzetbe hozott szereplő sokkal nagyobb nyereséget ér el a piaci átlagnál. Bár így is tízmilliárdos nagyságrendű többlethaszonról van szó, ennél is sokkal több pénznek kell vagy kellene kifolynia a rendszerből, ha valóban többszörös áron dolgoznának az érintett vállalatcsoport cégei. A dolognak lehet üzleti magyarázata, de a trükközés sem lenne példa nélküli: az állami kommunikáción most tízmilliárdokat kaszáló üzleti kör elődjénél történt ilyen.

Tíz év alatt kilencszázszoros bevétel

Varga Judit exférje, Magyar Péter a Partizánnak adott interjújában röviden beszélt arról, hogy milyen visszaéléseket tapasztalt a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként a kommunikációs költéseknél. Mint fogalmazott: „a piaci ár sokszorosa” volt a korábban gigantikus közbeszerzési tenderen kiválasztott cég ajánlata. Később három-hatszoros túlárazást említett.