Best WordPress Hosting
 

Történelmében először – elsöprő többséggel – női elnököt választott Mexikó. De hogy jön ez a zöldhöz?

Dr. Claudia Scheinbaum politikai pályája mellett komoly tudományos munkát is végzett, szerzője volt az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) Negyedik és Ötödik Értékelő Jelentésének, a mitigációval foglalkozó harmadik munkacsoport tagjaként.Az IPCC Hatodik Értékelő Jelentésében ugyanez a munkacsoport átfogóan vizsgálta azt, hogy igényeink megváltoztatása milyen hatással lehet az éghajlatváltozás mérséklésére. Az egyéni cselekvések a globális kibocsátást akár 40-70%-kal csökkenthetik az évszázad közepére, amennyiben ezt rendszerszintű változások is segítik. Rendszerszintű változtatásokat azonban csak megfelelő politikákkal lehet elérni.

A hétvégén június 9-én Magyarországon két választást is tartanak. Míg az EP-választás elsősorban a mitigációs erőfeszítéseknek, az EU 2040-es klímacéljainak, és a Fit for 55 végrehajtásának szabhat irányt, addig önkormányzati szinten a helyi alkalmazkodási stratégiák kerülhetnek előtérbe.

Gyakorlatilag alig, vagy egyáltalán nem szólt környezet- és klímavédelemről a hazai kampány, zsinórban sokadszorra, holott mindannyiunk élhetőbb jövőjéről van szó, ami keretet ad ahhoz, hogy vidáman folytassuk az egyet-nem-értést és a vitatkozást más ügyekben a jövőben.

Hat EP-listavezető vállalta, hogy bejutása esetén teljesíti a Greenpeace zöld követeléseit

A szervezet azt kérte a pártoktól, hogy többek között olyan ügyekben tegyenek zöld vállalásokat, mint az akkumulátorüzemek szigorúbb szabályozása, egy erős természet-helyreállítási jogszabály elfogadása, a fosszilis projektek uniós tilalma, vagy a műanyagszennyezés radikális csökkentése. A Greenpeace sajnálja, hogy míg hat meghatározó politikai erő pozitívan nyilatkozott, a Fidesz-KDNP és a Tisza Párt nem állt követeléseik mellé.

Az Európai Parlamentben az egész világot érintő környezet- és természetvédelmi döntések születnek. A Greenpeace arra kérte a pártok jelöltjeit, hogy vállalják: megválasztásuk esetén az alapvető környezet- és természetvédelmi szempontok alapján fognak szavazni az Európai Parlamentben. Május közepén a zöld szervezet egy 10 pontos nyilatkozat elfogadására kérte az Európai Parlamenti választáson induló pártok, szervezetek hazai listavezetőit a Greenpeace Magyarország. A 10 pont része a akkumulátor iparág környezeti szabályainak szigorítása, haladéktalan klímavédelmi célok elfogadására, mezőgazdaság, biodiverzitás védelmi sürgős intézkedések és határozott lépések a műanyag krízis megállítására.

A kezdeményezéséhez csatlakozva Dobrev Klára (DK-MSZP-Párbeszéd-Zöldek), Ungár Péter (LMP- Zöldek), a Donáth Anna (Momentum), Le Marietta  (MKKP) és Róna Péter (a Jobbik- Konzervatívok) vállalta, hogy pártja képviselni fogja a Greenpeace összes pontját, amennyiben bekerülnek az Európai Parlamentbe.

A pártok versenyfutása egymillió zöld szavazatért! Kit válasszunk az EP-választáson?

A magyarok nyolcada elsősorban zöld, környezetvédő emberként tekint magára. De kire szavazzanak a zöldek? Mi az ellenzéki pártok ajánlata a fenntarthatóság és igazságosság híveinek? És egyáltalán: világnézeti alapon akarják meggyőzni a választópolgárokat, vagy más szempontok számítanak igazán?

Az EU-ban csak a zöld frakcióban lehet a zöldért politizálni? Mik lennének a zöld zászlóshajó projektjeik megválasztásuk esetén? Orbán zsaroló vétójogát megtartani vagy eltörölni? Többek között ilyen kérdésekre válaszoltak június 3-án este a MagNet Közösségi Házban rendezett választási vita részvevői: Barabás Richárd (DK-MSZP-Párbeszéd), Cseh Katalin (Momentum), Törley Kata (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) és Ungár Péter (LMP). A másfél órás vitát Bartuszek Lilla (Fenntartható Városok) és Tordai Bence (Budai Zöld) szervezte és moderálta. A Zöldhang és a greenfo podcastja e vita technikailag Sarkadi Péter által szerkesztett változata.

{“@context”:”http://schema.org/”,”@id”:”https://greenfo.hu/hir/a-partok-versenyfutasa-egymillio-zold-szavazatert-kit-valasszunk-az-ep-valasztason/#arve-youtube-ae7p5ersdri66600475d0ded669332963″,”type”:”VideoObject”,”embedURL”:”https://www.youtube.com/embed/Ae7P5ErSdrI?feature=oembed&iv_load_policy=3&modestbranding=1&rel=0&autohide=1&playsinline=0&autoplay=0″}

Egyes gazdasági csoportok érdekei felülírják a társadalom érdekeit az Európai Parlamentben is

Szomorú képet mutat az Európai Parlament tagjaink teljesítménye: csak egy kisebbségük szavazott a környezet védelmét szolgáló jogszabályokra, illetve jogszabálymódosításokra a 2019 és 2024 közötti ciklus alatt. Emellett szembeötlő a különbség az egyes pártcsoportok között.

Erre az eredményre jutott elemzésében öt jelentős környezetvédelmi tömörülés – az Európai Madártani Szervezet (BirdLife Europe), az Európai Éghajlatvédelmi Hálózat (CAN Europe), az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB), az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) és a WWF Európai Irodája. A civil szervezetek az Európai Parlament tagjainak az elmúlt öt évben a legfontosabb 30 környezetvédelmi, éghajlatvédelmi, illetve energiapolitikai jogszabályra leadott szavazatukat vizsgálták meg, és ez alapján pontozták az összes képviselőt, nemzeti politikai pártot és európai parlamenti képviselőcsoportot. Ezeket összegezve egy eredménytáblát állítottak össze, amelyben a legjobb teljesítmény 100 pontot, a legrosszabb nullát ér.

A legjobb eredményt,

Elege lett az Európai Zöld Pártnak Ungár Péter LMP-jéből, felfüggesztik az együttműködést Vitézy támogatása miatt

A pártcsalád szerint inkább Karácsony Gergely győzelmére van szükség az Európa-párti és demokrata erők térnyeréséhez. A Népszava szerint az európai pártcsalád február eleji kongresszusán feszült hangon vonták kérdőre az LMP-t Vitézy támogatása miatt.

Az Európai Zöld Párt támogatja Karácsony Gergelyt, hangsúlyozza a pártcsalád mai közleménye, amit a Népszava szúrt ki. A zöldek csoportja „Európa- és demokráciapárti mozgalomként elkötelezett az Orbán Viktor magyar miniszterelnök szélsőjobboldali, Európa-ellenes és populista rezsimje elleni harc mellett”. A céljaik eléréséhez létfontosságúnak tartják a budapesti főpolgármester újrázását, míg szerintük az LMP döntése, hogy Vitézy Dávidot, „a Fidesz-kormány egy volt államtitkárát támogassa, világosan szembe megy ezekkel az elvekkel”.

A fejlemények fényében a csoport „egyértelműen Karácsony Gergely főpolgármestert támogatja a közelgő önkormányzati választáson, és elhatárolódik” az LMP lépésétől. „Elővigyázatossági intézkedésként” felfüggeszti a politikai együttműködést a júniusi európai parlamenti választási kampányban és továbbra is figyeli az eseményeket.

Újabb fontos lépés a Természet-helyreállítási törvénnyel kapcsolatban

Az Európai Parlament elfogadta a Természet-helyreállítási törvényt (Nature Restoration Law – NRL), abban a formában, amelyről az európai trialógus (az EU döntéshozó testületeinek hármasa: a Tanács, a Parlament és a Bizottság) megállapodott korábban. A jogszabály megszületésének folyamatában több mint 1 millió polgár, vállalkozás, tudós és nem kormányzati szervezet véleménye is tükröződik.

Amint arról az MME korábban erről hírt adott, a jogszabály történelmi jelentőségű – érdemi megoldás a természeti rendszereket érintő problémákra, az ökológiai válságra, amely a madarakat, természetet kedvelők számára is egyértelmű, naponta tapasztalható tény. Keserű öröm, hogy az ökológiai rendszerek állapotának romlása, az élő környezet pusztulása végre elérte a politikai ingerküszöböt, és mára meghatározó, a klímaváltozás témájával egyenrangú politikai üggyé is vált.

A Természet-helyreállítási törvény azonban nem csupán a természetről szól, hiszen  az elmúlt évek aszályos időszakait, rekord melegeit nem csak a kétéltűek és a madarak sínylették meg hanem a mezőgazdaságban dolgozók is tapasztalhatták, jelentős gazdasági kiesést okozva. A Natura 2000 hálózat önmagában nem képes ellensúlyozni az élőhelyek jelentős részén zajló negatív változásokat: az ökológiai válság fékezéséhez helyre kell állítani a leromlott állapotú élőhelyeket, és a lehető legnagyobb területeken kell bevezetni és támogatni a természetkímélő, az élő rendszerek helyreállításának irányába ható gazdálkodási formákat. Ezt a célt szolgálja a megszülető EU-s szabályozás.

Csak a Jobbik ellenezte a magyarok közül az uniós természet-helyreállítási jogszabályt

Az európai parlamenti képviselők jobboldali ellenérzések és gazdatüntetések közepette fogadták el tegnap a természet helyreállításáról szóló törvényt, dacolva a konzervatívok törekvésével, akik a törvényjavaslatot meg akarták buktatni.

A törvény 329 igen szavazatot kapott, 275 nem szavazat ellenében és 24 tartózkodás mellett, ami nagyobb különbség az eredetileg vártnál. Az eredmény tapsot és éljenzést váltott ki a szocialista és zöld képviselőkből, miközben jobboldali kollégáik csendben maradtak.

A tagállamokkal folytatott tárgyalások során erősen felhígított törvény most a Tanács elé kerül, ahol a tagállamok tartják a végső szavazást.

Orbán évértékelése: felértékelődött a zöld, vagy választási bullshit gyűjtemény?

Ha a megújuló energiákból is lehet lopni, akkor miért blokkolják a szélenergiát? Az akkuipar állam az államban-miért, és hogyan teszi tönkre életterünket és iparszerkezetünket?  Orosz energiafüggés mindenáron? Európa akkuhulladék temetője leszünk? Milyen gazdája lesz a Mohu a katasztrofális hungarikum hulladékgazdálkodásnak? Zöldpárti kakasviadal: Párbeszéd kontra LMP. Miért kritikus zöld szempontból a júniusi EP választás? Merre tovább zöldpolitika?

Orbán Viktor február 17-én tartotta évértékelőjét a “karmelita főhadiszállás” lábánál a Várkert Bazárban. melyben az energiapolitika (energiafüggetlenség) és zöld átállás fajsúlyos helyet kapott. Orbán évértékelőjében az akkumulátoripar mint a nagy gazdasági kitörés szerepelt, bár az akkumulátor szó kiejtése nélkül.  Szerinte a magyarországi zöld autótechnológiai átállás hatalmas gazdasági és politikai siker.

Első hallásra sok pozitívnak tűnő és közhelyes zöld állítást tett, amelyek valóságtartalmáról is szólunk a mai podcastban. A hazai helyzet mellett kitekintünk az Európai Unióra is a hulladékhasznosítástól a klímaváltozásig.

Barabás Richárd, a Párbeszéd – ZÖLDEK új társelnöke nyílt levélben hívta vitára Ungár Pétert, az  LMP társelnökét

“Péter, ebben nincs semmi zöld és ezt te is pontosan tudod. Ez így csak a rothadó narancsra készülő fügefalevél susogása. Itt az ideje, hogy eldöntsd, melyik oldalon állsz, ezért hívtalak vitára. A rendszer elmúlt hetekben csak még nyilvánvalóbbá váló romlottsága – mely a köztársasági elnök és más prominens fideszes politikusok lemondáshullámában, majd a civilek által szervezett óriástüntetésben csúcsosodott ki – nem hagy teret a rendszerbe simuló középutasságnak. Védd meg az álláspontod a nyilvánosságban!

NYÍLT LEVÉL UNGÁR PÉTERNEK

Tisztelt Társelnök úr! Kedves Péter!

Összenő, ami összetartozik. Az LMP a Fidesz trójai falova?

Tarlós Istvánt lehet nem szeretni, de egy őszinte ember. Néhány napja kikotyogta, hogy Vitézy Dávid esetleges főpolgármester-jelöltsége az LMP és a Fidesz közös tervezgetésének az eredménye. Ez nem annyira meglepő, tekintve, hogy Rogán Antal és csapata a választási törvény teljes átírásától a hazug lejárató propagandáig számos trükköt bevetett már az ellenzék gyengítésének reményében.

Az LMP viszont, amely az ellenzéki pártok együttműködésének köszönheti a parlamentbe jutását, mára odáig jutott a „konstruktív” ellenzékiségben, hogy Budapest elfoglalása érdekében szövetkezik a Fidesszel.

Az teljesen mindegy, hogy a párt tegnap már gyorsan cáfolta, hogy a Fidesszel közös listát állítanának Budapesten. Önmagában, ellenzéki pártként Karácsony Gergellyel szemben abban a Vitézyben gondolkodni, aki az elmúlt évek jó részét az Orbán-kormány kormánybiztosaként és államtitkáraként töltötte, aki ott volt és nem szólt, amikor Orbánék 15 szörösére emelték a fővárosra kivetett sarcot, vagy amikor kitalálták és végrehajtották a Budapest-ellenes politikájuk ezernyi lépését, túlmegy a legmerészebb „konstruktivitás” határán is.

A sejtelmes LMP – Lebegés a politikai (z)űrben

A természet és -környezetvédelem ügye vajon az LMP Ungár Péter óta megváltozóban lévő, gyanúra okot adó politikája? Szerintem igen, hiszen ma az egyetlen, a területen önállóan működő pártszerű képződmény. Az akkumulátor-ügyek kivételével azonban szerintem semmi komoly nincs a környezet politikájuk fókuszában, s azt is igen dilettánsul művelik, a területen nyomuló civilszervezetek nem is kérnek belőlük.

Az LMP-ből kivált Párbeszédet senki sem mérte soha önállóan életképesnek. Szerintem már az LMP sem az, valahová tehát be kell társulnia, hiszen az MSzP is süllyedőben.

Ungár Péter: Tárgyalunk Vitézy Dáviddal a főpolgármester-jelöltségről Magyar Hang, 2023. november 30.

Zöldpolitikát Magyarországon csak a Fidesszel szemben lehet csinálni!

Orbán Viktor és politikai igazgatója Orbán Balázs szerint is különbséget kell tenni a zöld ideológia és a zöldpolitika között. Az LMP – Magyarország Zöld Pártja szerint pedig különbséget kell tenni a kormány által képviselt zöldrefestés és a szükséges zöld fordulat között.

Orbán Viktor a Fidesz november 18-i kongresszusán elmondott beszédében hosszan beszélt a zöldpolitikáról. A miniszterelnök szerint a kormány politikája az, hogy nemet mond a zöld ideológiára, de igent a zöld energiára. Beszédében kiállt az akkumulátorgyarmatosítás terve mellett, külön megnevezve azokat a településeket, ahol egyébként óriásiak a lakossági tiltakozások a szennyező gyármonstrumok ellen.

„Magyarországot a legmodernebb keleti és nyugati technológia találkozóhelyévé tesszük” – mondta a miniszterelnök, aki szerint a magyarok egy új világgazdasági korszak technológiai éllovasai lehetnek. „Erősek, gazdagok és zöldek leszünk, és az ellenfeleink is, de ők az irigységtől” – jegyezte meg.

Orbán nindzsakormánya nemet mond a zöld ideológiára, de igent a zöld energiára

Orbán Viktor a Fidesz mai kongresszusán elmondott beszédében hosszan beszélt a zöldpolitikáról. A miniszterelnök szerint a kormány politikája az, hogy nemet mond a zöld ideológiára, de igent a zöld energiára. Beszédében kiállt az akkumulátorgyarmatosítás terve mellett, külön megnevezve azokat a településeket, ahol egyébként óriásiak a lakossági tiltakozások a szennyező gyármonstrumok ellen.

Orbán Viktorban még van szufla, és a Fidesz tisztújításán kitűzte a nindzsakormány három akcióját

„Menet közben nem cserélünk lovat” – mondta Orbán Viktor, miután újabb két évre a Fidesz elnökének választották ma a párt 30. kongresszusán. Különösen nem indokolt a váltás a miniszterelnök szerint, ha a ló jó irányba húz, és van még benne szufla. Márpedig Orbán azt állítja, benne még van szufla, és szerinte az odaadásában sem fognak csalódni a párt tagjai. Továbbra is úgy érzi, hogy a legjobb korban van, és ez reményei szerint 2025-re sem fog változni. A miniszterelnök a beszédében érintette a tavalyi országgyűlési választásokat, a jövő júniusi EP- és önkormányzati választást, az uniót és Brüsszelt is, valamint új jelzőként behozta a nindzsakormány kifejezést is. Orbán sok zagyvaságot hordott össze, fűt-fát hangoztatva. Pl zöld fronton is:

Miért tiltakoznak a zöldek a kormány erőltetett akkumulátoripari stratégiája ellen?

A zöldek, továbbá az Európai Unió a 2050-es klímacéljaiban ugyanis nem elektromos autókat, hanem alacsony közlekedési kibocsátásokat akarnak, amihez az elektromos autók önmagukban, nem juttatnak el minket, bár a szükséges lépések közül logikailag utolsóként valóban szükség van rájuk.Az alacsony kibocsátású közlekedéshez vezető út tennivalóinak hierarchiája ugyanis a következőképpen néz ki.

1. A közlekedési igények csökkentése

A település- és területfejlesztés újragondolásával, komplex decentralizált települési központok kialakításával, ahol a lakó, munkahelyi, szolgáltató és egyéb funkciók helyben elérhetők; a globalizált kereskedelmi láncok lerövidítésével, a helyi termékek és helyi termelés előtérbe helyezésével; a helyi közösségek támogatásával; a gazdaságfejlesztés során az egymásra épülő, egymáshoz kapcsolódó termelési tevékenységek klaszterekbe szervezett összehangolt bevonzásával és egyéb eszközökkel mind a teherszállítási, mind a személyforgalom növekedését meg kell állítani, és a trendet a visszájára kell fordítani. A keresleti eszközökhöz olyan kínálatot visszaszorító lépések is társulhatnak, mint a rövid távú repülőutak tilalma (pl. Franciaországban), vagy adóztatása (pl. Ausztriában, Németországban vagy Belgiumban).

Kész önállóan indulni az EP-választáson a Párbeszéd. Jávor Benedek lesz a listavezető. A párt elfogadta, hogy az LMP nem akar közös listát

Folytatódik a politikai szezon: az MSZP, a DK, a Momentum és az LMP után a Párbeszéd tartott háttérbeszélgetést a sajtó képviselőinek. Az eseményen a párt társelnöke, Tordai Bence, Jávor Benedek EP-listavezető és Szabó Tímea, a parlamenti frakciójuk vezetője beszélt arról, mik a terveik a jövő évi EP- és önkormányzati választásokon. Na és vajon hogyan úszta meg Jávor Benedek, hogy Orbán Viktor a verandájukra kerüljön?

A párt története során először méreti meg magát önállóan országos választáson. Szükségszerűen és radikálisan rendszerellenzékiek vagyunk – határozta meg a Párbeszéd – ZÖLDEK viszonyát a „fennálló rezsimhez” Tordai Bence társelnök, parlamenti képviselő. A párt háttérbeszélgetésén a politikus  hangsúlyozta, hogy a zöldpolitika nemcsak a környezeti ügyről, hanem egy működőképes jövőről szól, ami abból indul ki, hogy a véges forrásokat felelős módon kell be- és elosztani, felhasználni, visszaforgatni.

A jövő évi önkormányzati választásokon a Párbeszéd szerint is mindenhol egyetlen ellenzéki jelöltnek kell indulnia a fideszessel szemben. Tordai Bence úgy látja, hogy vannak olyan, most még kormánypárti vezetésű nagyvárosok, amelyeket „át lehet fordítani”. Példaként Debrecent és Győrt említette. Ellenzéki egység nélkül azonban – tette hozzá – erre nincs esély. Tordai azzal kalkulál, hogy négy-hat megyei jogú városban párbeszédes lesz a közös ellenzéki támogatással induló polgármesterjelölt, de erről – mivel tartanak még az egyeztetések – nem árult el részleteket.

Padisák Judit: Ebben az országban gyakorlatilag nincs környezet- és természetvédelem

A Fertő, a Velencei-tó és a Balaton közül utóbbi van a legkevésbé természetközeli állapotban – mondta a Szabad Európának Padisák Judit limnológus, egyetemi tanár. A szárazföldi belvizek szakértőjével a Balatonról, az emberi természetről, oktatásról és civil kurázsiról is beszélgettek a Szelfiben.

Amikor arról kérdeztük, érdekli-e a döntéshozókat a tudósok, kutatók véleménye, azt mondta, „utoljára egy SZDSZ-es környezetvédelmi miniszter volt, aki összehívott szakértői bizottságot, és hallgatott rá”.

Padisák Judit limnológus, a természetes vizek, tavak, folyók szakértője. Amit ő nem tud a szárazföldi belvizekről, azt nem is érdemes – mondhatnánk, de tudósként ő lenne az első, aki azonnal tiltakozna kijelentésünk ellen. Biológus, akadémikus, egyetemi tanár, a Pannon Egyetem doktori tanácsának elnöke volt a Szelfi vendége, csopaki otthonában beszélgethettünk vele.

A zöldek rántják vissza Európát a klímakatasztrófa torkából, vagy kilóra megvették őket?

Tavaly Európa a saját bőrén tapasztalta meg a klímaváltozás pusztító hatásait. A bolygónak gyors, radikális változásra van szüksége ahhoz, hogy esélye legyen mérsékelni a közelgő klímakatasztrófa hatásait. Elvileg erre a gigászira feladatra vállalkoznak a zöldpártok, amelyek Európa-szerte szép számmal léptek kormányra a 2010-es évek végén, ami után jellemzően csökkent a népszerűségük.

Mikecz Dániel politológus és Schiffer András egykori zöldpolitikus értékeli az ökopolitika közelmúltját és kilátásait.

Az ENSZ tavaly októberi, apokaliptikus jelentése szerint nyolc éve maradt az emberiségnek arra, hogy egyáltalán esélye legyen elkerülni a klímakatasztrófát. Amennyiben a világ népei nem kötelezik el magukat a szén-dioxid-kibocsátás radikális csökkenése mellett, az évszázad végére 2,1–2,9 Celsius-fok közé nőhet az átlaghőmérséklet emelkedése. Ha ez bekövetkezik, a Föld drasztikusan átalakul, és az általunk ismert formája megszűnik létezni.

A zöldek rántják vissza Európát a klímakatasztrófa torkából, vagy kilóra megvették őket?

Az ENSZ tavaly októberi, apokaliptikus jelentése szerint nyolc éve maradt az emberiségnek arra, hogy egyáltalán esélye legyen elkerülni a klímakatasztrófát. Amennyiben a világ népei nem kötelezik el magukat a szén-dioxid-kibocsátás radikális csökkenése mellett, az évszázad végére 2,1–2,9 Celsius-fok közé nőhet az átlaghőmérséklet emelkedése. Ha ez bekövetkezik,

a Föld drasztikusan átalakul, és az általunk ismert formája megszűnik létezni.

Két Celsius-fokos melegedésnél kipusztul a korallzátonyok 99 százaléka, az antarktiszi jégtakaró nagy része elvész, az amazonasi esőerdő visszaszorul, és több mint egymillió négyzetkilométernyi permafrosztos terület olvadhat ki, ami nemcsak az abban rejtőző vírusok kiszabadulását hozná magával, de a Föld azon képességét is csökkentené, hogy elnyeli az üvegházhatású gázokat. A felmelegedéssel tovább nő az élelmiszer- és vízhiánnyal küzdők száma, a tengerszint emelkedése és az extrém időjárás pedig fokozza a migrációs nyomást.