Best WordPress Hosting
 

Von der Leyen nekiment Kínának és munkát adott Super Mariónak

Ursula von der Leyen megtartotta az idei State of the European Union beszédét, amelyben összefoglalta az Európai Unió jelenlegi helyzetét, különöse tekintettel az általa vezetett Európai Bizottságra. Von der Leyen nagyrészt a bizottság és az EU érdemeit sorolta, de bejelentett több új intézkedést is.

Az EU érdemei közé sorolta a koronavírus-járvány kezelését, az Oroszország elleni kemény és egységes fellépést, valamint azt, hogy az Európai Unió gadzasága mostanra a megújuló energia alapjaira lett helyezve. A látványosan kampányüzemmódban beszélő von der Leyen elmondta, hogy a ciklusa elején megígért tervek nyolcan százalékát már teljesítette, de a következő háromszáz napban be kell fejezni a munkát, amire felhatalmazást kaptak.

Von der Leyen a beszéde elején igyekezett egyensúlyozni a zöldpolitika és a vállalkozások támogatása között, többször kijelentette, hogy a zöld befektetések nem azért vannak, hogy akadályozzák a vállalatok működését.

Ungár Péter lett az LMP európai parlamenti listavezetője

Az LMP kongresszusának szombati döntése értelmében Ungár Péter, az LMP társelnöke lesz a pár listavezetője a jövő évi európai parlamenti választáson. A listán a másik társelnök, Schmuck Erzsébet, majd Tetlák Örs, Érd alpolgármestere és Kanász-Nagy Máté parlamenti képviselő követi Hohn Krisztina, Kendernay János és Hanák Gábor előtt.

A Magyar Hang beszámolója szerint Ungár beszédében elmondta, hogy a kampány alatt a lényegről fognak beszélni, azaz arról, hogy kik ők és hova tartanak. Szerinte a jelenlegi helyzet egy gimnáziumi osztályhoz hasonlít, ahol a Nyugat a menő fiúk társasága, a radikális ellenzék szerint pedig mindent meg kell tenni, hogy a menők közé tartozzanak, mert „ami nyugati, az jó”. Az osztály másik része, a kormánypárt azokból áll, akik megsértődtek, hogy nem részei ennek a társaságnak, miközben az LMP-sek közben büszkék arra, hogy magyarok, még akkor is, ha ezt a kormányt ellenzik.

Hazudik, aki azt állítja, hogy az EP-képviselőknek köszönhetően magasabb lesz a tanárok fizetése vagy éppen csökkenni fog az infláció

A fideszes EP-képviselő szerint a készülő uniós médiatörvény Soros György újabb támadása Magyarország ellen

Az Európai Parlament asztalán fekvő javaslat továbbra is megengedi a kémprogramok használatát bizonyos esetekben az újságírókkal szemben, de a magyar kormánypárt képviselője nem ezért szavazott a törvénytervezet ellen.

Nyílt levélben követelik az Európai Parlementtől a Pegasushoz hasonló kémprogramok betiltását újságírók és szakmai szervezetek

Aláírásgyűjtés indult annak érdekében, hogy a most készülő európai uniós médiatörvényben az EP-képviselők ne hagyjanak kiskapukat a kormányoknak az újságírók titkos megfigyelésére.

A Fidesz nagyon bízott benne, most félmillió bevándorlónak adna munkát

Néhány hónapja az Európai Unió megpróbálta megoldani azt a problémát, amelyet 2016 óta lehetetlennek tűnt megoldani. Az új migrációs csomag átment az Európai Tanácson, és mostanra csak az Európai Parlament döntése kérdéses ezzel kapcsolatban.

A csomagról korábban részletesen írtunk. A lényege, hogy végre megpróbálnák megoldani az EU-ba érkező menekültek elosztását, ami régóta feszíti az unió belső békéjét. A menekültek ugyanis néhány déli frontországba érkeznek, leginkább Olaszországba, letelepedni viszont inkább néhány északi tagországban szeretnének, például Németországban. Azok az országok, ahová sok menekült érkezik, szeretnék elérni, hogy kötelezően át kelljen venni tőlük a menedékkérőket. Azok viszont, ahová nem érkezik sok menekült, de azok náluk szeretnének letelepedni, nem szeretnék ezt. A harmadik csoport azokból áll, akiknél nincs számottevő mennyiségű afrikai vagy ázsiai menekült (legfeljebb az ukrajnai háború elől érkezők), és letelepedni sem náluk szeretnének, de ellenzik a kötelező áthelyezést – ilyen Lengyelország és Magyarország.

A mostani megoldás annyiban lenne más, mint a korábbiak, hogy a kötelező relokációt ki lehetne váltani pénzzel. Eddig arról szóltak a tervek, hogy minden tagállamnak adott mennyiségű menekültet kell befogadnia. Most ez annyiban módosult, hogy menekültenként hétmillió forintért meg lehet váltani ezt a kényszert. Ez a pénz pedig nem az EU általános kasszájába menne, hanem egy speciális célra, ami a második fontos eleme a megegyezésnek: megpróbálják megcsinálni ugyanazt délen, amit keleten sikerült.

Lesújtó bizonyítványt kapott az Orbán-kormány az EU-delegációtól

Sok, aggodalomra okot adó üzenetet kaptunk civil szervezetektől, üzleti vállalkozásoktól, helyi önkormányzatoktól – foglalta össze Monika Hohlmeier bajor keresztényszocialista képviselő, az EP költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke a testület tényfeltáró küldöttségének májusi magyarországi látogatását. A szakbizottság tagjai hétfő esti ülésükön vitatták meg a vizitről készült jelentéstervezetet – olvasható a lapban.

A hattagú delegáció azt vizsgálta, hogy a kormány hogyan teljesíti az uniós források folyósításához kötött feltételeket. A Hohlmeier által vezetett küldöttség beszámolójában súlyos állítások szerepelnek a politikai alapú osztogatásról és a felvásárolni kívánt vállalatok megfélemlítéséről.

Az elnök a szakbizottsági vitában irritálónak nevezte, ahogyan a kormány indokolatlan és diszkriminatív intézkedésekkel igyekszik helyzetbe hozni a hozzá közel álló vállalkozásokat, és megsemmisíteni azok uniós versenytársait.

Daniel Freund: A sajtónak Magyarországon nem sok szabadsága maradt

A német EP-képviselő szerint Magyarország már nem demokrácia és csak néhány olyan magyar honlap, online rádió és blog van, ahol még független újságírás folyik. A helyzet ugyanakkor azért szerinte nem annyira rossz, mint a szovjet uralom alatt volt.

Tényleg meglehet Orbánék új európai családja?

Vélhetőleg az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakció lesz a közösségünk – és meglátjuk majd, hogy az EP-választás után, jövő nyáron az ECR milyen formában fog működni. Lehet, hogy a mostani ECR más pártok csatlakozását követően nagyobb lesz, vagy az ECR és az Identitás és Demokrácia között lesz intenzívebb együttműködés – de az erről való találgatás már nem a politikusok, hanem az elemzők asztala. Úgy gondolom, reális lehetőség van arra, hogy a második vagy harmadik legnagyobb frakció lesz az EP-ben az a jobboldali szövetség, amihez a Fidesz is tartozik majd akár már év végétől, jövő év elejétől vagy legkésőbb a nyári választást követően

– mondta Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője a Mandinernek. A magabiztosság arra utal, hogy elég jól haladnak a tárgyalások az ECR frakciója és a Fidesz között, másképpen ritkán szoktak ennyire nyíltan beszélni szövetségkötésekről.

Máthé Zoltán / MTI Deutsch Tamás sajtótájékoztatót 2023. május 17-én.

Nem jelentették a cégek az EU-nak, hogy egyes növényvédő szerek mérgezőek lehetnek, mert “nem volt kötelező”

Az Európai Parlament mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottsága közös meghallgatást tartott, miután kiderült, két nagy mezőgazdasági vegyszereket forgalmazó cég nem osztott meg adatokat az európai hatóságokkal arról, hogy az elmúlt 20 évben 9 alkalommal találtak tudományos bizonyítékot arra, hogy egyes általuk gyártott növényvédő szerek magzati agykárosodást okozhatnak.

A cégek védelme: ők mindent etikusan csináltak, de egyébként sem volt kötelező jelenteniük az EU-nak a potenciális mérgező hatásokat.

Az Európai Parlament két szakbizottsága nyilvános meghallgatáson vonta kérdőre két nagy, növényvédő szereket gyártó cég, a Bayer és a Syngenta képviselőit, miután svéd kutatók kiderítették, hogy a cégek összesen 9 alkalommal tartottak vissza tudományos bizonyítékokat az európai intézményektől az általuk gyártott vegyszerek potenciális mérgező hatásáról. A cégek saját tudományos kutatásaikban arra utaló jeleket találtak, hogy a növényvédő szerek néhány generáció alatt magzati agyi fejlődési rendellenességhez vezethetnek. A két vállalat az USA illetékes hatóságának benyújtotta a bizonyítékokat, viszont az EU-nak nem, mondván, ez jogilag nem volt kötelező. Claire Bury a meghallgatáson az Európai bizottság képviseletében kijelentette, ők ezt nem így látják, szerinte a tanulmányok visszatartása

Így készül az EU, hogy megvédje az újságírókat a visszaélésszerű perektől

Több fontos ügyben is döntést hozott a legutóbbi plenáris hetén az Európai Parlament, ezek között volt a Magyarországon méltatlanul kevés figyelmet kapott, talányos nevű „anti-SLAPP” irányelv elfogadása is, pedig az komoly hatással lehet a média működésére. A SLAPP betűszó az angol „strategic lawsuits against public participation” (közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek) rövidítése, a most az Európai Parlament által elfogadott „Az újságírók és emberijog-védők védelme a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal (közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel szemben” című jogszabály az európai jogalkotók szándékai szerint ezektől védené a közéleti szereplőket. Ugyanakkor mint megannyi hasonló esetben megtörtént, fennáll annak a veszélye, hogy a magyar kormánypártok a jogszabályt a fonákján használják majd kormánymédia munkatársai érdekében. A Media1 Strasbourgba kiküldött tudósítója ott volt a komoly változásokat ígérő európai jogszabályt elfogadó plenáris héten, ahol többeket is megszólított a témával kapcsolatban.

Deutsch Tamás szerint eljött az idő, hogy Szájer József visszatérjen

A Néppártban folyamatosan »baráti tűz« alatt voltunk, az egész olyan volt, mint egy toxikus munkahelyi környezet,

ahol – miközben a versenytársakkal küzdesz a piacon – a kollégáidtól sokkal durvább támadásokat kapsz, mint az ellenfeleidtől

– mondta az Indexnek adott interjújában Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője. A kilépés szerint szélesítette, bővítette a mozgásterüket. Mint mondta, a párt úgy érezték magukat, mint „a Kádár-korszakban, ahol a folyamatos öncenzúra teljesen szétzilálta a rendszerkritikus értelmiséget”.

Meglepő, de törékeny természetvédelmi győzelem

Tegnap délben, hosszas küzdelem után győzelmet aratott a természetvédelem ügye: az Európai Parlament  336 igen, 300 nem, 13 tartózkodás mellett elfogadta a természethelyreállítási törvényt (Nature Restoration Law).

Kapcsolódó cikkünk: Az antizöld Fidesz is kapott egy természetvédelmi pofont az Európai Parlamentben

Az Európai Néppárt és a szélsőjobb hetekig lobbizott ellene, mondván, hogy veszélyt jelent a halászati és mezőgazdasági ágazatra, még traktoros tüntetéseket is szerveztek a strasbourgi plenáris ülés helyszínére. A javaslat előzőleg két szakbizottságban elbukott, ezért sokan nem számítottak arra, hogy átmegy az EP-n, pedig több mint 1,2 millió civil és 6000 tudós támogatta aláírásával a törvényben foglaltakat. A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége az European Living Lakes Assiociation állásfoglalását osztotta, hogy minél hamarabb, és minél erősebb formájában kell elfogadni a törvényt.

Az antizöld Fidesz is kapott egy természetvédelmi pofont az Európai Parlamentben

Meglepetésként érte az EU természet helyreállítási törvényének ellenzőit, köztük a Fideszt, hogy az Európai Parlament minimális többséggel, de megszavazta az unió ökoszisztémájának helyreállítását célzó tervezetet. Nyert a természetvédelem és a túlnyomó tudományos konszenzus, ami sokakat váratlanul ért.

“Ma láttuk nyerni a racionalitást” mondta sajtótájékoztatóján Cézar Luena európai parlamenti képviselő, a természet-helyreállítási törvény előadója. A javaslat alapjában véve a biodiverzitás és a természetes élőhelyek visszaállítását célozza.

A törvény európa mocsaras, természetes erdős, vízi és tengeri élőhelyeinek visszaállítását tűzi ki célul azoknak a természetes, vagy a természeteshez közeli állapotába. Az ilyen területeket gyakran mesterségesen átalakítják termőterületté, és mezőgazdasági termelésre használják. Most arról döntött a parlament, hogy a kulcsfontosságú élőhelyek egy részét 2030-ig, a többségét pedig 2050-ig vissza kell állítani természetes rendjébe. Ez nem zár ki valamilyen mezőgazdasági felhasználást, de a jelenlegi intenzív, és így természetkárosító gazdálkodást tiltja majd. Szóval, például a lecsapolt mocsaras területeken található búzaföldet fel kell majd számolni, és visszaállítani a lápos helyeket. Ez egyrészről az EU klímacéljait segítené elő és csökkentené az európai mezőgazdasági és halászati ipar ökológiai lábnyomát, másrészről hosszú távon fenntarthatóvá tenné a termelést.

Év végéig megszűnhet a határellenőrzés Románia és Bulgária felé

Mivel úgy Románia, mint Bulgária teljesíti a szabad mozgást lehetővé tevő térségéhez való csatlakozás valamennyi feltételét, mindkét országnak csatlakoznia kell a schengeni övezethez 2023 végéig – szögezték le állásfoglalásukban az Európai Parlament képviselői szerdán. Az uniós parlament strasbourgi plenáris ülésén 526 szavazattal, 57 ellenszavazat és 42 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők hangsúlyozták, hogy egy kiterjedtebb határellenőrzés nélküli schengeni térség erősebbé tenné az Európai Uniót.

Az, hogy Románia és Bulgária még mindig kívül esik a unión belüli szabad mozgást lehetővé tevő övezeten, társadalmi és gazdasági szempontból is megterheli a két ország vállalkozásait és lakosságát. Bulgária és Románia állampolgárai hátrányos megkülönböztetésben részesülnek, mivel a schengeni térségben élőkhöz képest várakozásokkal, bürokratikus nehézségekkel és többletköltségekkel szembesülnek, amikor külföldre utaznak vagy üzleti tevékenységet folytatnak. A képviselők megjegyezték, hogy a román és bolgár utazók határátkelőhelyeken eltöltött várakozása néhány órától akár napokig is eltarthat, szemben a belső határellenőrzés nélküli átlagosan 10 perccel, ami – mint írták – jelentősen rontja a teherautó-vezetők munkakörülményeit.

Az áruk európai tagállamok közötti szabad szállítása akadályozásával az EU egységes piacának okozott károk mellett a szöveg rámutatott arra is, hogy a megnövekedett menetidők a környezet helyrehozhatatlan károsodását okozzák, ami – véleményük szerint – nincs összhangban az Európai Unió klímasemlegességi céljaival. A járművezetők, a határőrök és a határátkelőhelyek közelében élő emberek egészségét veszélyezteti a határátlépésre várakozó járművek ezreinek növekvő légszennyezése – figyelmeztettek.

Letartóztatása óta először vett részt EP-ülésen a korrupcióval vádolt Eva Kaili

Először vett részt az Európai Parlament ülésén Eva Kaili görög szocialista EP-képviselő azután, hogy korrupciós vádak miatt tavaly decemberben letartóztatták – írja a Politico.

A politikus – aki az Európai Parlament alelnöke volt – három társával együtt került őrizetbe tavaly december 9-én. A belga hatóságok korrupció vádjával indított nyomozás részeként tartóztatták le őket, a belga rendőrség közlése szerint közel 1,5 millió eurót foglaltak le a brüsszeli régióban házkutatások során. Őrizetbe vették Kaili élettársa, az olasz Francesco Giorgi is, aki egy belga szocialista EP-képviselő, Maria Arena asszisztenseként dolgozott. Giorgi vallomásában beismerte, hogy tagja volt egy olyan lobbiszervezetnek, amelyet Marokkó és Katar is arra használt, hogy beavatkozzon az Európai Parlament döntéseibe.

Élettársa után Kaili is részleges beismerést tett. Eva Kaili idén áprilisban került házi őrizetbe.

Elvehetik az uniós elnökségünket? Navracsics szerint nincs lehetetlen

A jövőre kezdődő magyar uniós elnökség a tapasztalat elnöksége lesz – írta a Mandiner hetilapban megjelent jegyzetében Navracsics Tibor. A területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter az InfoRádióban úgy nyilatkozott: a 2011-es első magyar európai uniós elnökségben szerzett tapasztalat mellett ezúttal lesznek újszerű feladatok is. Mert amíg 2011 első félévében egy normál szakpolitikai jellegű európai uniós elnökségi munka folyt, a mostani,

a 2024. július elsején kezdődő európai uniós elnökség egybeesik az uniós intézmények tisztújításával is,

hiszen 2024. június 9-én európai parlamenti választásokat tartanak. Júliusban alakul meg az új Európai Parlament, majd az ősz folyamán meg kell alakulnia az új Európai Bizottságnak is, míg végül – vélhetően decemberben – az Európai Tanács, az állam- és kormányfők testülete is új elnököt választ magának.

Ujhelyi: Az MSZP-nek vége, a Jobbik és az LMP sem jut be az EP-be

„Egyesek kutakodtak is utánam, hátha besározhatnak valamivel. Nem lennék meglepve, ha ezek mögött ő állna” – mondja Ujhelyi István, amikor egykori párttársáról, Molnár Zsoltról kérdezzük. Az MSZP-t nemrégiben 29 év után elhagyó európai parlamenti képviselő a pártba újra belépő Csintalan Sándor húzását nem tudja értelmezni – a szocialisták számára szerinte már csak a villany lekapcsolása maradt, s jövőre képviselőt sem fognak küldeni az Európai Parlamentbe. Ujhelyi szerint neki igenis van szerepe abban, hogy az EU nyolcvanhatodjára már nem vette be az orbáni cseleket, azaz hogy nem adnak ellenőrizetlenül pénzt a magyar kormánynak, ám hogy a NER mikor omlik össze, arról fogalma sincs. Ennek ellenére sem hagy fel a politizálással – csak nem abból fog élni. Interjú.

Pegasus-ügy: hiteles vizsgálatot és érdemi jogorvoslatot követel az Európai Parlament

Magyarországot is felszólították, hogy csak független és külön bírói végzés birtokában kerülhessen sor kémszoftverek telepítésére.

Felszólítást kapott Magyarország a Pegasus-üggyel kapcsolatban

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásában teljes körű vizsgálatot és biztosítékokat sürgetett a kémprogramokkal elkövethető visszaélések megelőzésére – tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.

A 411 szavazattal, 97 ellenszavazat és 37 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők hangsúlyozták, kémprogramokat csak azokban a tagállamokban szabad használni, ahol az állítólagos, vagy lehetséges visszaéléseket alaposan kivizsgálják, ahol a nemzeti jogszabályok összhangban vannak a strasbourgi székhelyű Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság ajánlásaival és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával.

Az EP új uniós szabályokat vezetne be a kémprogramok bűnüldöző szervek általi használatára vonatkozóan, amelyeket – mint írták – csak kivételes esetekben, előre meghatározott célra és korlátozott időre szabad engedélyezni. A tiltott megfigyelések feltárásának elősegítésére az EP-képviselők egy úgynevezett EU Tech Lab, egy független kutatócsoport létrehozását javasolták, amely hatáskörrel rendelkezne a megfigyelés kivizsgálására és az ahhoz szükséges technológiai támogatás nyújtására.

Az új ukrán kisebbségi törvényt bírálta a Fidesz EP-képviselőcsoportja

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság kimondta: az új ukrán kisebbségi törvény számos garanciát tartalmaz, azonban nem felel meg teljesen az európai és nemzetközi kisebbségvédelmi normáknak – emlékeztetett a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportja az MTI-hez eljutatott közleményében csütörtökön.

A képviselőcsoport közölte: a Velencei Bizottság június 13-án közzétett véleményében kimondta azt is, hogy Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló törvény nem tükrözi az ország nemzetközi kötelezettségvállalásait, ezért azt több pontban módosítani szükséges.

A közlemény Bocskor Andreát, a Fidesz EP-képviselőjét idézte, aki azt mondta: az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői számos esetben ismétlik meg azokat a már korábbi, 2017-es oktatási és 2019-es nyelvtörvényekre vonatkozó kritikákat, amelyeket az ukrán törvényhozók az új kisebbségi törvényben az ígéretek ellenére sem orvosoltak. A szöveg bírálja a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatásra vonatkozó meglévő jogainak szűkítését is, aránytalannak ítéli meg a kisebbségek anyanyelvhasználatának korlátozását. Noha legitim célkitűzésnek minősítik az ukrán mint államnyelv kiterjesztését, kiemelik, hogy azt az arányosság elve alapján és a kisebbségek jogainak sérelme nélkül kell megtenni – közölte.