Best WordPress Hosting
 

Hamarosan csorogni kezd az uniós pénz a magyar lakossághoz

Jövő héten kezdhetik igényelni az otthonfelújítási támogatást az 1991 előtt épült házakban élők, amit a 108 milliárd forintos keretösszeg kimerüléséig biztosít a kormány uniós forrásból. A nagyjából húszezer családi ház energetikai felújítására elegendő összeget Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének Repower fejezetéből hívta le a kormány.

Háttér: 2026-ig 2346 milliárd forint fordítható az energiamegtakarítás és -szuverenitás fokozására a terv keretében. Ez az összeg 11 százalékban uniós vissza nem térítendő támogatásból, 63 százalékban uniós hitelből áll össze, a fennmaradó hányad hazai önrész. A program a lakossági felújításokon túl például infrastrukturális beruházásokra és vállalati támogatásra is kiterjed.

Az elektromos autózást népszerűsítő intézkedések is ide tartoznak például, amelyek a töltőhálózat bővítésére és a vállalatok villanyautó-vásárlásainak támogatására vonatkoznak. A 60 milliárd forintos program bejelentésével egybeesett a BYD gépkocsik magyarországi értékesítésének kezdete, majd a vállalat bejelentette a szegedi beruházását is.

Mégis újraindították az ingyenes cégbetekintést, de új címen

A nemrégiben leállt online cégbetekintő platform mostantól új helyen érhető el, de már e-szignó is kell hozzá.

Vége az ingyenes cégbetekintésnek, még nehezebb lesz az oknyomozó újságírók munkája

Elérhetetlenné vált az Országos Bírósági Hivatal által működtetett online cégbetekintő, mert az Igazságügyi Minisztérium szerint nem indokolt, hogy bárki ingyenesen hozzáférhessen a magyarországi gazdasági társaságok cégirataihoz, holott az Európai Unió 800 millió forinttal még támogatta is a rendszer kiépítését. Ezzel a tényfeltáró újságírók dolga is tovább nehezedik.

„Nem volt szokás az alattvalói környezetben ellentmondani egy országgyűlési képviselőnek” – mondta a Simonka-per tanúja

Cikkünk frissül.

Hosszú kihagyás után a vádhatóság egyik kulcsfontosságú tanújának meghallgatásával folytatódott hétfőn a Fővárosi Törvényszéken a korrupcióval vádolt Simonka György volt Békés megyei fideszes országgyűlési képviselő büntetőpere. A bűnszervezetben elkövetett, 1,4 milliárd forintos károkozással vádolt egykori kormánypárti politikus és 32 társa ügyének tárgyalása 2020 januárjában kezdődött, ám az elmúlt négy évben a legfontosabb tanúk még nem kaptak szót. Az eljárás azért húzódott, mert 2022-ben új bíró vette át az ügyet, ezért elölről kellett kezdeni a tárgyalást, legutóbb pedig azért kellett halasztani a tárgyalásokat, mert újfent változás következett be a bírói tanács összetételében. Azonban a hétfői tárgyaláson kiderült, mégsem lesz késlekedés, mert tanács helyett egy bíró viszi végig az ügyet.

Hétfőn az a tanú lépett színre, akinek szerepéről részletesen írt a 24.hu, amikor a fideszes politikus és társai ellen vádat emeltek. J. Gábor ugyanis amellett, hogy a költségvetési csalással vádolt Simonka György ügyében is fontos szerepet játszott, a 250 milliárd forintos mínusszal végződő Quaestor-botrányban is felbukkant. A Tarsoly Csaba neve fémjelezte brókerügy egyik legemlékezetesebb felvonásában az a J. Gábor „szállította” a legendássá vált strómant, Orgován Bélát, aki egyúttal az ügyészség szerint a Simonka által létrehozott bűnszervezetben a kormánypárti politikus bizalmasa volt. Azonban a könyvelőként és „reorganizációs szakemberként” tevékenykedő J. Gábor végül mindkét ügyben megúszta a vádemelést.

A magyar gazdaság növekedésén és a költségvetésen is segíthet az EU-tól érkező újabb kétmilliárd euró

Közel kétmilliárd eurót szabadított fel az Európai Bizottság a Magyarországnak járó, de visszatartott uniós fejlesztési támogatásokból. A kormány az oktatási és képzési, illetve a nemek közötti egyenlőséget célzó keretekre vonatkozó tételeket teljesítésével juthatott hozzá az összeghez.

A hírt az Európai Bizottság is megerősítette a Portfolio cikke szerint, ám a pontos összeget nem tisztázta.

Háttér: tavaly ősszel már több jel utalt arra, hogy a visszatartott uniós támogatásokból bő 13 milliárd eurót bocsáthat Magyarország rendelkezésére az Európai Unió, ebből végül 10,2 milliárd eurót hívhat le decembertől kezdve a magyar kormány. A mostani hírek alapján összesen már 12,9 milliárd eurónyi forrással számolhat Magyarország.

„Mocskos fideszes tolvajnak nem dolgozok” – a KDNP-s politikus szerint egy alvállalkozó ezzel hagyta ott

Bő négy évvel ezelőtt nyert 277 millió forintos uniós vidékfejlesztési támogatást egy gombatermesztő üzem megvalósítására Zolnai Sándor csákvári KDNP-s önkormányzati képviselő. A támogatói okiratot 2020 januárjában írták alá, onnantól 24 hónap állt volna rendelkezésre az üzem megvalósítására. A csarnokot azonban nemhogy 2022 januárjáig, de a mai napig sem sikerült befejezni.

Az eset körülményeit tavaly nyáron mutatta be Hadházy Ákos országgyűlési képviselő, Zolnai pedig szeptemberben vállalta, hogy a beruházás helyszínén ismerteti lapunkkal álláspontját a félbe maradt beruházásról. A politikus akkor azt mondta, a gombaüzemmel kapcsolatos elszámolás végső határideje a legutóbbi határidő-módosítás szerint 2024. január, és bízik abban, hogy ezt tartani fogják. Mostanra azonban világossá vált, hogy az újabb határidőt sem sikerült betartani.

A helyszínen építkezésnek nyoma sem látszik,

Négy év alatt 10 milliós bevételt hoztak össze az 500 milliós állami befektetés után, és nem ez az egyetlen furcsaság

Az elmúlt években az állami Hiventures 35 milliárd forintot fektetett be innovatívnak gondolt vállalkozásokba egy uniós program révén. Ahogy korábban írtuk, a több mint háromszáz vállalkozást felkaroló program egyik legnagyobb nyertese egy argentin pékség volt, amely 500 millió forintos befektetést kapott, de miután bezárta aluljárós üzletét, látszólag inkatívvá vált (bár nagyratörő tervei vannak).

Szintén a lehető legmagasabb összeget, 500 millió forintot kapott egy orvosi eszközöket forgalmazó cég. A több mint négy évvel ezelőtti állami befektetés óta azonban látszólag nem sok minden történt: honlapja ránézésre azóta nem frissült, a jelentős befektetés ellenére pedig összesen 10 millió forint volt a bevétele az elmúlt öt évben.

Az otthoni, egyszer használatos, a véralvadás idejét mérő innovatív eszköz gyártására szánt befektetésről a Hiventures azt írta, hogy folyamatosan ellenőrzi a szabályszerű felhasználását. Abban természetesen semmi rendkívüli nincs, hogy egy kockázati tőkebefektetéssel támogatott vállalkozás nem teljesít jól, mivel a műfajnak az a lényege, hogy tízből akár csak egy vállalkozás fusson be igazán, és hozza vissza a többi befektetés költségét, illetve termeljen hozamot.

Hiába a kormány évek óta tartó brüsszelezése, a magyarok jónak tartják az uniós fejlesztéseket

Kedvezőbben viszonyulnak a magyarok az uniós finanszírozású területfejlesztési projektekhez az európai átlaghoz képest, ami az ismertségüket és a következményeik megítélését illetően is szembetűnő az Eurobarometer felmérése szerint. A Magyarországon élők 55 százaléka hallott a lakóhelyének közelében az Európai Unió társfinanszírozásban megvalósuló fejlesztésről, akik 85 százaléka vélekedett pozitívan azok hatásáról – ezen arányok rendre meghaladják az Európai Unió egészére vonatkozó, 39, illetve 79 százalékos átlagokat.

A programok megítélésében jókora különbségek mutatkoznak a tagállamok között, a legkevésbé az olaszok elégedettek azok hatásaival, mindössze 56 százalékuk vélekedett pozitívan róluk. Mindez vélhetően a pandémia miatt létrehozott Helyreállítási Alapból kapott támogatások lassú és nem hatékony felhasználásának is köszönhető: miközben stagnál az olasz gazdaság, a kormány a már átutalt források felhasználásával is késésben van, és a mulasztásai miatt az unió visszatartja az olaszokat megillető támogatások egy részét. Az olasz közvélemény kiábrándultságára a média is ráerősít, gúnyt űzve a fejlődést aligha segítő beruházásokat, mint például a temetőbővítések, miközben az ambiciózusabb terveket sokszor ellehetetlenítik a hosszadalmas bürokratikus eljárások.

A rangsor másik végén Lengyelország áll, ahol szinte alig vonja valaki kétségbe az uniós finanszírozású projektek hasznosságát. Az országot megillető támogatások kifizetését korrupciós kockázatok és a jogállamiságot övező kritikák miatt szintén felfüggesztette az Európai Bizottság, mintegy 110 milliárd euró – mintegy 41 600 milliárd forint – sorsa vált bizonytalanná. Az októberi választások után várhatóan kormányt alakító Donald Tusk szerint mindent meg kell tenni, hogy a visszatartott forrásokat mielőbb folyósítsa a Bizottság, miközben a potenciális kormánykoalícióból kimaradó, és így a referendumot gyakorlatilag elveszítő Jog és Igazságosság (PiS) azzal vádolta az Európai Uniót, hogy a felfüggesztett támogatásokkal igyekezte befolyásolni a szavazókat Tusk javára.

9 millió eurós pályázatot hirdetett az Európai Bizottság fiataloknak szóló online médiumok számára

Az Európai Bizottság szerint az uniós támogatást elnyerő projektek növelhetik majd az online információk elérhetőségét legalább öt európai nyelven, többfajta formátumban és sokféle hangon a fiatalokat érintő témákban.

Orbán Viktor tarthatja Brüsszelben a zsákot, a Bizottság heteken belül engedhet a költségvetés blokkolásával fenyegető magyar kormánynak

Az Európai Bizottság heteken belül felszabadíthatja a befagyasztott uniós támogatások jelentős részét – értesült a Financial Times (FT). Ez a hétéves költségvetési ciklusban 22 milliárd euró Magyarországnak járó kohéziós támogatásból körülbelül 13 milliárd eurót érinthet. A nem hivatalos hírt a brüsszeli tárgyalásokra rálátó források a G7-nek is megerősítették.

Ha valóban így döntenek november végéig Brüsszelben, az alapjaiban érinti a hazai finanszírozást. Ez komoly politikai győzelem lenne a magyar kormánynak, és azt jelentené, hogy bejött Orbán Viktor számítása.

A magyar miniszterelnök júliusban Tusványoson arról beszélt, hogy az EU-s költségvetés módosításának blokkolásával akarja elérni, hogy „kifagyasszák” az uniós forrásokat.

185 milliót fizetett ki az állam egy KDNP-s képviselő gombatermesztő üzemére, ami két és fél év alatt sem épült fel

277 millió forint uniós támogatásból épült volna gombatermesztő üzem a Fejér megyei Csákváron. Az építési napló szerint 2020 novemberében el is kezdődtek a munkálatok, ám működő üzem helyett csak egy félbehagyott csarnok áll a területen. Mivel a kiutalt támogatás még a 2014 és 2020 közötti EU-s finanszírozási időszakhoz tartozik, a határidők további módosítására nincs lehetőség: a pénzzel legkésőbb januárig el kell számolni.

A mindmáig meg nem valósult uniós fejlesztésre júliusban Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hívta fel a figyelmet. Azt írta, a százmilliós nagyságrendű támogatást egy csákvári kereszténydemokrata önkormányzati képviselő, Zolnai Sándor nyerte el, az építkezés azonban három év alatt odáig jutott, hogy felépült az üzemcsarnok szerkezete, oldalfalai, és előkészítették az alapozást. A csarnok azonban szemmel láthatólag igen messze van attól, hogy késznek lehessen nyilvánítani.

Zolnai – aki 2014 óta képviselő a településen – a fejlesztésre még őstermelőként pályázott 2017-ben. A 277 milliós támogatást 2019-ben nyerte el, a megvalósításába azonban már egyéni vállalkozóként kezdett bele. A képviselő a vállalkozását erre a projektre alapította, és nem tűnik túlzottan jövedelmezőnek: a nyilvánosan elérhető adatok szerint 2022-ben összesen 723 ezer forint bevételre tett szert nulla forintos jövedelem-kimutatással, 1318 forintos adófizetési kötelezettség mellett.

Elismerte Navracsics államtitkára, hogy EU-s pénzből épített családi házban él

Tompos Márton és Hajnal Miklós, a Momentum országgyűlési képviselői még szerdán számoltak be róla Hadházy Ákos nyomozása alapján, hogy Mayer Gábor területfejlesztésért felelős államtitkár egy olyan győrújbaráti ingatlant birtokol a vagyonnyilatkozata szerint, amelyet EU-s pénzből építettek rekreációs központnak még 2014-ben.

A momentumos képviselők elmentek a korábbi Lila-hegyi Rekreációs Központhoz, és felhívták az államtitkárt, hogy megkérdezzék tőle, csakugyan a festői környezetben lévő házban él-e a családjával. A pénteken reggel közzétett videóban Mayer igennel felelt a kérdésre:

Igen, mi itt lakunk. A fenntartási idő leteltét követően másképpen hasznosítottuk a központot.

A Mecseki Müzli is anyagi támogatást nyert a Nemzetközi Sajtóintézet pályázatán

A hat hónapos médiafejlesztési program az Európai Bizottság társfinanszírozásával jött létre.

Daniel Freund: A sajtónak Magyarországon nem sok szabadsága maradt

A német EP-képviselő szerint Magyarország már nem demokrácia és csak néhány olyan magyar honlap, online rádió és blog van, ahol még független újságírás folyik. A helyzet ugyanakkor azért szerinte nem annyira rossz, mint a szovjet uralom alatt volt.

Elindult a Magyar Digitális Média Obszervatórium új honlapja

Tényellenőrző cikkek mellett dezinformációval kapcsolatos kutatások és a tudatos médiafogyasztást segítő anyagok is elérhetők lesznek az uniós támogatással indult portálon.

Két független vidéki hírportál is uniós támogatáshoz jutott egy médiapályázaton

A Debreciner és a Nyugat Média is több mint 7 millió forintos segítséget kapott a munkája folytatásához.

Magyarokat is találtunk az Európai Bizottság 14 millió eurós, újságírást támogató programjának győztesei között

Tizenkét hírszervezet-konzorcium részesült az összesen 14 millió euró összegű, határokon átnyúló projekteknek szánt uniós támogatásból, amelynek célja a hírmédia-ágazat megerősítése az elkövetkező két évben –  jelentette be csütörtökön az Európai Bizottság. A Media1 két magyar szerkesztőséget, a 444 és az Átlátszó Erdély nevét is megtalálta az uniós támogatás elnyert nemzetközi konzorciumok tagjait bogarászva.