Best WordPress Hosting
 

Kiderült, mennyit költ évente prostituáltakra egy átlag magyar

Magyarországon a 2020-as koronavírus-járvány okozta válságban alaposan visszaesett a prostituáltakra való költekezés, ám azóta folyamatosan növekvő tendenciát mutatnak az adatok – írja a Pénzcentrum.

Olyannyira, hogy 2022-ben egy átlagos magyar 15 800 forintot költött szexuális örömszerzésre.

Az Európai Unióban egyébként (azok közül az országok közül, amelyek rendelkeznek ilyen adattal) Magyarország előkelő helyen áll a prostituáltakat illetően, de az éllovas belgák, illetve görögök nagyságrendekkel vezetnek.

Nagyítóval is alig találni férfi általános iskolai tanárt Magyarországon

2021-ben 5,2 millió olyan pedagógus volt Európában, aki általános iskolában vagy középiskolában tanított – derül ki az Eurostat által közzétett adatokból. Túlnyomó többségben voltak köztük a nők (73 százalék), emellett pedig 39 százalékra tehető a legalább 50 éves pedagógusok aránya.

Az általános iskolás gyerekeket oktatók csoportjában Litvániában mozdul el leginkább a korfa az idősebbek felé, 55 százalék az 50 év feletti korosztály aránya, de szorosan követi Olaszország (54 százalék) és nem sokkal lemaradva Bulgária (51 százalék), Észtország és Lettország (49 százalék), illetve Magyarország (47 százalék).

Románia hivatalosan is megelőzte Magyarországot

Szerdán adta ki az Eurostat a felülvizsgált, egy főre jutó GDP-statisztikát, amiből kiderül: Románia beelőzte hazánkat a gazdasági fejlettségi mutató alapján. A magyar mutató az EU-átlag 76,6 százaléka, míg Románia az uniós átlag 76,7 százalékát érte el.

A portfolio.hu által kiszúrt statisztika szerint 2022-ben 2021-hez képest is dinamikusabb volt a román felzárkózás: a román gazdaság 2,9 százalékpontos, míg a magyar gazdaság 1,8 százalékpontos hátrányt dolgozott le az EU-s átlaghoz viszonyítva.

Ha 2013-tól kezdve vizsgáljuk az adatokat, kiderül az is, hogy miközben a magyar gazdaság közelíti az EU átlagát fejlettség tekintetében, relatív teljesítménye romlik a régiós országokhoz viszonyítva: Csehország, Szlovákia és Szlovénia esetében is 2013 óta kisebb mértékű konvergencia valósult meg, mint Magyarország esetében.

Beelőzött minket Románia

A legismertebb fejlettségi mutató esetében megelőzte hazánkat Románia. Fél évvel az előzetes adatok megjelenése után az Eurostat friss adatközlése megerősítette: romlik a relatív teljesítményünk.

Magyarországon az egy főre jutó GDP az EU átlagának 76,6 százaléka volt, míg Romániában ez az arány 76,7 százalék.

Ez azzal függ össze, hogy bár Magyarország is ütemesen zárkózott fel az elmúlt 9 évben az uniós fejlettségi átlaghoz, ugyanakkor a román gazdaság ennél sokkal nagyobb tempójú konvergenciát mutatott az uniós átlaghoz – írja a Portfolio.

Mire elég, hogy több időt töltünk munkában, mint a nyugat-európaiak?

A napokban jelent meg az Eurostat felmérése arról, hogy a tagországokban átlagosan hány órát dolgoztak, azaz töltöttek az emberek a munkahelyükön 2022-ben. Az uniós átlag 37,5 óra volt, de a szórás elég nagy a tagállamok között. A hollandok mindössze 33,2 órával tudják le a munkahetüket, a görögök viszont 41-et töltenek a munkahelyükön, a két véglet között évente 405 óra és 36 perc a különbség (amit a szabadságokkal lenne érdemes csökkenteni, de ezzel most az egyszerűség kedvéért nem számolunk). Az uniós tagságra pályázó, de még nem tag Szerbia a felmérés éllovasa, ott 43,3 óra a munkával töltött idő. 

A magyar adat is elég magas, 39,6 óra, és ha sorba rendezzük a számokat, akkor az a minta is jól látszik, hogy néhány kivételtől eltekintve a kelet-európai országokban az uniós átlagnál többet, a nyugatiakban viszont jellemzően kevesebb időt töltenek az emberek munkával. Ezt mutatja be az alábbi grafikon.

Ugyanezek a számok így néznek ki, ha százalékban adjuk meg őket, vagyis az uniós átlagot tekintjük 100 százaléknak:

Rezsiemelés: nyugdíjasok százezrei tarthatnak a téltől

Durván megérezték a magyar családok a rezsiemelést: mint az Eurostat friss adataiból kiderült, 2022-ben a népesség 8,1 százaléka élt olyan háztartásban, amelynek túlságosan nagy terhelést jelentettek a lakhatási költségek, miközben egy évvel korábban még csak a népesség 2,4 százalékára volt ez igaz, az érték utoljára 2018-ban volt ilyen magas – idézi a portál.

A lakhatási költségek szempontjából az Eurostat értékelése szerint akkor számít túlterheltnek egy háztartás, ha a teljes lakhatási költség (a lakhatási támogatások nélkül) meghaladja a teljes (támogatások nélküli) rendelkezésre álló jövedelem 40 százalékát.

A korcsoportok szerinti bontásból pedig az derült ki, hogy a 18 év alattiakon kívül (5,6 százalék) minden más korosztályban 8,6 százalékos azok aránya, akik olyan háztartásban élnek, amelynek túlzott megterhelés a lakhatási költségek fedezése.

Otthon, kabátban – ennyien fagyoskodnak az otthonukban Magyarországon

Sokan nem tudják elegendő mértékben felfűteni az otthonaikat, inkább jó melegen felöltözve, pulcsiban, kabátban vészelik át a hideg hónapokat. Magyarország a középmezőnyben van ezen a téren.

Az Eurostat felmérése szerint 2022-ben az Európai Unió lakosságának 9,3 százaléka nem tudta megfelelően melegen befűteni az otthonát. Ez az arány az egy évvel korábbihoz képest 2,4 százalékponttal nőtt.

147-en haltak meg repülési balesetekben tavaly az EU területén

2022-ben 147 ember halt meg olyan légi közlekedési balesetben, amelyben az EU-országokban bejegyzett légijárművek érintettek, derül ki az Eurostat adataiból.

A Telex cikke szerint ez a szám 26-tal több, mint a 2021-es statisztika.

A korábbi évekhez hasonlóan 2022-ben is a legtöbb halálos légibaleset (83 százaléka az összesnek, vagyis 112 haláleset) az „általános célú repülés” kategóriába tartozó, 2 250 kilogramnál kisebb maximális felszálló tömegű (MTOM) repülőgépeket érintett. Csak egy ember halt meg az EU-ban lajstromozott, 2 250 kilogrammot meghaladó felszálló tömegű repülőgépeket érintő általános repülési balesetben tavaly.

Van, amiben nem érdemes utolérni Ausztriát

Az Európai Unió statisztikai hivatala közzétette a tagországok 2021-es hulladékgazdálkodási adatait. Ahogy az Eurostat írja, a lakossági eredetű ugyan csak a teljes hulladékmennyiség 10 százalékát teszi ki, szerepe mégis nagyon fontos, mert összetétele komplex, mindenkit érint, a mennyisége pedig általában összefügg a fogyasztási szokásokkal.

A nagyobb gazdasági teljesítményhez és az annak köszönhető magasabb életszínvonalhoz általában nagyobb fogyasztás és így nagyobb hulladékmennyiség kapcsolódik, ezért mi most az adatbázisban Magyarország és néhány régiós ország mellé a magasabb gazdasági mutatókkal rendelkező Ausztriát is megnéztük.

Az egy főre eső hulladék mennyiségét az alábbi grafikonon mutatjuk be:

A magyar GDP-adat a harmadik legrosszabb az unióban

Éves alapon a második negyedévben 2,4 százalékkal csökkent a GDP Magyarországon, ami jelentősen alulmúlta a várakozásokat. A második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,3 százalékkal elmaradt az előző negyedévhez képest, ezzel negyedik negyedéve zsugorodik a gazdaság, vagyis egy éve van technikai recesszióban Magyarország.

A 2,3 százalékos visszaesést mutató magyar adat a harmadik legrosszabb az egész EU-ban.

Ennél gyengébben csak a svéd (-2,4) és az észt (-3) gazdaság teljesített, írja az Eurostat adataira hivatkozva a hvg.hu.

Továbbra sem a magyar államtól várnak menedéket az Ukrajnából menekülők

Az Eurostat friss adatai szerint június végén összesen 31 855 olyan nem uniós állampolgár tartózkodott Magyarországon, aki Ukrajnából érkezett és menedékes státuszt is kapott. Ez továbbra is nagyon alacsony szám. Ha a nehezebben elérhető Ciprust és Máltát, illetve a kis lélekszámú Luxemburgot nem számítjuk, akkor ennél kevesebb menedékes csak három országban van az egész Európai Unióban: Szlovéniában, Horvátországban és Görögországban.

Az Ukrajnából menekülők fő célpontja nem meglepő módon továbbra is Németország, illetve nyelvi és kulturális okok miatt Lengyelország. Az összesen 4,07 millió menedékesnek több mint a fele ebben a két országban tartózkodik.

Ha az alábbi térképre nézünk, akkor látványos, hogy Magyarországot a menekülők sokkal inkább tekintik tranzitországnak, mint bármelyik másik kelet-európai tagállamot. Több mint félmillióan lépték már át az ukrán-magyar határt, de a menedéket kérők száma durván 5 százalék körül mozog, a menekülők 95 százalékának csak az a célja, hogy átlépje a schengeni határt valahol, és nyugatabbra vándoroljon.

Magyarországon a harmadik legmagasabb azok aránya az EU-ban, akik nem engedhetik meg, hogy internetkapcsolatuk legyen

2022-ben az Európai Unió lakosságának 7,6 százaléka nem engedhette meg magának, hogy internetkapcsolata legyen, írja az Eurostat kedden közzétett statisztikájában. 

A tagországok közül a legmagasabb az internetkapcsolatot nélkülözni kénytelen lakosság aránya Romániában (25%), a második helyen Bulgária (20,5%), míg a harmadikon Magyarország áll (16,5%).

Eurostat

Minden forintba belekapaszkodnak a magyar háztartások, európai szinten kimagasló mértékben próbálunk takarékoskodni

Uniós összehasonlításban rendkívül nagyot nőtt a háztartások megtakarítási rátája a tavalyi év vége és az idei év eleje között Magyarországon, derül ki az Eurostat elemzéséből. Ez az időszak, amikor az unióban már csökkent, ám Magyarországon még javában növekedett az infláció.

Vélhetően megtakarítások formájában is próbálták a háztartások a jövedelmük egy részének értékét megtartani, például az inflációhoz igazított hozamú állampapírok kamata ekkorra kiemelkedővé vált.

Ebben az időszakban a spórolást vagy legalábbis a költések mérséklését több statisztika is jelezte, többek között csökkenőbe fordult a kiskereskedelmi forgalom és a magyar vendégéjszakák száma.

Eurostat: júniusban háromszorosa volt a magyar infláció az uniós átlagnak

Az Európiai Unióban júniusban is toronymagasan Magyarországon volt a legmagasabb az infláció, derül ki az Eurostat adataiból. Az Európai Unió statisztikai hivatala kicsit másképp számolja az inflációt, mint a KSH (mely szerint 20,1 százalék volt az infláció múlt hónapban), így náluk már lélektani szint alá esett az áremelkedés üteme:

múlt hónapban a harmonizált inflációs mutató 19,9 százalékos éves áremelkedést mért.

Ezzel továbbra is Magyarország szerepel a lista élén. A dobogó második helyén Szlovákia szerepel, de északi szomszédunkban is csak 11,3 százalékra mérték az inflációt. Csehországban 11,2, Lengyelországban 11 százalékos áremelkedést mértek, de rajtuk kívül

Újabb listán szerepelt le csúnyán Magyarország

A 2022-ben megkérdezett uniós állampolgárok 8,3 százaléka számolt be arról, hogy 2021-ben nem tudott legalább minden második nap húst vagy halat fogyasztani, ez egy százalékos emelkedés az előző évhez képest – idézi a portál az Eurostat legfrissebb adatait. Ha kifejezetten a lakosság azon hányadát nézzük, akiket az elszegényedés veszélye fenyeget, azaz jövedelmük nem éri el a mediánbér 60 százalékát, ez a mutató rögtön megugrik, egészen 19,7 százalékra.

Mi a helyzet Magyarországon?

A vonatkozó magyarországi adatokat még decemberben közzétette a Központi Statisztikai Hivatal, ezek alapján a lakosság 13,9 százalékának, azaz nagyjából 1,3 millió embernek az asztalára nem jutott rendszeresen hús.

Kiderült, mennyit fogyasztanak a magyarok a többi EU-tagállamhoz képest

A magyar háztartások tényleges fogyasztása mindössze az uniós átlag 72 százalékát éri el – derül ki az Eurostat vásárlóerőparitással kiigazított adataiból, melyeket a Népszava közölt.

Hazánkban a háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadása minimálisan nőtt egy év alatt. 2021-ben a magyarok fogyasztása még csak az uniós átlag 70 százalékát tette ki, vagyis tavaly két százalékot sikerült felzárkózni, de

ez így is a második legrosszabb adat az Európai Unióban.

Tényleg jobban fenyegeti az elszegényedés a svédeket, mint a magyarokat?

Érdekes ellentmondás mutatkozik a magyar lakosság anyagi jóllétét jellemző statisztikák láttán: az Eurostat friss jelentése szerint a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatainak kitett magyarok aránya 18,4 százalék volt tavaly, míg az uniós átlag 21,6 százalék. Magyarországról ezzel az értékkel olyan, a magas életszínvonalukról híres uniós tagállamokhoz mérten is kedvezőbb kép mutatkozik, mint Svédország és Luxemburg, pedig más statisztikák szerint nem valami fényes a magyar lakosság helyzete.

A különös ellentét hátterében a viszonylag szerény magyarországi bérek miatt alacsonyan meghúzott szegénységi küszöb áll. A szóban forgó statisztika szerint ugyanis azok vannak kitéve a lecsúszás kockázatának, akiket az alábbi három opció közül legalább az egyik érint:

relatív szegénységben él, vagyis a nettó jövedelme elmarad a szegénységi küszöbtől,

Kiugróan magas volt a magyar infláció májusban is Európához képest

Az Eurostat friss adatai szerint májusban is toronymagasan vezetett Magyarország az infláció tekintetében az éves 21,9-os pénzromlással. Ez a régió vizsgált országában a legmagasabb adat volt.

Igaz, a pénzromlás májusban ezzel az értékkel pontosan a 2022. novemberi szintre esett vissza.

A csúcsot az idén januári 26,2 százalékos éves infláció jelentette, áprilisban pedig már csak 24,4 százalék volt a pénzromlás mértéke.