Best WordPress Hosting
 

Orbán’s puppet or succession candidate? Katalin Novák’s legacy and prospects for a return

Following her inauguration in May 2022, less than two years had passed with Katalin Novák as Hungary’s president until the parliament accepted her resignation last week. Despite her downfall, Novák’s career, particularly her presidential role, was a notable episode in the history of Orbán’s system, and not only because – as Péter Tölgyessy had recently put it in Partizán’s podcast – the Prime Minister might have seen her as his successor.

Novák, entering Fidesz’s frontline in the second half of the 2010s, may have represented something of a new beginning in the party’s personnel policy in many respects. She was the first female politician to receive significant responsibilities from Viktor Orbán, not only domestically, but also internationally. Novák is younger than the middle-aged men representing the party’s forefront (she is still only 46), is multilingual, and her political character was defined not by the confrontational style typical of Fidesz – but rather, by her smile. A competent woman who is also a mother of three: that’s how the career leading to the presidential seat started, coming to an unexpected end with the clemency scandal.

Viktor Orbán’s personal project

A református egyház elnökségi tanácsa szerint a kegyelmi ügy megterheli a böjti készülődést

A Magyarországi Református Egyház elnökségi tanácsa együttérzéssel gondol a gyermekbántalmazás áldozataira és bármiféle bántalmazást elfogadhatatlannak tart – olvasható az elnökség böjti körlevelében, amelyben kitérnek arra is,

a kegyelmi ügy következményei megterhelik a reformátusok böjti készülődését.

Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott, a négy református püspök és a négy főgondnok által aláírt körlevélben kiemelték: nemcsak együttérzéssel gondolnak a gyermekbántalmazás áldozataira, hanem református hitük szerint elfogadhatatlannak tartanak bármiféle bántalmazást.

Rendőrségi idézést kapott a momentumos Orosz Anna

Rendőrségi idézést kapott a momentumos Orosz Anna – állította kedden délután maga az országgyűlési képviselő a közösségi médiában közétett élő videós bejelentkezésében.

A képviselőnő azt mondta, azért idézték be az I. kerületi rendőrkapitányságra, mert február 4-én egy transzparenst helyeztek el Novák Katalin, az azóta lemondott köztársasági elnök hivatala előtt. A Sándor-palota épületénél letett transzparensre az volt ráírva, hogy

Pedofilvédő Novák Katalin.

Nézőpont: a kegyelmi botrány sem segített az ellenzéki pártok támogatottságán

Közzétette az első, kegyelmi botrány után készült pártpreferencia-kutatását a Nézőpont Intézet. Ebből az derült ki, hogy a turbulens februári hetek hatására sem erősödtek a baloldali pártok, így a Fidesz-KDNP toronymagasan nyerne, ha most vasárnap tartanák az EP-választásokat.

A kormánypártok népszerűsége 47 százalékon áll, ami hibahatáron belüli, 3 százalékos csökkenést jelent a januári eredményükhöz képest. Ezzel még mindig meg tudnák őrizni a 2019-ben szerzett tizenhárom képviselői helyüket az Európai Parlamentben. Eközben

a 2022-ben közös országgyűlési választási listán induló (és akkor 36 százalékos listás eredményt elérő) pártok együttesen 29 százalékos támogatói bázissal rendelkeznek, ami közel azonos a januári, 30 százalékos eredménnyel.

Iránytű: az emberek közel kétharmada szerint igazak Magyar Péter állításai

A teljes választókorú népesség közel egésze, 95 százaléka hallott a kegyelmi botrányról. A magyarok harmada gondolja, hogy ez az ügy az elmúlt évek legnagyobb botránya – derült ki az Iránytű Intézet lapunkhoz eljuttatott felméréséből.

A február február 15-17. között végzett telefonos kutatás szerint leginkább a középkorúak, a diplomások, a fővárosiak, a politika iránt nagyon

érdeklődők, a tehetősebb válaszadók és az ellenzékiek beszélgettek sokat Novák Katalin kegyelmi döntéséről és az azt követő politikai válságról. A DK-sok, a jobbikosok és a momentumosok abszolút többsége szerint ez az elmúlt évek legnagyobb hazai botránya, ám ennek ennek ellenére a fideszesek abszolút többségének nem változott a kormányról alkotott véleménye. Sőt, több mint negyedüknek inkább javult, a legnagyobb arányban a nyugdíjasok, a legfeljebb 8 általánost végzettek, a falvakban élők és a 100 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkezők körében.

Személyes adatok védelmére hivatkozva nem árulják el, hogy ki döntött K. Endre házi őrizetéről

„Ki engedélyezte K. Endre házi őrizetét és miért” – tette fel az írásbeli kérdést Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője Tuzson Bence igazságügyi miniszternek. A bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesét, akit pedofil bűncselekmények eltussolásáért ítéltek három év négy hónapos börtönbüntetésre, még a hatalmas botrányt kiváltó kegyelmi döntés előtt házi őrizetbe kerülhetett.

Tuzson helyett Répássy Róbert államtitkár válaszolt és gyakorlatilag a személyes adatok védelmére hivatkozva nem árult el semmit.

Tájékoztatom, hogy a kegyelmi eljárásokban egy konkrétan meghatározott személlyel kapcsolatos adatok személyes adatok, illetve azon belül is az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 4. pontja szerinti bűnügyi személyes adatok, melyek megismeréséről a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 100. § (1) és (2) bekezdése, valamint a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (továbbiakban: Bv. tv.) 26. § (1) bekezdése rendelkezik

444: Presbiterré választhatták Bicskén a kegyelmi szabadulása után K. Endrét

Tavaly év végén a bicskei református gyülekezet presbiterévé választották a pedofil bűncselekmények eltussolásáért elítélt, majd Novák Katalin köztársasági elnök kegyelméből kiszabadult K. Endrét – írta két egymástól független forrásra hivatkozva a 444.hu.

A lap úgy tudja, hogy tavaly év végén az egyik vasárnapi istentisztelet után a jelöltek egyenként mentek ki és pár szót mondtak bemutatkozásként. Köztük lehetett K. Endre azt mondta, hogy Erdélyből jött, Bicskén él, az elítéléséről persze nem mondott semmit, a hívek többsége nem tudott erről a cikk szerint. A presbiterválasztás előtt az egyik jelölt rákérdezett: igaz-e a szóbeszéd, csakugyan el volt-e ítélve K. Endre. A tiszteletes erre azt mondta, hogy kegyelmet kapott, és különben is, ártatlanul lett megvádolva.

Noha a presbiterek listája nyilvános információ szokott lenni, valami miatt a 2023-as bicskei presbiterválasztás eredményét sehol sem közölték, így a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesének a neve sem kerülhetett fel. A lap újságírója többször beszélt telefonon a bicskei református lelkésszel, Máté Jánossal, de sem igent, sem nemet nem volt hajlandó mondani erre az egyszerű kérdésre. Az egyházmegye esperese annyit mondott csak arról, hogy kérdezzék erről a bicskei református lelkészt, a református egyház sajtóosztálya is ez tanácsolta.

Megdöbbentő tényeket tártak fel a bicskei gyermekotthonról készült ombudsmani jelentések

Amint azt nemrég a 444 is megírta, már 2012-ben jelentést készített az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala arról a bicskei gyermekotthonról, amelynek igazgatóját, V. Jánost 2019-ben 8 év fegyházbüntetésre ítélték, majd 2021-ben – a tavaly elnöki kegyelemben részesült K. Endréhez köthető perben kényszerítés hatósági eljárásban bűntett miatt – további két év három hónap börtönre ítélték amiatt, hogy a helyettesével együtt igyekezett eltussolni a bűncselekményeket.

A 2012-es jelentés nemcsak arra világít rá, hogy Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterként már 2012-ben kapott jelzést Szabó Máté ombudsmantól a bicskei gyermekotthonban történtekről, hanem arról is, hogy az igazgató által bántalmazott gyermekek számos alkalommal jelezték, mi történik velük. Az említett (AJB-3091/2012. számú) ombudsmani vizsgálat az után indult, hogy az alapvető jogok biztosának hivatalához állampolgári bejelentés érkezett, miszerint a gyermekotthon néhány dolgozójának 2011 szeptemberében több gyermek is panaszkodott, hogy az igazgató szexuálisan molesztálta őket. Az ombudsmani eljárás megindításakor az ügyben a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya szemérem elleni erőszak bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt már eljárást folytatott. A rendőrség ezt a nyomozást 2012. június 18-án kelt határozatával,

mivel a nyomozás alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése,

A DK szerint Áder János testvére tudhatta, mi zajlik a bicskei gyermekotthonban, reagált a vádakra a volt államfő

A múlt héten jelentetett meg egy közleményt a DK, melyben az azt jegyző Gy. Németh Erzsébet azt állítja, hogy Áder János testvérének tudomása lehetett arról, hogy a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatója molesztálja az intézetben lakó gyerekeket. Felidézte, hogy 2011-ben a gyermekotthon két dolgozója elment az akkori fenntartó, a Főváros képviselőihez, akiknek beszámoltak a történtekről.

„Az ügy eljutott a Főváros Oktatási, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályához, melynek akkori vezetője Pölöskei Gáborné Áder Annamária volt, Áder János testvére. Neki tudnia kellett arról, hogy mit csinál az igazgató a bicskei gyermekotthonban lakó gyerekekkel, mégsem tett semmit, ezért a pedofil igazgató még 5 éven át zaklathatta a rá bízott gyerekeket. Pölöskei Gáborné Áder Annamáriát a hallgatása után előléptették, Balog Zoltánnak lett az államtitkára” – olvasható a DK közleményében.

Áder részéről eddig senki nem szólalt meg az üggyel kapcsolatban, most viszont az Index megkeresésére reagált a DK vádjaira az egykori köztársasági elnök.

Balog Zoltán a kegyelmi ügyről: Engedjenek a lelkipásztoraimmal találkozni, jó?

A Dunamelléi Református Egyházkerület mátraházi üdülőjének bejáratánál próbálta válaszra bírni a 444 Balog Zoltánt, mivel a püspök továbbra sem hajlandó a kegyelmi üggyel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, csak videóüzenetekben kommunikál a kérdésben.

Emlékeztetőül: Balog Zoltán korábban elismerte, hogy lobbizott a pedofilsegítő kegyelmi ügyben K. Endre mellett, ám ezután csak a református egyház vezetéséről mondott le, püspöki címéről azonban nem. „Azért nem kérek bocsánatot, hogy kegyelmet kértem egy általam ártatlannak hitt embernek”, mondta a február 26-i zsinati értekezleten. Amikor a 444 erről a mondatáról akarta kérdezni, ennyit mondott:

azt kérném, hogy engedjenek a lelkipásztoraimmal találkozni, jó?

Elfogadta a parlament Novák Katalin lemondását, aki nem indokolta lépését Kövér Lászlónak

196 szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogadta a parlament Novák Katalin lemondását hétfő délután.

Mohos Márton / 24.hu

Novák a Kövér Lászlónak írt lemondó nyilatkozatában – amelyet a szavazás előtt felolvastak – nem indokolta döntését, csak annyit írt, hogy „tájékoztatom, hogy köztársasági elnöki megbízatásomról lemondok.”

Visszavonta döntését a Kúria elnöke, újra megjelenhet a felfüggesztett bírósági folyóirat, amelynek nagy szerepe volt Novák Katalin eltitkolt kegyelmi döntésének nyilvánosságra kerülésében

Varga Zs. András, a Kúria elnöke feloldotta a Kúriai Döntések Bírósági Határozatok című folyóirat felfüggesztésével kapcsolatos néhány nappal korábbi döntését, így a lap, amelynek nagy szerepe volt Novák Katalin köztársasági elnök lemondásáig vezető kegyelmi botrány kirobbanásában, mégiscsak folytathatja a működését.

Lezárult a vizsgálat, megjelenhet a Kúriai Döntések nevű lap, amelyből kiderült a kegyelmi botrány

[A] vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a Kúriai Döntések Bírósági Határozatok című folyóirat 2024/1. számában megjelent 3. sorszám alatti határozat közzététele szabályos volt, és megfelelt a több évtizedes szakmai szerkesztési és közzétételi elveknek

– írja a Kúriai Döntések című folyóirattal kapcsolatban lezárult vizsgálat jelentésére hivatkozva a 444.hu. A vizsgálatot azért indították, hogy kiderüljön, hogy kerülhetett a lapba a kegyelmi botrányt kirobbantó döntés.

A vizsgálatról szóló tájékoztatót a Kúria honlapján is közzétették, amiben a lap szerint Varga Zs. András, a Kúria elnöke azt írja, a 444.hu kérdései alapján indított vizsgálatot.

Felhívtuk a Gyermekvédelem volt munkatársát, aki a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatójával a tegeződős interjút készítette

A Media1 telefonon elérte a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) egykori kommunikációs referensét, aki a „Ha földhöz vágnak fel kell állni” című, tegeződős interjút készítette 2016-ban Vásárhelyi Jánossal, a bicskei gyermekotthont akkoriban vezető, később fegyházbüntetésre ítélt pedofil igazgatójával. Ez az az interjú, ami néhány hete furcsa körülmények között eltűnt a Gyermekvédelem weblapjáról, majd újra elérhetővé vált, majd megint eltűnt, majd megint visszakerült…

„Hol vannak ilyenkor a fiatalok, amikor nincsenek itt a tartalomgyártók?”

„Teljesen reménytelen a helyzet” – így foglalta össze az érzéseit a vasárnapi Kossuth téri ellenzéki tüntetés egyik résztvevője. A közvetlen államfőválasztás realitásáról, a pártok mozgásteréről és a hiányzó fiatalokról is kérdeztük a demonstrálókat.

The post „Hol vannak ilyenkor a fiatalok, amikor nincsenek itt a tartalomgyártók?” first appeared on 24.hu.

Az LMP beperli az Igazságügyi Minisztériumot K. Endre kegyelmi ügyének irataiért

Nem sokkal a vasárnap délutáni ellenzéki tüntetés kezdete előtt az LMP közleményt adott ki, amelyben bejelentették: a párt beperli az Igazságügyi Minisztériumot K. Endre kegyelmi ügye miatt.

Az LMP szerint a valódi kérdés továbbra is az, hogy milyen indokkal kapott kegyelmet K. Endre

– olvasható a pártközleményben.

Publicus: 150-225 ezer szavazót vesztett a Fidesz

Jelentős támogatást vesztett a kormány a kegyelmi ügy következményeképp, állítja a Publicus Intézet a Népszava szerint. 

Pulai András, az intézed vezetője arról beszélt, hogy a Publicus egy nemzetközi kutatás részeként vizsgálta a magyarországi pártpreferenciákat február 13-a és 20-a között, tehát a köztársasági elnök lemondása utáni időszakban, amikor egyre több részlet jutott el a közvéleményhez, kiteljesedett a botrány.

A Fidesz támogatottsága a teljes népességben 2-3 százalékponttal csökkent a Publicus előző, januári méréséhez képest, ami 150-225 ezer választó elvesztését jelenti, mondja Pulai.

Kiakadtak a bírák a folyóirat felfüggesztésén, amelyből kiderült, hogy K. Endre kegyelmet kapott

A Magyar Bírói Egyesült levélben fordult a Kúria Elnökéhez, melyben a sajtótermékekben és a Kúria honlapján megjelent, a Kúriai Döntések Bírósági Határozatok kiadásának felfüggesztéséről szóló híradások kapcsán mélységes aggodalmát fejezte ki.

A folyóirat felfüggesztése csütörtökön derült ki, a Kúria kommunikációs osztálya szerint addig függesztették fel a lap kiadását, ameddig ki nem derül, hogy miképp kerülhetett bele a kegyelmi botrányt kirobbantó ítélet.

Az egész kegyelmi ügy annak köszönhetően kerülhetett nyilvánosságra, hogy a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatója, valamint az ő helyettese és bűntársa, a kényszerítés miatt szintén elítélt K. Endre az ügyükben hozott másodfokú, jogerős ítélet után felülvizsgálatért a Kúriához fordultak. Közben viszont K. Endre rérészről köztársasági elnöki kegyelemért is folyamodott valaki, amit az igazgatóhelyettes meg is kapott Novák Katalintól 2023. április 27-én, négy hónappal azelőtt, hogy a Kúria lezárta volna a felülvizsgálati eljárást. Amikor erre végül sor került, a kegyelem ténye bekerült az ítélet indoklásába. Az ítélet így hónapok óta fellelhető volt a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, ahol szeptember óta elvben bárki rábukkanhatott volna.

A Kúria elnöke korábban videóban reklámozta a kegyelmi ügy után általa most felfüggesztett bírósági szakfolyóiratot

Előkerült egy videó, amelyben Varga Zs. András, a Kúria elnöke két évvel ezelőtt személyesen is reklámozta a Kúriai Döntések Bírósági Határozatok című folyóiratot. Ez az a lap, amelynek megjelenését azután függesztette fel nemrég ugyancsak ő, hogy az újságban megjelent egyik ítélet tartalmazta a Novák Katalin és Varga Judit lemondásához elvezető, a nyilvánosság elől sokáig eltitkolt kegyelmi döntést, amely lehetővé tette, hogy K. Endrének, a bicskei pedofilbotrányt eltussolni próbáló igazgató-helyettes kiszabaduljon a börtönből.

49 ingatlant kapott a református egyház az államtól, miután Balog Zoltán lett az egyházfő

Egy református vezető azzal védte meg a kegyelmi botrány egyik főszereplőjévé vált Balog Zoltánt a múlt keddi tanácskozásukon, hogy „ha Balog jó volt akkor, amikor támogatásokat szerzett az egyháznak, akkor legyen jó most a nehezebb időkben”.

Hogy pontosan mit is köszönhet a református egyház a jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező Balognak, az egy tavaly szeptemberi adatigénylésből is kiderül, amikor a Párbeszéd kikérte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől az egyházaknak ingyenesen átadott ingatlanok listáját 2010-től. Ebből, mint a Partizán hírlevele felhívta rá a figyelmet, az derült ki, hogy a Balog előtt, tizenegy év alatt nyolc állami ingatlant kaptak a reformátust, 2021 februárjától, miután Balogot megválasztották a zsinat elnökének. Ezután két és fél év alatt (2023 augusztusáig vannak adatok) 49 állami ingatlanra tett szert a református egyház.

A reformátusok összesen 13 milliárd forint értékben kaptak ajándékul ingatlanokat.