Best WordPress Hosting
 

Nem sietik el a boltokban használt vékony műanyag zacskók betiltását

Az irányt helyesnek tartják, de sok kritika éri azt a szabályozást, amelyet a műanyag hulladék csökkentése érdekében fogadott el nemrég az Európai Parlament (miután a tagországok kormányait közvetlenül képviselő Európai Tanáccsal egyezségre jutott, de a Bizottságnak erre még rá kell bólintania).

Mi várható? A legfőbb változás, hogy 2030-tól fokozatosan eltűnnek az élelmiszerboltokból a most használt, biológiailag nem lebomló, vékony műanyag zacskók és az éttermekben nem lehet majd helyben fogyasztásnál műanyagba csomagolni az ételt és az italt (például a gyorséttermi hamburgert).

Az éttermeknek ki kell majd adni az ételeket-italokat a vendég által hozott edényekbe is (ennek higiéniás vitás kérdéseit tisztázni kell).

Amikor a plasztikban benne van a pusztító baktérium

A fenntarthatóságra való áttérés során a mérhetetlen mennyiségű műanyaghulladék kezelése az egyik legfontosabb kihívás, minden évben sokmillió tonnával növekszik a vizekben, hulladéklerakókban és egyéb helyeken halmozódó plasztik.

Ezért számít jó hírnek, hogy kaliforniai tudósok egy olyan műanyagot fejlesztettek ki, amelyet olyan baktériumok spórájával impregnálnak, amelyek használat után lebontják az anyagot.

A tesztek alapján a baktériumok öt hónap alatt a műanyag 93 százalékát lebontják, s még jobb hír, hogy a mikróbák jelenléte még erősíti is a plasztikot.

Tett a Mol egy fontos lépést, hogy ne függjön annyira a benzinkutaktól

Elkezdi működését Tiszaújvárosban a Mol-csoport poliolüzeme, három évvel a tervezett átadás után.

Miért fontos ez? A Mol klasszikus tevékenysége, hogy nyersolajat desztillál, azaz elemeire választ szét, és ezekből vagy késztermékeket készít (például benzin vagy dízelolaj), vagy eladja másoknak. Az egyik ilyen, eddig továbbadott anyag a propilén volt, amelyből nagyrészt habszerű műanyagokat készítenek. Mostantól azonban a Mol saját kézbe veszi ennek a gyártási folyamatnak a további lépéseit, és ezzel ezek profitját is.

Számokban: Az üzem felépítése 1,3 milliárd euróba került, és 131,5 millió euró állami támogatást kapott. A beruházás a koronavírus-járvány okozta nehézségek miatt csúszott.

A tüdő mélyéig jutnak a mikroműanyagok

Az apró műanyagszennyeződések, az úgynevezett mikroműanyagok gyakorlatilag mindenhol jelen vannak, evéssel, ivással, sőt légzéssel is képesek bejutni a szervezetbe. Egyes becslések szerint egy átlagember hetente egy hitelkártyányi műanyagot lélegzik be, azt azonban nem tudni, hogy a szennyezés miként hat az egészségre.

Egy friss tanulmányban a kutatók azt mérték fel, hogy hogyan halad a műanyag a légzőrendszerben – írja a ScienceAlert. Modelljük egy 2023-as úttörő kísérletre épül, amely arra irányult, hogy azonosítsák azokat a forró pontokat, ahol a mikro- és nanoműanyagok összegyűlhetnek a légutainkban.

A korábbi vizsgálat főként a felső légútra összpontosított, az újabb elemzésben viszont egészen a hörgőfákig jutottak. Három különböző légzési sebességet – lassú, közepes és gyors –, valamint három különböző méretű műanyagdarabot – nagyméretű mikroműanyag, mikroműanyag és nanoműanyag – modelleztek.

Öt cég felelős a világ műanyagszennyezésének negyedéért

Egy új tanulmány alapján a műanyagszennyezés közel egynegyede mindössze öt nagyvállalatra vezethető vissza – írja a ScienceAlert. Win Cowger, a Riverside-i Kaliforniai Egyetem munkatársa és kollégái mintegy 1,87 millió, 2018 és 2022 között regisztrált környezeti műanyaghulladékot elemzett. A projektbe 84 országból több mint 100 ezer önkéntes csatlakozott be, akik többek között tenger- és folyópartokon, illetve parkokban keresték a műanyagokat.

A vizsgálatból kiderült, hogy a szemetek több mint felét nem lehet konkrét céghez köthetni.

A műanyagok 24 százalékát viszont öt vállalathoz tudták visszavezetni: 11 százalék a Coca Cola, 5 százalék pedig a PepsiCo hulladéka volt, a többi a Nestlétől, a Danone-tól, valamint az Altria nevű dohánycégtől származott.

Gyakorlatilag elérhetetlen az év elején bevezetett visszaváltási díjas italcsomagolás

Január elejétől március végéig körülbelül 400 millió eldobható PET-palack kerülhetett forgalomba, amelynek kétharmada jó eséllyel nem lesz újrahasznosítva. A gyártók szinte egytől egyig kihasználják a féléves haladékot, amit a kormánytól kaptak az újfajta visszaváltható palackok bevezetésenek elodázására.

A Greenpeace Magyarország felmérte, mennyire voltak elérhetőek a visszaváltható italcsomagolások a hazai élelmiszerüzletekben a vonatkozó kormányrendelet januári életbe lépését követő első negyedévben. Az eredmények lesújtóak: a zöldszervezet csak elvétve talált ilyen italcsomagolást a boltok polcain. A visszaváltó automaták egyelőre szinte kihasználatlanul állnak az üzletekben, hiszen a gyártók a végsőkig kitartanak az eldobható italcsomagolások mellett. Az elvesztegetett negyedév alatt csak PET-palackból 400 millió fogyhatott el, amelynek kétharmada így jó eséllyel nem lesz újrahasznosítva.

A gyártók szinte egytől egyig kihasználják a féléves haladékot, amit a kormánytól kaptak az újfajta visszaváltható palackok bevezetésenek elodázására. De az üzletláncok döntő többsége is húzza-halasztja, hogy a saját márkás ásványvizeket, üdítőitalokat betétdíjas csomagolásban kínálják. Ezt tapasztalta a Greenpeace az élelmiszerüzletekben végzett legújabb hazai vizsgálata során.

Még mindig irdatlan sok csomagolási szeméttel vesszük meg az élelmiszereket

Megjelentek a boltokban az első betétdíjas palackok, és ezzel elindult az a körülbelül nyár végéig tartó átmeneti időszak, amikor ugyanaz a termék akár kétfajta csomagolásban is kapható. A kifutó készleteken még nincs rajta a visszaválthatóság logója, ezeknél vásárláskor nem kell 50 forintos betétdíjat fizetni, és továbbra is azt várják a vásárlóktól, hogy használat után tegyék őket a szelektív hulladékgyűjtőkbe (a PET- és alupalackokat lehetőleg laposra taposva). Ezzel szemben a logóval ellátott verziókat hiba lenne összegyűrni, hiszen ezeket az eredeti formában lehet visszavinni a most már működő automatákba.

Júliustól már nem kerülhet a boltokba betétdíj nélküli új termék, így azok a nyár végére valószínűleg mindenhonnan kikopnak.

Az automaták persze nem a betétdíjas logó, hanem a vonalkód alapján azonosítják a palackokat, és tesznek különbséget betétdíjas és nem betétdíjas csomagolás között. Ez pedig többek között azzal is jár, hogy a kereskedelmi nyilvántartási rendszereknek azt a feladatot is kezelniük kell, hogy egy bizonyos termékhez két vonalkód is tartozhat, ami komoly feladatot ró a szektorra.

A műanyag több üvegházhatásúgáz-kibocsátásért felel, mint a légi közlekedés és a hajózás

A műanyaghulladék-megelőzési startup, a CleanHub új jelentése azt vizsgálja, hogy a műanyagokkal kapcsolatos ipar hogyan járul hozzá közvetlenül az éghajlatváltozáshoz – megállapítva, hogy több üvegházhatású gázt (ÜHG) termel, mint a légiközlekedési és a hajózási ipar.

Legfontosabb megállapításaik:

A műanyagok évente 3,4%-kal (1,8 milliárd tonnával) járulnak hozzá a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásához – ez több, mint a légiközlekedési (1,9%) és a hajózási (1,7%) iparágaké.

Több mint hat év után szabadítottak meg egy fókát a nyakán lévő műanyagtól

Sikerült megszabadítani egy angliai fókát attól a kék műanyaggyűrűtől, amely hat évvel ezelőtt szorulhatott nyaka köré – írja a BBC. A Commuter nevű példányt a Seal Research Trust (SRT) egyik munkatársa találta meg Cornwall északi partvidékén, nem sokkal később pedig a British Divers Marine Life Rescue (BDMLR) tagjai érkeztek a helyszínre, hogy eltávolítsák a hulladékot.

A műanyag egy festékes vödör tetejéről származott. Commuter sebei szerencsére nem voltak olyan mélyek, mint gondolták, a kiszabadítást követően a példányt szabadon engedték.

Az SRT önkéntesei 2017 szeptembere óta követték Commutert. Az állat neve ingázót jelent, ami arra utal, hogy rendszeresen felbukkan Cornwall északi részein.

Műanyaggal van tele a palackozott víz

Egy friss tanulmány alapján a véltnél akár százszor több mikro- és nanoműanyag is lehet a palackozott vizekben – írja az MTI. A szakértők egy új technológiával átlagosan 240 ezer műanyag részecskét számoltak meg az egyik, Amerikában népszerű literes palackozott vízben, ami a korábbi becslések 10-100-szorosát jelenti, és olyan lehetséges egészségügyi aggályokat vet fel, amelyeknek alaposan utána kell járni.

Beizhan Yan, a Columbia Egyetem munkatársa és a csapat tagja azt ajánlotta azoknak, akik aggódnak a palackozott vízben lévő műanyagok miatt, hogy vegyenek fontolóra alternatív megoldásokat, például a csapvíz fogyasztását. Arra is figyelmeztetett, hogy a kiszáradás nagyobb veszélyt jelent a szervezetre, mint a műanyagrészecskék.

A mikroműanyagok már a sarki jégsapkáktól a hegycsúcsokig minden ökoszisztémában kimutathatók, bekerülnek az élelmiszerekbe és az ivóvízbe is. Hatásaikkal kapcsolatban azonban még sok a kérdőjel.

Hamarosan több műanyag lesz a tengerben, mint hal

A Világgazdasági Fórum arra figyelmeztet, hogy 2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal. A műanyag szó szerint mindenütt ott van, és most egy új tanulmány szerint a műanyagok elriasztják a rákféléket a nemi élettől – írja a Science Alert.

Alex Ford ökotoxikológus ezek az élőlények gyakran előfordulnak az európai partokon, ahol a halak és madarak táplálékának jelentős részét teszik ki. Így amennyiben ezek az állatok veszélybe kerülnek, az az egész táplálékláncra hatással lesz.

Egy kísérlet során a mintegy 10 ezer lehetséges műanyag adalékanyag közül négy, az emberi egészségre is veszélyes anyagnak tették ki az állatokat.

Mégsem indul el január 1-jén a PET-palackok visszaváltása

Áder János szerint a gyártók lobbitevékenysége miatt csúszik fél évet a visszaváltási rendszer kötelező bevezetése.

Január 1. helyett július 1-től lesz kötelező a gyártóknak a visszaváltáshoz szükséges kódot a PET-palackokon, az alumíniumdobozokon és az üvegpalackokon – írja az MTI. A korábbi köztársasági elnök, Áder János szerint a gyártók lobbitevékenysége miatt csúszik a rendszer bevezetése.

A boltok polcain ugyan megjelenhetnek január 1-től az új típusú palackok és dobozok, de az első fél évben a gyártóknak ez csak lehetőség. Egy PET-palack, aludoboz, vagy üveg betétdíja 50 forint lesz.

70%-kal kevesebb műanyag a SPAR népszerű S-BUDGET sertés darált húsának csomagolásában

A SPAR Magyarország aktív szerepet vállal a bolygónk jövőjét meghatározó ügyekben, a cégcsoport környezettudatos szemlélete saját márkás termékeinek csomagolástervezésében is megjelenik. A vállalat kiemelt célkitűzése, hogy egyre kevesebb műanyagot használjon fel az áruk csomagolása során, mindeközben kiemelt figyelmet szentel annak is, hogy tökéletesen megfeleljen a tárolási elvárásoknak.

A népszerű, rendkívül kedvező ár-érték arányú S-BUDGET márkatermékek kínálata immár közel 500 terméket sorakoztat fel, és a paletta folyamatosan bővül, az árucikkek jelentős része pedig hazai fejlesztésű. Ezek közé tartozik a SPAR Regnum húsüzemében előállított 500 g-os S-BUDGET sertés darált hús is, amelynek korábbi, tálcás csomagolását a fenntarthatósági törekvéseknek megfelelően most újragondolták a „kevesebb több” elve mentén. Ezentúl csupán nedvszívó papír, védőgázas fólia és címke alkotja a csomagolást, a tálca eltűnik. Az új, flow-pack csomagolásnak köszönhetően a korábbi 1049 forint helyett jelenleg 899 forintért kínálja a terméket a vállalat.

A minőségi áru frissességét garantáló flow-pack csomagolás – amelyhez kizárólag az élelmiszeriparban engedélyezett, a SPAR Magyarország nemzetközi mércével is legszigorúbb minőségbiztosításai előírásainak megfelelő anyagokat használnak fel -, a korábbinál 70%-kal kevesebb műanyagot tartalmaz. Ennek köszönhetően az új technológia segítségével, a felhasznált műanyag mennyisége a korábbi csomagolás kevesebb, mint egyharmada, mindössze 4,95 gramm! A termékből havonta közel 40.000 csomag kerül ki a Regnum húsüzemből az üzletek polcaira, így az innovatív csomagolással a SPAR jelentősen csökkenti a környezeti terhelést.

Tonnaszámra öntjük a mérgeket a tengerekbe

Az Earth Action (EA) svájci kutatóintézet friss jelentése alapján évente mintegy 1 millió tonna műanyagadalék kerül az óceánokba – írja az MTI. A szakértők kifejezetten a műanyagok előállítási vagy fölhasználási folyamatai során hozzáadott vegyületekre fókuszáltak.

Az adatok azt mutatják, hogy csomagolásokból legalább 166 ezer tonnányi adalék, az olyan hétköznapi termékek, mint a szövetanyagok vagy az autóabroncsok miatt pedig akár 30 ezer tonnát meghaladó mennyiség is bekerül a tengerekbe és óceánok.

„Sosem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ezeket a vegyszereket hozzáadják a műanyagokhoz, és így bekerülnek az ökoszisztémába, beleértve a testünket is. Cselekednünk kell, méghozzá most” – mondta Maria Westerbos, a Plastic Soup Foundation alapítója. Az EA szerint a műanyagadalékok többsége szabályozatlan és nem esett át klinikai teszteken, és számos olyan egészségügyi problémával állhatnak kapcsolatban, mint például az elhízás, a termékenységi problémák és a rákos megbetegedések.

Több ezer ponton válthatjuk majd vissza az üres palackokat

Ahogy korábban beszámoltunk róla, 2024. január 1-jétől visszaválthatók lesznek az eldobható italcsomagolások, így a fémdobozok, illetve a műanyag és az üvegpalackok. Az új rendszerben 50 forintban határozzák meg a visszavételi díjat, ennyivel kerülhetnek majd többe az érintett termékek – persze a vásárló gyűjtéssel és visszaváltással nullázhatja a változás nyomán jelentkező plusz költségeket.

A nemzetközi megnevezéssel a DRS-nek, azaz Deposit Refund Systemnek nevezett rendszer elviekben jelentősen növelheti a fogyasztói tudatosságot, miközben az újrahasznosítási rátát is javíthatja. Megkerestük a hulladékkoncessziót 35 évre elnyerő MOHU-t, hogy megtudjuk, miként járulhat hozzá a DRS a hazai körforgásos gazdasághoz.

Több ezer visszaváltópont

Egy-másfél focipályányi területen ég a hulladék Szemenyénél

Tűz ütött ki egy műanyag hulladékot feldolgozó üzemben a Vas vármegyei Szemenye község határában, a 8-as főút mellett hétfőn hajnalban, közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a honlapján. Azt írták,

egy-másfél futballpálya területen ég a négy méter magasra felhalmozott és bálákba rendezett hulladék.

Hozzátették, hogy az esethez Szombathelyről, Sárvárról, Körmendről, Zalaegerszegről, Ajkáról, Keszthelyről, Vasvárról, Hosszúperesztegről és Kámról indítottak gépjárműfecskendőket, illetve különleges szereket; a beavatkozást a Vas vármegyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítja. Győrből még úton van az oltáshoz szükséges por-hab konténer.

Műanyageső eshet a felhőkből

Mikroműanyagokat fedeztek fel a felhőkben, ami a tudósok szerint jelentősen hozzájárulhat az éghajlatváltozáshoz. A kutatók Japán legnagyobb hegységeit, a Fujit és az Ōyamát körülvevő felhővízben többféle polimert és gumiszármazáskot is találtak – írja az Euronews.

Az Environmental Chemical Letters című folyóiratban közzétett tanulmány csak egy, azon tanulmányok közül, amelyek amellett érvelnek, hogy a műanyagok már a Föld legtöbb ökoszisztémájába beszivárogtak. A két japán hegység közelében lévő felhőiben tárolt vízben összesen kilenc különböző típusú polimert találtak.

A felhők literenként akár 14 egységnyi műanyagot is tartalmazhattak, amelyek mérete körülbelül 7 és 95 mikrométer között változott. Viszíntásképp: egy emberi hajszál átlagos szélessége kb. 80 mikrométer.

Műanyagot találtak az évtizedek óta elzárt barlangban

Egy friss tanulmány alapján mikroműanyagokat találtak a missouri Cliff Cave barlangrendszerből vett víz- és talajmintákban – írja az IFLScience. Az apró műanyagtörmelékeket az elmúlt időszakban számos közegben, köztük a tengerek mélyén és az emberi szervezetben is detektálták.

A mostani felfedezés érdekessége, hogy a Cliff Cave-be a vizsgálatot megelőzően 30 éven át nem jutottak be emberek.

Dr. Elizabeth Hasenmueller, a Saint Louis-i Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint a kutatók a mikroműanyagokat keresve eddig többnyire felszíni vizekre koncentráltak. A szakértők ezúttal a barlangrendszerből vettek mintákat, és szinte mindenhol műanyagszemcsékre bukkantak, a koncentráció ugyanakkor a bejáratnál magasabb volt.

Ez a parazita a műanyagot is képes átfúrni

Matvej Nikelsparg, a Szaratovi Állami Egyetem hallgatója és oktatói egy, a közelmúltban megjelent tanulmányban egy különleges parazita darazsat mutatnak be – írja a The New York Times. A faj egy, a potrohából kiálló szerv segítségével a műanyag Petri-csészén is képes átfúrni. A kutatók által megfigyelt példányok nemcsak átütötték a műanyagot, hanem a túlsó oldalon petéket is leraktak, amelyekből később egészséges egyedek fejlődtek ki.

Az érintett faj az Eupelmus messene. Az állat az emberre ártalmatlan, a rizsszemnél is kisebb egyedek azzal a bizonyos szervvel, a petecsővel fúrják be magukat a növényeken található gubókba. A rovar célpontjai más darazsak fejlődő lárvái.

Nikelsparg otthoni körülmények között azt vizsgálta, hogy mi történik, ha több példányra egyetlen gazdaszervezet jut. Ehhez 12 nőstényt és egy lárvát tett egy Petri-csészébe, a darazsak pedig rövidesen komoly küzdelembe kezdtek, hogy hozzáférjenek a lárvához.

Kié a felelősség? Balogh Levente tévedése

Bűnöző, aki szemetel? De mi van a gyártói felelősséggel? És a költségek? Azt ki fizeti? Tanulság a fenntarthatósági vállalások (ESG) kapcsán.

A szerző befektetési és ESG szakértő. Korábbi írásai itt érhetők el.

Balogh Levente egyike a nem túl sok, valóban tiszteletre méltó hazai gazdag embernek. A Szentkirályi tulajdonosa saját maga építette fel a legismertebb hazai ásványvízmárkát,.