Best WordPress Hosting
 

Verespatak megmenekült! – A kanadai cég elvesztette a Románia ellen indított ISDS-pert!

Győzött az igazság: a washingtoni székhelyű ICSID testületének tegnap éjszaka közzétett döntése szerint a romániai Gabriel Resources cég elvesztette a román állam ellen indított ISDS-pert, amelyben több milliárd dollár kártérítést követelt a Verespatakra tervezett aranybánya-beruházás meghiúsulása miatt.

A tegnapi nap folyamán izgatottan lestük a híreket, mert – miként arról tegnap írtam -, a román kormány képviselői és a kanadai cég is megerősítette, hogy az üggyel foglalkozó testület (Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja – ICSID), arról értesítette őket, hogy március 8-án tájékoztatja őket a döntésről. Időközben a hírek szerint a kanadai tőzsdén is leálltak a Gabriel Resources részvényeinek kereskedésével.

Aztán tegnap a kora esti órákban megjelent hírek szerint Mihai Constantin, a román kormányszóvivő azt mondta, hogy bár ők hozzájárulnának a teljes döntés nyilvánosságra hozatalához, de az ICSID szabályai szerint ahhoz a másik fél hozzájurálása is szükséges, hogy a határozatból mit hoznak nyilvánosságra. A helyzetet bonyolítja, hogy az ilyenkor szokásos eljárás szerint a teljes döntés ismeretében a felperesnek és az alperesnek 20 napja áll rendelkezésre, hogy esetleg tárgyaljanak a döntést miként fogják érvényesíteni.

Nyomott árazással hódít piacot a DIGI

A szerző a HOLD Alapkezelő vezető részvényportfólió-kezelője.

A Magyar Telekom-részvény 2023-as szárnyalásának egyértelmű tanulsága, hogy a piac – hibásan – mennyire alul tudja becsülni az áremelések erejét. A társaság 2024-re több mint kétszer akkora profitot jelez előre, mint amennyit 2022-ben elért. Ez döntően a tavalyi áremelések következménye, ami a részvényár emelkedéséhez vezetett. (Az ugyanúgy pozitív hír szektoradó-elengedés java csak 2025-ben lesz esedékes.)

Véleményem szerint hasonló alulbecsléssel van dolgunk a szektortárs román DIGI esetében is. A társaság stratégiája az, hogy rendkívül költséghatékony és agresszív módon építi ki az elérhető legmodernebb távközlési technológiát (főleg üvegszálas hálózatokat), majd a konkurencia alá árazva jelentős piaci részesedést szerez. Romániában, nulláról indulva, 30 év alatt szétversenyezték a korábbi piacvezető Telekom Romaniát, vezetékes internetben mostanra 72 százalékos (nem elírás!) részesedést elérve.

Soha még ekkora vasúti alagutat nem fúrtak Romániában

Elkezdődött az eddigi leghosszabb, összesen 6,9 kilométeres romániai vasúti alagút fúrása Ürmösön kedden – írta az economedia.ro című oldalra hivatkozva az MTI.

Az eddigi leghosszabb ilyen alagút a Brassó-Bodzaforduló vonalon, Keresztvárnál található, az 4,4 kilométer hosszú.

A most fúrni kezdett ürmösi alagút a Brassó-Segesvár vasútvonal Apáca és Kaca közti szakaszán lesz. Az alagútfúrás a vasútvonal korszerűsítésének része, amelynek eredményeként a jelenlegi 43 kilométeres nyomvonal 28 kilométerre csökken. Ehhez egy másik, 5 kilométeres alagutat is fúrnak majd Rákos község területén.

Nem élnek jobban a románok a magyaroknál, ha azt nézzük, hogy mennyi embernek nincs pénze üdülésre

A magyarok több mint 40 százaléka nem engedhetett meg magának egy egyhetes üdülést 2022-ben. Az uniós átlag 28,6 százalék volt.

A legtöbben Romániában (62,5%), Görögországban (48,8%) és Bulgáriában (43,8%) nem tudták megengedni maguknak az egyhetes üdülést.

A legkisebb pedig Luxemburgban (7,6%), Svédországban (10,2%) és Finnországban (12%) volt azoknak az embereknek az aránya, akikre ez igaz volt.

Román kormányfő: Székelyföldnek soha nem lesz autonómiája

Marcel Ciolacu román miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke Kovásznán, pártja megyei szervezetének tisztújító gyűlése végén nyilatkozta ezt. Magyarázatként elmondta, amikor a székelyeknek autonómiájuk volt, azt nem a románoktól „kapták”, mi több, nem is a románok „vették el tőlük” – írja az Agerpres hírügynökséget idézve az MTI.

Hozzátette, nem érti, „hol hibáznak, miért harcolnak egymással”, amikor a történelem folyamán a románok és székelyek sosem harcoltak egymás ellen.

Ha valami igazságtalanság érte őket (székelyeket), akkor az a szászoktól és magyaroktól származott, Vitéz Mihály lobogója alatt együtt harcoltunk. Inkább a történelmet kellene a gyerekeinknek megtanítanunk, mielőtt kővel dobálnánk egymást

A román miniszterelnök szerint sosem lesz „semmilyen Székelyföld” Romániában

Marcel Ciolacu szerint nem a „magyar etnikumú románok” ellen kell összefogni Marosvásárhelyen, hanem egy jobb városvezetés megválasztása érdekében, hiszen Erdély elcsatolása nem reális veszély, és szerinte sosem lesz „semmilyen Székelyföld” Romániában.

A román miniszerelnök a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökeként pártja Maros megyei szervezetének tisztújító gyűlésén mondott beszédet péntek este. A Kultúrpalota dísztermében összesereglett párttársai és a jelen lévő újságírók előtt kifejtette: tudja, hogy Maros, Szatmár, Kovászna és Hargita megyében sajátosabb a helyzet, „görcsösebb a történelmi örökség”, de a maga részéről nem tartozik azon bukaresti politikusok közé, akik népszerűségük átmeneti, távolról sem meghatározó növelése érdekében „összeugrasztják a románokat más etnikumú románokkal”, majd visszamennek Bukarestbe, ahol nem érinti őket, ami ezekben a közösségekben történik.

Marcel Ciolacu elmondta: nem azért jött, hogy összeugrassza a helyi közösség különböző etnikumú tagjait, nem akar gyűlöletet szítani azokban a román fiatalokban, akiknek adott esetben magyar etnikumú barátai vannak, és nem kizárt, hogy magyar etnikumú románokkal fognak házasodni. Úgy vélekedett: nem kell visszatérni a soviniszta diskurzushoz, és azt sem tartja szerencsés hozzáállásnak, hogy a marosvásárhelyi román pártok valakik ellen, a „magyar etnikumú románok” ellen fogjanak össze a közelgő önkormányzati választásokon.

Ökomúzeumba szervezik az Erdélyi-szigethegység hagyományos hegyvidéki településeit

Romániában úttörő kezdeményezésként ökomúzeumba szervezik az Erdélyi-szigethegység hagyományos hegyvidéki településeit, több község márciusban dönt a csatlakozásról – jelentette be Alin Mos, az Erdélyi-szigethegység Nemzeti Park igazgatója.

A Bihar, Kolozs és Fehér megye hegyvidéki részén elterülő nemzeti park igazgatója az Agerpres román hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: az ökomúzeum térsége nagyban megegyezne a park 75 ezer hektáros területével.

Románia első ökomúzeuma a népi építészetéről, néphagyományairól híres román Mócvidék (Tara Motilor) eredeti képének és hagyományainak megőrzését célozza. Az élő, interdiszciplináris múzeum koncepciója, hogy az embert saját természeti és kulturális környezetében helyezi el, és arra ösztönözi, hogy megőrizze identitását, részt vegyen közössége fejlődésében.

Kétmilliárd dollárt akar a Gabriel Resources a dugába dőlt verespataki aranybányászatért

Megszoktam már, hogy miniszterelnökként én kapom a számlákat mások hülyeségei miatt

– nyilatkozta Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) kormányfő a román kormány február 8-i ülése előtt, amelyen azután a kabinet elfogadta, hogy egy 15 főből álló szakértői-jogászi csapatot állítsanak fel annak érdekében, hogy a lehetőségekhez mérten tompítsák a végszámlát a verespataki arany- és ezüstkitermelési projekt leállítása miatt a román állam nyakába szakadt perben. A Gabriel Resources (GR) 2015-ben indította a pert, és a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) előtt folyik a jogvita. A Gabriel Resources a bányászati projektet levezénylő Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) többségi tulajdonosa.

A végszámla a jelenlegi állás szerint igen jelentős összeg, kétmilliárd dollár volna, legalábbis ennyit követel a Gabriel Resources. Az ítélet kihirdetését február 10-ére várta a román kormány, hogy ez miért maradt el, arról nem szivárogtak ki információk, de úgy tudni, márciusig megszülethet az ítélet.

Pedofília vádjával tartóztattak le Szatmárnémetiben egy ortodox papot

Romániában előzetes letartóztatásba helyeztek egy ortodox papot kiskorúak megrontásának gyanújával

Romániában előzetes letartóztatásba helyeztek egy ortodox papot kiskorúak ellen elkövetett szexuális erőszak gyanúja miatt – közölte szerdán a szatmárnémeti ügyészség az Agerpres román hírügynökséggel.

Az ügyészség szerint a Szatmárnémetiben szolgáló görögkeleti lelkész 2023-2024-ben két kiskorú ellen követett el szexuális erőszakot. A szatmárnémeti bíróság az ügyészség indítványára szerdán jóváhagyta a gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatásba helyezését.

Román kormányfő: Felejtsük el végre azt a butaságot, hogy Erdély nem román föld

Emberek, Erdély román föld, az Európai Unió része vagyunk, Magyarország is az Európai Unió része. Románia és Magyarország is NATO-tagok, és az örökkévalóságig szóló megállapodásokat írtak alá. Felejtsük el végre azt a butaságot, hogy Erdély nem román föld

– így fogalmazott Marcel Ciolacu román miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Szatmár megyei szervezetének péntek esti értekezletén a maszol.ro – az Agerprest idéző – tudósítása szerint.

Beszédében a pártelnök-kormányfő kifejtette: reményei szerint a szavait nem azzal a „breaking news-zal” fogja tálalni a sajtó, hogy kiárusította Erdélyt.

Dübörög a magyar fegyverkezés, de mire elég ez Közép-Európában?

A Magyar Honvédség fejlesztése az utóbbi években a kormány egyik kiemelt projektjévé vált. Orbán Viktor miniszterelnök szlogenjévé vált, hogy Magyarországnak „erős, ütőképes, elrettentő erejű, a békét garantálni tudó” haderőre van szüksége.

A nagy célokhoz a kormány az utóbbi években egyre nagyobb forrásokat rendelt. A védelmi kiadások értéke 2018 óta markánsan emelkedik, jelentős beszerzések indultak német és amerikai forrásból, és a kormány a magyarországi hadiipari termelés felfuttatását is felkarolta.

Tavaly hazánk a német hadiipar harmadik legnagyobb fegyvervásárlóvá vált (Ukrajna és Norvégia után), a nem végleges adatok szerint egymilliárd euró értékben importált német fegyvert. A stratégiai partnerként kezelt – és az európai fegyverkezési láz eddigi legnagyobb nyertesének számító – német Rheinmetal tavaly Zalaegerszegen nyitott üzemet, ahol Lynx típusú páncélozott harcjárműveket gyártanak majd, és a KF51 Panther új generációs harckocsi fejlesztésében is részt vesznek; Kaposváron török licenc alapján Gidrán nevű páncélozott járműveket építenek; Nyírteleken radargyártó üzem, Várpalotán lőszergyár készül. Emellett hazai vállalatok Kiskunfélegyházán kézi lőfegyvereket; Gyulán helikopter-alkatrészeket gyártanak az Airbusszal koprodukcióban.

Magyarország után Romániát is beperelte a Pfizer

Decemberben írtunk arról, hogy a koronavírus-vakcinákat is előállító gyógyszergyártó óriás, a Pfizer a BioNTech-kel karöltve beperelte a magyar államot, mert az a megkötött megállapodások ellenére nem volt hajlandó átvenni és kifizetni több millió adag vakcinát. Abban a cikkben írtuk azt is, hogy nem Magyarország került először ilyen konfliktusba a gyártóval, hiszen Lengyelország ellen is perre ment a Pfizer mintegy 60 millió ki nem fizetett vakcina miatt. Most pedig a román kormány szóvivője erősítette meg, hogy a kabinet decemberben értesítést kapott, hogy a Pfizer pert indított ellene Brüsszelben bizonyos pénzösszegek behajtása érdekében, mivel a román fél nem vásárolt meg tőle 28 millió adag koronavírus elleni oltást.

„Az első tárgyalás valamikor február végén lesz, Románia képviselteti magát az ügyben. Arról van szó, hogy Románia végzett egy becslést arról, mennyi oltóanyagra lesz szüksége a világjárvány során, de a gyógyszergyártó cég által hivatkozott módosítást a bukaresti egészségügyi minisztérium nem írta alá, így nem is lehetett fizetni, mert a román állam ezeket a vakcinákat nem vette át” – szemlézte az MTI Mihai Constantin szóvivő érveit, aki szintén rámutatott arra, hogy Lengyelország és Magyarország esetében is történt már hasonló eset.

A románok esetében sajtóhírek szerint 550 millió euró értékű elutasított vakcináról van szó. A történethez hozzátartozik, hogy az ország korrupcióellenes ügyészsége (DNA) korábban bűnvádi eljárást indított Florin Citu volt miniszterelnök és kormányának két volt minisztere ellen, akiket hivatali visszaéléssel gyanúsítanak a koronavírus elleni védőoltások európai uniós közvetítéssel lebonyolított beszerzése ügyében. A vádhatóság szerint a 2021 májusában hivatalban lévő, Citu vezette román kormány 52,8 millió felesleges Pfizer és Moderna vakcinát rendelt meg, több mint egymilliárd euró kárt okozva ezáltal a román költségvetésnek. Az ügyészség szerint a kormány ezt annak ellenére tette, hogy Románia előzőleg közölte, 10,7 millió beoltható lakosa van, és a korábban leszerződött 37 millió dózis 23 millió ember immunizálására lett volna elegendő, ha kétharmaduk a harmadik, megerősítő oltást is kéri.

Csődbe ment a Romaero román repülőgépipari vállalat

Fizetésképtelenné nyilvánította és csődvédelem alá helyezte a bukaresti törvényszék a túlnyomórészt román állami tulajdonban lévő Romaero repülőgépipari vállalatot szerdán – közölte az Economica.net gazdasági portál.

A civil és katonai repülőgépek nagyjavítására, karbantartására, valamint alkatrészek gyártására szakosodott, több mint százéves múltra visszatekintő, a román védelmi- és repülőgépipar legnagyobb vállalatának számító Romaero tavaly december 27-én kért csődvédelmet, miután az utóbbi két évben veszteségessé vált.

A törvényszéki döntésről szintén beszámoló Digi24.ro hírportál felidézte: a Romaero azt követően jelentett csődöt, hogy elvesztette azt a kártérítési pert, amelyet egy román milliomos, Cristian Sindie indított ellene. A bukaresti táblabíróság decemberben 17 millió eurós kártérítés kifizetésére kötelezte a Romaero vállalatot, mivel olyan módosításokat végzett el egy Cristian Sindie tulajdonába került Boing 737-200-as típusú repülőgépen, amelyeket a gyártó nem fogadott el, így a repülő nem kapott többé felszállási engedélyt.

Elzárták egy átkelőt a magyar határon a román gazdák

Elzárták a román-magyar határ Csanálos-Vállaj határátkelőjét szerdán az immár napok óta tiltakozó román gazdák, és több romániai helyszínen is folytatódtak a forgalomlassító felvonulások, írja az MTI.

Bár az egyes gazdaszervezetek képviselői már hétfőn este megegyeztek a román mezőgazdasági minisztériummal követeléseik teljesítéséről, a román gazdák spontán tüntetései szerdán is folytatódtak. A Nagykároly környéki gazdák délben a román-magyar határra, a csanálosi (Urziceni) határátkelőhöz vonultak, ahol előbb az egyik, majd mindkét sávot lezárták traktorjaikkal, akadályozva a határátkelést – írta a román rendőrség közlekedési osztálya.

A tiltakozó gazdák napok óta követelik egyebek között a kamionok számára a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás árának csökkentését, a hektáronkénti állami támogatás megemelését, az aszály okozta veszteségek állami kompenzálását és a gázolaj jövedéki adójának eltörlését. Emellett egyenlő versenyfeltételeket kérnek a szállításban, és szükségesnek látják egy minimális referenciatarifa bevezetését Spanyolország és Magyarország mintájára. Követelik továbbá a parlament létszámának csökkentését a korábbi referendumnak megfelelően.

Orgiák, vizeletivás, szűzlányok a megvilágosodásért – Budapesten is tartott meditációt a letartóztatott román szexjógi

Összezsúfolt nők, hamis okmány, több millió készpénz

November végén a francia rendőrök egy nagyszabású akció keretében negyven társával együtt letartóztatták és őrizetbe vették a 71 éves román szexjógit, a követői által csak Grignek vagy Griegnek nevezett Gregorian Bivolarut. A férfit, illetve a Törekvés az Abszolút Spirituális Integrációra (MISA) nevű nemzetközi szervezetének tagjait azzal vádolják, hogy fogva tartották, illetve rendszeresen szexre kényszerítették behálózott áldozataikat. A Daily Mail azt írja a hatóságokra hivatkozva, hogy a razziák során több mint ötven „siralmas körülmények között” tartott nőt találtak, akiket két Párizs környéki házban zsúfoltak össze – köztük voltak román, argentin, német, belga és amerikai állampolgárok is. Az ingatlanokban nemcsak nőket, de számos szexuális segédeszközt, illetve töménytelen mennyiségű pornót is találtak. Több fotón a guru maga is szerepelt.

A guru otthonában 200 ezer eurónyi (76 millió forintnyi) készpénzt, illetve több hamis személyit is találtak.

Hivatali visszaéléssel gyanúsítják a székelyudvarhelyi polgármestert

Hivatali visszaélés gyanújával indított bűnvádi eljárást a székelyudvarhelyi polgármester ellen a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) – írja az MTI. A vád szerint Gálfi Árpád saját szakállára, a város képviselőtestületének jóváhagyása nélkül szerződött egy helyi ügyvédi irodával, hogy az jogi szolgáltatásokat nyújtson a város peres ügyeiben. A korrupcióellenes ügyészek úgy látják, hogy a polgármester így a büntető- és késedelmi kamatokkal együtt több ezer lej kárt okozott a városnak.

Gálfi a közlés szerint 2019 áprilisában írta alá a szerződést az ügyvédi irodával, majd még ugyanabban az évben több rendben 5000 (380 ezer forint), illetve 7500 lejt (570 ezer forint) fizetett a szolgáltatásaiért. A városi tanácsnak megküldött ügyészségi átirat szerint összesen öt alkalommal történt kifizetés. A polgármester ezeknek köszönhetően 27 500 lejjel (közel 2,1 millió forint) károsította meg az önkormányzatot, és az összeghez a büntető és késedelmi kamatok is hozzáadódnak.

A Székelyhon hírportál arról írt, hogy a polgármester számos alkalommal a képviselőtestület elé terjesztette az ügyvédi iroda szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozó határozattervezeteket.

Hamisítvány a magyar feliratos romániai szfinx

Az elmúlt napokban több, régészettel foglalkozó angol nyelvű híroldal – köztük az Arkeonews és a Heritage Daily –, valamint nagy elérésű magyar portál is beszámolt egy szenzációsnak tűnő felfedezésről: a potaissai szfinx feliratának megfejtéséről. Egy magyar–amerikai kutató új publikációjában az állítja, sikerült dekódolnia a 19. század elején feltárt, állítólag az időszámítás szerinti 3. századból származó bronz szobrocskán látható szöveget, és az ősmagyar nyelvű.

A lelet a történet szerint a mai Romániában, az egykori Dacia római provincia területén került elő Potaissánál, a modern kori Torda helyén, ám utóbb, az 1848–1849-es szabadságharc zűrzavarában nyoma veszett. Bár a figurát soha nem találták meg, fennmaradt róla egy részletes rajz, amelyet azóta sokan vizsgáltak.

A mai Romániában az idők során számos nép élt, a térséget időszámítás után 106-ban hódították meg a rómaiak. A 3. században a gótok és más csoportok inváziói meggyengítették a birodalmat, így 270 körül a rómaiak kivonultak a régióból, ezt követően Dacia különböző törzsek és államok uralma alá került.

Romániában jobban tartanak a dezinformációktól, mint a szuverenitás megtámadásától

A magyar mintát követő Szuverenitásvédelmi Hivatal megalakításának szükségessége sem kormányzati, sem ellenzéki politikusok szájából nem hangzott el Romániában, egyszerűen azért, mert a parlamenti pártok retorikájában és tágabban, a közéletben mindenki úgy tudja, hogy az ország szuverenitását az alaptörvény garantálja, ezért felügyeleti, ellenőrzési szerv létrehozása nincs napirenden.

Még feltételezésnek is túlzás, hogy Lánczi Tamás esetleg összekeverte Romániát a Moldovai Köztársasággal, ahol 2023. december 28-án a törvényhozás megszavazta a Kommunikációs Stratégia Dezinformációellenes Központ (CCSCD) megalakítását. Bukarest keleti és baráti szomszédja elsősorban a háború miatt a nyakába zúduló orosz dezinformációs kampányokkal indokolta a központi hivatal létrejöttét, ám arra ügyeltek, hogy bevonják a civil szférát is. Habár az intézmény élére Ana Revenco korábbi belügyminisztert nevezték ki, a CCSCD vezető tanácsában helyet kapott a többi között Valeriu Pasa, a WatchDog elnöke, illetve Petru Macovei, a moldovai Szabad Sajtó Egyesület (API) vezetője. A tagok véleménynyilvánítási szabadságára jellemző, hogy miután tavaly ősszel Maia Sandu államfő a Patriot (Hazafi) nevet javasolta az új hivatalnak, Pasa ezt marhaságnak nevezte, mondván, ez egy éves munkájukat tenné tönkre.

A közösségi oldalakon burjánzó dezinformáció ugyanakkor a romániai kormányzati kommunikációban is gyakran megjelenik. A ProTV hírtelevízió arról számolt be, hogy a román állam két olyan rendszert helyezett üzembe, melyek képesek nyomon követni és elemezni a román állampolgárok által a honlapokon, közösségi oldalakon publikált hozzászólásokat, anyagokat, de ezek száma vélhetően nagyobb is lehet.

Mesterséges kómában van a diáklány, akit maga alá temetett a leomló fal a székelyudvarhelyi gimnáziumban

Továbbra is válságos az állapota annak a diáklánynak, aki akkor szenvedett súlyos sérüléseket, amikor decemberben ledőlt a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium diákotthonának fala, több diákot is maga alá temetve. Amint a Maszol.ro emlékeztetett, a december 18-án történt falomláskor négy diák szorult a romok alá, közülük egy tanuló életét vesztette, ketten könyebben sérültek, negyedik társuk viszont súlyos sérüléseket szenvedett, őt azóta is a Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Kórház intenzív osztályán ápolják.

A lányt mesterséges kómába helyezték, állapota az újraélesztése óta folyamatosan válságos, az orvosok nagyon visszafogottak a javulását illetően

– írja a lap, ami ma ismét érdeklődött az intézménynél a diák hogyléte, illetve afelől, hogy mit lehet tenni érte ebben a helyzetben.