Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: szovjetunió

Átmenetinek indult hazánk szovjet megszállása, végül 47 évig tartott

Közzétette szerző

A trianoni Magyarország területére 1944. szeptember 23-án léptek először szovjet csapatok, innentől a következő év tavaszáig a háború végigpusztította Magyarországot. A harcok hivatalosan április 4-én értek véget, a szovjet csapatok viszont maradtak, és mindenben segítették a Magyar Kommunista Párt hatalomra jutását, 1949-ben, a Szovjetunió 1936-os alkotmányának gyakorlatilag szóról szóra történő átvételével megszületett a Magyar Népköztársaság, hazánk hivatalosan is a keleti szuperhatalom csatlósállamává vált – írja a Múlt-kor.hu.

Ausztriából kivonultak

A szovjet csapatok jelen voltak ekkoriban például a szomszédos Ausztriában is, itt azonban Moszkva befolyását ellensúlyozták a szintén jelen lévő brit és amerikai egységek. A fordulópontot 1953. március 5., Sztálin halála jelentette: a helyére lépő Hruscsov ekkor még az enyhülés politikáját képviselte. Ausztriából 1955-ben minden idegen katonai erő kivonult, az ország vállalta az örök semlegességet. Ez nagy mértékben fellelkesítette a magyar közéletet is, mivel Magyarország megszállva tartásának addigi névleges oka az volt, hogy

PostPin It!

Molotov hagyta, hogy elhurcolják a feleségét

Közzétette szerző

Vjacseszlav Mihajlovics Molotov (az orosz molot szó jelentése: kalapács, pöröly) 36 évesen, 1926-ban került be a legfelsőbb pártvezetésbe, a Politikai Bizottság tagja lett, a húszas évek belharcaiban Sztálint támogatta. Ennek meg is lett a gyümölcse, 1930. december 19-én gyakorlatilag a Szovjetunió kormányfője lett.

Tizenegy évig tartó hivatali ideje alatt a sztálinista diktatúra fanatikus, kegyetlen kiszolgálójának bizonyult, részese és végrehajtója a kényszerkollektivizálásnak, a kulákság felszámolásának, a népirtással felérő nagy ukrajnai éhínség előidézésének, az erőltetett iparosításnak, koncepciós perek sorozatának, milliók Gulagra deportálásának  – írja a Múlt-kor.hu.

INTERCONTINENTALE / AFP Molotov felesége, Polina Molotova (jobbra) 1947-ben

PostPin It!

Ezek voltak az űrből lezuhant ember utolsó szavai

Közzétette szerző

A Szovjetunió 1967-ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Az ilyenkor szokásos ünnepség egy űrbéli mutatványt is magába foglalt, amely végül Vlagyimir Komarov űrhajós szükségtelen halálával végződött, akit azóta úgy emlegetnek, mint az ember, aki lezuhant az űrből – írja az IFLScience.

A terv az volt, hogy két űrhajót küldenek pályára. A Komarovot szállító Szojuz-1 indulna először, és várna egy napot, míg megérkezik mellé a Szojuz-2. Ezt követően Komarov űrsétát tett volna, mely során átkelt volna a saját hajójából a Szojuz-2-be. A másik hajó fedélzetén lévő egyik kozmonauta pedig helyet cserélt volna a férfivel, majd mindkét hajó visszatért volna a Földre.

Vannak olyan vitatott állítások, melyek szerint indulás előtt hónapokkal megvizsgálták a hajót, és összesen 203 szerkezeti problémát találtak, amelyek veszélyessé teszik az űrmissziót.

PostPin It!

Szemtanú szedi ízekre Putyin hazugságait – a Nyugat nem szegte meg semmilyen ígéretét

Közzétette szerző

Az ukrajnai háború második évfordulója kapcsán ismét kiújult a vita a felelősség kérdéséről. Vlagyimir Putyin minapi interjúja nyomán az álláspontját támogatók újfent arra hivatkoznak: az Egyesült Államok és a NATO provokálta ki Ukrajna megtámadását, amikor Oroszország „jogos biztonsági igényeit figyelmen kívül hagyva” úgymond folyamatosan terjeszkedett Kelet felé. A magyar NATO-csatlakozás egyik kulcsszereplője volt Jeszenszky Géza, Antall József külügyminisztere, aki személyes emlékeken is alapuló írásában most felidézi: Oroszország a katonai szövetség egyik bővítési hulláma ellen sem tiltakozott. A NATO pedig olyannyira figyelt az orosz érzékenységre, hogy eleinte fel sem akarta venni a kommunizmustól frissen szabadult államokat, 2008-ban pedig Moszkva miatt utasította el Ukrajna felvételét. A NATO–Oroszország-történet tényszerűen.

PostPin It!

A lvivi terület lett Ukrajna első régiója, amit teljesen megtisztítottak a szovjet emlékművektől

Közzétette szerző

A nyugat-ukrajnai Lviv megye lett a kelet-európai ország első régiója, amely az összes szovjet emlékművet eltávolította közterületeiről – közölte Makszim Kozickij, a megye kormányzója.

Ukrajnában az euroatlanti integrációt követelő 2014-es Majdan-tüntetések, és az ország ellen indított orosz fegyveres agresszió – a Krím elcsatolása és a Donyec-medencei konfliktus kirobbantása – után indult el az úgynevezett dekommunizáció folyamata, aminek első lépéseként, 2015 májusában egy minden szovjet jelkép használatát betiltó törvényt hoztak.

A mozgalom fő célja a végleges szakítás volt a szovjet múlt az ország 1991-es függetlenné válása után még megmaradt emlékeivel, de azt is fontosnak tartották, hogy a kommunista személyiségek helyett Ukrajna elismert embereinek – íróknak, költőknek, zeneszerzőknek és történelmi személyiségeknek – állítsanak emléket.

PostPin It!

A Titanic tragédiája eltörpül a leghalálosabb hajókatasztrófa mellett

Közzétette szerző

A Titanic baleseténél is nagyobb hajókatasztrófa történt 79 éve a Balti-tengeren, amely során több mint 9 ezer ember vesztette életét. A Wilhelm Gustloff nevű német hajót 1945. január 30-án süllyesztette el egy szovjet tengeralattjáró, a jármű többségében második világháborús menekülteket szállított – írja a Múlt-kor.

Milliókat mentett meg a hatalmas hajó

Az 1937-ben vízre bocsátott, 208 méter hosszú, 24 méter széles, 26 ezer bruttó regisztertonnás hajót a svájci nácik vezetőjéről nevezték el. A négy, összességében 9500 lóerős motor hajtotta, kilenc emeletes hajó 15,5 csomós (29 kilométeres) óránkénti sebességre volt képes. Először üdülőhajóként szolgált, de a második világháború kitörése után kórházhajóvá alakították át.

PostPin It!

Áldozatok vagy hősök voltak a Don-kanyar katonái?

Közzétette szerző

„Méltó módon kell emlékeznünk a doni hősökre, akik nem áldozatok voltak, hanem a hazájukat védték, és a hazájukért haltak meg” – emelte ki az MTI tudósítása szerint Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója a doni hősök emlékére szervezett budapesti sajtótájékoztatón 2024. január 12-én. 81 éve ezen a napon indult meg a Vörös Hadsereg bevezető támadása Uriv-Sztorozsevoje térségében, az offenzíva végül közismert módon napokon belül súlyos vereséget mért a magyar 2. hadseregre, lényegében megsemmisítve azt.

Hiába telt el több emberöltő, a Don-kanyar traumája, a megállíthatatlan túlerővel, a felszereléshiánnyal, az éhínséggel és a csikorgó orosz téllel küzdő katonák emléke továbbra is él bennünk, a téma még azokat is megérinti, akiket generációk választanak el az eseményektől. Katasztrófa, tragédia, földi pokol, bűn, értelmetlenség, áldozatiság és hősiesség, ilyen és ezekhez hasonló, néhol egészen ellentmondásos fogalmak társulnak napjainkban a második világháború leghírhedtebb magyar kudarcához.

Hogyan alakult az események megítélése? Valóban a Horthy-rendszer áldozatai voltak az elesettek? Harcolhattak a haza védelméért katonáink több száz kilométerre Magyarországtól? Hogyan látják ma a történészek az eseményeket? Ezekről kérdeztük Fóris Ákost, az ELTE BTK Történeti Intézetének oktatóját, az Erőszakkutató Intézet munkatársát.

PostPin It!

Máig rejtély, hogyan halt meg Losonczy Géza

Közzétette szerző

Losonczy Géza újságíró, az 1956-os Nagy Imre-kormány államminisztere 1957. december 21-én hunyt el. A mindössze 40 esztendős publicista a szovjetek által elsöpört szabadságharc egyik vértanúja volt, aki tisztázatlan körülmények között halt meg budapesti börtönében – írja a Rubicon.

Sikeres újságíró és politikus

Losonczy 1917-ben született, és már a debreceni egyetem diákjaként újságot szerkesztett. Később a Népszava munkatársa lett, a Szálasi-kormány bukása után pedig a Szabad Népnél kezdett dolgozni. Ezután a Magyar Kommunista Párt tagja, majd országgyűlési képviselő és államtitkár vált belőle.

PostPin It!

Ezért nem vette át a Nobel-díjat Szolzsenyicin

Közzétette szerző

A százöt éve, 1918. december 11-én született Alekszandr Szolzsenyicin már egészen kis gyermekként elhatározta, hogy író lesz. Mivel megfelelő irodalmi kurzusok nem voltak a közeli Rosztovi Egyetemen, végül mégis inkább matematikát tanult, így történhetett, hogy a második világháborúban tüzértisztként került a frontra. Bár korábban semmi baja nem volt a rendszerrel, egy frontról írt 1945-ös, barátjának írt levelében tett egy-két nem helyénvalónak számító megjegyzést Sztálinra.

Annak rendje és módja szerint letartóztatták, a következő 11 évet börtönökben, munkatáborokban és internáltként töltötte. 1956-ban rehabilitálták, sőt 1962-ben megjelenhetett első regénye, a saját Gulag-élményei alapján írt Ivan Gyenyiszovics egy napja.

Hruscsov támogatta

PostPin It!

Háborús bűnök és Nobel-békedíj: ellentmondásos örökséget hagyott maga után Henry Kissinger

Közzétette szerző

Az az ország, amelyik a külpolitikájában erkölcsi tökéletességet követel, nem éri el sem a tökéletességet, sem a biztonságot.

Talán a saját szavaival lehet a leginkább összefoglalni a szerdán 100 éves korában elhunyt volt amerikai külügyminiszter, Henry Kissinger munkásságát. A második világháború előtt egy évvel Németországból az Egyesült Államokba menekült, zsidó családból származó politikus megosztó, de megkerülhetetlenül súlyos figurája volt az amerikai politikának az 1960-as évek végétől a hidegháború lezárultáig.

Hogy milyen örökséget hagy maga után, azt jól mutatja, hogy miközben halála után egyszerre méltatta őt Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnök, a Rolling Stone zenei, közéleti és popkulturális magazin a következő címet adta a nekrológjának: Henry Kissinger, az amerikai uralkodó osztály által kedvelt háborús bűnös végre halott.

PostPin It!

A Szovjetunióba hurcolt magyarok emléknapja alkalmából Varga Mihály az Európai Uniót támadta

Közzétette szerző

Varga Mihály pénzügyminiszter a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján szombaton Budapesten, a szovjet megszállás áldozatainak emlékművénél mondott beszédet. Csak a miniszter tudja, hogy miért, de neki erről valamiért az jutott eszébe, hogy az Európai Unió veszélyezteti ugyanazokat az értékeket, amiket annak idején a Szovjetunió akart lerombolni.

Az MTI tudósítása szerint Varga Mihály felhívta a figyelmet: a mai kor kötelessége a jóvátétel, az emlékezés kereteinek biztosítása és fenntartása, ezért is döntött az Országgyűlés 2012-ben az emléknap létrehozásáról. A mai kor felelőssége, hogy egy későbbi korban ne legyen majd szükség újabb emléknapokra.

A miniszter azonban hozzátette: ez a felelősség, ez a képesség mintha kikopni látszana az Unió vezetőiből. A második világháború után keleten pusztító ideológia tanai ma nyugatról köszönnek vissza. Más formában ugyan, és talán kifinomultabban, de érzékelhetően ugyanazon tévedések mentén. Az egykori tanok ismét terjednek, és ma is a közösségek kerültek a célkeresztbe az egyén felsőbbrendűségére hivatkozva

PostPin It!

Orbán Viktor: Ukrajna folyamatosan vegzálja a kárpátaljaiakat, a magyar nyelv és oktatás szempontjából jobb volt a helyzet a Szovjetunió idején

Közzétette szerző

Nagyon nehéz segíteni egy olyan országnak, amely nemzetközileg elismert hadicél nélkül vív háborút, márpedig Kijev nem definiálta egyértelműen, hogy pontosan miért küzd – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet pénteki ülésén.

Az RTL tudósítása szerint a határon túli magyarságról szóló értekezleten a kormányfő arról beszélt, hogy egy Ukrajnával kapcsolatos B-terv kidolgozására tett javaslatot az Európai Unió legutóbbi ülésén. Szerinte ez jobb lenne, mint „a mostani reménytelen helyzet” folytatása, amelynek során ezrek halnak meg egy „keresztény-polgári belháború” keretében.

Orbán szerint Ukrajna a háború ellenére folyamatosan vegzálja a kárpátaljai magyarokat. A határon túli magyarok helyzetével kapcsolatban elmondta, hogy a kárpátaljaiak vannak a legrosszabb helyzetben, mivel az ottani politikai vezetés olyan utat követ, amely a semmibe vezet, és amelyet Budapest nem tud támogatni.

PostPin It!

A biztos halálba küldték Lajkát, az űrhajós kutyát

Közzétette szerző

Lajkát, az első élőlényt aki kijutott a világűrbe 66 éve, 1957. november 3-án lőtték fel Bajkonurból a Szputnyik–2 műhold fémgyomrában. A történelmi jelentőségű kísérlet célja az volt, hogy megismerjük az űrutazás szervezetekre gyakorolt hatását, következtében Lajka a világ leghíresebb állatává vált – írja a Rubicon.

Sintértelepről a világűrbe

A Szovjetunió 1957. október 4-én bocsátotta fel a Szputnyik–1 műholdat, amely az első világűrbe juttatott eszköz volt. Ezzel a szocialista állam megnyerte a szovjet-amerikai űrverseny első „futamát”, Hrucsov pártfőtitkár nyomására pedig azonnal meg is kezdte a felkészülést a másodikra, amelynek célja már egy élőlény kozmoszba juttatása volt.

PostPin It!

Agyontaposták egymást az emberek, hogy láthassák Sztálin koporsóját

Közzétette szerző

Több mint nyolc évvel halála után, 1961. október 31-én helyezték örök nyugalomra Sztálint. Bár több millió ember haláláért volt felelős, a Szovjetunióban rengeteg ember őszintén gyászolta a „Generalisszimuszt”, akinek irányításával a Szovjetunió, legyőzve a náci Németországot, világhatalommá emelkedett – írja a Múlt-kor.

Egymást taposták az emberek, hogy láthassák a koporsót

A hírhedt diktátor 1953. március 5-én hunyt el, első „temetését” pedig már halálának hónapjában meg is rendezték. Sztálin, „a népek nagy tanítójának” holttestét bebalzsamozták, koporsóját pedig kiállították, amely elé három napon keresztül özönlöttek a gyászolók.

PostPin It!

„Senki nem kényszeríti Magyarországot, hogy az EU tagja legyen” – közölte az unió külügyi főképviselője

Közzétette szerző

„Senki sem kényszeríti Magyarországot arra, hogy az Európai Unió része legyen” – mondta Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, aki arra reagált, hogy Orbán Viktor miniszterelnök – a nemzeti ünnepen nem először – ezúttal is a tömeggyilkos szovjet diktatúrához hasonlította az EU-t.

A 444.hu szemléje szerint Borrel nem lát párhuzamot vagy hasonlóságot a szovjet megszállás és az Európai Bizottság működése között. Hozzáteszik, a korábbi litván védelmi és külügyminiszter, Linas Linkevičius ennél keményebben fogalmazott, ő arra utalt, hogy Magyarországot ki kellene tenni az unióból, csak nincsenek erre eszközök. Azt írta Orbán és Vlagyimir Putyin orosz elnök közös fotója alá az X-en:

Az uniós szerződések szerint nincs egyértelmű mechanizmus egy tagállam kizárására. Nincs mód arra, hogy egy terrorizmust támogató államot eltávolítsanak az ENSZ BT-ből. Azoknak, akik vezetni akarnak, foglalkozniuk kellene a problémával.

PostPin It!

Így szabadult meg Ausztria a szovjet tankoktól

Közzétette szerző

Ausztria 1938-ban a Harmadik Birodalom részévé vált, 1945-ben pedig a szövetségesek brit, francia, amerikai és szovjet megszállási zónákra osztották fel. Miként Németországban, úgy itt is hamarosan beindult a nagyhatalmi rivalizálás, Ausztria a hidegháborús krízis középpontjába került. Az enyhülés csak Sztálin 1953-as halála után kezdődött – írja a Rubicon.hu.

Megindult a lefegyverzés, a tárgyalások kezdődtek, a zónahatárok pedig lényegében demarkációs vonalakká degradálódtak. Moszkva hajlandó volt elismerni Ausztria önállóságát, Vjacseszlav Molotov szovjet külügyminiszter 1955 februárjában három pontban szabta meg ennek feltételeit:

a köztársaság semleges marad;

PostPin It!

Ebben a két hétben voltunk legközelebb a teljes pusztuláshoz

Közzétette szerző

Fidel Castro 1959-es sikeres hatalomátvétele Kuba jelentős biztonsági kockázattá vált az Egyesült Államok számára. A Disznó-öbölbeli 1961-es akció csúfos kudarca után Castro még szorosabbra fűzte viszonyát a Szovjetunióval, és katonai támogatást kért Moszkvától. Hruscsov természetesen nagyon segítőkésznek bizonyult, rövidesen katonai tanácsadók hada, és számos gyanús rakományt szállító hajó érkezett Kuba kikötőibe.

A Egyesült Államok U2-es kémrepülőgépeinek munkája nyomán 1962 augusztusára nyilvánvalóvá vált, hogy Kuba „készül valamire”. Az október 14-én készített felvételekből vált világossá, hogy a Szovjetunió közepes hatótávolságú fegyvereket telepített az amerikai partoktól 90 mérföldre, melyek akár több ezer kilométer távolságban fekvő városokat is el tudtak pusztítani. Ezzel pedig

kezdetét vette a hidegháború történetének legforróbb két hete, melyet később kubai rakétaválságnak neveztek el.

PostPin It!

Putyin: A magyar ’56 nem volt kívülről inspirált forradalom

Közzétette szerző

A magyar 1956 nem volt „színes forradalom” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub csütörtöki plenáris ülésén Szocsiban.

Putyin az MTI beszámolója szerint arra a felvetésre válaszolt, hogy Magyarországon vitát keltettek egy új orosz történelemkönyvnek az ’56-s magyar forradalommal kapcsolatos megállapításai, valamint az olyan kijelentések, hogy ez egy kívülről inspirált „színes forradalom” volt, és hogy hiba volt a kelet-közép-európai országokból kivonni a szovjet katonai erőket.

Noha készítettek fel harcosokat külföldön és át is dobták őket Magyarországra, ezt tisztán színes forradalomnak nevezni nehéz lenne, mert mégiscsak komoly bázisa volt a tiltakozásnak az országban. Ez szerintem nyilvánvaló. De aligha lehet a mai meghatározásokat az előző század közepére átvinni

PostPin It!

Így lett Gorbacsov a Szovjetunió vezetője

Közzétette szerző

Kevés olyan ember akad nem csupán a XX. századi, de az egyetemes történelemben is, akinek a neve egyet jelent egy világrend felbomlásával, és egy radikálisan új struktúra kialakulásával. Azt senki nem vitatja, hogy Mihail Szergejevics Gorbacsovnak – a Szovjetunió Kommunista Pártja alig 54 évesen főtitkárrá választott „ifjú apparatcsikjának”, aki elsőként és egyetlenként e pozícióban már az 1917-es forradalom után született – elévülhetetlen érdemei vannak a hidegháború és a fegyverkezési verseny lezárásában, a szovjet diktatúra lebontásában, a kelet-európai államok függetlenedésében. Igaz, azzal már nem lehet vádolni, hogy e radikális átalakulási folyamat minden lépcsőfokát tudatos szándékkal, és nem pusztán az eseményekkel sodródva kísérte volna végig.

Hibák és erények

Az 1931-ben született, jogász, majd agrárközgazdász diplomával a zsebében a pártlétra fokain gyors ütemben lépegető Gorbacsov 1971-ben lett a Központi Bizottság tagja, 1974-ben a Legfelsőbb Tanácsé, majd öt évre rá a Politikai Bizottságé. Már Andropov is őt szemelte ki utódjául, de végül az alig egy évnyi főtitkárság után elhalálozó pártmamelukot, Konsztantyin Csernyenkót követve lett a párt első embere 1985 tavaszán. Bár alig több mint fél évtized jutott neki a Szovjetunió élén, és távozása volt lényegében az utolsó szög volt a pártállami birodalom koporsójában, az általa elindított változások

PostPin It!

Ez a katona akadályozta meg az atomháborút

Közzétette szerző

1983. szeptember 26-án, nem sokkal éjfél után a Moszkvától nem messze fekvő szovjet műholdmegfigyelő központ számítógépe riadót fújt: egy amerikai interkontinentális rakéta közeledtét jelezte. A kiélezett szituáció ellenére Sztanyiszlav Petrov alezredes higgadt maradt, nyugalomra utasította alárendeltjeit is, számára ugyanis teljesen valószínűtlennek tűnt, hogy az Egyesült Államok egyetlen árva rakétával indítja meg a Szovjetunió elleni nukleáris csapását – írja a Múlt-kor.hu.

Egy perccel később azonban újra felbőgtek a szirénák és a számítógép újabb, ezúttal négy nukleáris töltettel felszerelt rakéta érkezését jelezte, az állomány lélekszakadva dolgozva, 30 tesztet futtatott le a rendszeren, hogy kizárják a tévedés lehetőségét. A szovjeteknek már csak 15 percük maradt válaszcsapásuk elindítására, amikor egy ötperces, heves, egészen az ordibálásig fajuló eszmecsere után Petrov döntött, és hívta a szovjet hadsereg főparancsnokságát.

De nem támadásról, hanem rendszerhibáról tájékoztatta a parancsnokait.

PostPin It!