A Media1 megtudta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Megafon nevű Fidesz-közeli internetes propagandaközpont egyik arca által vezetett és az igazságügyi miniszterhez is közelálló Biczi és Turi Ügyvédi Iroda közreműködésével a már néhány napja említett fél tucatnyi médiaszolgáltatáson túl további szerkesztőségeket is bíróságra citált, amiért az adott médiumok leszemlézték a Spar vezérigazgatójának Orbán oligarcháira vonatkozó, egy osztrák élelmiszeripari lapban megjelent nyilatkozatát. Eközben egészen meghökkentő dolgokkal szembesült portálunk, a Media1 a Fővárosi Törvényszék működésével kapcsolatban az elmúlt napokban: a bíróság ugyanis minden erejével azon fáradozik, hogy titokban tartsa az egyébként nyilvános, bármely magánszemély vagy a sajtó által látogatható bírósági tárgyalás időpontját a média elől.
Archívum címkék: transzparencia
Csak Magyarország szavazott nemmel a politikai hirdetések átláthatóvá tételére
Ezúttal úgy tűnik, nem kell minden eszközzel harcolni a külföldi beavatkozás ellen.
Külföldön visszaüt a NER magántőkealapos trükkje
A NER legkreatívabb és leginnovatívabb megoldása volt a magántőkelapok megalkotása, amivel 2022 végéig legalább 2700 milliárd forintot halmoztak fel számításaink szerint. A pénzmosásban és vagyonok rejtegetésében tapasztalt számos európai ország „legjobb” gyakorlatát összesítve alkottak meg egy olyan jogi konstrukciót, amivel a NER a számára kedves üzletik köröknek tud állami forrásokat átjátszani, miközben a végső haszonhúzók kiléte homályban marad.
Ami azonban itthon előny, most külföldön hátránnyá válik: a spanyol kormány közölte, mindent megtesz a Talgo nevű vasúti járműgyártó magyar felvásárlásának megakadályozása érdekében. Sajtóhírek szerint azért, mert az ajánlat mögött a magyar kormányt látják, annak közismerten jó orosz kapcsolataival együtt.
A tőkealapok úgy jönnek a képbe, hogy az ajánlattevő Ganz-Mavag Europe Zrt. egy üres társaság, se vagyona, se tapasztalata, se szakemberei nincsenek, és nem tudni, ki a tulajdonosa. Ez a frissen, 2023. december 14-én gründolt, 15 ezer eurós alaptőkéjű vállalat akarja megvásárolni a tavaly 652 millió euró árbevételű Talgót.
Sulyok Tamás legfontosabb mondatai négy percben
A leendő köztársasági elnök értékekről, alkotmányról, bizalomról, Trianon utáni veszélyekről és a jogállamról mint bálványról beszélt megválasztása után.
The post Sulyok Tamás legfontosabb mondatai négy percben first appeared on 24.hu.
A bíróságok döntéseit felülírva szűkíti az átláthatóságot a Kormány
Miközben a Kormány megpróbálja elérni az Európai Bizottságnál, hogy a kohéziós alapokhoz hasonlóan a rendszerszintű korrupciós kockázatok miatt visszatartott további uniós pénzek is kifizetésre kerüljenek, 2023 végén több olyan törvénymódosítást is kezdeményezett, amely csökkenti a közpénzek felhasználásának átláthatóságát. Az idén hatályba lépő módosítások civilek és újságírók sikeres pereskedésére adott válaszcsapásként értékelhetők.
Kevesebb adatot kell kiadni
A Transparency International Magyarország még 2021-ben adott be adatigénylést, hogy megtudja a koronavírus járvány idején feleslegesen beszerzett lélegeztetőgépeken milyen módon adott túl a Kormány. A minisztérium megtagadta az adatok kiadását, mert az adatokat az irányítása alatt álló szervektől kellett volna bekérnie. Ezt az érvelést sem az első-, sem a másodfokú bíróság nem fogadta el, ezért a minisztérium a Kúriához fordult. A Kúria egyetértett a bíróságokkal és kimondta, hogy az adatokat ki kell adni. A legfelső bíróság indokolásában külön hangsúlyozta, hogy az adatigénylés teljesítése a szakmailag felkészült minisztériumi apparátus esetén teljes joggal elvárható, hiszen
A transzparencia, mint fenntarthatósági eszköz
Az éghajlatváltozás kezelése egyre sürgetőbb feladatunk. A Greenpeace szerint Spanyolországban már most olyan súlyos következményei vannak a globális felmelegedésnek, hogy ha nem csökkentjük belátható időn belül a károsanyag-emissziót, az ország a következő 20 évben eléri a 2 ℃-os felmelegedést.
Az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseknek, a kapcsolódó beruházásoknak és a vállalati döntéseknek is minél hatékonyabbnak kell lenniük – és ezért kell pontos tényekre, illetve fokozott transzparenciára alapozniuk.
Tavaly november 6-20. között az egyiptomi Sharm el-Sheikhben rendezték meg az ENSZ 2022-es éghajlatváltozási konferenciáját. Az esemény egyik leglényegesebb tanulsága az volt, hogy vészesen fogy az időnk a nettó nulla emisszió megvalósításához. Ahogy arra az éghajlatváltozással foglalkozó munkacsoport, az IPPC jelentése is rávilágított, 2030-ig a felére kell csökkenteni a jelenlegi globális károsanyag-kibocsátást, mivel csak ebben az esetben valósítható meg 2050-re a célkitűzés. Közös feladatunkkal egyelőre nem állunk jól: egyedül a pandémia tudott csökkenést okozni az üvegházhatású gázok kibocsátásában. Ami a cél elérésében segíthet, az nem más, mint a transzparencia. A következetes, átlátható és átfogó információhoz való hozzáférés támogatja a hatékony politikai döntéshozatalt, a tudatos üzleti modellek és stratégiák kialakítását, de a hitelesség miatt általában is hozzásegíthet az erőfeszítések szélesebb körű támogatásához.
Ítélet: Jogszerűen nevezte a Media1 átláthatlannak a Transzparens Újságírásért Alapítvány gazdálkodását és kamuzásnak Partos Bence alapító szavait
Egyszerre két sajtóhelyreigazítási pert is indított a Fidesz-közeli Transzparens Újságírásért Alapítvány a Media1 portál ellen az elmúlt napokban, mely perek most, szerdán első fokú ítélethez érkeztek. A legfontosabb cikk ügyében a Media1 portál 100 százalékos győzelmét állapította meg a Székesfehérvári Törvényszék: az egyelőre szóban kihirdetett ítélet szerint teljesen jogszerűen írta le azt a Media1, hogy Partos Bence, az újságírók hiteltelenítésével és a propagandisták megemelésével foglalkozó, 2018-ban gründolt alapítvány alapítója kamuzott, amikor azt állította nemrégiben Bodoky Tamásnak, az Átlátszó főszerkesztőjének egy vele folytatott közéleti vitában, hogy az alapítvány átlátható gazdálkodást folytat. Jogszerű tehát leírni, hogy az alapítvány átláthatatlan gazdálkodást folytat és azt, hogy Partos kamuzott. Egy másik kifogásolt cikk ügyében sem lehet maradéktalanul elégedett az alapítvány az ítélettel, mivel a bíróság csak néhány dolgot fogadott el a felperesek keresetében, ráadásul a Media1 az ellen az ítélet ellen fellebbezést nyújt be.
Megint törvényt sértett a Transzparens Újságírásért Alapítvány
Többéves szokását ezúttal sem megtörve az idei évben sem tette közzé a pénzügyi beszámolóját a törvényben előírt május 31-i határidőig a kormánytól független médiumok hiteltelenítésével és a propagandisták megemelésével foglalkozó szervezet, a Transzparens Újságírásért Alapítvány, ehelyett a dokumentumot 21 nappal a jogszabály szerinti időpont után készítették el és tették közzé a birosag.hu-n, míg saját honlapjukon azóta sem. A beszámolót megnézve egyébként az derül ki, egyik évről a másikra hirtelen nagyon drasztikusan, több tízmillióval megnőtt 2022-ben az alapítvány árbevétele és a személyi költségeik is látványosan megsokszorozódtak. Az alapítvány transzparenciájának hiányára utal, hogy továbbra sem mondják el, honnan származnak a bevételeik, de arra a kérdésünkre sem feleltek, hogy Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője jól emlékszik-e arra, hogy Partos Bence, az alapítvány alapítója elismerte neki nemrégiben, hogy egy Partos Bencéhez köthető kft. fizetette az alapítvány egyes költségeit.
10 milliárd forintnyi uniós pénzből népszerűsíti a programozást az állam, de nem látni, hogyan
9,8 milliárd forintnyi uniós támogatást nyert egy állami szerv arra, hogy népszerűvé tegye a fiatalok körében a programozást. A cél az volt, hogy egyre többen jelentkezzenek ilyen felsőoktatási képzésekre – ez egészen megdöbbentő összeg, főként, hogy eleve egy jól fizetett, egyre népszerűbb szakmáról van szó, súlyos kiadás egy igen szűk témára koncentráló népszerűsítő kampányhoz. Jól érzékelteti az aránytalanságot, hogy 2020-ban a teljes felsőoktatásra költött összesen 570 milliárdot a magyar állam.
Egy éves felsőoktatási állami kiadás 2 százalékát fordítja arra a kormányzat, hogy többen válasszák a programozó szakokat a felsőoktatásban.
A program*Pontos megnevezése: GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú „Oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése és támogatása” Programozd a jövőd! projekt – Megítélt összeg: 9 966 000 000 Ft uniós támogatás céljai lehetnek nemesek, de elgondolkodtató, hogyan tudott a kormányzat és az Európai Bizottság is ilyen aránytévesztést jóváhagyni. A magyar felsőoktatásban ekkora összegű forrásból fontosabb feladatot is lehetne kezelni. Elég itt a segédmunkás szintű béreket kereső 3 ezer tanársegédre gondolni. Ha csak közöttük egy évre elosztották volna ezt az igen csak tekintélyes összeget, akkor fejenként 277 ezer forint havi többlet jövedelmet kaphattak volna. Ez több, mint amennyi a legtöbbjük fizetése jelenleg!