Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: Adat

Bő száz év alatt nyertünk egy második életet

Közzétette szerző

Az elmúlt száz évben aligha történt nagyobb hatású változás az életünkre, minthogy kétszeresére nőtt a születéskor várható élettartam. Magyarországon 1900-ban ez a mutató a nőknél 38,2 év volt, a férfiaké pedig 36,6. A nőknél ez mostanra több mint kétszeresére, 79 évre nőtt, a férfiaknál pedig 72-re.

A változás elsősorban a tudomány és az egészségügy fejlődésének köszönhető, illetve a társadalmi önszerveződésnek, amely lehetővé tette, hogy a tudományos áttörések széles társadalmi rétegekhez juthassanak el. “Az emberiségnek kevés ennél meghökkentőbb teljesítménye van” – írta a várható élettartam duplázódásáról korábban a New York Times. 

A magyarországi csecsemőhalandőság kevesebb mint hatvanadjára csökkent. 1900-ban a magyar gyerekek közel negyede meghalt 1 éves koráig, mostanra ezer élveszülöttre 3,6 ez az arány. 

PostPin It!

Mire elég, hogy több időt töltünk munkában, mint a nyugat-európaiak?

Közzétette szerző

A napokban jelent meg az Eurostat felmérése arról, hogy a tagországokban átlagosan hány órát dolgoztak, azaz töltöttek az emberek a munkahelyükön 2022-ben. Az uniós átlag 37,5 óra volt, de a szórás elég nagy a tagállamok között. A hollandok mindössze 33,2 órával tudják le a munkahetüket, a görögök viszont 41-et töltenek a munkahelyükön, a két véglet között évente 405 óra és 36 perc a különbség (amit a szabadságokkal lenne érdemes csökkenteni, de ezzel most az egyszerűség kedvéért nem számolunk). Az uniós tagságra pályázó, de még nem tag Szerbia a felmérés éllovasa, ott 43,3 óra a munkával töltött idő. 

A magyar adat is elég magas, 39,6 óra, és ha sorba rendezzük a számokat, akkor az a minta is jól látszik, hogy néhány kivételtől eltekintve a kelet-európai országokban az uniós átlagnál többet, a nyugatiakban viszont jellemzően kevesebb időt töltenek az emberek munkával. Ezt mutatja be az alábbi grafikon.

Ugyanezek a számok így néznek ki, ha százalékban adjuk meg őket, vagyis az uniós átlagot tekintjük 100 százaléknak:

PostPin It!

Ki mond igazat? Hatalmas a tanárhiány, vagy még javult is a helyzet?

Közzétette szerző

(A szerző a Civil Közoktatási Platform munkacsoport-vezetője.)

A tanév kezdete óta számháború dúl a tanárhiányról. Maruzsa Zoltán és Rétvári Bence szerint nincs rendszerszintű hiány, a tanárok létszáma a Fidesz kormányzása alatt nem csökkent jobban, mint a tanulólétszám. A média viszont folyamatosan számol be az ezzel ellentétes hétköznapi tapasztalatokról: az iskolák kétségbeesett megoldási próbálkozásairól, megfelelő szakképzettség nélkül tartott vagy elmaradt órákról, csoport- és osztályösszevonásokról. Lehetséges, hogy mindkét oldal igazat mond?

Ha a pedagógushiányt akarjuk vizsgálni, sokféle adatra támaszkodhatunk. Rendelkezésre áll a minden év októberében felvett oktatási statisztika, az intézmények, illetve a pedagógusok részletes adatait tartalmazó Köznevelési, illetve Szakképzési Információs Rendszer, a kompetenciaméréskor kért információk az iskolákban hiányzó tanárokról, az üres álláshelyek statisztikája, a jogszabály alapján számított és a ténylegesen betöltött álláshelyek eltérése és vizsgálhatjuk a meghirdetett álláshelyeket is. A médiában megjelenő cikkek, de sokszor még a szakcikkek is általában ezek közül csak egyet vesznek figyelembe.

PostPin It!

EU-s középmezőnybe kerültünk azzal, hogy kiemelkedően nőtt itthon egy fontos demográfiai mutató

Közzétette szerző

2011 és 2021 között az Európai Unió tagállamai között Csehország után Magyarországon nőtt teljes termékenységi arányszám a második legtöbbet.

Magyarországon 1,23-ról 1,61-re nőtt ez a mutató, ami azt mutatja meg, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyereket szülne.

Ez azonban még messze van a kormány által kijelölt 2,1-es célszámtól: jelenleg az uniós országok között Magyarország középmezőnyben van ezzel a mutatóval.

PostPin It!

Már nem az oroszoktól függ az európai gázpiac

Közzétette szerző

Legalább nyolc éve nem érkezett olyan kevés földgáz az Európai Unióba, mint szeptember első hetében – derül ki a Bruegel adataiból. A visszaesést nem az orosz szállítások okozták, hiszen azokat nem nagyon lehet már csökkenteni, hanem a norvég import bezuhanása.

Mi történt? Az idei 36. héten mindössze 4,89 milliárd köbméter importgáz érkezett Európába. A Bruegel 2015 óta összesíti az adatokat, és a számok alapján azóta egyetlen héten sem csökkent 4,9 milliárd köbméter alá a behozatal.

Számokban: az elmúlt években átlagosan heti hétmilliárd köbméternyi gázt hoztak be az uniós országokba vezetéken, vagy cseppfolyósított formában (LNG) tankereken. Ebben a háború kirobbanása ellenére 2022-ben sem volt jelentős változás, a 7 milliárdos átlag tavaly is megvolt.

PostPin It!

Magyarország összeszerelőüzem lett a bicikliiparban

Közzétette szerző

Közel félmillió biciklit gyártottak Magyarországon 2022-ben, ezzel a magyar termelés a 7. legnagyobb az Európai Unióban. A listát Portugália, Románia és Olaszország vezeti.

Főszereplők: a magyarországi gyártás zöme két nagy kerékpármultitól jön: évi 300 ezres gyártókapacitása van Szolnok mellett a holland Accelnek, ott szinte kizárólag e-bike-ok készülnek. A világ legnagyobb kerékpárgyártója, a tajvani Giant gyöngyösi gyára 2020 óta működik, náluk évi nagyjából 200 ezer biciklit szerelnek össze.

A magyar gyártók egy nagyságrenddel lejjebb jönnek: a néhány milliárdos árbevételű Neuzer, a Gepidát gyártó Olimpia és a Csepel.

PostPin It!

Több mint 100 százalékkal nő az akkuipar Magyarországon, de volt ez már 4400 százalék is

Közzétette szerző

Idén júliusban valamivel több, mint 231 milliárd forint volt az akkumulátor és szárazelem gyártásával foglalkozó szakágazat összes nettó árbevétele a KSH adatai szerint, ami 4,6 százalékát teszi ki a teljes ipart jellemző adatnak. Összehasonlításképp érdemes visszatekinteni a 2010-es évek közepére: ekkoriban jellemzően még a 0,1 százalékát sem tette ki az akkumulátorgyártás forgalma a magyar ipar bevételeinek.

Az ágazatot a 2019-ben kezdődő felfutását megelőzően még a jellemzően gépjárművek indítóakkumulátorait gyártó, magyar tulajdonú vállalatok határozták meg, mint például a Jász-Plasztik, az Akksi és a Starter, ám a dél-koreai Samsung SDI és SK On (ekkoriban még SK Innovation), illetve a japán GS Yuasa beruházásai a 2010-es évek vége felé jócskán felforgatták azt: 

szinte a semmiből jött létre egy dinamikusan növekedő, alapvetően külföldre termelő ipari szegmens.

PostPin It!

Jóval kevesebben fáznak Magyarországon az uniós átlaghoz képest

Közzétette szerző

Az európaiak 9,3 százaléka, tízből egy ember nem tudta számára megfelelően melegen tartani lakását tavaly az Eurostat adatai szerint. Ez jelentős, 2,4 százalékpontos növekedés 2021-hez képest.

A mutató önbevalláson alapul, tehát szubjektív. Az egyes háztartások társadalmi és kulturális jellemzői erősen befolyásolják, kinek mit jelent otthonának megfelelően melegen tartása.

A legtöbben Bulgáriában, Cipruson, Görögországban és az Ibériai-félszigeten fáztak 2022-ben, míg Finnországban, Luxemburgban és Szlovéniában okozta a legkevesebb gondot a lakás felfűtése megfelelő hőfokra.  

PostPin It!

Miért az Alföldön a legmagasabb az öngyilkossági arány Európában?

Közzétette szerző

A dél- és észak-alföldi magyar kistérségek 2011 óta rendszeresen a legrosszabbak között szerepelnek az öngyilkossági arányszámok alapján az EU-n belül. A helyzet annyiban romlott, hogy 2020-ban a Dél-Alföldön lettek lakosságarányosan a legtöbben öngyilkosok egész Európában.

Számokban: hosszú távon az EU-ban és Magyarországon is csökken az öngyilkosságok száma, több évtizedes távlatban Magyarországon az egyik legnagyobb a csökkenés mértéke. Ugyanakkor mivel durván a hatvanas évek közepétől a rendszerváltásig világszinten is a legrosszabbak között voltunk, 2020-ban még ilyen csökkenés mellett is másodikok voltunk Litvánia mögött az EU-ban. 

2020-ban több évtizedes csökkenő trend tört meg Magyarországon: ilyen hirtelen emelkedés a magyar öngyilkossági ráták mélypontja környékén, a 80-as évek első éveiben volt utoljára.

PostPin It!

Olcsóbb lett az orosz gáz, de ez még kevés a rezsicsökkentéshez

Közzétette szerző

Bár sokat esett az elmúlt hónapokban az orosz gáz ára, az elérhető adatok alapján az uniós országok közül az elmúlt hónapokban is Magyarországra érkezett a legdrágábban. A lakosság ellátásán így továbbra is sokat veszít az állam, ami azt is jelenti, hogy egy esetleges rezsicsökkentés még mindig teljes egészében a költségvetést terhelné. A kormány láthatóan egyre több erőfeszítést tesz, hogy máshonnan is tudjon vásárolni, de az orosz gáz kiváltásáról nem beszél.

Olcsóbb, mint tavaly bármikor

Az egy évvel korábbihoz képest hatod-hetedáron érkezhet ősszel az orosz gáz Magyarországra. A behozatal már az elmúlt hónapokban is jóval olcsóbb volt, mint 2022-ben, és számításaink szerint ez a következő hónapokban is így marad. Sőt, mivel tavaly októberben tetőzött az ár, a következő hónapokban lehet a legnagyobb mértékű az éves csökkenés.

PostPin It!

Világszinten közel 15 százalékos a megújulók aránya, és egyre gyorsabban bővülnek

Közzétette szerző

A megújuló energiaforrásokból származó energia aránya a globális termelés 14,4 százalékát tette ki 2022-ben. A grafikonon nincs külön feltüntetve az atomenergia aránya, amelynek részesedése nagyjából 9 százalékos a globális energiamixben.

Egy év alatt 25 százalékkal több napenergiát és 14 százalékkal több szélenergiát állítottak elő, míg a nem megújulóknál 0,4 százalékos növekedés volt. Százalékpontban tavaly egy év alatt nőtt annyit a megújulók részaránya, mint 2010-től kezdve három év alatt.

Az EU-n belül egy év alatt 17 százalékkal csökkent a fosszilis tüzelőanyagból származó energia felhasználása, és több országban a megtermelt energia 50, vagy akár 75 százaléka megújulókból származik.

PostPin It!

Rekord lenne az EU történetében, ha Orbán valóban 2034-ig kormányon maradna

Közzétette szerző

Orbán Viktor már most az egyik leghosszabb ideig hatalmon lévő vezető az EU történetében, és ha valóban miniszterelnök maradna 2034-ig, akkor ő lenne a rekorder.

A fideszes holdudvar egyik éves találkozóján, a kötcsei pikniken beszélt arról Orbán a Telex szerint, hogy 2034-ig tervez kormányozni. Orbán korábban 2030-as céldátumról beszélt (bár azóta árnyalta ezt), a változást azzal indokolta, hogy a háború és a koronavírus-járvány elvett négy évet.

Számokban: az uniós csatlakozás óta hatalmon lévő vezetők között két korábbi luxemburgi miniszterelnök volt leghosszabb ideig hatalmon, nagyjából húsz évig. Őket követi a Németországot 16, illetve 14 évig vezető Helmut Kohl és Angela Merkel (Konrad Adenauer szintén 14 évig volt kancellár, de részben az EU elődje, az EGK 1957-es megalapítása előtt).

PostPin It!

Stabilan tartja az első helyet a magyar infláció mértéke az EU-ban, az augusztusi adat a vártnál is gyengébb

Közzétette szerző

16,4 százalékkal nőttek az árak augusztusban az egy évvel korábbi szinthez képest a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint. Az éves áremelkedés üteme ugyan lassabb volt a múlt hónapban, mint a júliusban (ekkor 17,6 százalék volt az infláció), ám az előzetes várakozások valamivel kedvezőbb adatot vetítettek előre a ténylegesnél.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter két hete 16 százalékosra becsülte az augusztusi inflációt. A kormányzati prognózis szerint szeptemberben 11-12, októberben 9-10, novemberben 8, decemberben 7 százalékos áremelkedés várható.

A napokban megfogalmazott szakértői várakozások az augusztusi inflációt illetően 15,6 és 16,5 százalék között szóródtak a Portfolio felmérése szerint, a becslések átlaga 16,2 százalék volt. Július közepén azonban még 15 százalékos szint is elképzelhetőnek tűnt a gazdasági lap elemzése szerint.

PostPin It!

Bár a cukor ára elszállt, nem kaptunk sokkot az árstop kivezetése után

Közzétette szerző

A magyar háztartások büdzséjében a rezsikiadások mellett az élelmiszerek képviselik a legnagyobb részt, így a mostanihoz hasonló magas inflációs időszakokban különösen fontos lehet az élelmiszerárak nyomon követése. Több mint három és fél éve tartó sorozatunkban minden hónap végén ugyanazt a 42 terméket vásároljuk meg (a lista a csillagra kattintva nyílik meg*Burgonya (piros) 3 kg

Cukor, 0,5 kg

Liszt, 1 kg

PostPin It!

A vártnál jobban ellenállnak az óceánok a sűrűsödő hőhullámoknak

Közzétette szerző

Az óceánok ellenállóbbak mint gondoltuk – így foglalta össze Malin Pinsky, a University of California tengerbiológusa a Nature-ben megjelent tanulmányukat, amely a klímaváltozás óceánokra gyakorolt hatását vizsgálta.

A több mint egy tucat tudós által jegyzett tanulmány alapján a kutatókat is meglepte, mennyire eltérően reagálnak az óceánok az egyre gyakoribb hőhullámokra.

Számokban: a kutatás során több mint 200 hőhullám hatásait elemezték (1993 és 2019 közöttieket), és az esetek többségében azt tapasztalták, hogy a hőhullámoknak nem volt jelentős hatása az óceánok mélyén élő halpopulációkra.

PostPin It!

Miért haltak meg tavaly is ilyen sokan Magyarországon?

Közzétette szerző

Az elmúlt ötven év legalacsonyabb halálozását hozta az idei 31. hét. A statisztikai hivatal szerint az idén július 31 és augusztus 6 között 1840-en veszítették életüket Magyarországon. Egyetlen hét alatt ennél kevesebb haláleset utoljára 1971 kora őszén volt. Ez ráadásul nem is az első olyan hét volt az idén, amelyen évtizedes összevetésben is alacsony halálozást mértek. A közelmúltban három olyan is akadt, amely bekerült az előző fél évszázad 20 legkevesebb halálesetét hozó hetei közé*Több mint 2600 hétből..

A trend összességében nem meglepő, hiszen a koronavírus-járvány miatti megugrást követően lehetett számítani egy komolyabb visszaesésre. Talán inkább az furcsa, hogy erre csak most kerül sor, és 2022-ben még nem tapasztaltuk ugyanezt. Ennek magyarázata az, hogy bár tavaly már szinte egyáltalán nem volt téma, de még mindig a harmadik leggyakoribb halálok volt a covid, és a koronavírus nagyban hozzájárult, hogy a halálozás 2022-ben is látványosan meghaladja a pandémia előtti években megszokott szintet.

Nagy járványhullám nélkül is sok áldozatot szedett a covid

PostPin It!

27 éves korában költözik el szüleitől egy átlagos magyar fiatal

Közzétette szerző

Tavaly a magyar fiatalok az EU-átlagnál kb. 8 hónappal később, 27 éves korukban tudtak elköltözni otthonról – derül ki az Eurostat hétfőn közzétett adataiból. 

 

2022-ben a becslés alapján a legkorábban Finnországban, Svédországban és Dániában költöztek el otthonról a fiatalok, 21 és 22 éves koruk között. A legkésőbb pedig Horvátországban, Szlovákiában és Görögországban tudnak elköltözni (33,4, 30,8 és 30,7 éves korukban).

PostPin It!

A koppenhágai, a bécsi, a zágrábi vagy a budapesti vonaljegy drágább, ha az átlagfizetéshez mérjük?

Közzétette szerző

Drágult a fővárosi vonaljegy: az eddig 350 forintos jegy 2013 óta kerül ennyibe, és most kevesebb mint 30 százalékkal emelték fel az árát, 450 forintra. Az emelkedés mértéke nem éri el a 2013 és 2022 közötti összesített infláció értékét, ami mintegy 38 százalék – és ebbe nem számoltuk a 2023-as pénzromlást.

Egy tucat európai főváros egy utazásra szóló jegyárait összevetve csak Zágrábban, Bukarestben, és Pozsonyban olcsóbb ennél a vonaljegy, és ha a bérletárakat nézzük, amin most nem változtatott a BKK, az csak Bukarestben kerül kevesebbe.

Csakhogy egészen más kép rajzolódik ki a tömegközlekedés költségeiről, ha az adott város nettó átlagfizetése szerint nézzük a jegy- és bérletárakat. Így ugyanis Budapest Berlinnel kerül egy kategóriába, ugyanis – hiába majdnem háromszoros az átlagfizetések közötti különbség – mindkét városban mintegy 950 vonaljegyet vásárolhatunk a nettó átlagfizetésből. *Mind a városi nettó átlagfizetések, mind a jegy- és bérletárak alapadatait a numbeo.com adatbázisából vettük. 

PostPin It!

Míg az EU szabadul Oroszországtól, Magyarország a második legnagyobb célországává vált

Közzétette szerző

Míg az EU-s tagállamok többsége jelentős mértékben leépítette oroszországi importját, Magyarország számottevően növelte. Így mostanra Magyarország lett Oroszország második legnagyobb exportpartnere az uniós országok között, pedig a háború előtt még a középmezőnyben voltunk. 

Számokban: Ukrajna megtámadása óta kevesebb mint ötödére esett az EU oroszországi importjának aránya, és az export is jelentősen csökkent. 

A behozott áruk értéke alapján Bulgária (+79%) és Csehország (+35%) mellett egyedül Magyarország (+73%) növelte érdemben importját Oroszországból. A döntő többségnél drasztikusan csökkent ez a mutató: a tagállamok 60 százaléka legalább 70 százalékkal kevesebbet költött orosz árukra, mint 2021 elején. 

PostPin It!

Örökké fogunk élni, ha tartja az ütemét a várható élettartam növekedése

Közzétette szerző

Egyetlen év alatt több mint másfél évvel nőtt a születéskor várható élettartam Magyarországon. Egy 2022-ben született lánynál 79, egy fiúnál 72,5 év a várható élettartam, a teljes népességre vetített átlag pedig 75,8 év volt.

A várható élettartam azért nőtt meg ennyire, mert a Covid miatt 2021-ben bő tízéves mélypontra esett a mutató: a tavalyi 74,1 évnél utoljára 2009-ben becsült kevesebbet a KSH.

Ha a várható élettartam egy év alatt tartósan több mint egy évvel nőne, akkor a korunk soha nem érné el azt, ameddig várhatóan élhetnénk (persze a KSH a születéskor várható élettartamot nézi).

PostPin It!