Arról ír a Politico, hogy három fideszes politikus is hazatér Brüsszelből.
Nem szerepel majd eszerint a Fidesz listáján
Hidvéghi Balázs, aki korábban a párt kommunikációs igazgatója volt, most pedig Szentkirályi Alexandra kampányfőnöke.
Archívum címkék: brüsszel
Napirend után: Ellenséges az ellenzéki közeg Magyar Péterrel?
The post Napirend után: Ellenséges az ellenzéki közeg Magyar Péterrel? first appeared on 24.hu.
Hogyan lehetne elfoglalni Brüsszelt?
„A kiegyezéssel pedig megmutattuk, ha megkapjuk a tiszteletet, mi is megadjuk, ami jár, és békés, virágzó korszakot teremtünk, ameddig a szem ellát. Barátaim, úgy tűnik, egyedül Brüsszel nem akarja megérteni ezt. Ezért, ha meg akarjuk őrizni Magyarország szabadságát és szuverenitását, nincs más választásunk, el kell foglalnunk Brüsszelt. 1848-ban megálltunk Schwechatnál. Most nem tesszük.
Most Brüsszelig fogunk menetelni, és mi magunk fogjuk megcsinálni a változást az Európai Unióban. Nem vagyunk már éppen csikók, mégiscsak 1100 éves állam volnánk, tapasztaltak és ütésállók, tudjuk, melyik kapun masírozzunk be, és hogyan rendezzük át az Európai Uniót. Itt az ideje, hogy a helytartótanács Brüsszelben is reszketni méltóztassék.
– ezt mondta Orbán Viktor a Nemzeti Múzeum lépcsőjén tartott beszédében március 15-én. A miniszterelnök régóta beszél arról, hogy Magyarország számára a cél nem az, hogy alkalmazkodjon a Nyugat politikai elvárásaihoz, hanem hogy átalakítsa azokat.
EU-pénzek: drámai változást tervez az Európai Bizottság
A lap által megszerzett, egy az Európai Bizottság által jóváhagyott dokumentum szerint teljesen átalakíthatják a kohéziós források elosztását. Jelenleg a rendszer úgy működik, hogy a fejletlenebb régióknak biztosítanak többlettámogatásokat, hogy segítsék az egyes területek felzárkóztatását. A most felvázolt javasolt változtatás célja, hogy eredményorientáltabb megközelítést vezessen be a pénzeszközök elosztásában, és a kifizetéseket konkrét célok elérésétől tegye függővé – olvasható a portálon.
A 2021-2027-es időszakra 392 milliárd eurót kitevő kohéziós finanszírozás hagyományosan fontos szerepet játszik a gazdaságilag hátrányos helyzetű régiók növekedésének támogatásában Európa-szerte. Az EU esetleges bővítéséről szóló viták nyomán – mivel Ukrajna és a Nyugat-Balkán több állama is az unió része lehet –, ismét előtérbe került, hogy ezek az alapok mennyire hatékonyak a gazdasági egyenlőtlenségek csökkentésében. A javasolt reformok mechanizmusként szolgálhatnak az elszámoltathatóság biztosítására és a szükséges reformok ösztönzésére, különösen a demokratikus normákkal kapcsolatos területeken.
A Bizottság javaslatáról várhatóan hosszú viták indulnak el majd el a tagállamok között a következő, 2028-ban kezdődő hétéves költségvetési ciklusról való tárgyalásokon. A pénzeszközök elosztását érintő bármilyen hivatalos változtatáshoz a nemzeti kormányok egyhangú jóváhagyására lesz szükség, ami hangsúlyozza a konszenzus elérésének fontosságát ebben a kérdésben.
Aktivisták tiltakoztak a brüsszeli csúcstalálkozón a nukleáris tündérmesék ellen
Világszerte több mint 500 szervezet írja alá a “Biztonságos, megfizethető és éghajlatbarát energiát mindenkinek” című új, nukleáris energiaellenes nyilatkozatot.
Klíma-, környezet- és békeaktivisták nemzetközi koalíciója ma tiltakozó tüntetést szervez Brüsszelben, a “nukleáris energia csúcstalálkozó” közelében, amelynek Belgium miniszterelnöke és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség a társszervezője. A csúcstalálkozó politikai és nukleáris ipari vezetőket hoz össze, és célja, hogy közpénzeket vonzzon be annak a célnak az eléréséhez, amelyet az országok egy csoportja a dubaji COP28 konferencián jelentett be, és amely szerint 2050-re meg kell háromszorozni a globális nukleáris kapacitást.
Az elmúlt 30 évben évente átlagosan 5 atomreaktorral bővült a globális villamosenergia-hálózat. A Don’t Nuke the Climate nevű aktivista csoport szerint a nukleáris kapacitás 2050-ig történő megháromszorozásához az országoknak a következő 26 évben évente 24-28 új reaktort kellene csatlakoztatniuk a hálózathoz, ami teljesen irreális cél.
Elege lett a Sparnak: megtámadják a magyar kormány lépését Brüsszelben
A Spar az Európai Bizottsághoz fordult, mert diszkriminatívnak és számos – többek között az áruk szabad mozgására vonatkozó – uniós jogszabályt sértőnek tartja a Magyarországon a kiskereskedelmi láncokra 2022 májusában kivetett különadót – idézi a portál a Financial Times híre nyomán.
A kormány akkori kommunikációja szerint a rezsicsökkentés és a haderőfejlesztés finanszírozása érdekében meghozott szabályok szerint a 100 milliárd forintot meghaladó bevételnél az addig 2,7 százalékos elvonást 4,1 százalékra emelték, a 30–100 milliárd forintos sávra pedig 1 százalékos adót vetettek ki, szemben a korábbi 0,4 százalékossal.
A Spar EB-hez benyújtott panasza szerint a kormány beavatkozása körülbelül 90 millió euróval növelte a költségeiket, és tavaly közel 50 millió eurós veszteséget okozott. A Spar kifogásolja azt is, hogy a magyar kormány árstopot vezetett be egy sor élelmiszerre.
Ütik a forintot a Brüsszelből érkező hírek nyomán
A délelőtti kereskedésben esni kezdett a forint, átlépték felfelé az euróval szembeni jegyzések a 396-os szintet, 396,3 közelében is járt az árfolyam, azaz egyéves mélypont körül alakult. 10 óra után némileg visszaerősödött a forint 395,6 környékére.
Az Európai Parlament által az Európai Bizottságot elinduló pernek elhúzódó hatásai lehetnek a magyar EU-s pénzek folyósítására, ez pedig a forint árfolyamára is negatív hatással lehet, már rövid távon is. Gazdasági események szempontjából különösen a délutáni órák hozhatnak majd nagyobb elmozdulásokat, ugyanis fontos inflációs adat érkezik Amerikából – olvasható a portálon.
A forint egyébként sincs jó formában: alulteljesítése még látványosabb a régiós társa, a lengyel zloty ellenében. A PLN/HUF kurzusa már tegnap újabb történelmi csúcsra ment, vagyis a hazai fizetőeszköz soha nem volt még ilyen gyenge a zloty ellenében, és ez folytatódott kedd reggel is.
Orbán zsarolását emlegetik Brüsszelben, újra felfüggeszthetik az EU-forrásokat
Az Európai Parlament az Európai Unió Bírósága elé viszi az Európai Bizottságot a Magyarországnak felszabadított 10,2 milliárd eurós kifizetés miatt – idézi a portál a Politico kedd reggeli hírlevelét.
a lap a döntést történelmi lépésként értékeli.
Az Európai Parlament jogi szakbizottsága tegnap este zárt ajtók mögött 16 támogató, és mindössze egyetlen ellenző szavazat (szélsőjobb képviselő) mellett, nulla tartózkodással kimondta azt a súlyos állítást, hogy az Európai Bizottság tavaly karácsony előtt megalapozatlanul, kellő jogalap nélkül szabadított fel 10,2 milliárd eurót a Magyarországnak járó 21,7 milliárd eurós kohéziós keretből, és így nem járt el felelősen az uniós adófizetők pénzével.
A Spar panaszt tett Brüsszelnél a magyar kormányra, amiért beavatkozott a piacba
A Spar szerint Magyarország megsértette az uniós jogszabályokat, amikor beavatkozott a piacba az élelmiszerárak emelkedésének megakadályozása érdekében, ezért az osztrák áruházlánc felszólította Brüsszelt, hogy tegyen intézkedéseket a működést érintő pusztító hatások enyhítése érdekében, szúrta ki a Financial Times cikkét a 444.hu.
A lap szerint a Spar azt állítja, hogy az Orbán-kormány által 2022-ben bevezetett különadó diszkriminatív, több uniós jogszabályt is sért, köztük az áruk szabad mozgásának elvét is. A különadó mellett a Spar az árstop intézményét is sérelmezi. Úgy számolnak, hogy a kormányzati intézkedések 90 millió euróval növelték a Spar költségeit, ennek következtében 2023-ban csaknem 50 millió eurós veszteséggel zártak.
A Spar szerint az intézkedések felborították a kereslet és a kínálat egyensúlyát a mezőgazdasági és az élelmiszerpiacon, és diszkriminatív módon lehetővé teszik a kisebb, független kereskedőknek, hogy a veszteségek elkerülése érdekében nagyobb kereskedőktől akciós áron vásároljanak.
A világ pénzét veszítjük el, ha Orbánnak most nem sikerül időt nyernie Brüsszelben
A lengyelek előtt megnyílt az uniós pénzcsap, de Magyarország egyelőre nem kap érdemi részt az RRF-nek nevezett óriási alapból. Pedig 2026 végéig közel annyi járna belőle, mint a tavalyi költségvetési hiány. A magyar kormány most igyekszik meggyőzni a többi országot, hogy hosszabbítsák meg a programot, és legalább később legyen esély megszerezni a beragadt eurómilliárdokat.
Az EU-s vezetők siettek lecsillapítani a gazdatüntetéseket, mielőtt a szélsőjobboldal még tovább erősödött volna
A gazdák elégedetlensége fellángolt szerte az Európai Unióban, traktoraikkal és szalmabáláikkal hatalmas fennforgást okoztak Franciaországtól Belgiumon és Olaszországon át Lengyelországig. Az erőteljesen támogatott szektor dolgozóinak haragját elsősorban az egyre nehezebb megélhetésük és az unió szerintük szigorú környezetvédelmi szabályozásai gyújtották be.
Az előző napok számos erőteljes jelenetet szültek:
a belga gazdák két jelentős kikötőt is blokkoltak, majd több mint ezer traktorral érkeztek az Európai Parlament brüsszeli épületéhez, összecsaptak a rendőrökkel, tüzeket gyújtottak és szobrot döntöttek, kifejezve tiltakozásukat a bent ülésező bürokraták és az EU agrárpolitikája ellen.
Óriási műsort csinált Orbán Viktor – mutatjuk, mit ért el vele
Decemberben vétózott, hogy aztán február első napján elengedje az ügyet, Ukrajna négy évre szóló uniós pénzelését. Kulcsszereplőkkel folytatott háttérbeszélgetéseink nyomán furcsa kép rajzolódott ki a történet hátteréről, amelynek végén Orbán lényegében semmit sem kapott álláspontja feladásáért. S hogy akkor mire volt jó a sok hűhó? A magyar miniszterelnök rengeteget szerepelhetett és kiszámíthatatlanságával erőt mutathatott, hazai közönsége előtt világpolitikai tényezőként építhette magát, akinek már nem is dolga itthoni gondokkal bíbelődni. Exkluzív háttér.
Összecsaptak a rendőrökkel a tüntető gazdák Brüsszelben
Gazdák csaptak össze rendőrökkel az Európai Parlament brüsszeli épületénél, a rendfenntartók vízágyúval oszlattak az uniós intézmény előtti Luxembourg téren, írta a La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilap csütörtökön.
Az MTI által idézett beszámoló szerint a hajnali órákban több mint 1000 traktoros gazda érkezett az Európai Parlament elé és a környékére, hogy tiltakozzanak a véleményük szerint következetlen uniós agrárpolitika ellen.
A belga gazdák tüzeket gyújtottak, gumiabroncsokat és szalmabálákat égettek, utcán parkoló robogókat gyújtottak fel. Megdobálták tojással az uniós parlament épületét, amelynek falára festékkel felírták követeléseiket.
Százezer üres nemzeti konzultációs ívet vittek a magyar kormány luxusvillája elé Brüsszelben
Csütörtökön, az EU-csúcs idején vitt 100 ezer üres nemzeti konzultációs ívet Brüsszelbe az aHang. A szervezet sajtótájékoztatót is tartott az épület előtt, amit nemrég a magyar kormány 10 millió euróért vásárolt meg. Az eseményt megelőzően az aHang egy közleményt is eljuttatott az uniós állam- és kormányfőknek.
A sajtótájékoztatón Szalóki Viktor, az aHang szóvivője kiemelte, „az Orbán-kormány szisztematikusan próbálja aláásni az Európai Unióba vetett bizalmat”, példaként hozta a nemzeti konzultációt, amely az aHang szerint semmi más, mint „egy demagóg kampányeszköze a hatalomnak”.
Azért jöttünk ma ide, hogy az európai döntéshozók figyelmét is felhívjuk arra, hogy az Orbán-kormány narratívájával ellentétben a nemzeti konzultáció nem képviseli a magyar emberek többségének az álláspontját. A magyar választók mindössze 18 százaléka töltötte ki a konzultációt, amelyet a magyar miniszterelnök a teljes társadalom 98 százaléknak próbál meg beállítani A kormány propaganda kérdésekben folytat látszat párbeszédet, miközben olyan, társadalmilag fontos kérdésekben, mint az oktatás, a lakhatás vagy az egészségügy, még csak meg sem kérdezi az emberek véleményét
Svéd miniszterelnök: A NATO csatlakozásról nem tárgyalok Orbánnal az EU-csúcson
„Ezen a találkozón nem lesz semmilyen tárgyalás a NATO-ról” – mondta Ulf Kristersson svéd miniszterelnök az EU-csúcsra tartva, ahol Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is találkozott.
Minél gyorsabban hozza meg Magyarország a ratifikációs döntést, annál gyorsabban beszélhetünk olyan dolgokról, amelyeket csak akkor lehet megvitatni, ha Svédország is tag. A Gripen harci repülők ügye fontos kérdés, egy régóta tartó együttműködés, amelyet tovább lehet fejleszteni, ha Svédország is NATO-taggá válik
– fogalmazott Kristersson a svéd Dagens Nyheter lap tudósítása szerint, amit a hvg.hu szúrt ki.
Orbán reagált az ukrajnai segélycsomagról szóló megállapodásra
A miniszterelnök Facebook-oldalán tett közzé egy videót, miután megszületett a megállapodás az EU-csúcson az 50 milliárd eurós segélycsomagról Ukrajnának. Korábban elemzők úgy értékeltek, hogy Orbán Viktor győzelemként tudja majd tálalni a megállapodást hazánkban, és ez így is történt, hiszen a videót azzal a kommentárral tette közzé:
Kiharcoltuk!
A videóban a miniszterelnök arról is beszélt, hogy a tárgyalások decemberben megszakadtak, mert két magyar problémára nem kaptak megoldást. „Féltünk attól, hogy a magyaroknak járó uniós pénzek, amit a bizottság eddig nem adott ide nekünk, előbb-utóbb Ukrajnában kötnek majd ki. Attól is féltünk, hogy túl hosszú távra, ellenőrizetlenül bocsátunk forrásokat Ukrajna rendelkezésére”, vélekedett Orbán, aki végül közölte:
Tüzet gyújtottak és kövekkel dobálták meg az Európai Parlament épületét a tiltakozó gazdák
A gazdák csütörtökön tojásokkal és kövekkel dobálták meg az Európai Parlament épületét Brüsszelben, az épület közelében tüzet gyújtottak és tűzijátékoztak is, írja a Reuters.
A tiltakozók az EU-csúcs idejére – ahol csütörtökön megszületett a megállapodás az 50 milliárd eurós segélycsomagról Ukrajnának – időzített tiltakozáson azt követelték az uniós vezetőktől, hogy tegyenek többet az őket sújtó adókkal és a növekvő költségekkel szemben.
A brüsszeli tüntetésen Olaszországból, Spanyolországból és más európai országokból érkezett demonstrálók is részt vettek.
Orbán tüntető gazdákkal találkozott Brüsszelben
Orbán Viktor Brüsszelbe érkezve, a belvárosban tüntető gazdákkal találkozott, akikkel arról beszélgetett, hogy az európai vezetőknek sokkal jobban oda kellene figyelniük az emberek szavára – mondta az MTI-nek Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Hozzátette: Orbán szerda este Brüsszelben megbeszélést folytatott Mateusz Morawiecki korábbi lengyel miniszterelnökkel is.
MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán Orbán Viktor miniszterelnök a Brüsszel belvárosában tüntető gazdákkal találkozik 2024. január 31-én. Mellette Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
Orbán zsarolási útmutatónak nevezte a Financial Times cikkét, de hisz neki
Bár a gazdasági lap birtokába jutott dokumentumok hitelességét cáfolták, a magyar miniszterelnök nagyon hitelesnek tartja a Financial Timest, úgyhogy nem kételkedik.
A nap legfontosabb hírei – 2024.01.29.
Cáfolják a Financial Times értesülését, hogy megvonnának minden uniós támogatást Magyarországtól
Megállapodott Lázár és Karácsony, érvényes marad a Budapest-bérlet a MÁV és a Volán járatain
Bayer Zsolt: Iszonyodom attól a nagy, erős, csöndes embertől, aki a nagyapám volt