Best WordPress Hosting
 

Ennyivel drágul az autópálya Horvátországban

A horvát autópályákon ismét bevezetik a nyári tarifát, emiatt tíz százalékkal magasabbak lesznek az autópályadíjak július 1-je és szeptember 30-a között – tájékoztatott a horvát autópályákat kezelő vállalat (HAC) pénteken. A nyári tarifa nem vonatkozik a nehéz járművekre, autóbuszokra és kamionokra – tették hozzá.

A szezonális autópályadíjakat először 2017-ben vezették be, de az elmúlt négy évben először a koronavírus-járvány, majd a gazdasági válság miatt nem alkalmazták. Ez is része volt a kormány polgárokat és a gazdaságot támogató intézkedéscsomagjának.

A HAC közlése szerint a szezonális úthasználati díjak bevezetése egyes járműkategóriák esetében abból adódik, hogy a teljes éves forgalom mintegy 40 százaléka a nyári hónapokra tevődik. Emiatt ebben az időszakban jelentősen megnőnek a karbantartási, biztonsági, felügyeleti és forgalomirányítási költségek.

Ő volt az első hódító magyar király

Szent László magyar király 978 éve, 1046. június 27-én született. A 18 éven keresztül trónoló uralkodó kiemelkedőt alkotott a törvényhozás, az egyházszervezés és a hadászat terén is – írja a Rubicon.

László életének nagy része hatalmi harcok közepette telt: fiatalkorában apja, I. Béla küzdött – sikerrel – a trónért, később pedig bátyja I. Géza harcolt a koronáért, aki 1074-ben meg is szerezte azt. Apjáéhoz hasonlóan azonban az ő uralkodása is csak 3 évig tartott, az ő halálát követően pedig László jutott hatalomra. Országlása első időszakában a trónfosztott Salamonnal gyűlt meg a baja, aki IV. Henrik német-római császár támogatásával próbálta visszaszerezni királyi címét.

Ettől a fenyegetéstől csak élete vége felé, riválisa 1087-ben bekövetkezett halálával szabadult meg. Ettől kezdve katonai erejét más célokra kezdte felhasználni, például Magyarországhoz csatolta a Horvát Királyságot és Szlavóniát. Ezen kívül többször folytatott hadjáratot Bizánc ellen, és a keresztes hadjárat gondolatának egyik legfőbb támogatója lett. Annak 1096-os megindulását viszont már nem érte meg: utolsó háborúját rokona, Konrád morva herceg pártján vívta Csehország fejedelme ellen, ennek során szerzett betegsége vette el életét 1095. július 29-én.

Horvátország bevezeti a sorkatonaságot

Minden készen áll arra, hogy Horvátország 2025. január elsejétől bevezesse a sorkatonai szolgálatot, már csak politikai jóváhagyásra van szükség, jelentette be Ivan Anusic védelmi miniszter a horvát közszolgálati televíziónak nyilatkozva.

A tárcavezető kedden részt vett a Horvát Tábornoki Gyűlés ülésén, azt követően pedig a sajtónak úgy nyilatkozott: a kötelező sorkatonai szolgálatot két-három hónapra tervezik, de konkrét részleteket nem említett.

Hangsúlyozta, hogy nemrég 900 euróra (valamivel több mint 350 ezer forint) emelték az önkéntes katonai szolgálatot teljesítők juttatásait, ami várhatóan a kötelező sorkatonai szolgálatot teljesítők számára is ugyanannyi marad.

A Horvátországot, Montenegrót, Boszniát és Albániát sújtó áramkimaradást a kánikula és a napelemek okozhatták

A kánikula mellett a napenergia-beruházások miatt a régió energiaellátásában történt változások terhelhették meg az átviteli rendszereket, mert az infrastruktúra nincs felkészülve az új energiahordozókra.

Montenegrót, Boszniát, Albániát és a horvát tengerpart nagy részét pénteken hosszabb időre teljes áramkimaradás sújtotta, amely komoly fennakadásokat okozott a közlekedésben, a hivatalokban és az üzletekben, és továbbra is magas a kockázata az áramkimaradásoknak – írta a Reuters.

Montenegró energiaügyi minisztere, Sasa Mujovic szerint az áramszünetet a magas, 40 Celsius-fokot elérő hőmérséklet okozta hirtelen megnövekedett áramfogyasztás, valamint az váltotta ki, hogy maga a hőség túlterhelte a rendszereket.  A 13 órakor kezdődött áramszünetben a wifi-hálózatok is leálltak. Az áramszünet kezdetén a közlekedési lámpák meghibásodása okozott fennakadást Bosznia fővárosában, Szarajevóban, valamint Banja Luka és Mostar városokban.

A Mol tízmillió euróra perli a horvát államot

A Mol Nyrt. új választottbírósági eljárást kezdeményezett a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) a horvát állam ellen, mert a zágrábi kormány szerinte törvénytelenül kényszerítette az INA horvát olajipari vállalatot, hogy az országban kitermelt gázt a kizárólag állami tulajdonban lévő Horvát Elektromos Műveknek (HEP) kell eladnia nyomott áron – írta a 24sata című horvát napilapra hivatkozva az MTI.

A 2022-es és 2023-as energiaválság alatt a horvát kormány a gáz árát először 41 euróban határozta meg megawattóránként (MWh), majd később 47 euróra emelte. A Mol szerint a kormány jogellenesen hozott ilyen döntést, hogy támogassa a hazai ügyfeleket, és ezzel gazdasági kárt okozott a vállalatnak – írta a lap, megjegyezve, hogy érdekes módon a választottbírósági eljárást nem az INA kezdeményezte, hanem a Mol Nyrt., amely az INA többségi tulajdonosa. Az INA 49,08 százaléka a Molé, a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a vállalatban. A cég 44,84 százaléka a horvát állam tulajdona.

Miután a megjelent a cikk, a Mol rövid közleményben reagált, amelyben megerősítette a hírt, de részletekbe nem bocsátkozott. Mol-közeli forrásra hivatkozva a lap azt írta: az elmúlt másfél évben a Mol többször felvette a kapcsolatot a horvát kormány illetékeseivel, és készen állt békés megoldás találni mindkét fél számára. Davor Filipovic akkori gazdasági miniszter azonban nem volt hajlandó tárgyalni, ezért a Molnak „nem volt más választása, mint nemzetközi választottbírósági eljárást kezdeményezni” – közölte a lap. Hozzátette: a választottbírósági eljárás értékét még nem hozták nyilvánosságra, de nem hivatalosan források szerint tízmillió euróról van szó. Tekintettel arra, hogy a gáz ára ekkor meghaladta a 200 eurót megawattóránként, ez lehet az eddigi legmagasabb értékű arbitrázs – hangsúlyozták.

9 éves gyerek halt meg Horvátországban, cseh turisták robbanószerkezetet találtak

Robbanószerkezettől halt megy egy kilencéves cseh gyerek Horvátországban, az apát letartóztatták közbiztonság elleni súlyos bűncselekmény vádjával – közölte pénteken a Zára (Zadar) megyei rendőrség.

A 46 éves férfi és családja turistaként tartózkodott az országban. Szerdán ellátogattak Knin környékére, ahol a tiltások és a szemmel jól látható angol és horvát nyelvű, veszélyt jelző táblák ellenére bementek egy katonai gyakorlótérre. A kilencéves gyerek talált egy robbanószerkezetet, amelyet magával vitt, az apa pedig személyesen tette be a gépkocsijukba.

Nem sokkal később az autó meghibásodása miatt leálltak az út szélén, a gyerek pedig kivette a kocsiból a robbanószerkezetet, amely abban a pillanatban aktiválódott.

Az Adria és a Balaton közötti döntést is átbillentheti a 400 forint felé közelítő euróárfolyam

Több mint 395 forintot is kellett ma fizetni egy euróért, a forint hétfő reggel óta az uniós parlamenti választások eredménye és egyéb nemzetközi folyamatok miatt egyre gyengül, és cikkünk írásakor nem is látszik, hogy a korábbi szintekre vissza tudna erősödni.

Miért fontos ez? Messze vagyunk ugyan a 2022. őszi, 420 forint felett is gyengülő árfolyamtól és a valutaválság rémét felvető gazdasági környezettől, de úgy tűnik, a külső körülmények megint nem alakulnak jól.

Felülnézet: szakértők szerint a forint most elsősorban azért gyengül, mert az euró is rosszul teljesít a dollárral szemben.

Bevettük a rettegett dalmát erődöket, a táj szépsége pedig a tériszonyunkat is legyűrte

Egy erőd számára aligha létezhet nagyobb elismerés, mint az, ha soha nem merik megostromolni. A Šibenik városát az Adria felől védő Szent Miklós erőd pontosan ezzel büszkélkedhet. A UNESCO Világörökségi listájára 2017-ben felkerült épületet még a 16. század első felében emelték a dalmáciai várost négyszáz éven át uraló velenceiek, akik így válaszoltak az egyre erősödő török fenyegetésre. Az elrettentés annyira jól sikerült, hogy az aprócska Ljuljevac-szigeten álló erődöt végül sem az oszmán flotta, sem más hadsereg nem próbálta meg a tenger felől bevenni az évszázadok alatt. Élesben tehát egyszer sem tesztelték a saját korában innovatívnak számító erőd védelmi képességeit, bár ezt sejthetően olyan borzasztóan nem sajnálták az ott szolgálatot teljesítő katonák.

Ahogy a május végi, kellemes napsütésben egy sétahajóval közelítettünk a sziget felé, könnyen átéreztem, miért is szállhatott inába a harcedzett tengerészek bátorsága, amikor megpillantották a vízből fenyegetően kimagasodó falakat – pedig ránk még ágyúk sem meredtek a szűk lőrésekből. Az impozáns kapun belépve aztán inkább már inkább az nyűgözött le, hogy a velenceiek mennyire adtak még ilyenkor is eleganciára, hiszen a katonai célú épületeknél ritkán szokták figyelembe venni az esztétikai és kényelmi szempontokat. Mint megtudtam, ez az ellentmondás már a kortársaknak is feltűnt: a neves velencei építészt, Giangirolamo Sanmichelit heves kritikák érték a tágas, helyenként boltíves mennyezettel kialakított belső terek miatt, mondván, hogy ezek a „szépelgések” sérülékenyebbé teszik az épület szerkezetét. Azt már sosem tudhatjuk meg, hogy igaza lett volna-e a károgóknak egy valódi támadás esetén, a Szent Miklós erődöt ugyanis már csak a Šibenik irányából érkező turisták ostromolják a menetrendszerűen érkező hajókkal (az épületet több éves felújítás után, 2019-ben nyitották meg a látogatók előtt).

Mohos Márton / 24.hu

Luxusjachtok semmisültek meg egy kikötőtűzben az Isztriai-félszigeten

Egy kora reggel keletkezett hatalmas tűzben huszonkét hajó semmisült meg az Isztriai-félszigeten, Medulin üdülőváros kikötőjében, személyi sérülés nem történt – írja az Index.hr hírportál cikke alapján az MTI. A tűz oltásában a pulai és a medulini tűzoltók vettek részt, és a lángokat sikerült megfékezni.

A hatóságok közlése szerint a helyszínre érkező tűzoltók először elkülönítették azokat a hajókat, amelyeket még nem értek el a lángok, az égő hajókat pedig elkötötték, és úgy oltották el rajtuk a tüzet. Közülük több teljesen kiégett. Samir Grahovic tűzoltóparancsnok a tűz keletkezéséről elmondta: vélhetően elektromos hiba okozta valamelyik hajón.

Nehéz eloltani a tüzet, amikor ég a műanyag, hajókkal lehet csak, amelyek a tengerről érkeznek

Az Adrián hajókázva posztolt magáról képet az itthon milliárdos adócsalás miatt körözött férfi

A horvátországi Vir szigetén bújkált az a férfi, aki ellen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folytatott eljárást bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntett miatt – adta hírül a rendőrség.

D. T. Lajos később  a Pécsi Törvényszék jogerősen 6 év letöltendő szabadságvesztésre ítélte. A bűnszervezet közel 4 és fél milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A férfi egy idő után elérhetetlenné vált – elmenekült a várható büntetés elől –, ezért először hazai, majd 2023. július 12-én európai elfogatóparancsot adtak ki ellene.

A hazai körözési eljárást folytató Mohácsi Rendőrkapitányság munkatársainak 2024 áprilisában olyan információ jutott a tudomására, hogy a körözött személy Horvátországban tartózkodik, ahol ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Felkutatása és elfogása érdekében felvették a kapcsolatot a KR NNI Célkörözési Osztály munkatársaival.

Horvát strandok, ha nem csak napozni akarunk

A mindössze néhány órás autóútra lévő horvát tengerpartot a legtöbben a homokos és kavicsos strandok vagy az elmúlt évszázadok kézzelfogható történelmi öröksége miatt keresik fel, az Adriai-tenger melléke ennél azonban jóval többet tartogat a turisták számára.

Skywalk, az üvegaljú kilátó a Biokovo Nemzeti Parkban / Fotó: Julien Duval / CNTB

Horvátország nemcsak a lassú, nyugtató napokra vágyó, de az adrenalinszintjüket magasabbra tornászni kívánók, a természetimádók, vagy netán az extrém sportokra nyitott emberek számára is ideális célpont. Most számukra válogattunk össze néhány helyszínt, ahol nem csak fürödhetnek a kristálytiszta vízben, de pillanatok alatt máris egy izgalmas helyzetben találhatják magukat.

Mészáros Lőrinc 200 millió euróval többet ígérhetett a legnagyobb horvát cégért, mint a helyi pályázók

Csányi Sándor, Jellinek Dániel és Mészáros Lőrinc triójából magyar szereplőként már csak utóbbi van versenyben Horvátország legnagyobb cégéért, egyben a nyugat-balkáni régió legnagyobb élelmiszer-termelő és kiskereskedelmi csoportjáért folytatott harcban – írta horvát forrásokra hivatkozva a 444.hu.

Újabb fejezetéhez érkezett a történet, miután bő egy hónappal ezelőtt kiderült, három magyar érdeklődő is bejelentkezhetett a horvát Fortenova-csoport mezőgazdasági üzletágára (a Fortenova agrárcégei: a Belje, a Vupik és a PIK Vrbovec). Horvát lapinformációk szerint a Fortenova leszűkítette az érdeklődők körét, és csak néhány ajánlattevővel kezd mélyrehatóbb egyeztetéseket folytatni. A kiválasztottak között két horvát és egy magyar befektető van:

a kaproncai Podravka,

Egymásnak esett Horvátország két topvezetője, de helyettük a szélsőjobb nyerte a legtöbbet az előrehozott választáson

A szokásoktól eltérően hétköznap, szerdán tartottak parlamenti választást Horvátországban, ahol az ország két legfontosabb pozícióját betöltő politikai vezető és pártjaik versengtek egymással:

az ügyvezető miniszterelnök, az 54 éves Andrej Plenkovic és a konzervatív Horvát Demokratikus Közösség (HDZ),

valamint a köztársasági elnök, az 57 éves Zoran Milanovic és a centrista-baloldali Szociáldemokrata Párt (SDP) vezette Igazság Folyói elnevezésű koalíció.

A kormányzó jobboldal nyerte az előrehozott választásokat Horvátországban

A szerdai parlamenti választásokon leadott szavazatok 90 százalékos feldolgozottságánál is vezet a jobboldali kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) a Szociáldemokrata Párttal (SDP) szemben – közölte a horvát választási bizottság. A HDZ kihirdette győzelmét, de nem szerzett abszolút többséget, így koalíciós partnert kell találnia.

A részeredmények tükrében

a HDZ a diaszpóra három képviselőjével együtt 60, az SDP irányította Igazság Folyói nevű koalíció pedig 42 mandátumot szerzett a 151 fős törvényhozásban.

Ókori harcos sisakjára bukkantak

Ókori harcos sisakjára bukkantak Horvátországban – írja a Heritage Daily. A rendkívül jó állapotban fennmaradt lelet egy illír típusú sisak, amely Krisztus előtt 700 és 500 között jelent meg, és az ókori görögök, etruszkok, szkíták és illírek is használták. Az illírek az ókorban az Adriai-tenger keleti partvidékén, így a mai Horvátország területén is éltek.

A Zakotorac nevű falu közelében folytatott ásatások során a régészek több ősi sírhelyet is találtak, amelyekben az emberi maradványok mellett számos tárgy is hevert. A feltárások alkalmával többek között bronzból készült dísztűket, karkötőket és gyűrűket is találtak, de a legkiemelkedőbb lelet az illír típusú sisak volt.

A kutatást szervező Dubrovnik Múzeum egyik munkatársa elmondta, a leletek segítségével többet megtudhatnak az ókori illírek temetkezési szokásairól.

Elmarad a leggazdagabb magyarok vetélkedője Horvátországban

Három magyar milliárdost – Csányi Sándort, Jellinek Dánielt és Mészáros Lőrincet – említett a horvát sajtó, mint olyan vállalkozókat, akik ringbe szálltak Horvátország legnagyobb vállalatának a mezőgazdasági üzletágáért, de a legnagyobb esélye nem nekik, hanem az egyedüli horvát indulónak, a Podravkának van – véli a Fortenova ügyeire rálátó forrásunk.

Már csak azért is, mert a trióból Csányi Sándor OTP-vezér biztosan nem vesz részt a vetélkedésen. Csányi, akinek az érdekeltségébe tartozik az egyik legnagyobb magyar élelmiszeripari csoport, a Bonafarm, a sajtóosztálya útján jelezte: „sem a Bonafarm, sem Csányi Sándor más cége nem jelentett be vásárlási igényt a horvát céggel kapcsolatban.” A szintén óriási agrárportfóliót birtokló Mészáros Lőrinc Talentis Agro Zrt.-jét kerestük, de cikkünk megírásáig nem reagáltak a kérdésre, pályáznak-e a horvát mezőgazdasági cégekre.

Annyit tudni, hogy az eladósorba került üzletágat leválasztották a legnagyobb élelmiszer-termelő, -feldolgozó és -kereskedelmi konglomerátumról, a Fortenova Groupról, amelynek megvásárlásával korábban Jellinek Dániel próbálkozott. A Tiborcz Istvánnal előszeretettel üzletelő ingatlanmágnás bevásárlását már kész tényként kezelték, mikor váratlanul beelőzött egy arab sejk, Saif Alketbi egyesült arab emírségekbeli befektető.

A románok ötöde, a horvátok és a bolgárok negyede él külföldön

Az ENSZ adatai szerint 714 ezer magyar élt külföldön 2020-ban. Ezzel Magyarország mérsékelt kivándorló országnak számít: a külföldön élő magyar népesség aránya 7,3 százalék – írja a jegybank a legújabb Versenyképességi jelentésben.

Ez a legalacsonyabb a kelet-közép-európai térségben, és jelentősen elmarad a 11,8 százalékos uniós átlagtól.

2019 és 2021 között a Magyarországon született magyarok visszavándorlása mintegy 2 ezerrel meghaladta a kivándorlókét, azonban 2022-ben közel 5 ezerrel többen vándoroltak ki, mint ahányan visszatértek.

„Analfabéta gengszterek vízipisztolyos puccskísérlete” – súlyos politikai válságba sodródtak a horvátok

Nagy napja volt március 15-én a Zoran Milanovic horvát köztársasági elnöknek. Az ország történetében első alkalommal egy hétvégi nap helyett hétköznapra (április 17-ére, szerdára) hirdette meg az előrehozott parlamenti választást, majd pár órával később mindenkit meglepve bejelentette: az ellenzék legnagyobb baloldali erejének, a Szociáldemokrata Pártnak (SDP) és választási szövetségeseinek „független” jelöltjeként megméretteti magát a voksoláson.

Méghozzá úgy, hogy nem mond le a jelenlegi tisztségéről.

Így aztán előfordulhatna az az abszurd helyzet, hogy győzelem esetén államfőként saját magát bízhatná meg kormányalakítással.

Ezek a világ legboldogabb országai 2024-ben, Izrael az ötödik, Magyarország öt helyet rontott

Továbbra is Finnország a világ legboldogabb országa – derül ki a World Happiness Report felméréséből.

A skandináv ország sorozatban hetedjére végzett ez élen, tavaly megmutattuk, hogy mi lehet ennek az oka.

A listán Dánia lett a második Izlandot és a Svédországot megelőzve, Norvégia a hetedik helyen végzett.

Júniustól indulnak a budapesti vonatok a horvát tengerpartra

Az Adria InterCity június 18-tól szeptember 30-ig heti három alkalommal közlekedik a horvát tengerpartra, Splitbe Budapestről. Ezt a MÁV-Start írta meg az MTI-nek vasárnap.

Emlékeztetnek, az Adria InterCity fedélzetén 2021-ben a járványhelyzet ellenére is 5500-an utaztak. 2022-ben az utasszám megduplázódott, 2023-ban pedig már több mint 13 ezren jutottak el a vonattal a horvát tengerpartra.

A 2022-ben a Guardian által Európa 10 legjobb vasúti élményutazása közé választott járat Budapestről minden kedden, pénteken és vasárnap; Splitből minden hétfőn, szerdán és szombaton indul. A 789 kilométeres távon családok négy- vagy hatágyas fülkében, a párok és a kisebb családok egy-háromágyas hálókocsifülkékben foglalhatnak helyet. A járat minden kocsija légkondicionált.