Best WordPress Hosting
 

A klímaváltozás a világ GDP-jének visszaesését okozza

Igencsak lelassul a világgazdaság többé-kevésbé tartós és gyors növekedése, a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) előrejelzése szerint a globális klímaváltozás miatt 2050-re az egyébként lehetségesnél húsz százalékkal lesz kevesebb a világ GDP-je.

Az intézet azzal számol, hogy az évszázad derekán a felmelegedés és a klímaváltozás okozta többi káros következmény miatt évente 38 ezer milliárd dolláros kár keletkezik, s ez az összeg hatszor nagyobb annál, mint amennyi befektetés ahhoz kellene, hogy az ipari forradalom kezdetekor mérthez képest 2 Celsius-foknál kevesebbel emelkedjen bolygónk átlaghőmérséklete.

A PIK úgy számolta ki a húsz százalékos GDP-hatást, hogy feltételezte, a fejlett ipari országok teljesítik vállalt kibocsátás csökkentési kötelezettségvállalásaikat. Ha elmarad az ígéretek teljesítése, még nagyobb lesz a veszteség – állítja az intézet. A PIK szerint aránytalan lesz a károk eloszlása, és elsősorban azokban a dél-amerikai és afrikai országokban lesz magas – akár harminc százalékosnál is nagyobb a kár – amelyek a fejlett ipari országoknál jóval kisebb mértékben járultak hozzá az üvegházhatást fokozó gázok, elsősorban a szén-dioxid kibocsátásához.

Gyakoribbak lesznek a tornádók?

A tornádók minden évben hatalmas pusztításokat végeznek szerte a világon, a tudósok pedig aggódva figyelik, miképpen befolyásolja kialakulásukat a klímaváltozás. Itthon kevesebb szó esik róluk, pedig Magyarországon évente akár 20-30 alkalommal is előfordulhat ez az időjárási jelenség. Indonéziában pedig a történelemben először írtak le egy F2-es erősségű forgószelet, amely házakat rombolt le és fákat csavart ki gyökerestül.

Az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek, legyen szó aszályról, erdőtűzről, magasabb hőmérsékletről, árvízről vagy akár tornádóról is. Ez utóbbi akkor alakul ki, ha a meleg, párás levegő felfele szállva kicsapódik, és gomolyfelhőzetet alkot. A felhő és a környezetében létrejött nyomáskülönbség miatt a felhő belsejében megindul egy örvénylő mozgás, amelyből tornádó keletkezik, ha a tölcsér eléri a föld felszínét.  

Tornádók szinte minden kontinensen kialakulhatnak, leggyakrabban azonban az Egyesült Államok területén pusztítanak. Itt évente átlagosan 1200 alkalommal csapnak le, 2022-ben pedig összesen pedig 708 millió dollár értékű kárt okoztak, elsősorban a Texastól Dél-Dakotáig húzódó tornádófolyosó területén.  

Elárasztotta a víz a világ egyik legmodernebb városát

Az Egyesült Arab Emirátusok a világ legszárazabb országai közé tartozik: a hegyi régiók csapadékosabbak, ám az emírségek nagy részén az eső ritkaságszámba megy, területe egy igen meleg és rendkívül száraz szubtrópusi sivatag, ahol évente átlagosan csupán mintegy 140–200 milliméter hullik. Az országon belül is akadnak kiugróan száraz területek, ezek közé tartozik Dubaj, ahol az éves csapadék mennyisége a 100 millimétert sem éri el.

Időről időre ugyanakkor előfordulnak nagy, hirtelen esőzések, és éppen ez történt április közepén, amikor hatalmas vihar csapott le az Egyesült Arab Emírségekre és a szomszédos Ománra, megdöntve számos rekordot.

A Dubajtól mintegy 100 kilométerre fekvő El-Ajnban 24 óra alatt 256 milliméter csapadék esett, összességében pedig a mérések kezdete óta, 75 éve nem dokumentáltak ilyen esőzést az Emírségekben.

Budapest 6 kerületében folytatódik a Városierdő-fejlesztési Program

A Pilisi Parkerdő 2020-ban indította a Városierdő-fejlesztési Programot a klímaváltozás és a nagyvárosi környezet negatív hatásaival szemben ellenállóbb, egészségesebb budapesti erdők kialakítása érdekében. A program keretében a széles körű szakmai konzultáción alapuló szakmai-tudományos munka mellett a Parkerdő folyamatosan végez gyakorlati munkát is: 2024 első felében a főváros hat kerületében, több helyszínen.

A városi erdők kezelése nem új keletű szakmai irányzat: a Pilisi Parkerdő évtizedek óta speciális elvek alapján és speciális gyakorlat szerint tartja fenn és fejleszti a főváros mintegy 5700 hektáros erdőterületének a Parkerdő kezelésébe tartozó 3600 hektáros hányadát. Azonban a klímaváltozás az utóbbi években mindinkább szemmel látható negatív hatást gyakorolt a városi környezet miatt amúgy is terhelt erdőkre.

A budapesti erdők jelenlegi állapotáról és klímaadaptációjukról Rittling István, a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének vezetője a következő áttekintést adta:

Ettől is szegényebbek leszünk – a jövedelmekre is hat a klímaváltozás

Az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségek jelentősen csökkentik a jövedelmeinket a következő évtizedekben.

Mi történik? A Nature című tudományos folyóiratban megjelent egy tanulmány, mely szerint az olyan extrém időjárási jelenségek, mint a rekordhőmérsékletek, az árvizek és az erdőtüzek a globális jövedelem 19 százalékos csökkenését okozhatják a következő 26 évben – írja a CNN.

Lehet még ellene tenni? A kutatók szerint hosszabb távon mérsékelhetők a veszteségek azonnali intézkedésekkel. Ugyanakkor bizonyos gazdasági károk elkerülhetetlenek lesznek 2049-ig.

Világszerte kifehéredtek a korallok

Olyan melegek az óceánok, hogy a bennük élő korallok elkezdtek kifehéredni – írja a BBC. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) szerint ez a negyedik alkalom, hogy ilyesmi történik.

A szervezet azt is elárulta, hogy már hetek óta világszerte számolnak be tudósok ilyen esetekről, tehát a jelenség globális kiterjedésű. Bár a fehér korallok a képeket szépnek tűnhetnek, a szakértők szerint közelről megfigyelve jól látható, hogy ezek az élőlények valójában betegek és pusztulnak. Jelenleg a világ koralljainak több mint fele érintett, köztük Ausztrália Nagy-korallzátonya is.

Az óceánok átlagos hőmérséklete tavaly augusztusban rekord meleggé vált, és azóta is átlagon felüli maradt. Ezért részben az emberiség károsanyag-kibocsátásából fakadó globális felmelegedés, részben pedig az El Niño nevű természetes éghajlati jelenség a felelős.

Felejtsük el végre az égetést

Tizedik hónapja sorozatban dőlt meg ismét a globális havi melegrekord márciusban, emellett a levegő és a világ óceánjainak hőmérséklete is minden idők legmagasabb értékét mutatta – jelentette az Európai Unió klímaügynöksége, a Copernicus.

2024 márciusában 14,14 Celsius-fok volt az átlaghőmérséklet, vagyis egy tizedfokkal több, mint 2016-ban. 1,68 Celsius-fokkal melegebb volt idén márciusban, mint az 1800-as évek végén, amelyet viszonyítási alapnak használnak a fosszilis tüzelőanyagok előtti évek és a jelenkor hőmérsékleteinek összehasonlítására.

Márciusban a globális tengerfeletti hőmérséklet átlagosan 21,07 Celsius-fok volt. Ez a legmagasabb havi érték, amelyet valaha mértek, de csak kevéssel haladta meg a februári értéket.

Több millió embert érint a héten Bogotában bevezetett vízkorlátozás

Kolumbia fővárosában, Bogotában megkezdik a vízadagolást, hogy enyhítsék az El Nino-jelenség okozta szárazságot, amely súlyosbította az andoki ország száraz évszakát és a víztározók szintjének csökkenését okozta. A szigorú korlátozások legalább kilenc millió embert érintenek.

A melegedő óceánok rontják a polipok látását

Bár a klímaváltozás hatására több lesz a polip, az óceánok további melegedése veszélyezteti az állatok túlélését. A kísérletekben nemcsak a kicsiket viselte meg a melegebb tengervíz, hanem a polipanyák is a stressz jeleit mutatták.

Az Adelaide-i Egyetem számolt be a polipokat negatívan érintő változásokról, amelyeket a túl meleg tengervíz okozhat. Számos olyan, a látásban szerepet játszó fehérjét azonosítottak, amelyeket a felmelegedés miatti hőstressz károsít.

„Az egyik egy olyan szerkezeti fehérje, amely a szemlencsében nagy mennyiségben van jelen, és szerepet játszik a lencse átlátszóságában, optikai tisztaságában” – mondta Dr. Quiaz Hua, a kutatás vezetője. „A másik a szem fényérzékelő sejtjeiben lévő látópigmentek regenerációját biztosítja.” A kutatók arra jutottak, hogy a melegebb óceánban mindkét fehérje mennyisége jelentősen lecsökkent.

Ezzel a technológiával szeretne fennmaradni az olajipar

Amikor a klímaváltozás elleni küzdelemről beszélünk, a legfontosabb eszközünk továbbra is az üvegházhatású gázok, így a szén-dioxid kibocsátásának csökkentése. Amennyiben belátható időn belül sikerülne lemondanunk a fosszilis energiahordozók használatáról, azzal hatalmas szívességet tennénk önmagunknak és a jövő generációinak, hiszen mérsékelhetnénk a globális felmelegedés jövőbeli következményeit.

Akadnak azonban egyéb módszerek is mind az alkalmazkodás, mind a megelőzés terén. A kutatók többsége ma már egyetért abban, hogy a hatékony fellépéshez egyszerre több megközelítésre, technológiára lesz szükség, máskülönben az évszázad végére drasztikusan átalakul majd a bolygó.

Az adaptációban például segíthet, ha a tengerparti régiók felkészülnek a vízszint emelkedésére, ha a mezőgazdaságban nagyobb teret kapnak az aszálytűrő növények, vagy ha megreformálják a szárazságokkal küzdő térségek vízgazdálkodását. A másik oldalon, a mitigációs stratégiák között eközben többek között a megújuló energiaforrások, így a szél-, a nap- és a vízenergia használata található meg.

Árvizek Oroszországban és Kazahsztánban – az emberek többet várnak a kormánytól

Továbbra is nagy területek állnak víz alatt Oroszország déli részén és Észak-Kazahsztánban. Tisztviselők szerint a helyzet csak romlani fog, az évszakhoz képest magas hőmérséklet miatt ugyanis hatalmas területen indult meg a gyors hóolvadás, emiatt tízezrek kényszerülhetnek otthonuk elhagyására.

Rekordokat dönt, de még tovább romolhat az árvízhelyzet Oroszországban és Kazahsztánban

A heves esőzések és az egyre melegebb idő miatt felgyorsult hóolvadás továbbra is nehéz körülményeket teremt Oroszország déli részén és Észak-Kazahsztánban, ahol folyók léptek ki a medrükből. Az előrejelzések szerint azonban a legrosszabb még hátravan.

Tíz hónapja folyamatosan dőlnek meg a melegrekordok

Az elmúlt hónapokhoz hasonlóan a március is rekordmelegnek bizonyult, így 2023 júniusa óta, összesen már tíz hónapja folyamatosan megdőlnek a havi európai melegrekordok, írja a Science Alert a Copernicus Intézet közlése alapján.

Az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata (C3S) szerint a március globálisan 1,68 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az 1850 és 1900 közötti átlagos március, az iparosodás előtti korszak referencia-időszaka. Az előző rekordhoz képest azonban csak 0,1 Celsius-fokos emelkedésről beszélhetünk.

A kutatók jelezték, hogy a rekord nem csupán azt jelzi, hogy tíz egymást követő hónap volt, amikor megdőlt a melegrekord, hanem egyben azt is, hogy a legmelegebb 12 hónapos időszak rekordja is megdőlt.

Elítélték Svájcot, amiért nem tett eleget a klímaváltozás ellen

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden elítélte Svájcot, amiért az ország nem tett eleget az éghajlatváltozással kapcsolatos egyezmény szerinti kötelezettségeinek – írja az MTI. A 46 tagú Európa Tanács felügyelete mellett működő bíróság ugyanakkor elutasított két, egy portugál és egy francia klímaaktivisták által indított keresetet.

A strasbourgi emberi jogi bíróságon tavaly tavasszal indított pert a mintegy kétezer nyugdíjas női taggal rendelkező svájci Nyugdíjasok Klímaklubja, azt állítva, hogy a kormányzat éghajlatváltozás elleni politikája sérti az élethez és egészséghez való jogukat. Az eljárás célja az volt, hogy az Európa Tanács felügyelete mellett működő bíróság kötelezze Bernt az üvegházhatású gázok kibocsátásának fokozottabb csökkentésére.

Keddi ítéletében a bíróság kimondta, hogy Svájc nem teljesítette az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére kitűzött korábbi céljait és kritikus hiányosságok mutatkoztak a vonatkozó szabályozási keret bevezetésének folyamatában. Ideértve azt is, hogy a svájci hatóságok elmulasztották számszerűsíteni a szén-dioxid-költségvetésen keresztül vagy más módon az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó nemzeti korlátozásokat.

Elindult az NRGCOM projekt!

Az Interreg Duna Régió Program támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával megvalósuló NRGCOM projekt 2024. januárjában indult és általános célja, hogy a megfelelő működési környezet előmozdításával hozzájáruljon az energiahatékonyság növeléséhez, különös tekintettel az energiaközösségek széles körű elterjedésére a Duna Régióban. A projekt vezető partnere a DDRIÜ Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség.

2024 március 12-14. között a Mercure Hotel Castle Hill Budapest adott otthont a projekt nyitórendezvényének és a partnertalálkozónak, ahol a konzorcium minden tagja részt vett.

A Duna Régió 12 országából érkező 13 projektpartner és 14 stratégiai partner alkotta konzorcium tagjai a projekt keretében felülvizsgálják az energiaközösségeket szabályozó nemzeti jogi keretrendszereket, elemzik a legjobb belső működési és irányítási technikákat és összegyűjtik a legjobb gyakorlatokat, hogy azok alapján kidolgozzák a fenntartható működési feltételek modelljét és stratégiáját, továbbá szakpolitikai ajánlásokat készítsenek elő a megfelelő működési környezet kialakítására.

Pár tucat vállalat felelős a légszennyezés 80 százalékáért

A tavalyi év volt a legmelegebb esztendő a mérések kezdete óta, melynek eredményeként számos szakértő egyetért abban, hogy a Földön a másfélfok helyett sokkal inkább a 2,7 fokos globális felmelegedés tűnik reálisnak. A meleg esztendőnek számos oka volt, kezdve akár az El Niño-val, de bizonyára az sem segít, hogy a világ legnagyobb cégeinek termelése nemhogy lassult, de még nőtt is az elmúlt években.

A legfrissebb Carbon Majors Database jelentés megállapította, hogy 2016 és 2022 között mindössze 57 vállalat volt felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás 80 százalékáért.

Ebben az időszakban a teljes kibocsátás 38 százaléka nemzetállamokból, 37 százaléka állami tulajdonú-, 25 százaléka pedig befektetői tulajdonban lévő cégektől származott.

Eltűnőben az osztrák gleccserek

Fél évszázadon belül eltűnnek a gleccserek Ausztria hegyvidékéről. Az Osztrák Alpesi Klub mérései 93 gleccser gyors zsugorodását mutatják az elmúlt 3 évben – írja az Euronews.

A legnagyobb mértékben, 203 métert a Pasterze-gleccser húzódott vissza, a tiroli Rettenbachferner-gleccser pedig 127 métert „fogyott”.

Néhány évtizeden belül eltűnnek az osztrák gleccserek. Árnyékos helyeken – talán a Glockner-gleccsernél az északkeleti oldalon, az Oetztal-völgyben maradhatnak foltok. De ‘de facto” 40-45 év múlva egész Ausztria nagyjából jégmentes lesz  – közölte Andreas Kellerer-Pirklbauer, a salzburgi gleccserfelmérő szolgálat vezetője.

A fényesebb felhők jelenthetik a megoldást a klímaváltozásra?

Az emberiség évtizedek óta tisztában van a klímaváltozás tényével és annak várható következményeivel, azonban eddig csak apró lépések születtek a krízis megoldására. Emiatt sok, érdekesnek tűnő ötlet merült fel, többek között az is, hogy egy pajzzsal védenék meg a Földet a Nap sugárzásától. Most azonban kutatók egy furcsa berendezést tesztelnek, amely apróra zúzott sókristályokat tartalmazó aeroszolt lő a levegőbe, hogy a felhők jobban vissza tudják verni a napfényt, írja a New York Times.

A felhők kifényesítésének ötlete 1990-ből származik, amikor egy John Latham fizikus a Nature szaklapban elsőként felvetette, hogy apró részecskéket kellene pumpálni a felhőkbe, hogy megfékezzék a klímaváltozást. A kutató egy ezer vitorlásból álló, személyzet nélküli hajóflottát álmodott meg, amely a világ óceánjait járva folyamatosan apró tengervízcseppeket permetezne a levegőbe, ezzel visszaverve a Nap sugárzását.

Tervének alapja a Twomey-féle hatás, melynek lényege, hogy sok apró cseppecske jobban visszaveri a fényt, mint kevés nagy, ha pedig nagy mennyiségű aeoroszolt tolnánk bele a felhőkbe, akkor számunkra kedvező módon tudnánk megváltoztatni az összetételüket. 

Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre

A szerző a Green Policy Center zöld szakmai műhely társalapítója és szenior klímapolitikai tanácsadója. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.

A nemrég zárult koppenhágai miniszteri csúcsra készülve az európai külügyminiszterek elfogadták az EU nemzetközi klímadiplomáciáját meghatározó zöld diplomáciáról szóló következtetéseit, amellyel az a célja, hogy előrevigye a tavalyi dubaji klímacsúcson elfogadott nemzetközi vállalásokat. Miért fontos a klímaváltozás elleni fellépésben a zöld diplomácia, és elegendők lesznek-e az EU által azonosított intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?

A zöld diplomácia alatt alapvetően azt az uniós tevékenységet értjük, amikor az Európai Unió és tagállamai az Európai Külügyi Szolgálaton (az EU diplomáciai testülete), valamint a nemzeti nagykövetségeken keresztül, illetve a különféle nemzetközi egyeztetésein a globális klímavédelemmel kapcsolatos elképzeléseit igyekszik harmadik országoknál érvényre juttatni. Erre a lobbitevékenységre alapvetően azért van szükség, mivel a klímaváltozás globális kihívás, amire csak nemzetközi összefogásban lehet hathatós választ adni. Az EU és tagállamai a globális kibocsátások csak egy részéért felelősek, tehát más nagy kibocsátók cselekvésére is szükség van a klímaváltozás megállításához.