Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: klímaváltozás

Példátlan változás jöhet az idő mérésében

Közzétette szerző

Egy friss tanulmány alapján a klímaváltozás okozta sarki jégolvadás jelentősen befolyásolhatja a globális időmérést – írja az IFLScience. A probléma számos következménnyel járhat, többek között a számítógépes hálózatokra és a pénzügyi piacokra is kihathat.

Az egyezményes koordinált világidő (UTC) a kommunikáció, a navigáció, a tudományos kutatás, a kereskedelem és sok más terület érdekében világszerte egységes, szabványosított időmérést tesz lehetővé. Az UTC alapját mintegy 450 atomóra adatai adják, ezen szuperpontos időmérő eszközök az atomok ultrarövid „rezgései” révén határozzák meg az időt. Az érték nem egyezik meg tökéletesen a csillagászati idővel, amely a Föld forgásán alapul.

Bolygónk forgása néhány ezredmásodperccel hosszabb, mint az atomórák által meghatározott nap, ráadásul a Föld forgási sebessége számos tényező miatt változhat. Ennek figyelembe vétele érdekében az UTC-hez néhány évente szökőmásodperceket adnak hozzá. Az utóbbi időkben például bolygónk forgási sebessége gyorsult, ezt pedig ellensúlyozni kellett.

PostPin It!

Kétharmados klímatöbbség

Közzétette szerző

Minden országban alulbecsülik az emberek a klímaváltozás miatt aggódók arányát a népességen belül, ami nehezebbé teszi a harcot ellene, mivel döntéshozók, vállalatok így kevésbé érzik a nyomást a változásra.

Mi történt? 125 országban, csaknem 130 ezer embert kérdeztek meg egy kutatásban arról, ők mennyire támogatják a klímaváltozás elleni küzdelmet és hogy látják a többi ember szerepét benne.

Számokban: míg 10-ből 7-en hajlandóak lennének saját jövedelmük legalább 1%-át erre a célra fordítani, addig csak kicsivel több mint 4 honfitársukról tételezik fel ugyanezt.

PostPin It!

Szomszédunk jobban aggódik a bolygóért, mint gondolnánk

Közzétette szerző

Minden országban alulbecsülik az emberek a klímaváltozás miatt aggódók arányát a népességen belül, ami nehezebbé teszi a harcot ellene, mivel a döntéshozók, vállalatok így kevésbé érzik a nyomást a változásra.

Mi történt? 125 országban, csaknem 130 ezer embert kérdeztek meg egy kutatásban arról, ők mennyire támogatják klímaváltozás elleni küzdelmet és hogy látják a többi ember szerepét benne.

Számokban: míg tízből heten hajlandóak lennének saját jövedelmük legalább 1 százalékát erre a célra fordítani, addig csak kicsivel több mint négy honfitársukról tételezik fel ugyanezt.

PostPin It!

Ki nem találnád, mennyivel drágul az élelmiszer a klímainfláció miatt

Közzétette szerző

Brutális áremelkedés várható kizárólag az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási viszonyok miatt. 

Mi történik? A Communications, Earth and the Environment folyóiratban közzétett tanulmány szerint – amely 121 országban végzett vizsgálatok alapján készült 1996 óta – az időjárási és éghajlati változások miatt az élelmiszerek ára évente 1,5-1,8 százalékponttal fog növekedni a következő évtizedben. Ugyanezért az általános infláció 0,8-0,9 százalékponttal fog növekedni, ami jelentős hatással lesz a gazdaságra és az emberi jólétre – írja az AP News.

Miért fontos ez? Max Kotz, a tanulmány vezető szerzője és a Potsdami Éghajlatkutató Intézet munkatársa hangsúlyozta, hogy bár ezek a számok elsőre kicsinek tűnhetnek, jelentős hatást gyakorolnak olyan intézményekre, mint az amerikai Federal Reserve (Fed). 2060-ra pedig még drasztikusabb változásokra lehet számítani: előrejelzések szerint a globális élelmiszerárak akár 2,2-4,3 százalékponttal is emelkedhetnek évente. Ezáltal a teljes infláció 1,1-2,2 százalékpontos növekedését eredményezheti.

PostPin It!

A magyar kormányon bukhat el az európai élővilágot védő terv

Közzétette szerző

A világ mondhatni legambiciózusabb természetvédelmi szabályozását fogadta el az Európai Parlament február 27-én. Az uniós Természet-helyreállítási rendeletet (EU NRL), értelmében 2030-ig helyre kell állítani az unió tengeri és szárazföldi ökoszisztémáinak 30, míg 2050-ig 100 százalékát – egészen pontosan ezeket rossz állapotból jó állapotba kell hozni.

A szöveg március 22-én került volna az Európai Tanács elé, és ha elnyeri a támogatást, életbe is lép, ám mint Dedák Dalmától, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértőjétől megtudtuk,

a kérdés egyelőre lekerült a napirendről, és jelenleg bizonytalan, hogy mikor szavazhatnak a szövegről.

PostPin It!

Egyre több pálmafát és olajfát ültetnének a magyarok

Közzétette szerző

Tavaly 10-15 %-kal drágultak a növények, és még idén is várható néhány százalékos átlagos áremelkedés, a kertészeti árudákba most érkezik be a hazai termelőktől, és elsősorban Hollandiából, Lengyelországból és Olaszországból származó áru, de a sokéves, nagyobb fákból még évekig jelentős utánpótlás-hiány várható.

A klímaváltozás folyamatosan arra ösztönzi a családi házakban élőket is, hogy árnyas fákkal vegyék körül magukat. Hasonlóan látványosak az irodaházak környékén zajló zöldítési programok, a munkahelyen, lakóhelyen, sőt, a közterületeken is egyre több és színesebb kisebb-nagyobb zöld sziget nő ki a semmiből.

Mihalik Zoltán, a Gödöllői Királyi Kastély pálmaházát és árudáját üzemeltető Pálmaház Kertészet és Herbárium Kft. ügyvezetője a Világgazdaságnak elmondta, hogy egy családi ház körüli átlagos méretű kertbe legalább félmillió forint, de inkább milliós tétel a növénytelepítés ára. Mindez a 20-30 ezres facsemeték és a sok ezer forintos évelők, örökzöldek, bokrok, rózsatövek és egyéb növények árát látva nem is tűnik túlzásnak.

PostPin It!

Európa nincs felkészülve a gyorsan növekvő éghajlati kockázatokra

Közzétette szerző

Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense, és az éghajlati kockázatok az energia- és élelmezésbiztonságot, az ökoszisztémákat, az infrastruktúrát, a vízkészleteket, a pénzügyi stabilitást és az emberek egészségét is fenyegetik. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) friss értékelése szerint e kockázatok közül sok már elérte a kritikus szintet, és sürgős és határozott fellépés nélkül katasztrofális helyzet alakulhat ki.

Az elmúlt években tapasztalt szélsőséges hőség, aszály, erdőtüzek és árvizek még a globális felmelegedéssel kapcsolatos legoptimistább forgatókönyvek esetén is súlyosbodni fognak Európában, és az egész kontinensen hatással lesznek az életkörülményekre. Az EEA közzétette az első European Climate Risk Assessment (EUCRA) (európai éghajlati kockázatértékelési jelentést), hogy segítsen meghatározni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozásra érzékeny ágazatok szakpolitikai prioritásait.

KIADVÁNY: European Climate Risk Assessment

PostPin It!

Elsüllyed és kiszárad a húszmilliós nagyváros

Közzétette szerző

Arra szeretnénk kérni hallgatóinkat, hogy regisztráljanak a 24.hu-ra. Ezzel nemcsak lapunkat, de a minőségi újságírás ügyét is támogatják. A részletekről itt olvashatnak.

The post Elsüllyed és kiszárad a húszmilliós nagyváros first appeared on 24.hu.

PostPin It!

Több ezer bálna pusztult éhen néhány év alatt

Közzétette szerző

Egy új tanulmány alapján tíz év alatt mintegy 7000 hosszúszárnyú bálna pusztulhatott éhen a Csendes-óceán északi részén a tengeri hőhullám katasztrofális hatásai miatt – írja a Live Science. A kutatók 20 évnyi adatot elemezve megállapították, hogy a régió populációjának 20 százalékos csökkenése egybeesett egy olyan óceáni hőhullámmal, amely világszerte számtalan tengeri madárfajt tömegesen pusztított.

A 20. századra a hosszúszárnyú bálnák egyedszáma drasztikusan lecsökkent, a kereskedelmi célú halászat 1976-os beszüntetésekor a Csendes-óceán északi részén már csak mintegy 1200-1600 példány élt. Ezt követően a populáció gyarapodásnak indult.

A szakértők egy olyan adatbázist elemeztek mesterséges intelligenciával, amelyben kutatók és laikusok által készült fotók szerepelnek bálnák farkáról. A rendszer több mint 30 ezer példányt azonosított, az eredményekből pedig a csapat következtetni tudott az egyedszám változásaira az elmúlt 20 évben.

PostPin It!

A szélenergia pénzügyi mentőövet adhatna a magyar mezőgazdaságnak

Közzétette szerző

Egy ma Magyarországon potenciálisan telepíthető átlagos szélerőmű 15-30 Ft/kWh árazás esetén mintegy 100-200 millió forintos éves plusz jövedelmet biztosíthatna csupán a megtermelt villamos energia értékesítésével az agráriumnak és a földtulajdonosoknak. Amire szükségük is lesz, mert a mezőgazdaságot sújtó klímakockázatok várhatóan fokozódni fognak, ami bevételkiesést, súlyosabb esetben egzisztenciális veszélyt jelent a gazdálkodóknak. A megújuló energiarendszerek, így a szélerőművek is integrálhatók a mezőgazdaságba, csökkentve az ágazat gazdasági kockázatait, közvetetten segítve a védett mezőgazdasági haszonállatok és növények természetes helyén való megőrzését, továbbá támogathatják a talajvédelmet.

A szélenergia és a mezőgazdaság azért is jó párosítás, mert egy-egy szélturbina kevesebb mint 500 m2 földterületet foglal el, ami összességében nagyságrendekkel lehet kevesebb, mint amennyi egy naperőműhöz szükséges. A gazdálkodók a turbina közvetlen környezetében lévő földterület akár 95%-át kihasználhatják.

A fenntartható mezőgazdaság koncepciója a terméshozam maximalizálásának és a gazdasági stabilitás fenntartásának kényes egyensúlyán alapul, miközben a természeti erőforrások felhasználását és a környezetkárosítást minimalizálja. Ehhez több ponton is hozzájárulhat a szélenergia magasabb fokú kihasználása, aminek minél szélesebb teret kell biztosítani a magyar energiamixben.  A mezőgazdaság a világ legtöbb részén, így Magyarországon is rendkívül érzékeny, a gazdasági és környezeti hatásoknak kiszolgáltatott iparág. Jelentősek az időjárási kockázatok: aszályok, árvizek, jégeső – ezek a történelem során és napjainkban is gyakran szegénységet, éhezést, migrációt okoznak. A klímaváltozás a jövőben a mezőgazdaságot érintő éghajlati kockázatokat is várhatóan tovább súlyosbítja.

PostPin It!

Folyékony arany: az olívaolaj lett a bolti tolvajok elsőszámú célpontja Spanyolországban

Közzétette szerző

Különös jelenséggel szembesülhetnek az utóbbi időben azok, akik betérnek egy szupermarketbe Spanyolországban. Az üzletek elkezdték összeláncolni az ötliteres kiszerelésű olívaolajos palackokat és a polcokhoz lakatolni őket. Más helyeken olyan biztonsági csipogót szerelnek az olívaolajos palackokra, amiket csak az üzlet személyzete tud leszedni – írja a Guardian című brit lap.

Bár Spanyolország a világ legnagyobb olívaolajtermelője, Európa lassan kifut a készletekből, miután az extrém időjárás már zsinórban a második évben tépázza meg a termést. A globális olívatermelés 2,4 millió tonnára esett, ami a tavalyi mennyiségnél is kevesebb, a világ éves olívafelhasználása pedig nagyjából 3 millió tonna. A hiány az egész mediterrán térséget érinti, Spanyolország után Görögországban is elkezdődött az olívabűnözés terjedése.

Spanyolországban az olívaolaj ára majdnem megháromszorozódott az elmúlt négy évben. Míg korábban a vásárlóknak átlagosan 5 eurót kellett fizetniük egy liter exta szűz olívaolajért, addig ma minimum 14 eurót kell érte leszurkolniuk.

PostPin It!

Alvásidő és minőség, turbulenciák, villámlás intenzitás, és aktív vulkanizmus a gleccsereknél

Közzétette szerző

A klímaváltozás mindenki számára nyilvánvaló hatásai általában a megváltozó évszakokhoz vagy szélsőséges időjárási eseményekhez köthetőek. A másfélfok cikkében négy olyan területet ismertet, amikre nem biztos, hogy először gondolnánk, de erősen hat a klímaváltozás.

Egyre többet hallani a médiában sorsdöntő klímakonferenciákról, klímasztrájkokról, klímaperekről, miközben emelkedik a tengerszint és extrém időjárási események nehezítik a mindennapokat.  Ahogy évről évre tolódik a valódi elköteleződés a kibocsátáscsökkentés mellett úgy az éghajlatváltozás következményei egyre súlyosabbá válnak és számos kevésbé nyilvánvaló hatásra kell készülnünk. Jó hír, hogy ezek a hatások még enyhíthetők és valamilyen szintű alkalmazkodás is lehetséges.

Négy terület, amit jelentősen megváltoztat a klímaváltozás: 

PostPin It!

Egyre nagyobbak és gyakoribbak lesznek a vulkánkitörések

Közzétette szerző

Növeli a vulkánkitörések esélyét, egyre veszélyesebbé teszi a repülést, ráadásul az alvásunk minőségét is rontja a klímaváltozás – írja a Másfélfok. Mindebből is jól látszik, hogy az éghajlati változásoknak jóval nagyobb hatással vannak az életünkre, mint azt sokan elsőre gondolnák.

Személyi sérülésekhez vezethet a klímaváltozás

Az egyik következmény közvetlenül érint minden embert: a globális hőmérséklet-növekedés miatt egyre rosszabbul és egyre kevesebbet alszunk. A szakértők szerint az ideális hőmérséklet az alváshoz 15-20 Celsius-fok körül mozog, a 25 Celsius-foknál magasabb hőmérséklet 3,5 százalékkal növeli annak valószínűségét, hogy az emberek hét óránál kevesebbet alszanak. A 30 Celsius-foknál melegebb éjszakákon pedig átlagosan 14 perccel alszunk kevesebbet, emiatt évente körülbelül 44 óra alvást veszítenek az emberek. És ez egyre rosszabb lesz: aa a jelenlegi kibocsátások folytatódnak, a század végére akár 50-58 óra, azaz évente átlagosan egy heti alvástól köszönhetünk el.

PostPin It!

A Nobel-díjas Krausz Ferenc elmondta, mit tart a legnagyobb problémának

Közzétette szerző

A tavaly Nobel-díjat kapott kísérleti fizikust, Krausz Ferencet a közmédia 2023-ban az év emberének választotta, ebből az alkalomból készült vele hosszabb beszélgetés, amelyről az MTI számolt be. „Szüleim kétkezi munkások voltak, de minden lehetséges támogatást megadtak nekem és testvéremnek” – mondta Krausz Ferenc, aki a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium diákjaként matematika szakkörre járt, otthon pedig kísérletezett.

Gyorsan jött az ár, el kellett kezdeni úszni

„Arnold Schmidt iránymutatásával, fiatal csapatunkkal szilárdtest lézereken kezdtünk kutatásokat végezni, azokból próbáltunk rövid impulzusokat előállítani. A 2000-es évek elején ez vezetett azokhoz a kísérletekhez, amelyekért a Nobel-díjat kaptam.” Kutatócsoportjának célja a kilencvenes években az volt, hogy láthatóvá tegyék az elektronok valós idejű mozgását az atomban. 2001-ben a Bécsi Műszaki Egyetemen ultragyors lézervillanások segítségével lefényképezték és megmérték az elektron mozgását:

PostPin It!

Nagy baj lehet belőle, ha mindenki repülni akar

Közzétette szerző

Február végén az Egyesült Arab Emirátusokban található Rász el-Haimában szervezték meg 11. alkalommal az Arab Aviation Summit (AAS) konferenciát. A rendezvény fókuszában az arab légi közlekedés helyzete, eredményei, kihívásai és jövője állt, de az eseményen globális jelenségeket is körbejártak, és az arab világon kívüli szereplők, így az Airbus is képviseltette magát.

Légügyi szempontból igen izgalmas időszakot élünk: a társaságok éppen csak elkezdtek felocsúdni a világjárvány okozta sokkból, és máris egy újabb, még nagyobb feladattal, a nettó zéró kibocsátás elérésével kell megbirkózniuk. Nem meglepő módon az AAS-en az utóbbi témakör, a fenntarthatóság lehetőségei és korlátai kiemelt szerepet kaptak.

Több mint 1 milliárd tonna

PostPin It!

A klímaváltozás veszélyezteti a rizottó alapanyagát

Közzétette szerző

Bár még mindig jócskán akadnak, akik tagadják, hogy gyorsan változna bolygónk klímája, egyre több a bizonyíték arra, hogy az emberi tevékenység miatt a légkörbe jutó szén-dioxid felmelegedést okoz, és ennek következtében megszaporodnak a szélsőséges időjárási jelenségek. Például a szárazságok, amelyek a Pó-folyó völgyét, az olasz rizstermelés központját sem kímélik.

Az egymást követő szárazságok miatt Európa gondjai is nőnek – az olaszok adják az EU-ban termelt rizs közel felét – s veszélybe kerül az egyik talán legnépszerűbb olasz nemzeti étel, a rizottó legfontosabb alapanyaga is. A világszerte közkedvelt fogáshoz a carnaroli classico nevű rizsfajta a legjobb – ez a változat jól tűri a magas hőfokon való főzést, miközben magába szívja az ízeket – ám ez a fajta különösen érzékeny a vízhiányra.

A kiszáradt szemek ketté törnek, így alkalmatlanná válnak a rizottókészítésre. Egyes gazdaságokban évek óta csak a termés harmada-negyede tekinthető jó minőségűnek.

PostPin It!

Sosem mértek még ilyen meleg februárt

Közzétette szerző

Az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S) szerint az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – írja az MTI. A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza, információi alapján a 2024-es volt globálisan a legmelegebb február.

Az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal haladja meg az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016-os februárnál.

A szervezet korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest.

PostPin It!

A következő évtizedre jégmentessé válhat a sarkvidék

Közzétette szerző

Egy új tanulmány alapján a következő évtizedben a nyári napokra gyakorlatilag jégmentessé válhat az Északi-sarkvidék – írja a The Guardian. A jelenség hátterében az ember okozta globális felmelegedés áll.

A jégmentesség valójában azt jelenti, hogy a régióban kevesebb mint 1 millió négyzetkilométert borít jég. Ilyen esetben a sarkvidék felszínének nagy részét tengeri jég helyett víz foglalja el.

A friss eredmények azt mutatják, hogy az első jégmentes nap a vártnál tíz évvel korábban bekövetkezhet. A szerzők szerint 2035 és 2067 között már jégmentes szeptemberek várhatók.

PostPin It!

Szokatlanul meleg tavasz várhat ránk

Közzétette szerző

Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója szerint az extrém meleg február után az átlagosnál melegebb tavasz várható – írja az MTI. A szakértő cikkében kiemelte: a tendencia tökéletesen beleillik az elmúlt 40 év intenzív melegedési trendjébe, és ez a változás várhatóan növekvő szélsőségekkel gyorsulni fog a jövőben.

Kovács Erik szerint az elmúlt 125 év legmelegebb éve volt 2023, és rekordmeleggel indult 2024 is. Az idei február középhőmérséklete országos átlagban 8,2 Celsius-fok volt, ami 7 Celsius-fokkal lépte át az 1991 és 2020 közötti klímanormál átlagát. Ilyen nagy pozitív anomália 1901 óta egyetlen hónapban sem fordult még elő.

Hozzátette: az előzetes becslések alapján Európa nagy részén – az északi részek kivételével – a februári átlaghőmérséklet legalább 2 Celsius-fokkal volt magasabb a normálnál, sőt Közép- és Délkelet-Európa egyes részein 4-6 Celsius-foknál is nagyobb volt az eltérés, akárcsak Magyarországon. Kovács Erik kiemelte, a klímaváltozás következtében az 1980-as évektől egyre melegebbek az egyes évszakok, és jelenleg egyetlen klímaszimulációban sem látszik, hogy a melegedési tendencia a következő évtizedekben csillapodna, vagy ellentétes irányba változna.

PostPin It!

Történelmi csúcson a szén-dioxid-kibocsátás, főleg Kína és India miatt

Közzétette szerző

Mi történt? 2023-ban az előző évhez képest 1,1 százalékkal nőtt, és ezzel történelmi csúcsra emelkedett a globális szén-dioxid-kibocsátás a Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA) friss jelentése szerint.

Előzmények: 2022-ben az előző évhez képest 1,3 százalékkal nőtt a kibocsátás.

Alulnézet: kiemelkedő mértékben nőtt a kibocsátás Kínában és Indiában, ahol a járvány utáni gazdasági helyreállás kibocsátástöbblete ellensúlyozta az egyéb területeken elért csökkenést.

PostPin It!