Best WordPress Hosting
 

A biztonságunk forog kockán, ha nem védjük meg a hazai környezetvédelmet

A környezetvédelmi jogintézményekkel és közigazgatási szervezetrendszerrel szembeni bizalmatlanságra fájdalmasan mutatott rá a közbeszédbe berobbanó minapi rendelet, melyben a kormány az ukrajnai háborúra hivatkozva lehetővé tette, hogy a környezetszennyező cégek hatósági szerződések megkötésével kerüljék el a környezetvédelmi szankciókat.  Civil szervezetek nyílt levélben fordultak a miniszterelnökhöz, melyet október 2-ig bárki aláírhat.

Az Energiaügyi Minisztérium a WWF Magyarország sajtóban megjelent állásfoglalására reagálva ígéretet tett arra, hogy változtatni fognak a vitatott jogszabályon. Sajnos azonban a környezetügyet övező problémák messze túlmutatnak a kormányrendeleten, ezért azok megoldása érdekében a WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Humusz Szövetség, az Éghajlatvédelmi Szövetség és a Reflex Környezetvédő Egyesület nyílt levélben fordul a miniszterelnökhöz, a levélhez október 2-ig aláírásával bárki csatlakozhat.

Erős közigazgatás nélkül nincs biztonságos ország

A környezetvédelem beszántási pávatánca

Meghátrált a kormány, és a minisztérium kiegészíti a büntetlen szennyezést lehetővé tevő jogszabályt, és leszűkíti azt a jelenleg működő kohászati üzemekre. A vicces indoklásban saját bevallásuk szerint elfelejtették beleírni a jogszabályba, hogy kire is vonatkozik, de csak nyugodtan játszák, hogy annál is hülyébbek, mint amilyennek látszanak, ha közben lényegében visszavonják a jogszabályt.

Ameddig eljutottunk ide:

A sorozatos szabálysértések ellenére magyar hatóságok bírságai eddig sem vágták földhöz a milliárdos állami támogatásokat és adókedvezményeket kapó akkumulátorgyárakat. Egyedül a dél-koreai SungEl bátonyterenyei akkumulátor-feldolgozójának működését függesztették fel határozatlan időre, ami eleve katasztrófavédelmi engedély nélkül kezdett működni, de idén tavasszal még a hatósági ellenőrök is rosszul lettek ott a szabálytalanul tárolt vegyi anyagoktól.

Így omlanak le a környezetvédelem utolsó bástyái

Nem köteles többé szankciót kiszabni a hatóság környezetvédelmi szabályszegés esetén, sőt kifejezetten tilos többek között korlátozni, felfüggeszteni, vagy jogellenes tevékenységtől eltiltani azokat, akik környezetvédelmi jogsértést követnek el, de szerződésben vállalják annak helyrehozását. Egy új veszélyhelyzeti kormányrendelet ugyanis lehetővé teszi, hogy szerződéskötéssel megússzák a szankciót akár a legszennyezőbb cégek is. Nehéz elvonatkoztatni attól, hogy mindez összefüggésben van az akkumulátor iparággal kapcsolatos botrányokkal, ugyanakkor még aggasztóbb, hogy a jogszabály beleillik a környezetvédelmi intézményrendszer szisztematikus gyengítését célzó intézkedések sorába. A WWF Magyarország nem ért egyet az új jogszabállyal, határozottan kéri annak azonnali visszavonását és tárgyalásokat szeretne a környezetvédelmi intézményrendszer megerősítéséről.

A WWF Magyarország állásfoglalása

A WWF Magyarország tiltakozik a környezetvédelmi intézményrendszer egyre kockázatosabb gyengítése ellen. A környezetvédelmi intézmények és alkalmazotti státuszok leépítése, a közigazgatásban tapasztalható egyre növekvő szakemberhiány, a környezetügyi irányítás feldarabolása egy olyan tendenciává vált, ami az elmúlt két évben markánsan kirajzolódik. Határozott álláspontunk, hogy az új iparosítási törekvések kizárólag úgy elfogadhatóak, ha e mellé egy ütőképes, a magyar állampolgárok érdekeit figyelembe vevő és a jogszabályokat szigorúan betartató, megelőző szemléletű megújult közigazgatás is születik. A környezetvédelem alapelvei – mint “a szennyező fizet” elv, a megelőzés, illetve az elővigyázatosság elve – számos esetben nem érvényesülnek megfelelően hazánkban és a magyar emberek fizetik meg a profitorientált vállalatok környezeti költségeit, olykor egészségükkel, életéveikkel fizetve.

A balatonakarattyai önkormányzat bérli a büdös gödrös ingatlant

Újabb részletek derültek ki a Balaton közelében fekvő, többször lángra kapó, rejtélyes bűzös gödörrel kapcsolatosan. A kérdéses terület ugyanis a Balatonfői Szövetkezeti Zrt. tulajdona, amely 2016 szeptemberétől határozatlan időre bérbe adta a Balatonakarattya Község Önkormányzatának „nem környezetszennyező növényi hulladék, nyesedék tárolása és végleges elhelyezése céljából” azzal a feltétellel, hogy a bérlő az esetlegesen szükséges engedélyeket beszerzi. Ez azonban nem történt meg – olvasható Rétvári Bence belügyi államtitkár képviselői kérdésre adott írásbeli válaszában.

Az ingatlanon 1000 kilogrammot, illetve 10 köbmétert meghaladó mennyiségű, különböző fajtájú hulladékot találtak, amikor lakossági bejelentésre a hatóságok ellenőrzést tartottak a területen és feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen.

A nyomozás során hiába derítették ki, hogy az önkormányzat a terület használója, a „hulladékot elhelyező elkövető kiléte nem volt megállapítható”.  A nyomozást tavaly júliusban ezért felfüggesztették, azonban újabb lakossági bejelentésre idén augusztusban elrendelték a büntetőeljárás folytatását, amely jelenleg is tart.

Bár súlyosan túlterhelt a szennyvíztelep, a pátyiak mégis rákötnek két új iparterületet

Hamarosan két új ipari park szennyvízét is befogadja majd a pátyi víztisztítómű, pedig a telep már jó ideje túlterhelt, és rendszeresen elönti barna trutyival a Füzes-patakot is, ami aztán Biatorbágy központján keresztül végigvonul az agglomerációs területen a Benta-patakon keresztül egészen a Dunáig.

A szennyvíztisztító túlterheltségéről a Belügyminisztériumnak is tudomása van. Ez néhány hete derült ki, amikor Rétvári Bence államtitkár egy parlamenti kérdésre válaszolva egyértelműen azt állította, hogy a létesítmény kapacitásproblémák miatt nem tud megfelelően működni.

A hatóság a helyszíni ellenőrzéseken tapasztaltak, valamint a hatósági mintavétel és az önellenőrzési eredmények alapján megállapította, hogy a szennyvíztisztító telep túlterhelt, nem képes az engedélyben rögzített határértékekre megtisztítani a szennyvizet

A világ végéig ment a tökéletes mézért egy magyar méhészcsalád

Túlzás lenne azt állítani, hogy lemegyünk a térképről, de egy névtelen, hepehupás földúton egy olyan hely felé haladunk, amelynek nincs címe, csak koordinátái, térerő és mobilnet pedig hol van, hol nincs, de inkább nincs. A somogyi lankák között járunk, fájdalmasan közel a Balatonhoz ahhoz képest, hogy nem nyaralni jöttünk. De hát nem csak a pancsolásnak van ilyenkor szezonja.

Fülelünk, hallunk-e döngicsélést, meg zümmögést, mert – ahogy Micimackó mondja – „ha döngicsélés van meg zümmögés, akkor ez azt jelenti, hogy valaki vagy valami döngicsél, illetve zümmög, és amennyire az én műveltségem futja, az egyetlen elképzelhető ok, ami valakit döngicsélésre, illetve zümmögésre indíthat, abban a tényben leli magyarázatát, hogy az illető egy méhecske.”

Mi nem egy, hanem több millió méhecskét keresünk, meg a gondozójukat, Takács Pétert. A húszas évei közepén járó fiatalember egy méhészdinasztia negyedik generációját képviseli. Pontosabban hivatalosan a negyediket, a németföldről Magyarországra települő ősei már 1600-as években foglalkoztak mézkészítéssel, de a családi vállalkozás alapjait Péter anyai dédnagyapja, Fulmer György fektette le 1929-ben.

Tömegesen pusztulnak a halak Őrbottyánban

Tömegesen pusztulnak a halak Őrbottyánban – írja a Tavirózsa Egyesület Facebook-oldalán. Bejegyzésük szerint 2023. augusztus 16-án a Medve Otthonnál a közút és a vasúti sín kereszteződése alatt húzódó, 1996-ban lefektetett acél szennyvíz nyomócső kilyukadt, ezért a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV) a Sződrákosi-patakba volt kénytelen engedni a szennyvizet.

A meghibásodás miatt három nap alatt nagyjából 16 500 köbméter szennyvíz juthatott a patakba, illetve az ennek vizét fogadó, őrbottyáni Százforrás-tóba. A vízfolyás és a kis tó élővilága teljesen elpusztult.

A patakban – amely a Nemzeti Ökológiai Hálózat része – a Duna-Ipoly Nemzeti Park korábbi adatai alapján több védett hal is él, vagy legalábbis élt, köztük a vágócsík (Cobitis elongatoides), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus), fenékjáró küllő (Gobio gobio), valamint a réti csík (Misgurnus fossilis).

Történelmi népszavazás Ecuadorban: évi többszáz milliárdos bevétel helyett az őserdő megmentését választották

Be kell fejezni az olajkitermelést az amazóniai esőerdő egyik védett területén, miután a tegnapi ecuadori népszavazáson közel 59 százalék erre szavazott. Az őslakos törzsek által lakott terület az Amazonas biológiailag egyik leggazdagabb, legsokszínűbb része.

A Yasuní National Park egy tetszőleges egyhektáros területén feltételezhetően több állatfaj él, mint egész Európában és több fafaj, mint Észak-Amerikában.

Miért fontos ez? A történelminek nevezett népszavazáson egy Magyarországnál lényegesen szegényebb ország (harmadakkora az egy főre eső GDP) lakosai döntöttek úgy, hogy jelentős állami bevételekről mondanak le a környezet megóvása érdekében. Az amazóniai esőerdő a világ legfontosabb ökoszisztémái közé tartozik, megóvása kulcsfontosságú a klímaváltozás mérsékléséhez.

Ennyire vehető komolyan a maradék zöldhatóság

Hiába a rosszullétek és a veszélyes vegyi anyagok egy részének „kifelejtése”, mégis megkapta a környezethasználati engedélyt az iváncsai akkugyár.  A dél-koreai SK On Hungary iváncsai lítium akkumulátor üzemének indításához szükséges környezethasználati engedélyt július 25-én adta ki a Fejér Vármegyei Kormányhivatal.

Nem sokkal azután, hogy a területen tárolt NCM akut toxikus- és rákkeltő tulajdonságú veszélyes vegyi anyag által okozott rosszullétek kivizsgálására júniusban közös ellenőrzést tartott a munkavédelmi és a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság. Ekkor derült ki, hogy a cég korábban elfelejtette bejelenteni: az üzem működése közben veszélyes anyagokkal/keverékekkel dolgoznak.

Félnek bemenni a munkások az épülő iváncsai akkumulátorgyár területén lévő Elektróda épületbe

Mikrobuborékokkal a mikroműanyagok ellen – újfajta technológiával tisztítanák meg a bolygó vizeit

A világnak van egy kis problémája: a vizekben mindenhol apró műanyagrészecskék lebegnek. Nemrég azonban találtak egy megoldást.

The post Mikrobuborékokkal a mikroműanyagok ellen – újfajta technológiával tisztítanák meg a bolygó vizeit first appeared on 24.hu.

Már a század vége előtt összeomolhat a civilizáció

1800-ban nagyjából egymilliárd ember élt a Földön, idén novemberben viszont a globális népesség elérte a nyolcmilliárdos határt. Egy új tanulmány alapján az ilyen mértékű növekedés fenntarthatatlan, és a populációkorrekció kockázatát rejti magában – írja a ScienceAlert. A szerző úgy véli, a folyamat még az évszázad vége előtt bekövetkezhet.

William Rees, a Brit Columbiai Egyetem ökológusa szerint fenntarthatatlan módon éljük fel a bolygó erőforrásait, hajlamaink pedig megnehezítik számunkra, hogy kiigazítsuk hatásainkat.

A szakértő úgy gondolja, a jelenség egyfajta civilizációs összeomláshoz vezethet, amely korrigálja majd a népességszámot.

A magyar adófizetők többszáz milliárddal támogatják az ázsiai ökogyarmatosító akkumultikat

Nem sérti az uniós szabályokat a magyar kormány terve, amellyel egy 880 milliárd forintos állami támogatási programot hozna létre, ez derül ki abból az uniós bizottsági dokumentumból (pdf), amelyet először a Portfolio ismertetett. Az Orbán kormány eddig már legalább 1000 milliárd forint állami támogatást adott a multiknak.

Magyarország a zöld gazdaságra való átállásra hivatkozva jelezte tervét májusban a Bizottságnál. Bár a programban lesznek többek között nap- és szélenergiás beruházások, a kormány egyértelművé tette, hogy a támogatások fő célzottja az akkumulátorgyártás lesz.

Az EU-ban csak akkor lehet közpénzből versenypiaci szereplőket támogatni, ha ennek jóval több hozadéka várható, mint amennyire sérti a szabad versenyt, ezért volt szükséges az EU jóváhagyása.

„Mit tesz a szomszéd, amikor elfogy a kajája, és erősebb nálam?”

Sosem aggódott még annyi ember a bolygóért, mint napjainkban, ami nem véletlen: a tudósok évtizedek óta figyelmeztetnek a veszélyekre, és már a saját bőrünkön is tapasztalhatjuk az átalakulások negatív hatásait. A nyári forróságban mintha minden sokkal rosszabb lenne, ilyenkor hajlamosak vagyunk elgondolkozni azon, mi várhat még az emberiségre a globális felmelegedés korában. Mekkora problémával nézünk szembe? Hol szakadt el fajunk a természettől? Tényleg a biztos bukás felé tartunk? Milyen megoldások jöhetnének számításba? Többek között ezekről kérdeztünk Erdős László ökológust.

Globális felmelegedés, környezetszennyezés, pusztuló természet, invazív fajok. Mondhatjuk azt, hogy ekkora kihívással még nem nézett szembe fajunk a története során?

Szennybenhagyásos gázolás. A kormány akkumulátorálmainak sötét oldaláról

Taranto egykor Olaszország, sőt Európa-szerte az ott begyűjtött kagylóról, olajbogyóról, és más mezőgazdasági termékeiről híres, virágzó város volt az olasz csizma sarkán. A ‘60-as évektől ez megváltozott. Az ipar megölte. Nem ártana más kárából tanulnunk, hiszen az akkugyarmat Magyarország természeti környezetének, lakói egészségének kiárusítása ütemesen zajlik. Jávor Benedek írása.

Tarantóban az acél- és vegyipar betelepítésével egyre nőtt a levegő, a talaj és a vizek szennyezése, gasztronómiai fővárosból a ‘80-as ‘90-es évekre „dioxin-főváros” vált, ahol szennyezettségük miatt rendszeresen megtiltották a kagyló és más helyi élelmiszerek forgalmazását. A 2010-es évekre Olaszország teljes dioxin-kibocsátásának 93%-a, az ólomszennyezés 67%-a Tarantóban összpontosult.

A szennyezés olyan mértékű, hogy a 2010-es évek elején 20 kilométeres körzetben megtiltották a legelők használatát, 2009-ben pedig 3.000 állat kényszervágását és megsemmisítését rendelték el a hatóságok, dioxin-szennyezettségük miatt. A városban az országos átlagnál 54%-kal magasabb a rákos megbetegedések száma, és 21%-kal a gyermekhalálozásoké. A felelős elsősorban az Ilva acélgyár, az 1960-as évek olasz iparosítási hullámának egyik büszkesége, de más nehéz- és vegyipari üzemek is hozzáteszik a magukét. A szennyezésekről mindenki tud, a hatóságok mégsem képesek hatékonyan fellépni: gazdasági szempontok, a munkahelyek elvesztésétől való félelem, a nagyvállalatok befolyása, politikai csoportok érdekei állnak az eredményes hatósági reakciók útjában.

Kiderült, mennyivel egészségesebb a vegán étrend

Azt már régóta tudjuk, hogy a hús jelentős terhelést jelent a bolygónknak, és hogy a növényi alapú étrend környezeti szempontból sokkal fenntarthatóbb. A ScienceAlert annak járt utána, hogy pontosan mekkora hatással van az általunk elfogyasztott étel a környezetre.

A Nature Food tudományos szaklapban megjelent, az Oxfordi Egyetemhez köthető kutatás szerint 55 000 ember táplálkozási szokásait vizsgálták, amelyeket öt kulcsfontosságú mérőszámhoz kapcsoltak: üvegházhatású gázok kibocsátása, földhasználat, vízhasználat, vízszennyezés mértéke és a biológiai sokféleség csökkenésére való ráhatás.

A résztvevők 12 hónapon át számoltak be arról, hogy mit ettek és ittak, majd hat különböző csoportba sorolták őket: vegánok, vegetáriánusok, halfogyasztók, valamint alacsony, közepes és magas húsfogyasztásók.

A Formula 1-es Magyar Nagydíj a klímakatasztrófába vezet minket

Az Extinction Rebellion Magyarország a Formula 1 hétvégi Magyar Nagydíja ellen tiltakozott a budapesti Ritz-Carlton hotel előtt. Az XR aktivistái a szálloda támogatásával kiállított versenyautóknál transzparensekkel tartott ülődemonstrációt. Az akcióval a rendezvény környezetkárosító hatásaira hívták fel a figyelmet.

Ahogy az lenni szokott, idén is megrendezésre került a Formula 1 magyar körversenye, immár 38. alkalommal. A rendezvényt július 21. és 23. között tartották a Hungaroringen.  Az Extinction Rebellion aktivistái a Magyar Nagydíj reggelén a pilótáknak is otthont adó Ritz-Carlton hotel előtt demonstráltak, felhívva a figyelmet arra, hogy a Formula 1 és az ehhez hasonló szórakoztató- és sportesemények környezetkárosító hatása szignifikáns.

Az aktivisták kiemelték, hogy az ilyen, a világ számos pontján megrendezésre kerülő, hatalmas nemzetközi stábot és speciális technikákat felvonultató, alapvetően szórakoztatási célokat szolgáló eseménysorozat ökológiai lábnyoma hatalmas méreteket ölt. Ezen felül maga az esemény személyes látogatása hazánkban (és a világ számos pontján) csak a társadalom egy rendkívül kis részére elérhető, és az ehhez kapcsolódó egyéb luxusszolgáltatások (pl. helitaxi, magángépek stb.) csak tovább növelik az amúgy is hatalmas üvegházhatású gázkibocsátást, amivel a rendezvénysorozat jár.

Így mérgez az orbáni akkugyarmatosítás: az etanol szétmarta a torkomat

Ács, Bátonyterenye és Fót. Három település, amit az akkumulátorgyártás köt össze. A Deutsche Welle arról fogatott, milyen ezeknek a gyáraknak a szomszédságában élni, és hogy milyen a munka a gyárkapukon túl.

Petra a komáromi akkumulátorgyárban dolgozott, de csak pár napig, mert nem bírta a rosszulléteket. Sokkolta a hír, amikor kiderült, hogy lakóhelye, Ács mellé katódgyár épülne.

Istvánnak Bátonyterenyén mindennapi valóság az, amitől Petra még csak tart: szerinte állandó az émelyítő bűz, és több a felsőlégúti megbetegedés a környezetében, mióta megnyitott az akkumulátor-feldolgozó üzem a település határában. A kormány viszont továbbra is kiemelt beruházásokként kezeli ezeket a gyárakat.

Megváltoztattuk az óceánok színét

„Megváltozott az óceánok színe, és mi sem tudjuk pontosan, hogyan” – jelentette ki Stephanie Dutkiewicz kutató, akinek csapata több mint 20 éven át tanulmányozta az óceánok felszíni színének változását műholdak segítségével, írja az IFLScience.

A Nature tudományos folyóiratban közzétett kutatás szerint ma már az óceánjaink 56 százaléka zöld, nem pedig kék.

Viszonyításként ez nagyobb területet jelent, mint az összes szárazföld együttvéve. A változás az egyenlítőhöz közeli trópusi óceánokban figyelhető meg leginkább, ami arra utal, hogy valami megváltozott a felszín alatti ökoszisztémákban, mivel az óceán színe a vizekben található növény- és állatvilágot tükrözi.

Ácsi katódgyár: van ok aggodalomra?

Hetek óta szolgáltat témát a közbeszédnek az ácsi katódgyár esete. Június második felében vált hivatalossá, hogy a kínai Huayou Cobalt 520 milliárd forintos akkumulátoripari beruházást hajt végre hazánkban, a cég első európai üzeme pedig a Komárom-Esztergom vármegyei Ácson fog felépülni 2026-ra. A katódgyártásra szakosodott létesítmény a tervek szerint 900 munkahelyet teremt majd.

Kína akkumulátoripara feltörekvőben van, Európa-szerte egyre több beruházást jelentenek be az ázsiai ország vállalatai – a folyamatról ebben a cikkben írtunk bővebben. Nem ritka, hogy a hasonló projektek kapcsán a lakosság és a szakma is aggodalmát fejezze ki, ez pedig az akkumulátor-nagyhatalomnak készülő Magyarországon különösen igaz. Problémaként merülhetnek fel a hatástanulmányok hiányosságai, a környezet- és zajszennyezés, valamint a tény, hogy a hazai hatóságok nem elég hatékonyak az ellenőrzésben.

Más településekhez hasonlóan Ácson is sokan kifejezték: nem szeretnének akkumulátoripari üzemet a városba.