Best WordPress Hosting
 

Elutasította az Alkotmánybíróság Budai Gyula panaszát

Az ügyben az elsőfokú bíróság megállapította, hogy Budai Gyula megsértette Czeglédy Csaba jóhírnévhez való személyiségi jogát azzal, hogy a Hír Tv műsorában valótlan állításokat közölt, Facebook-oldalán valótlan állítást tett közzé a felperesről. A bíróság az eltiltotta a további jogsértéstől, sérelemdíj megfizetésére kötelezte őt. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A Kúria Budai televíziós műsorban tett kijelentés miatti jóhírnév megsértésének megállapítására és a jogsértéstől eltiltásra irányuló keresetet elutasította, ám  hatályában fenntartotta a jogerős ítélet rendelkezését, amely megállapította, hogy megsértette Czeglédy Csaba  jóhírnévhez való jogát azzal, hogy valótlanul állította, hogy a felperes – más vádlottakkal együtt – betegségre hivatkozással kimentette magát, ezért nem jelent meg a bírósági tárgyalásán, továbbá egy videóban valós tények közlésével és más valós tény elhallgatásával abban a hamis színben tüntette fel az ellenzéki politikust, hogy mindent megtesz a bírósági eljárás lassításáért.

Budai Gyula szerint nyilatkozatainál politikusként csak élt a véleménynyilvánításhoz való jogával, a közügyek szabad megvitatásához való jogával. Az Alkotmánybíróság Czine Ágnes vezette öttagú tanácsa ugyanakkor visszautasította indítványát, hogy a Kúria ítéletét megsemmisítse.

Jogi lépéseket tett A mi kis falunk gyártója a pilisszentléleki férfi ellen, aki nem fizette vissza a cég millióit

Reményi János pilisszentléleki lakos ugyan jogerősen is elvesztette a Kúrián A mi kis falunk című sorozat gyártójával szembeni személyiségi jogi perét, ám egyelőre mégsem fizette vissza a gyártócégnek a vállalkozás 2,9 millió forintját, ami a Kúria ítélete értelmében visszajárna a cég számára. Az egyik legnépszerűbb magyar tévésorozatot készítő Content Factory Kft. most jogi lépéseket tett Reményi ellen, hogy visszakapja a pénzét.

Teréz körúti robbantás: Kúriához fordulnak P. Lászlóék a perújítás elutasítása miatt

Kúriához fordulnak P. Lászlóék, miután a Fővárosi Ítélőtábla három héttel ezelőtt elutasította a perújítási indítványukat a Teréz körúti robbantás ügyében. A férfit jogerősen életfogytig tartó fegyházra ítélték négy és fél évvel ezelőtt azzal, hogy legkorábban 30 év múlva szabadulhat a büntetéséből feltételesen.

A bűncselekmény 2016. szeptember 24-én este történt a Teréz körúton. A jogerős ítélet szerint P. László egy általa készített és működésbe hozott pokolgéppel életveszélyesen megsebesített két rendőrt azért, hogy megszerezze a fegyvereiket. Ám amikor látta, hogy életben maradtak a rendőrök, a fegyverek nélkül távozott. A két törzsőrmester maradandó sérüléseket szenvedett, életüket csak a gyors orvosi segítség mentette meg.

P. László védője, Keviczki István nyolc igazságügyi magánszakértői véleménnyel próbálta május végén alátámasztani ügyfele ártatlanságát, szerinte a férfit ezek alapján fel kell menteni, vagy enyhébb büntetést kell kiszabni rá.

Folytatja harcát a pénzért, panaszt tett az Alkotmánybíróságon A mi kis falunkban pár másodpercre felbukkanó férfi

A legnépszerűbb magyar tévésorozatban néhány másodpercen át látható Reményi János nem nyugszik bele a Kúria ítéletébe, mely a gyártócégnek adott igazat.

A legtöbb adózó elhasal a Kúrián, ha NAV-val pereskedik

A Niveus a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elmúlt 3 évének aktivitását vizsgálta meg. Az adatokból kiolvasható, hogy 2020-2022 között fokozatosan egyre több adót szedtek be; míg 2020-ban 15812,9 milliárd forint, 2021-ben már 17573,1 milliárd forint , 2022-ben pedig 20601,8 milliárd forint adót szedett be a NAV.

A 2020-as éves adóbevételek alakulását jelentősen befolyásolta a COVID-19 járvány gazdasági szereplőkre gyakorolt negatív hatása, és az azok kezelésére hozott gazdaságvédelmi intézkedések.

2021-ben a növekedés legfőbb oka – a mérsékelt bázisadatokon túl – a termelői és fogyasztói árak emelkedése volt, ezen kívül az év második felében, a járványhelyzet javulásával a gazdálkodási feltételek pozitívan változtak.

A Kúrián is pert nyert a Válasz Online az offshore-lovagnak nevezett DK-s parlamenti képviselővel és az őt védő Schiffer Andrással szemben

Schiffer András volt LMP-s pártelnök, ügyvéd segítségével gyakorlatilag a teljes hazai bírósági szervezetrendszert megdolgoztatta Ráczné Földi Judit DK-s parlamenti képviselő, hogy tompítsa offshore botrányát, ám a Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla után szerdán a Kúria is a botrányt kirobbantó Válasz Online-nak adott igazat és megállapította, hogy az internetes sajtótermék cikke nem volt jogsértő.

EU-pénzek befagyasztása: újabb feladványt kapott a kormány Brüsszeltől

A portál értesülései szerint az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő törvénymódosítások alkalmazásáról és végrehajtásáról érdeklődik majd a héten a magyar kormánynak küldendő levélben az Európai Bizottság. A levél elküldésére szinte napra pontosan két hónappal azután kerül sor, hogy a magyar kormány a kohéziós politikai források lehívása szempontjából lényeges horizontális feljogosító feltétel teljesítésének újraértékelését kérte Brüsszeltől még július 18-án.

A bizottság két hónap vizsgálódás után minden jel szerint arra a következtetésre jutott, hogy bár újabb törvénymódosításra valószínűleg nem lesz szükség, a végrehajtás oldalán még bőven akadnak kérdőjelek. Információik szerint a testület a héten legalább tíz, végrehajtással összefüggő kérdésben kér magyarázatot és pontosítást az Orbán-kormánytól, mielőtt kialakítaná a véleményét.

Úgy tudják, hogy többek között a Kúria ügyelosztási rendszere és a bírói önigazgatás fórumaként működő Országos Bírói Tanács (OBT) erőforrásainak biztosítása az, amelynek esetében a bizottság nem éri be a törvénymódosításokkal, hanem a végrehajtásról is meg kíván győződni, mielőtt áldását adná a hét év alatt elérhető, 21 és fél milliárd kohéziós forrásból nagyjából 12,7 milliárd euróhoz való hozzáférésre.

Harmadszor is legyőztük Rácznét – pedig a DK és Schiffer a „pokolra” is elment érte

Immár a teljes hazai bírósági szervezetrendszert megdolgoztatta Ráczné Földi Judit DK-s parlamenti képviselő, hogy tisztára mossa magát saját offshore-ügyében. Miután a Fővárosi Törvényszék, majd idén januárban a Fővárosi Ítélőtábla is a botrányt kirobbantó Válasz Online-nak adott igazat, Gyurcsány Ferenc pártja jelezte: politikusukért a „pokolra” is elmennek – ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy Schiffer András védőügyvéd felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Kúriánál. Nem kellett volna. Ma ugyanis a legfőbb bírósági fórum öttagú tanácsa hatályában fenntartotta a jogerős ítéletet.

Újabb akkus népszavazást torpedózott meg a Kúria

Helyben hagyta a Kúria a Nemzeti Választási Bizottság júniusi döntését, amellyel megtagadta az LMP sokadik népszavazási kezdeményezését a hazai akkumulátorgyárak további építésének megakadályozására – szúrta ki a hvg.hu a kedd esti Magyar Közlönyben megjelent kúriai határozatot.

A most elkaszált kérdés így szólt:

Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne lehessen olyan újabb, akkumulátorok gyártására szolgáló ipari létesítmény üzembehelyezését engedélyezni, amelynek az üzembehelyezésével az ország területén az éves összesített gyártási kapacitás meghaladja, a 2023. december 31-én működő létesítmények összteljesítményét?

Megszűnhetnek a téves ítéletek, ha a mesterséges intelligenciára bízzuk a bíráskodást?

Ha önök a hírek mellett véleménycikkeket is olvasnak a 24.hu oldalain, talán észrevették, hogy elég gyakran írok a bíróságokról. Most is azt teszem, de egy egészen más szemszögből. Ezt a cikket egy olvasói vélemény ihlette. Az olvasó szerint „akkor lesz majd igazságos ítélkezés, ha az ítéleteket az MI, vagyis a mesterséges intelligencia hozza.”

Először persze élből elutasítottam az ötletet, de aztán nem hagyott nyugodni a gondolat. Elkezdtem bogarászni az interneten, egyáltalán hol tart ma az MI, mit gondolnak róla a tudósok, a felhasználók és nem utolsósorban a bíróságok. Milyen jogi problémákat vet fel az MI használata, egyáltalán van-e bármilyen jogi szabályozás ezen a téren? Számomra az egyik legaktuálisabb kérdés az: kell-e félnünk attól a ténytől, hogy az MI képes saját magától is tanulni.

Kezdjük azzal, amit az MI saját magáról állít. A The Guardian szerkesztői utasítást adtak az MI-nek, hogy az algoritmusa írjon egy 500 szavas véleménycikket egyszerű, összeszedett stílusban, amelyben fókuszáljon arra: miért nem kell az embereknek félniük a mesterséges intelligenciától. Az MI cikkéből idézek:

Fordulat a Barta-film perében: az alkotóknak mégsem kell kártérítést fizetniük

A Kúria vétlennek találta a Siess haza, vár a mama című, Barta Tamásról szóló dokumentumfilm alkotóit, így nem kell kártérítést fizetniük Fekete Barnának, aki azért perelte be nyolcmillió forintra a rendező Hajdú Esztert és a Miradouro nevá gyártócéget, mert kifogásolta, ahogy a filmben megjelenik. Elsőfokon Fekete veszített, másodfokon viszont viszont nyert, megítéltek neki egymillió forintot, ezért az alkotók a Kúriához fordultak, amely végül a filmkészítőknek adott igazat, helyben hagyva az első fokú ítéletet, így az alkotóknak nem kell fizetniük. A perben érintett Miradouro Kft. egyébként időközben tönkrement, üzleti tevékenységet három éve nem folytat. Az alkotók jelenleg a doku második részén, a Lost in Los Angeles című filmen dolgoznak.

A film kálváriája mindezzel együtt még mindig nem zárult le teljesen, a Kúria ugyanis 2022 elején jogosulatlan képmáshasználatra hivatkozva betiltotta azt, szintén Fekete Barna keresete nyomán, akinek egy Hawaiin készült felvétel használatával volt gondja. Az alkotók ugyanakkor harcolnak a betiltás ellen, és azt állítják, Fekete korábban hozzájárult a felvételek használatához, és a 2018-as kaliforniai forgatáson is önként vett részt. A kifogásolt hawaii felvétel ráadásul szerintük eleve a nyilvánosságnak volt szánva, egy tévéadáshoz vették fel, és az alkotók közleménye alapján

semmi olyan nem hangzik el benne, ami korábban ne jelent volna meg a sajtóban: Fekete Barna elmondja, hogy ő volt a Barta gyilkosság gyanúsítottja, mert az ujjlenyomata rajta volt a gyilkos fegyveren, amit saját elmondása szerint ő szerzett Barta Tamásnak, akinek – szintén Fekete állítása szerint – jó barátja és üzlettársa is volt.

Az Alkotmánybírósághoz fordult a zuglói polgármester a jogerősen is elvesztett sajtópere után

Horváth Csaba elsőfokon még megnyerte a sajtó-helyreigazítási perét, de a másodfokú bíróság majd a Kúria is elfogadta a TV2 Tények érvelését a zuglói polgármester luxusvillája ügyében. Az MSZP-s politikus szerint viszont megsértették a jóhírnevét és az alaptörvényt is, amikor azt állították róla, hogy korrupt.

Akar ön lehajtott fejű bírókat látni a pulpituson?

Egyszer egy pszichológus mondta: ahhoz, hogy megértsük egymást, tisztáznunk kell, kinek mit jelent például egy „pöttyös bögre”. Az egyiknek pirosat és kicsit, a másiknak feketét nagy pöttyökkel, a harmadiknak meg azt, amelyiket összetört a férje. Vagyis, amíg nem definiáljuk közösen, hogy most éppen mit értünk pöttyös bögre alatt, addig nem ugyanarról fogunk beszélni.

Bár a jogászok nem pszichológusok, erre az alapigazságra azért ők is rájöttek. Számos jogszabály kezdődik úgy, hogy definiálja azokat a fogalmakat, amelyekről rendelkezik. Kezdjük most mi is azzal, hogy pontosítsuk, milyen szervezetekről fogunk beszélni a bíróságokkal kapcsolatban.

A bíróságokat két csúcsszervezet irányítja.

Ítélet született A mi kis falunkat beperlő pilisszentléleki lakos perében a Kúrián

Reményi János mégsem sem kap sérelemdíjat, amiért látszódott pár másodperce az RTL népszerű tévésorozatában.

Orbán Alkotmánybírósága is elutasította, hogy helyi népszavazásokat tartsanak az akkumulátorgyárakról

Az önkormányzatok gazdasági autonómiájához tartozó döntésként az Alkotmánybíróság is elutasította, hogy Magyarországon helyi népszavazások döntsenek egy-egy településen akkumulátorgyárak létesítéséről. Környezeti és egészségügyi kockázatok sem számítanak. A testülethez az LMP fordult alkotmányjogi panasszal azután, hogy a kérdést a Nemzeti Választási Bizottság elutasította, a Kúria pedig jóváhagyta az NVB döntését. A párt egy országos referendumot akart a helyi népszavazásokról, alkotmányjogi panasza szerint pedig az elutasítás sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, az egészséges környezethez való jogot, nem mellesleg pedig a természeti erőforrások védelmének, fenntartásának és a jövő nemzedékek számára való megőrzésének mindenkit terhelő kötelezettségét is, ennek ellenére az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a népszavazási kérdés a kötelező ügydöntő helyi népszavazás új esetkörét jelentené törvényi szinten egy olyan ügyben, amely a helyi önkormányzatok gazdasági autonómiájához tartozik. Egy esetleg érvényes és eredményes referendum  nyomán az Országgyűlésnek olyan jogi szabályozást kellene alkotnia, amely ellentétben áll az alaptörvénnyel, szóval még az alaptörvényt is módosítani kellene hozzá – írta a 24.hu.

A kérdés egyébként így hangzott:

Egyetért-e azzal, hogy akkumulátorgyártásra szolgáló üzemet csak akkor lehessen létesíteni egy településen, ha azt az ott lakó választópolgárok helyi népszavazás útján kifejezett döntésükkel támogatják?

Alkotmánybíróság: nem lesz oktatási népszavazás

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) vezetői öt kérdésben  kezdeményeztek népszavazást, ám mindegyiket elutasította a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Később a Kúriához fordultak, amely két kérdést hitelesített.

Azokról most külön-külön döntött az Alkotmánybíróság. 

Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezzen?

Akkugyáras népszavazás: Az Alkotmánybíróságig megy az LMP

Alkotmányjogi panaszt nyújt be az LMP az akkumulátorgyárakra vonatkozó népszavazási kérdésének elutasítása miatt – derült ki a párt közleményéből. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) még márciusban utasította el az LMP népszavazási kérdését, amely helyi népszavazáshoz kötné az akkumulátorgyártással foglalkozó üzemek létesítését.

Az NVB határozata ellen a párt fellebbezett, ám a Kúria június 27-én határozatban elutasította a jogorvoslati kérelmet. A testület indoklása szerint a kezdeményezés azzal a következménnyel járhatna, hogy a helyi közösség akarata megkerülhetővé válhat a tekintetben, hogy a választópolgárok egyáltalán szükségesnek tartják-e az adott kérdés közvetlen eldöntését.

A Kúria egyértelműen politikai döntést hozott

Egyelőre megmenekültek a ceglédi játszótéri focipályák, amit a labdapattogás miatt akartak lebontani

Felfüggesztette a Kúria a ceglédi focipályák bezárását és lebontását elrendelő jogerős bírósági határozat végrehajtását, amit két panaszos szomszédnak igazat adva a Fővárosi Ítélőtábla hozott meg még február folyamán.

– Így elvileg a labdázók újra használatba vehetők, és a bontásról egyelőre nem kell intézkednie az önkormányzatnak – magyarázta a 24.hu-nak Ferenczi Norbert, a ceglédi önkormányzat ügyrendi és jogi bizottságának fideszes elnöke. – Ha a Kúria nem függesztette volna fel az ítélet végrehajtását, akkor legkésőbb októberben le kellett volna dózerolni a két sportpályát.

Csáky András polgármester óvatosabban fogalmazott nekünk. – Több jogi álláspont van, véleményem szerint a Kúria végzése csak a bontás felfüggesztésére vonatkozik, így a pályák kinyitásával megvárnánk a Kúria végső döntését – jelentette ki.

A Kúria elnökének nagyon nem tetszik a jogállamisági jelentés

Az Európai Bizottság (EB) 2023. évi jogállamisági jelentésének Magyarországra vonatkozó fejezete a Kúriára vonatkozóan „sajnálatosan, ellenőrzés nélkül” átvette az Országos Bírói Tanács (OBT) „minden ténybeli alapot nélkülöző, többször adatokkal cáfolt, sok bíró személyes integritását sértő önkényes véleményét” – írta a legfelsőbb bíróság elnöke az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.

Varga Zs. András kiemelte, hogy minden kúriai pályázat elbírálása az évtizedes gyakorlatot aprólékosan követő, a jogszabályokat minden részletre kiterjedő figyelemmel, pontosan betartó, a véleményező bírói testületek állásfoglalását kivétel nélkül elfogadó döntéssel történt. „Éppen ezért egyetlen, a pályázatokon nem nyertes pályázó sem vitatta azt” – áll a közleményben.

A Kúria elnöke egyúttal úgy fogalmazott:

A Pedagógusok Szakszervezetének két népszavazási kérdését hitelesített a Kúria

Az ötből két népszavazási kérdést már hitelesített a Kúria, megváltoztatva a Nemzeti Választási Bizottság döntését – írja a Pedagógusok Szakszervezete közleményében.

A PSZ két alelnöke, Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás 2023. március 14-én öt kérdésben kezdeményezett népszavazást, de mindegyiket elutasította a Nemzeti Választási Bizottság. Ezt követően felülvizsgálati kérelemmel fordultak a PSZ vezetői a Kúriához, amely 2023. június 28-án – megváltoztatva a Nemzeti Választási Bizottság döntését – hitelesített két kérdést.

Ezek az alábbiak: