Best WordPress Hosting
 

A hatóságok által éheztetett keresztény család nyert pert a magyar állammal szemben

Ismét elmarasztalta a magyar államot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. Ezúttal egy menedékkérő család éheztetéséről van szó – derül ki a Magyar Helsinki Bizottság tájékoztatásából. Eszerint a strasbourgi bírák összesen 7500 euró, vagyis mintegy 3 millió forint igazságos jóvátétel megfizetésére kötelezték a magyar államot. A család még 2018 februárjában fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához a Magyar Helsinki Bizottság segítségével.

A közleményben felvázolt történet szerint egy afgán családfő sok évvel ezelőtt kikeresztelkedett, és ezért a családdal nem maradhattak a hazájukban. Először a férfi és a házaspár legnagyobb gyermeke menekült el Afganisztánból, ők egészen Németországig jutottak. A terhes asszony később követte a férjét a második gyerekkel.

A várandós nő a kisebbik gyerekkel együtt Magyarországon kért menedéket, és miután megindult a menedékjogi eljárás, rögtön elindultak a férj után, de csak Ausztriáig jutottak. Onnan a hatóságok Bulgáriába utasították ki őket, mondván, ott léptek be az Unió területére. Ott azonban, mint a Helsinki Bizottság írta, esélyük sem volt védelemre, ezért ismét nekiindultak. Szerbiában várták ki, hogy újra magyar területre léphessenek. Ott született meg a harmadik gyerek is.

Luxushajó mentett meg hatvannyolc hajótöröttet az Atlanti-óceánon

Egy luxushajó mentett meg hatvannyolc tengeren hánykolódó menekültet, miután hajótörést szenvedtek a viharos tengeren. A menedékkérőket szállító halászhajó a Kanári-szigetekre próbált eljutni sikertelenül.

A tengeri szerencsétlenségben hat ember meghalt.

A Kanári-szigetek az utóbbi években az Afrikából érkező irreguláris migránsok fő belépési pontjává vált Spanyolországba. Ez az útvonal egyben mindközül a leginkább életveszély. A Walking Borders migrációs jogvédő szervezet épp a múlt héten közölte, hogy az év első öt hónapjában közel ötezer ember halt meg a tengeren ezen az útvonalon.

Bayer Zsolt az EU-s bíróság ítélete elleni tüntetésen: „Lassan tényleg megérkezünk a Szovjetunióba”

Péntek este 6 órára hirdetett tüntetést Bayer Zsolt az Európai Bizottság budapesti, Lövőház utcai képviselete elé miután az Európai Unió Bírósága csütörtökön meghozta ítéletét Magyarországgal szemben. Az EU-s bíróság ebben arra kötelezte Magyarországot, hogy fizessen 200 millió euró átalányösszeget, és a késedelem minden egyes napjára 1 millió euró összegű kényszerítő bírságot mivel nem hajtotta végre a bíróság egyik korábbi ítéletét.

A tüntetés helyszínválasztásának okszerűségét árnyalja a tény, hogy az ítéletet nem az Európai Bizottság hozta, sőt keresetükben alacsonyabb bírságot kértek annál, mint amit végül az EU Bírósága megállapított.

A tüntetésen beszédet tartók között van Bayer Zsolt publicista mellett Huth Gergely, a Pesti Srácok és Bencsik András, a Demokrata című lap főszerkesztője. Utóbbi a Magyar Nemzet tudósítása szerint azt üzente Magyar Péternek, a vasárnapi válaszásokon taroló ellenzéki párt, a Tisza Párt alelnökének, hogy „ha tökös gyerek”, akkor csatlakozik hozzájuk.

200 millió eurós büntetést kell fizetnie Magyarországnak, mert nem teljesítette az EU-s bíróság egyik ítéletét

Az Európai Unió Bírósága arra kötelezi Magyarországot, hogy fizessen 200 millió euró átalányösszeget, és a késedelem minden egyes napjára 1 millió euró összegű kényszerítő bírságot amiatt, hogy nem teljesítette a íróság egyik ítéletét – közölték csütörtökön.

Az erről szóló közlemény szerint a bíróság 2020 decemberében megállapította, hogy Magyarország nem tartotta tiszteletben az uniós jog szabályait, többek között a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó eljárások területén.

E kötelezettségszegés a nemzetközi védelem iránti eljáráshoz való hozzáférés korlátozására, az e védelmet kérelmező személyek tranzitzónákban való jogellenes őrizetére, az ilyen személyek ahhoz való jogának a megsértésére, hogy a kérelmük elutasításával szembeni jogorvoslati kérelem jogerős elbírálásáig Magyarország területén maradjanak, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolására vonatkozott.

Hat hónap után megállapodtak a holland pártok a kormánykoalícióról, már csak vezetőjük nincs

Együtt írjuk a történelmet, Hollandia felett újra kisüt a nap

– közölte múlt szerdán Geert Wilders azzal kapcsolatban, hogy csaknem hat hónap után sikerült megegyeznie a választást megnyerő migráció- és iszlámellenes Szabadságpártjának (PVV) Mark Rutte jelenlegi ügyvezető kormányfő Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) pártjával, a centrista Új Szociális Szerződéssel (NSC), valamint a populista Gazdák és Polgárok Mozgalmával (BBB). Az elmúlt évtizedek legjobboldalibb kormánykoalíciója jött létre így Hollandiában.

Még Wilderst is meglepte, hogy megnyerték a novemberi választást, bár csak relatív többséget szereztek:

Kevés menekültet érinthet a britek méregdrága Ruanda-terve, mégis nemzetközi precedens lehet belőle

Hosszas küzdelem után Nagy-Britannia törvényhozása a hét elején elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely alapján a vízi úton, vízum nélkül érkező menedékkérőket Ruandába szállítják át. A Rishi Sunak miniszterelnök vezette Konzervatív Párt már két éve azt tervezte, hogy átverik a törvényt a parlamenten annak ellenére is, hogy jogsértő – legalábbis a legfelsőbb bíróság ítélete szerint. Ráadásul működésképtelen – vélik a bevándorlással foglalkozó szakemberek.

Az első repülőgépek 10–12 hét múlva, júliusban indulhatnak Ruandába – állítja Sunak, ehhez már készenlétbe helyeztek egy repülőteret, kereskedelmi chartergépeket foglaltak le, és rendelkezésre áll 500 kiképzett kísérő is. A kormányfő elmondása szerint „elővigyázatosságból” már 2200 helyet foglaltak le a „deportálási börtönökben”, valamint 25 tárgyalóterem áll rendelkezésre a jogi kifogások elbírálására. Ezzel azonban csak akkor élhetnek az érintettek, ha „döntő erejű bizonyítékot” tudnak szolgáltatni a kitoloncolás kockázatáról.

Közel 150 embert már azonosítottak is, akik az első repülőgép utasai lesznek.

Elkezdik a Ruandába internálni tervezett menedékkérők őrizetbe vételét Nagy-Britanniában

A brit belügyminisztérium hétfőn elkezdi azoknak a menedékkérőknek az őrizetbe vételét, akiket Ruandába szándékoznak kitelepíteni – írja a The Guardian. A művelet a lap szerint a vártnál hetekkel korábban kezdődik el.

A hatóságok a tervek szerint a bevándorlási hivataloknál rutinszerűen megjelenő menedékkérőket tervezik őrizetbe venni, és egy kéthetes szúrópróbaszerű bevetés során országszerte őrizetbe vesznek majd embereket.

Ügyvédek és emberi jogi aktivisták szerint ezek az őrizetbe vételek az elhúzódó jogi csatározások mellett társadalmi tiltakozást és akár a rendőrséggel való összecsapásokat is eredményezhetik.

Magyar kettős állampolgároknak juttatott szociális segélyek miatt indult vizsgálat Németországban

Olyan ukrán-magyar kettős állampolgárok kaphattak szociális juttatást Németországban, akiknek ez nem is járt volna, ezért vizsgálat indult – írja az RTL. A Spiegel német lap úgy tudja, hogy a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (Bamf) több ezer ilyen esetet vizsgál.

A háború miatt Németországban az ukránok ideiglenes védelemben és juttatásokban részesülnek, ez azt jelenti, hogy nem kell megcsinálniuk a menedékjogi eljárást, és jogosultak az alacsony jövedelműeknek járó állampolgári támogatásra, azaz a Bürgergeldre (ennek összege tavaly egyedülálló személy esetén 502 euró, közel 200 ezer forint volt).

Ukrán-magyar kettős állampolgároknak, mivel uniós ország állampolgárai, ezek a segítségek közvetlenül nem járnak és nem kaphatnak könnyítést, a tartományi bevándorlási hivatalok jelentései szerint azonban az elmúlt hónapokban jelentkeztek náluk ukrán menekültként nemrég kiállított ukrán útlevéllel rendelkező, csak magyarul beszélő, esetlegesen kettős állampolgárságú emberek is.

Nincsen számukra hely – az olaszok Albániának passzolják le az irreguláris migránsokat

Albánia engedélyt ad Olaszországnak, hogy a területén két, összesen 3 000 személy befogadására alkalmas befogadóközpontot építsen. A két táborban évente összesen 36 000 irreguláris migráns eljárását folytatnák le. A tervek szerint a Shengjin kikötője melletti központban zajlanak majd le az azonosítási és határátlépési eljárások, míg a Gjader település közelében lévő létesítményben a menedékkérelemre nem jogosult migránsokat szállásolják el. Működtetésükért, illetve biztonságukért az olasz hatóságok felelnek, a vonatkozó olasz és európai jogszabályok figyelembe vétele mellett.

Az olasz hatóságok és a központokban elhelyezett migránsok közti vitás kérdésekben az olasz jog dönt. Az olasz fél felelős a migránsok létesítményekbe való, és azokból történő kiszállításáért is. Az albán hatóságok feladata az országba való beutazás engedélyezése, illetve a központok környékének biztosítása. A migránsok csakis a fogvatartás ideje alatt tartózkodhatnak Albánia területén, ezt követően az olasz hatóságok – saját költségükön – elszállítják őket az ország területéről. A védelemhez való jog biztosítása érdekében a táborokba ügyvédek és segítőik, valamint az Európai Unió és más érintett nemzetközi szervezetek és ügynökségek is bejárást kapnak.

A létesítmények fenntartási költségei Olaszországot terhelik. Az első, 16,5 millió eurós részletet 3 hónappal a megállapodás ratifikálását követően kell folyósítani. Ezt követően Olaszország 100 millió euró hitelt is biztosít Albánia számára.

A dán modellel fékezné meg a migrációt és a szélsőjobbot a Nyugat

A Bajorországban kormányzó keresztényszocialista CSU-nál volt vendégségben a szociáldemokrata dán integrációs miniszter Kaare Dybvad Bek január 7-én, és ebből az alkalomból üzent a hárompárti szövetségi kormánynak: vezessen be egy szigorúbb migrációs és menekültügyi politikát.

Mint kifejtette, a dán menekültpolitika sarokköve, hogy az elutasított menedékkérőket következetesen küldjék vissza, mert csak így lehet ellenőrzés alatt tartani a migrációt. Dániában ma már csak 400 olyan ember tartózkodik, akik a hazaszállításukra várnak.

Németországban tavaly – 2022-höz képest – 27 százalékkal több, összesen 16 ezer embert sikerült deportálni, de ennek több mint kétszerese az a létszám, akiket megpróbáltak kitoloncolni. Aktuálisan összesen 242 642 embernek kéne elhagynia az országot, közülük 193 972-en haladékot kaptak – például azért, mert a származási országuk nem biztonságos, vagy betegek, esetleg hiányoznak az úti okmányaik. Tavaly 300 ezernél is több menedékjogi kérelmet adtak be Németországban.

Rafahi csata – a gázai háborúban az utolsó ütközet lehet a legnagyobb

A háború utolsó szakasza

Bár nehéz megjósolni, hogy pontosan meddig is tarthat az izraeli hadsereg gázai offenzívája, az kétségtelen, hogy annak az utolsó szakaszaihoz érkezünk. A katonai vezetők korábban is hangoztatták, hogy a háború három szakaszban fog zajlani.

Az első szakasz viszonylag hamar, már októberben lezárult – ekkor az izraeli légierő bombázásokkal készítette elő a terepet a szárazföldi offenzívához,

Szexre kényszerítik a Szíriába hazatérő női menekültek sokaságát

Kínzással, emberrablással, szexuális zaklatással és erőszakkal szembesülnek a hazatérésükkor a Szíriába hazatérő menekültek – idézte a Reuters az ENSZ emberi jogi irodájának keddi beszámolóját.

A hírügynökség szerint több mint tizenkét évvel a szíriai konfliktus kezdete után még mindig legkevesebb ötmillió millió menekült él a szomszédos országokban, és egyes befogadó országok részéről egyre nagyobb a nyomás, hogy térjenek vissza, egyeseket pedig erőszakkal toloncolnak vissza Szíriába.

A jelentés riasztó képet fest a visszatérők, különösen a nők szenvedéseiről, miközben egyre több szíriait toloncolnak ki más országokból

Hatvan afrikai menekült fulladt a Földközi-tengerbe

Feltehetően több mint 60 migráns fulladt bele egy hajótörésbe Líbia partjainál – idézi a bbc.com a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) közleményét. Túlélők beszámolóira hivatkozva az ENSZ-szervezet azt írja, a hajó 86 emberrel a fedélzetén hagyta el a líbiai kikötővárost, Zuwarát.

A közlemény szerint magas hullámok lepték el a hajót, és 61 migráns, köztük gyerekek tűntek el a vízben – vélhetően mind meghaltak. Líbia a Földközi-tengeren átkelni és Európába jutni próbáló migránsok fő kiindulási pontja.

A migrációs ügynökség információi szerint a tragédia legtöbb áldozata Nigériából, Gambiából és más afrikai országokból indult útnak. Az esetet 25-en élték túl, őket egy líbiai fogolytáborba szállították, ahol orvosi segítséget kaptak.

Nem tervezik a katonaságot bevetni a déli határnál

Nem nyújt elegendő védelmet a déli határra épített kerítés a Mi Hazánk képviselője, Dócs Dávid szerint, aki ezért írásbeli kérdést intézett Pintér Sándor belügyminiszterhez, hogy tervezik-e a Magyar Honvédséget bevetni a déli határ védelmére. A képviselő szerint ugyanis éves szinten „több százezres azoknak a létszáma, akik átjutnak a déli határunkon illegálisan, és ez csak a hivatalos statisztika”.

Pintér helyett államtitkára, Rétvári Bence válaszolt, aki szerint a déli határszakaszon a határőrizeti feladatok végrehajtásához szükséges rendőri állomány létszámát a migrációs nyomás mindenkori mértékéhez igazodóan biztosítják. „A rendőrség állományának létszámfejlesztése lehetővé tette, hogy eredményesen teljesítse a határőrizeti feladatokat, ugyanis a készenléti rendőrségi határvadász ezredének munkatársai megfelelő létszámban szervezhetek a feladatok ellátására” – írta válaszában Rétvári, amelyből az is kiderül, hogy nem merült fel, hogy visszavezényelnék a katonaságot. Mint a politikus emlékeztetett arra, hogy a Magyar Honvédség állományának tagjai tavaly év végéig teljesítettek szolgálatot a határnál.

„Egyik nap nagyjából rendben van, másik nap beüt, hogy, úristen, mi fog most történni velünk”

A lányom 3 és fél éves volt, amikor elindultunk otthonról. Előtte mi is hallottuk a bombákat, azt mondtuk neki, hogy »jaj, valami leesett«, nem beszéltünk arról, ami kint folyik. Azóta pedig azt hiszi, hogy Putyin miatt »kalandozunk«, ő egyfajta utazásnak, kalandnak fogja fel az egészet. Én pedig nem mutatom ki előtte, mennyire rossz nekem.

A Vámos Segély Alapítvány 2022 októbere óta segíti a magyarországi ukrán menekülteket, az alapító, Vámos Tatjána pedig már az orosz-ukrán háború kitörésének első napjaitól kezdve gondját viseli az érkezőknek. Az alapítvány létrehozását is az inspirálta, hogy Tatjána segítségével a háború első két hónapjában mintegy hatszáz családot sikerült elhelyezni Magyarországon.

Varga Jennifer / 24.hu

Törökök és dél-amerikaiak is egyre nagyobb tömegben menekülnek Európába

Miközben Kocsis Máté szerint a déli határnál rendszeressé váltak az erőszakos, fegyveres támadások, Szlovákia pedig a Magyarországon át menekülők áradatával nem bír el, Európa-szerte nő a migrációs nyomás, derül ki az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal hónapról hónapra közzétett adatsorából.

A 2023. augusztusi jelentés egyik fő megállapítása, hogy az elmúlt egy évben minden hónapban meghaladta a 80 ezret a benyújtott menedékkérelmek száma az uniós tagállamok, Norvégia és Svájc területén, amire a 2015-2016-os menekültválság óta nem volt példa. A tendencia pedig növekvő, ugyanis a nyár utolsó hónapjában már ismét közel 100 ezer menedékkérelmet adtak be, ez 18 százalékos növekedés az előző esztendő azonos időszakához képest.

És ebben nincsenek benne azok, akik illegálisan lépnek be az unió területére, továbbá az a 4,2 millió ukrán állampolgár sem, aki menekültstátuszt kapott az unió területén. A hivatalos adatok szerint közülük lakosságarányosan Csehország fogadta be a legtöbb embert: 1000 cseh lakosra 35 ukrán menekült jut.

„Hároméves voltam, amikor Pinochet emberei szitává lőtték az apámat az utcán” – a magyarrá vált chilei Pablo kanyargós élettörténete

Ha úgy vesszük, ennek a történetnek a kulcsszereplője Pablo anyja, Grisnery Sepúlveda. Ha ő nem dönt villámgyorsan, akkor minden másként alakult volna. Az asszony egy elképesztően vidám teremtés rengeteg göndör fekete hajjal, igazi latin temperamentummal – gitározik, énekel, imádja a férjét, a családját és a társaságot. Mellesleg ápolónő egy kórházban. Ez a szakma tökéletesen illik hozzá, hiszen az a fajta asszony, aki már a puszta lényével, a sugárzásával is képes gyógyítani.

Grisneryt a világon minden a hazájához, Chiléhez kötötte. Harmincéves volt, amikor a történelem szeszélye – plusz a kiszámíthatatlan véletlenek szériája – mégis egy újpalotai paneltelepre vetette. Meg az újpesti cérnagyárba, betanított munkásnak. Húsz évet töltött itt el úgy, hogy a gyerekeinek, a fiainak, de senki másnak sem beszélt arról soha, mi minden történt vele, mi mindenen ment keresztül. Most már nem is tudná elmesélni, mert pár évvel ezelőtt Chilében meghalt. A titkaival együtt.

A temetésén a felnőtt gyerekei megdöbbentek azon, hogy anyjuk milyen sok mindenért küzdött, halála után egy civil egyesület fel is vette a nevét, és csak ott derült fény sok mindenre a múltjából.

Ráhívták a rendőrséget egy kiránduló csoportra Németországban, mert menekültnek nézték őket

Riham Alkoussa újságíró Szász Svájcban kirándult egy csoporttal Németország keleti részén, de amikor visszaért a hostelbe többedmagával, rendőrök várták őket, írja a BBC.

A lap cikke szerint valaki „egy külföldi csoport” miatt riasztotta a rendőrséget: migránsnak nézte őket. A telefonáló arra gyanakodott, hogy Csehország felől illegálisan érkeztek Németországba.

Csakhogy Alkoussa egy regisztrált német túracsoporttal volt, akinek tagja főként Németországban élő szír állampolgárok.

A menekültválság visszatért Németországba, a Willkomenskultur viszont már nem

Jelenleg túl nagy azoknak a menekülteknek a száma, akik Németországba igyekeznek

– ezt a migrációellenességgel nem vádolható szociáldemokrata német kancellár, Olaf Scholz mondta. Bár közel sem annyian kértek menedékkérelmet, mint a 2015-2016-os migrációs csúcskor (477 ezer és 746 ezer kérelem), rengetegen érkeznek az országba. Ráadásul a statisztika nem tartalmazza az ukrán menekültek számát, egy EU-s szabály miatt ugyanis nekik nem kell menedékkérelemért folyamodniuk, azonnal tartózkodási engedélyt kapnak, valamint a német állampolgárokkal egyenlő bánásmódban részesülnek a szociális ellátások tekintetében. Márpedig mintegy 1,1 millió ukrán érkezett az orosz invázió tavaly februári kezdete óta Németországba.

Rajtuk kívül több mint 220 ezer menedékkérelmet adtak be január és augusztus között Németországban – főként szírek, afgánok, törökök, moldovaiak és grúzok –, ehhez képest 2022-ben az egész évben 240 ezren (ami eleve 28 százalékos növekedés volt a 2021-es adathoz képest).