Best WordPress Hosting
 

Aláírta a státusztörvényt Novák Katalin

Az államfő a törvény kihirdetését is elrendelte.

Aláírta Novák Katalin köztársasági elnök a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt, derül ki a Sándor-palota közleményéből. Az államfő a törvény kihirdetését is elrendelte, írja a Telex.

Novák szerint a sokak által joggal kifogásolt, eredetileg vitára bocsátott tervezet leginkább vitatott pontjai az elfogadott jogszabályban „már nem, vagy érdemi módosítással szerepelnek”. „Ez a törvény tehát tartalmilag már más, mint az, amely a tiltakozást kiváltotta. Ezért, áttanulmányozva a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szövegét és mérlegre téve a mögötte meghúzódó törvényhozói szándékot, úgy ítélem meg, hogy az új törvény biztosítja a köznevelési rendszer működőképességének fenntartását, egyértelmű kereteket biztosít, és megteremti a béremelés alapját” – írta Novák Katalin.

Így spórol az úri magyar kormány: Tiborcz legújabb mutyija

Kiszivárgott, a kormány változtatott a jövő héten elfogadásra szánt, a pedagógusok életét feldúlni kívánó státusztörvény egyes részletein. Az egyik, hogy ugyan továbbra is átvezényelhetik valamely más iskolába a tanárokat, de már nem úgy, mint azt eddig tervezték. Egyébként milyen szép ez szó, átvezénylés, tetszik a miniszterelnöknek, aki békeidőben is csak militáris stílusban tud fogalmazni, na, mindegy is, szóval az új változat szerint csak akkor történhet meg egy tanár másik iskolába való vezénylése, ha az oda-vissza utazási idő nem haladja meg a három órát. Micsoda zseniális matematika lehet e döntés mögött! Mint a fegyveres erők tagjait, a jövőben a tanárokat is lehet ide-oda rángatni, ám az emberség csak kibújt a hatalmi palást alól, s három órában korlátozza e át-, illetve kivezényléssel járható utazási időt.

Én is egy matematikai feladat elvégzésére buzdítanám a nagyszerű javaslattevőt; 8+3=11. Vagyis a nyolc órányi munkavégzéshez hozzá adjuk a három órányi utazást, így már csak az emberséges és méltányos napi 11 órát fordíthatja a munkaköri feladata ellátására a tanító ember. Ám ez nem elég, az is szerepel a státusztörvény új változatában, hogy a szakszervezetek többé nem szólhatnak bele a pedagógiai szakkérdésekbe, maradjanak kizárólag a szociális ügyek mellet. Nem is fog a kormány többé egyeztetni az érdekképviseletekkel, ha a tanítás körülményeinek és tartalmának újabb változtatására adják majd a fejüket a dicső hivatalnokok. Ez is szép, de térjünk vissza a matekhoz.

A minap fedezte fel Hadházy Ákos független parlamenti képviselő a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. oldalán közzétett szerződések között, hogy az állam 244 milliárd forintért megvesz egy félbehagyott épületóriást Zuglóban. Itt állítólag az adóhatóság új székháza létesül majd. Mondom még egyszer a vételárat: 244 milliárd. Ez tehát a számtanpélda egyik eleme. A másik, ami szintén a közeli napokban jutott a Válasz olnline szerkesztőinek tudomására, hogy az állam 74 ingatlan eladására készül: vízparti üdülők, vendégházak, sportlétesítmények juthatnak a már valószínűleg jó előre beélesített, kormányközeli nagyvállalkozók kezére. Mert ugyan mindkét ügyletet az un. 2000-es sorszámú kormányrendeletekbe rejtették, tehát titkosak, eddig nyilván csak a beavatottak ismerhették meg. Érdekes, hogy még mindig nem tanult a kabinet abból, hogy ma, a digitalizáció korában nemigen lehet eltitkolni semmit. Szóval annyit még a 74 ingatlan tervezett eladásához, hogy ezek állami intézmények, egyetemek, kórházak dolgozóinak üdülői – illetve már csak voltak.

Jilly Viktor: Fiatalok, azért csak menjetek tanárnak!

Talán soha nem volt olyan fontos elmondani, mint éppen ma, hogy a tanári pályánál nincs összetettebb, izgalmasabb, szabadabb és felemelőbb hivatás – véli Jilly Viktor. Az angoltanár országos ismertséget szerzett, amikor a televízión keresztül oktatott és több, mint negyvenéves pályája során elismert gimnáziumokban tanított, és tanít ma is. Vendégcikkével most a Válasz Online tanügyi vitasorozatát egészíti ki.

Az ország egyik legjobb gimnáziuma a Facebookon keres matek-informatika, angol, spanyol, testnevelés és történelem-magyar szakos tanárt, a szülői támogatásból plusz pénzt is ígérnek

A Madách Imre Gimnázium – amely a HVG 2023-as rangsora szerint az ország 9. legjobb középiskolája – a Facebookon keres a következő tanévre

angol-bármely,

spanyol-bármely,

A Belügyminisztérium szerint a kormány nyitott a tanárok átvezénylésének a módosítására is

A Népszava írta meg kormányzati forrásokra hivatkozva, hogy nagy valószínűséggel módosulhat a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslatnak a tanárok átirányítását szabályozó része, és hogy az Európai Bizottság is sürget több módosítást a státusztörvényben.

Az atv.hu megkereste a Pintér Sándor vezette Belügyminisztériumot, hogy a kormány nyitott-e a törvényjavaslatban szereplő pedagógusi átirányítási szabályozás megváltoztatására.

A tárca kommunikációs osztálya azt felelte, „az új pedagógus életpálya törvényjavaslat megalapozza a pedagógusok további jelentős béremelését, 800 ezer forintra emelkedik a pedagógusok átlagkeresete, 10 hét szabadságot kapnak és heti 24 órát kell tanítaniuk, ez utóbbi az Európai Bizottság javaslata”.

42 millió forintos óradíjat javasol a tanároknak egy félrecsúszott fideszes módosító javaslat

Negyvenkétmillió forintos óradíjat határozna meg a legalacsonyabb illetménnyel rendelkező pedagógusoknak is az a rosszul megfogalmazott fideszes módosító javaslat, amit a sokat vitatott státusztörvényhez nyújtottak be – írja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) portálja, a Ne dolgozz ingyen!, amit a Telex szúrt ki.

A módosító indítványt a fideszes Dunai Mónika, Kállai Mária, Pósán László és Nagy Csaba nyújtotta be. Ennek 5. pontja tartalmazza a hibát. A dolog lényege, hogy az óradíjat eddig úgy számolták ki, hogy a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó mértékét (eddig 22 óra) megszorozták 4,33-mal, majd az így kapott számmal, 95,26-tal osztották el az illetmény összegét.

A fideszes javaslatban azonban összekevertek valamit, és ott nem osztás, hanem szorzás van a végén. Ennek számolt utána a szakszervezet. A kormánypárt pénteki javaslata 24 órára emelte a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt (ez nem a teljes munkaidő, a tanároknak ezen felül egyéb feladataik is vannak, így átlagos munkaterhelésük jelentősen meghaladta már eddig is a heti 40 órát).

13 ábra arról, hogy miért került válságba a magyar közoktatás, és a státusztörvény miért nem megoldás

Pénteken renkdívül ülésen, a tanév utolsó tanítási napjának délutánján tárgyalja a parlament az úgynevezett státusztörvényt. A civil és szakmai szervezetek, a nagy pedagógus-szakszervezetek elutasítják a feltehetően az országgyűlésben jövő héten szavazásra bocsátandó törvényszöveget, ugyanis az az állami oktatási-köznevelési szektorban dolgozóktól elveszi a közalkalmazotti státuszt, az egyházi és magánszektorban dolgozó, eddig a munka törvénykönyve alapján alkalmazott tanárokra pedig kiterjeszti az egységes új jogállást, így ez az új alkalmazási forma mindkét eddig formánál szigorúbb feltételeket rögzít a munkavállalók szempontjából, ezért írtuk róla, hogy ha bevezetik, minden tanárnak ront a helyzetén, de nem ugyanannyival. Általában is növeli a fenntartói jogköröket, az iskolák, tantestületek és tanárok jogköreit pedig szűkíti, még úgy is, hogy az eredeti tervezethez képest néhány kisebb kérdésben engedett a kormány az egyeztetések során. Pénteken és feltehetően jövő héten tüntetések várhatók.

Ebben az éles helyzetben, országos sztrájkok, engedetlénségi akciók, tanárkirúgások, diáktüntetések és könnygázügyek után, a rendkívüli ülés idején és a törvény várható megszavazása előtti napokban érdemes újra végigtekinteni azon az alapkérdésen, hogy miért is akcióznak a tanárok, diákok, miért nem fogadják el a státusztörvényt, és milyen strukturális problémák feszítik a magyar oktatásügyet?

Vissza az alapkérdéshez: a bér

Státusz és bosszú: tüntetéssel készülnek a parlament rendkívüli ülésére a tanár-szakszervezetek

Június 16-án pénteken délután, a tanév utolsó tanítási napján rendkívüli ülésen tárgyalja a státusztörvényt a parlament, ugyanis még a tavaszi ülésszakban szavaznának az indítványról. A szavazás pontos ideje még nem tudható, cilvilek és tanárszakszervezetek péntekre mindenképpen tüntetést szerveznek. 

Miért fontos ez? A kérdés a magyar oktatás lényegét érinti, ugyanis a státusztörvény az állami oktatási-köznevelési szektorban dolgozóktól elveszi a közalkalmazotti státuszt, az egyházi és magánszektorban dolgozó, eddig a munka törvénykönyve alapján alkalmazott tanárokra pedig kiterjeszti az egységes új jogállást. Ez az új alkalmazási forma mindkét eddig formánál szigorúbb feltételeket rögzít a munkavállalók szempontjából, ezért írtuk róla, hogy ha bevezetik, minden tanárnak ront a helyzetén, de nem ugyanannyival. 

Mi a baj vele? A szakszervezetek és civil csoportok két legfontosabb problémája a tervezettel, hogy a közalkalmazotti  jogviszony megszüntetése mindenképpen szerzett jogot vesz el, az ezzel járó többlépcsős bérrendezés pedig nem megfelelő mértékű és hosszú távon nem garantált. A szakszervezetek a sztrájk első napjától azonnali 45 százalékos általános béremelést követelnek. 

Öt pedagógusbér-emelés is kijönne a jövő évi adókedvezményekből

A kormány szűkíti az oktatásra, egészségügyre, környezetvédelemre fordított kiadásokat, miközben 2000 milliárd forintnyi adóbevételről mondhat le különböző adókedvezményekkel 2024-ben.

Hemzsegnek a 2024-es költségvetésben a megszorítások és kiigazítások, hogy a GDP három százaléka alatt maradjon a hiány, és az Európai Bizottság ne indítson túlzottdeficit-eljárást Magyarország ellen. A kormány emiatt szűkíti az oktatásra, egészségügyre, környezetvédelemre fordított kiadásokat. Eközben viszont a tervezet szerint legalább 1893, de akár 2053 milliárd forintnyi adóbevételről mondhat le különböző adókedvezmények formájában, írja a Népszava.

A Pénzügyminisztérium az emiatt kieső adóbevételek éves összegére egy alsó és egy felső becslést is ad,

Egymás után távoznak a tanárok, mert az igazgató a falu fideszes vezetése miatt leválthatatlan

Csak április óta már öt pedagógus távozott az etyeki Német Nemzetiségi Általános Iskolából, akiknek főként nem is a tanárok általános helyzetével van bajuk, hanem egy emberrel, az intézmény igazgatójával, Nyeste Ferenccel – írja 444.hu. Az igazgató ugyanis a tantestület és a szülői munkaközösség véleménye szerint is egyszerűen nem végzi el a munkáját, ám ha egy nálánál alkalmasabb jelölt jelentkezne a posztjára, akkor az ő pályázatát a fideszes városvezetés rendre elutasítja.

A cikk szerint az eddig távozott pedagógusokon kívül még három tanár fontolgatja a felmondást, ketten pedig nyugdíjba készülnek, tehát a 26 fős tantestületből akár tízen is kieshetnek szeptemberre. Ez azt jelentené, hogy az új tanévet magyart, történelmet és matematikát oktató szaktanárok nélkül kellene elkezdenie az intézménynek. A tanárhiányra egy szülők között terjedő körlevél hívta fel a figyelmet.

A levél alapján a tanárok távozásának hírére sok szülő bepánikolt, és elkezdték tömegesen átjelenteni gyerekeiket a környékbeli településekre. Közülük már most több iskolától kapták azt a választ, hogy megteltek az etyekiek miatt, és több tanulót nem tudnak felvenni.

A bolgárok is jobban figyelnek a tanári fizetésekre Orbánéknál, a kormányra mégis nehéz idők várnak

Június hatodikán, szerdán, a 240 tagú bolgár parlament 132 szavazattal megválasztotta miniszterelnöknek Nikolaj Denkovot, a nemzetközileg ismert fizikokémikust. A „civilben” akadémikus Denkov a „nyugatos” pártszövetség tagja, amely a Folytatjuk a változást (PP) és a Demokratikus Bulgária (DB) nevű mozgalmakból áll. A honatyák megszavazták azt is, hogy koalíciós kormány alakuljon a GERB párttal együtt, majd egy harmadik voksolási körben jóváhagyták a minisztereket is.

Paradox helyzet, hogy az idei, április másodikán tartott választásokon a PP-DB-szövetség csak a második lett, mégis ők adják a kormányfőt. Ennek oka az, hogy a voksoláson ugyan első helyen végzett a jobbközép, magát konzervatívnak minősítő GERB, de nem szerzett abszolút többséget, ráadásul képtelen volt koalíciós társakat találni maga mellé, hogy a relatív többségét abszolúttá bővítse.

Ezért a GERB – amelyet a „bolgár Orbán”, azaz a Bulgáriában a 2010-es években szinte folyamatosan kormányzó Bojko Boriszov irányít –, visszaadta a kormányalakításra kapott megbízást, és nagykoalíciós megállapodást kötött a PP-DB-vel.

Elérte célját a romániai pedagógussztrájk, ami miatt egyelőre nem lehet elkezdeni a szóbeli érettségit

A román kormány szándéknyilatkozatot fogadott el csütörtöki ülésén a pedagógusok társadalmi megbecsülésének és bérezésének javításáról, annak reményében, hogy a kötelezettségvállalással rá tudja venni a május 22. óta sztrájkoló oktatási dolgozókat a munka felvételére – írja az MTI. Május végén Romániában 150 ezer pedagógus vonult utcára.

A memorandum leszögezi: az új közalkalmazotti bértörvényben a kezdő tanárok, illetve egyetemi asszisztensek bérét a 2023-as társadalombiztosítási költségvetésnél alkalmazott országos átlagbér szintjére emelik, továbbá a tanügyi alkalmazottak a pihenőszabadság idején megkapják a – bérpótlékokkal kiegészített – jövedelmük átlagát.

Ligia Deca oktatási miniszter a kormányinfón bejelentette: a pedagógussztrájk miatt nem lehet hétfőn megkezdeni az érettségi szóbeli vizsgáit, ezért rendeletet írt alá átütemezésükről.

A magyar tanárok sokkal jobb fizetés kapnak a határon túl

Egy évtizede még elképzelhetetlen lett volna, egy olyan kijelentés, hogy a fiatal tanároknak megéri átjárni Romániába tanítani. Pedig a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az Inforádiónak azt mondta, tudnak olyan tanárokról, akik Gyula környékéről átjárnak Aradra, Nagyszalontára, mert sokkal jobban megéri számukra egy ottani magyar iskolában tanítani, mint a hazai oktatási intézményekben.

Az Erdély Ma pedig részletesen összehasonlította a két ország tanárainak jelenlegi fizetését. Bár az kezdő nettó fizetéseket tekintve „csak” egyharmaddal magasabb a romániai pedagógusoké, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ott 18 óra, nálunk pedig 26 óra is lehet a kötelező heti óraszám, akkor már meg is van a kétszeres különbség.

A pedagógusbérek régiós összehasonlítása nem könnyű feladat: mindegyik országban próbáltuk a magyar Pedagógus I-nek megfelelő kategóriát használni, és az egyetemi végzettségű, magasabb béreket vettük figyelembe. Így is az látható, hogy bár a bruttó bérekben nincs nagy különbség, nettóban viszont Szlovákiában 15 százalékkal magasabb a kezdő tanári fizetés. Igaz, Romániában 13 százalékkal alacsonyabb, viszont az évek múlásával egyre inkább lemaradnak a magyar tanári fizetések. 

Újra vonultak a diákok és a tanárok: ma már rendőrök védik a Belügyminisztérium épületét

Cikkünk frissül.

Hétfő délután háromnegyed ötkor indult el az Oktogonról a Civil Közoktatási Platform, az ADOM Diákmozgalom és a PDSZ – Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közös vonulása, amely fél óra múlva ért a Belügyminisztérium elé. A pedagógusnap alkalmából a bosszútörvénynek nevezett tervezet ellen tiltakoztak.

Az esemény Facebook-oldalán azt írták, most „egy pedagógusnapi kiállás keretében megmutathatjuk, hálásak vagyunk tanárainknak, együtt érzünk velük. Ezen a délutánon a tanároké a főszerep: a fokozódó indulatok közepette lassítsunk le egy kicsit, és ünnepeljük őket! Hívjuk fel a figyelmet a tanári hivatás fontosságára! Gyere el és köszöntsük együtt a tanárokat, pedagógusokat, ped. asszisztenseket, kistanárokat, óvoda pedagógusokat, bölcsődei dolgozókat, oktatókat és az iskolai dolgozókat!”

„Maruzsa Zoltán gondolkodását körülbelül 200 évvel ezelőttre tudnám elhelyezni” – oktatáskutató a káosz okairól

Mi köze van az emancipációnak a tanárhiányhoz? Miért nem várhatjuk, hogy a tanárok egy emberként felálljanak és forradalmat csináljanak? Milyen oktatási modell lehet minta számunkra? A közgazdász és szociálpolitikusi diplomával is rendelkező Lannert Judit oktatáskutatót, az Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központjának volt igazgatóját, a T-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ alapítóját kérdeztük.

Totális bosszú: már a tanárok szólásszabadsága és magánélete is veszélyben forog

Miközben sok szó esik arról, hogy a pedagógus-szakszervezetek ismét sztrájkot szerveznek és aláírást gyűjtenek a tömeges tiltakozást kiváltó státusztörvény ellen, kevesen tudják, konkrétan mi mindennel veri ki a biztosítékot a jogszabálytervezet. Amellett, hogy a közalkalmazotti státuszukból kipenderített érintetteket szinte minden szerzett joguktól megfosztaná, ha ebben a formájában fogadják el, az mérföldkő lehet a szólásszabadságot érintő rendszerváltás utáni jogalkotásban is. A törvény hatályba lépésétől ugyanis beláthatatlan következményekkel járhat, ha a tanárok bírálni merik a közoktatást – akár munkaidőn kívül. Ez azonban csak egy seb a sok közül, amelyet a tanártársadalomnak okozhat a „bosszútörvényként” is emlegetett tervezet. Kisokos pontról pontra.

„Nem sztrájkolunk. Nyomorultak vagyunk”– csak titokban mertek beszélni velünk a vidéki tanárok

Félelem, elkeseredés és fásultság jellemzi azoknak a vidéki tanároknak az életét, akiket legalább név nélkül sikerült rábírnunk arra, hogy nyilatkozzanak mindennapi küzdelmeikről a Válasz Online-nak. A budapesten tüntető vagy engedetlenkedő pedagógusoktól eltérően ők ugyanis még véleményt sem mernek nyilvánítani, annyira rettegnek a következményektől. Se tartalékuk, se lehetőségeik. Iskolák a tűréshatáron. Megrendítő közelkép.