Best WordPress Hosting
 

Ez történt ma a készülő magyar űrvárosban

A 4ig csoport, valamint a cégcsoport technológiai és űripari holdingvállalatához tartozó Remred Zrt. hétfőn letette a Martonvásáron felépülő űrtechnológiai gyártóközpont alapkövét.

Mi történt? A 4ig csoport, valamint a hozzá tartozó Remred Zrt. a Fejér vármegyei Martonvásáron tette le Magyarország első űripari gyártóközpontjának alapkövét. A Remtech gyártásra, összeszerelésre, integrációra és tesztelésre is alkalmas gyáregysége Európában egyedülálló moduláris technológiával, maximum négyszáz kilogramm tömegű műholdak gyártását, összeszerelését és tesztelését végzi majd, közölte a cég hétfőn a Forbes.hu-val.

Előzmények. Éppen a múlt héten írtunk arról, hogy a tizenharmadik leggazdagabb magyar, Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó 4ig bejelentette: nemrég alapított űripari holdingcégük befektetési és szindikátusi szerződést kötött a magyar űripari vállalat, a Remred 45 százalékos tulajdonának megszerzéséről. A magyar milliárdos cége 25 millió eurót fektet a magyar űrváros építőjébe.

Gazprom – évtizedek óta nem történt ilyen

Az orosz gázipari óriásvállalat, a Gazprom elveszítette exportpiacainak legjavát, és a céget sújtó adóterhek is jelentősen növekedtek. Emiatt tavaly olyan történt, amire rég volt példa: 2023-ban veszteséges lett a Gazprom.

Mi történt? A CNBC csütörtöki tudósítása szerint tavaly 2500 milliárd forintnyi veszteséget könyvelt el a Gazprom orosz állami óriásvállalat, amely így több mint két évtized óta először zárt veszteséges évet. 2022-ben a cégnek még csaknem kétszer ennyi, közel ötezermilliárd forintnyi profitja volt. A Financial Times azt írta: a Gazprom Oroszországon kívüli gázeladásokból származó bevétele jelentősen, 29 billió forintnyi összegről 11 billiónyira zuhant tavaly az európai gázeladások kiesésének köszönhetően, számolt be az rtl.hu. 2021-ben, Ukrajna megtámadása előtt 40 százalék volt az oroszok részesedése az európai gázpiacon, ez tavaly 8 százalékra csökkent.

Miért fontos ez? Deák András György, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa az rtl.hu kérdésére elmondta: a Gazprom veszteségéért részben a megemelt adók voltak felelősek. A szakértő szerint „Oroszországban a költségvetés fog utoljára bajba kerülni”, mert széles állami cégháló áll mögötte, amiből el lehet vonni plusz forrásokat. Deák András György kifejtette, hogy ez a veszteség egyetlen momentumnak tudható be, annak, hogy a vállalat elvesztette az exportpiacainak legjavát. A tavalyi eredményt egyébként 2022-vel azért nem érdemes összehasonlítani, mert akkor a magas gázárak miatt a Gazprom történelmi csúcsot ért el, de ahhoz képest a tavalyi forgalma az egész cégcsoportnak harmadára esett vissza, mert kevesebb gázt adtak el, sokkal kisebb áron. Emellett az oroszországi felhasználók a gázt támogatott áron, nagyon olcsón kapják, az adót viszont jelentősen megnövelték: a veszteség felét az adónövekmény teszi ki, mondta Deák András György.

Ide költözhet Tiborcz István és Orbán Ráhel

Tiborcz István és Orbán Ráhel új otthonát is rejtheti a volt svábhegyi gyermekkórház területén zajló, vitatott építkezés.

Mi történt? Ősparkok, kúriák, villaépületekben megbújó szanatóriumok – így festett a fogaskerekű mellett a budai Svábhegy az évezred elején. A környék most merőben más arculatot kap, miután több értékes ingatlan a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a köréhez került, írta a hvg.hu. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2019-ben két csomagban értékesítette a svábhegyi egészségügyi intézmények épületeit és telkeit, összekötve más vidéki és fővárosi ingatlanokkal.

A Béla király úti gyermek-tüdőszanatóriumot is tartalmazó együttes a Central European Ingatlanalapba (CEI) került, amelynek az Equilor-csoport a kezelője. Utóbbi Szécsényi Bálint érdekeltsége, aki sűrűn üzletel Tiborczcal.

Íme, az ország, ahol most legalizálták a kannabiszt, és sorra szabadulnak az elítéltek

A német börtönöket is elérte a kannabisz legalizálása, így sorra szabadulnak az elítéltek. Száznál is többen szerezték vissza a szabadságukat a marihuána részleges legalizációjáról szóló törvény révén, és több tízezer ügy vár még felülvizsgálatra.

Mi történt? Ahogyan arról mi is írtunk, Németországban 2024. április 1-jén lépett életbe az úgynevezett kannabisz-törvény, amely alapjaiban változtatta meg a marihuána-fogyasztás körüli jogi helyzetet, így már nem nyilvánul törvénysértésnek számos cselekmény, amely korábban bűncselekménynek számított. Az új törvény értelmében Németországban 

a 18 éven felüliek április 1-től maximálisan 25 gramm kannabiszt birtokolhatnak, és csak saját fogyasztásra;

Bevásárlóturizmus – ide akár száz kilométerről is elautóznak a magyarok

Szlovákia annyira felkapott lett, hogy most már a határtól akár száz vagy annál is több kilométerre lakók is elkezdtek kijárni vásárolni. Mutatjuk, honnan.

Mi történt? Már egészen messziről, akár Székesfehérvárról vagy Dunaújvárosból is átjárnak a magyarok Szlovákiába élelmiszerért. A révkomáromi (komárnói) élelmiszerboltok parkolói minden hétvégén tele vannak magyar rendszámú autókkal, és a pénzváltónál is rendre sorokban állnak a forintjukat euróra váltani készülő magyarok. Degeszre tömött bevásárló kocsikból pakolják tele élelmiszerrel a csomagtartóikat a magyar bevásárlóturisták. Ezt Hovanyecz István mesélte a G7-nek. István évek óta rendszeresen, általában havonta kétszer jár ki Szlovákiába nagy bevásárlásra. Ő a praktikus információk megosztására nemrég egy Facebook-csoportot is alapított, de sosem gondolta volna, hogy ilyen sikere lesz. A csoport létszáma az utóbbi két hónapban hirtelen 60 ezer fölé duzzadt, az érdeklődés érezhetően óriási.

Miért fontos ez? Úgy tűnik, hiába indult csökkenésnek az infláció itthon is, az akciókért és a feltételezett jobb minőségért sokak szerint megéri kimenni vásárolni. A rendszeresen kijárók egyik általános közvélekedése, hogy Szlovákiában „igazi akciók” vannak, amit alapvetően úgy értenek, hogy a magyarnál jóval nagyobb százalékos kedvezményeket lehet kifogni. A felkészülést pedig könnyűvé teszi, hogy természetesen a szlovák üzletek akciós újságai előre elérhetőek, így mindenki el tudja dönteni, miből mennyit kell majd ahhoz vásárolnia, hogy megérje kiautózni. „Tapasztalatom szerint, a csirkemell, karaj is sokkal jobb minőségű. Nem főnek, hanem sülnek. Nem vizet veszek. Az 1 kg-ból nem 60 dkg lesz, mint az itthoniból. A darált hús is sokkal alacsonyabb zsírtartalmú, mint itthon”, írta az egyik hozzászóló a fentebb említett bevásárlós csoportban.

Bajban a kórházak, jön a NAV

A Népszava két budapesti kórházat is talált a NAV-nál a végrehajtási eljárás alatt álló adózók listájában.

Mi történt? Inkasszóval kellett beszednie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) a Jászberényi Szent Erzsébet kórház mintegy 57 millió forintos közteher-tartozását – értesült a Népszava. Úgy tudják, az összeg leemelése az intézmény számlájáról okozott némi problémát az adott időszakban a kórház egyéb napi fizetési kötelezettségeinek teljesítésében. Ezenkívül két budapesti kórház – a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelő Intézet, valamint a Károlyi Sándor kórház – is van a NAV-nál a végrehajtási eljárás alatt álló adózók listájában. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFÖ) ugyanakkor (valószínűleg felmondva a kötelezően előírtakat) azt közölte: „hazánkban nincsen fizetésképtelen, állami fenntartású kórház. Kórházaink gazdasági működése stabil, köszönhetően a kormányzati beavatkozásoknak.”

Miért fontos ez? A Népszava által megszólaltatott szakértő szerint elég bizarr, hogy az állami fenntartású intézmény tartozásának behajtására az állam indítson végrehajtást, de mint megjegyezte: a NAV-nak éppen az a dedikált feladata, hogy a köztartozásokat beszedje. Ugyanakkor a kórházak adósságainak és finanszírozásának rendezése azért is fontos – és elsősorban azért fontos – hogy az intézményeknek ne kelljen szolgáltatásokat (rendeléseket, vizsgálatokat) felfüggeszteniük, és rendelkezésre álljanak a megfelelő eszközök.

Nem a Gazprommal lesz a politikai haszonszerzés eszköze a Fradi és a magyar labdarúgás

„Olyan környezetet teremtünk a magyar labdarúgásban, hogy a multinacionális cégek ellenállhatatlan vágyat érezzenek a csapatok támogatására” – ezt ígérte Orbán Viktor azon a felcsúti találkozón, amelyre a hazai élvonalbeli labdarúgóklubok tulajdonosait hívta össze, még 2010 elején, nem sokkal a parlamenti választások előtt. Az ígéretről a találkozó egyik résztvevője beszélt a Figyelőnek pár évvel később, amikor már látni lehetett, hogy a futballt nem a multik fogják finanszírozni.

Nemrég azonban kiderült, hogy ha kicsit többet is kellett várni a nagy nemzetközi szponzorok megjelenésére a futballban, mint amit a 2010-es ígéret sejtetett, 14 év késéssel végül csak megérkezik a nemzetközi tőke a hazai labdarúgásba. Igaz, nem nyugatról, ahogy azt 2010-ben sokan gondolták, hanem Oroszországból. És bár rengeteg dolog történt 2010 óta a magyar labdarúgásban, amire korábban nem sokan számítottak, a Fradi és a Gazprom összeborulása valószínűleg így is a legmegdöbbentőbb fejlemények egyike.

Nem szponzoráció, hanem háborús PR

Nem is csak egy évre halasztotta el a kormány a 675 milliárd forintnyi beruházást

Erősebb GDP-vel, magasabb belső fogyasztással és a vártnál gyengébb forinttal számol a Magyar Bankholding. A bank makrogazdasági kitekintő eseményén Árokszállási Zoltán, a bank vezető elemzője a kedden megjelent konvergencia-programból is kiemelt egy-két fontosabb részletet.

Mi is meglepődtünk, mennyire rendben van minden

– ez volt az alapvető üzenete a Scruton VP-ben rendezett csütörtöki eseménynek, ahol a Magyar Bankholding (MBH) munkatársai a makrogazdasági elemzésüket és várakozásaikat ismertették. A GDP negyedéves szinten mért 0,8 százalékos növekedését például Árokszállási alig hitte el. Ez szemmel láthatóan jobb eredmény a bank 0,5 százalékos várakozásánál és az azzal megegyező piaci konszenzusnál.

Tippelj, mennyivel keresnek többet a románok, mint a magyarok

A román gazdaság gyorsabban nő, mint a magyar: a románok többet keresnek és többet is fogyasztanak.

Mi történik? Az elmúlt időszakban a román gazdaság gyorsabban növekedett, és a románok többet fogyasztottak, mint a magyarok. Az Eurostat adatai szerint az utóbbi években folyamatosan csökkent a két ország közötti bérszakadék, annyira, hogy Romániában tavaly már magasabbak voltak a fizetések, mint Magyarországon, írja a Portfolio. A lap szerint a románok az árszinttel korrigált bérekben is előztek tavaly. Vagyis a románok – immár minden mutatószám alapján – többet tudnak vásárolni, mint a magyarok.

Hogy lehet ez? A bérek és fogyasztás összefüggésének vizsgálatakor kiderült, hogy Magyarország mélyen a trendvonal alatt helyezkedik el, míg Románia kissé felette van. Magyarország gazdaságpolitikája inkább a beruházásokra helyezi a hangsúlyt, míg más országok inkább a hozzáadott érték teremtésére összpontosítanak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentése szerint „az egyensúlyi és versenyképességi hiányosságok következtében a magyar gazdaság érzékenyebb volt a külső hatásokra, mint a régió más országai”, így nem meglepetés, hogy az elmúlt években a régiós országokhoz képest összességében a relatív fejlettségünk és a relatív termelékenységünk is kedvezőtlenebbé vált. 

Posztolással lehet pénzt keresni a Meta új közösségi oldalán

A Meta több ezer dollárt kínál egyes alkotóknak, amennyiben hajlandóak használni a Threads alkalmazást. A kifizetések egy új, meghívásos bónuszprogram részét képezik, amely azokat az alkotókat jutalmazza, akik a Meta legújabb alkalmazását használják, írja az Engadget.

Az Instagram támogatási oldala néhány olyan részletet is elárul a bónuszprogramról, amelyet a Meta hivatalosan még nem jelentett be. Eszerint a jutalmat befolyásolja, hogy hány bejegyzést posztol valaki, és az is, hogy azok milyen közönséget érnek el.

A vállalat egyelőre csak tesztként hivatkozik a programra, de a Metától amúgy sem idegen a pénzzel történő felhasználóvásárlás.

Portfólió.hu: Ezt a bankot veheti meg az OTP

A bank már korábban bejelentette, hogy nagy felvásárlásra készül és több információmorzsát is elhintett.

Mi történt? Az eddig kiderült információk alapján a Portfólió.hu megpróbálta beazonosítani, melyik bank kerülhetett az OTP célkeresztjébe.

A feltételeknek a balti országokban jelenlévő Luminor Bank felel meg.

Estére belehúzott, reggel mégis fáradtan ébredt a forint

Felemás eredménnyel kezdte a keddi kereskedést a magyar deviza.

Mi történik? Felemás eredménnyel kezdte a keddi kereskedést a magyar deviza. Az euró árfolyama fél 7 körül 391,20 forintnál járt, a dollárért pedig 365,40 forintot kellett adni. Az európai deviza jegyzése esetében ez stagnálást jelent a hétfő esti szintekhez képest. Ugyanakkor a dollár estében 40 filléres erősödésről van szó. 

Mi vezetett ide? Erősödött a magyar fizetőeszköz a főbb devizákkal szemben hétfőn kora estére a bankközi devizapiacon a reggeli adatokhoz képest. Már a hétfő reggeli jegyzésén a forint 0,5 százalékkal állt erősebben az egy héttel korábbi kezdésnél az euróval és 1,2 százalékkal a dollárral és a svájci frankkal szemben.

Erősebben indította a hétfőt a forint

Péntekhez képest erősödve indította a hetet a forint a fő valutákhoz képest.

Mi történt? A múlt péntek esti jegyzéséhez képest erősödött kissé a forint ma reggelre a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben, erősebben nyitott, mint egy héttel korábban.

Hogyan áll most? Hétfő reggel 392,23 forinton állt az euró jegyzése a péntek este hat órai 392,42 forint után. 

A hatezer dolláros kutyarepülőjegy és egyéb nyalánkságok

Hamarosan elindítja szolgáltatásait a világ első kifejezetten kutyákra szakosodott luxus-légitársasága, a Bark Air. Egy egyirányú jegy New York és Los Angeles között hatezer dollárba kerül majd egy kutya és egy ember számára. Igény pedig valószínűleg lesz rá az Egyesült Államokban, ahol a 2022-es adatok szerint a háziállatpiac éves mérete a magyar GDP 77 százalékával egyenértékű.

(A szerző a Concorde részvénypiaci stratégája. Korábban megjelent írásai itt olvashatók.)

Bár áprilisi tréfának tűnhetett elsőre, de nem az: idén május 23-án egy New York és Los Angeles közötti járattal megkezdi működését a világ első kifejezetten kutyák reptetésére szakosodott légitársasága, a Bark Air. Esetünkben a képi világ minden szónál többet elmond, ezért érkezzen is ide az írás elejére a cég egyperces reklámfilmje:

Pénzszórás: nálunk profi marketinghúzás, máshol börtön jár érte

Jordan Belfort a markába szorította az éves fizetését, majd dolláronként elkezdte szórni a nagyvilágba. A Leonardo DiCaprio által játszott bróker csak néhány bankjegyet eresztett szélnek, és csak két ember sétált alatta, ez a rongyrázás mégis a pénzszórás illusztrációjává vált. A Wall Street farkasa című film ominózus jelenetében a főszereplő konfettinek nevezi a pénzt, és nem azért, mert úgy hullik, hanem azért, mert annyit jelent neki. Bár rengeteg filmjelenetben látványosabb a pénzeső, DiCaprio mozdulataiból mémek és gifek garmadája született, amelyek tökéletesen használhatóak akkor, ha valaki a világ tudtára akarja adni, hogy mennyire tehetős. Ez viszont csak egy a pénzszórás mögött álló okok közül, és a való életben ennél szinte csak erősebb indokok vannak. Ami közös az ismert esetekben: hogy néhány kivételtől eltekintve balesetveszélyesek voltak és rendőri intézkedésbe torkollottak.

A nagy magyar pénzszórás

Április 13-án kétmillió forintot szórt a budapesti Deák téren összegyűlt fiatalokra Szépréthy Roland, a Mobilfox influenszere a cég irodájának tetejéről. Az ügy előzménye, hogy a cég alapító-vezetője, Diller Kevin korábban azzal vádolta meg Szépréthyt, hogy ellopta tőle a Mobilfox TikTok-fiókját. Az influenszert állítólag kirúgták, ami után ő a cég tulajdonrészének negyedét vagy 100 millió forintot követelt. Azt mondta, ha teljesül a kérése, szétszór kétmillió forintot. Szépréthy végül megegyezett a Mobilfoxszal, és szombaton több száz fiatal várhatta az égből hulló ezreseket.

Aki lemarad, kimarad: kétszer annyi magyar dollármilliomos van, mint 10 éve

Tíz év alatt megduplázódott a dollármilliomosok száma itthon: egyre magasabb szintet kell megugrani a privátbanki szolgáltatásokhoz. Nem csökkennek a lakáshitelkamatok, sőt. Visszajáró, a Forbes.hu hétvégi sorozata. Összefoglaljuk, mi történt – vagy mi vár a pénztárcánkra.

Ami tíz éve a felső tízezer volt, az mostanra már a felső húsz

A Blochamps Capital friss kutatása szerint az elmúlt 10 évben megduplázódott azok száma, akik több mint 400 milliós forintos, de nem több mint egymilliárd forintos vagyonnal rendelkeznek.

Fontos információk az otthonfelújítási programról

Mától május 6-ig véleményezhető az otthonfelújítási program felhívástervezete, és az is kierült, mikortól élesedik a program.

Mi történt? Egyeztetésre bocsátották az otthonfelújítási program tervezetét, derül ki az Energiaügyi és a Nemzetgazdasági Minisztérium közös, pénteki közleményében, amelyet a Forbes.hu-nak is eljuttattak. A tervezet a palyazat.gov.hu oldalon olvasható és 2024. május 6-ig véleményezhető. Az éles indulás 2024. június 3-án várható. Az alacsonyabb energiafelhasználás erősíti Magyarország energiaszuverenitását, az ellátás biztonságát, mérsékli az energiaszektor környezetterhelését, hozzájárul a klímavállalások teljesítéséhez. Az otthonfelújítási program mintegy 130 milliárd forint megrendelés-állományt jelent a hazai építőipari alapanyaggyártók és kivitelezők számára, írta a két tárca.

Kontextus. A 108 milliárd forint keretösszegű program a családi házak energetikai korszerűsítését, energiahatékonyságának javítását segíti. A támogatott háztartások a jelentős energiamegtakarítást eredményező beruházásoknak köszönhetően könnyebben tarthatják fogyasztásukat a rezsivédett sávhatár alatt. A felhívástervezet több fontos újdonságot is tartalmaz: így például az épületnek nem kell a vezetékes földgázhálózatra csatlakoznia, valamint a magas átlagjövedelmű járásban élő, de keveset kereső pályázók is a legnagyobb arányú vissza nem térítendő támogatást kaphatják.

Újabb óriásberuházás körül jelenthetnek meg a kínaiak

Munkaszervezési és egyéb tapasztalatok miatt akár a kínaiak is megjelenhetnek a Paks II. projekt körül. Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. vezérigazgatója beszélt erről, és azt is elárulta, mikortól lehet hálózatra kötni mindkét blokkot.

Mi történt? Jáklival a Portfolio készített interjút, amiben a vezérigazgató beszélt arról, hogy

a 12,5 milliárd eurós kulcsrakész ár továbbra is érvényben van az orosz fővállalkozóval, de a nyugat-európai atomerőmű építkezések példájából kiindulva a tervezett költségeket még soha, sehol nem tudták tartani, ezért a költségekről feleőtlenség lenne most többet mondani

Az OTP, történetének legnagyobb akvizíciójára készül

Történetének legnagyobb akvizíciójára készül az OTP, erről Csányi Sándor elnök-vezérigazgató beszélt a bank mai közgyűlésén. Többek között döntöttek az osztalékfizetésről és saját részvények visszavásárlásáról. A rendezvényen beszédet mondott Csányi Sándor és Varga Mihály.

Mi történt? Pénteken tartotta közgyűlését az OTP Bank. Többek között döntöttek az osztalékfizetésről és saját részvények visszavásárlásáról. A rendezvényen beszédet mondott Csányi Sándor és Varga Mihály. A Portfolio tudósítása szerint kiderült, hogy története legnagyobb felvásárlását hajthatja végre az OTP: az ajánlatot már meg is tették egy Európai Unióban lévő pénzintézetre, több részletet egyelőre nem közöltek. Ezenkívül Ukrajnában is terjeszkedhet az OTP, Oroszországból pedig jelentős osztalékot hozhat ki a bank. Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt, hogy az OTP a zászlóshajója a magyar bankpiacnak, megkerülhetetlen tényező, kellő súllyal, nagy piaci részesedéssel és a hazai érdekek mentén vesz részt a pénzügyi világ folyamataiban. A hazai érdekek kapcsán a pénzügyminiszter megemlítette Csányi Sándor korábbi szavait a 2010-es évek elejéről, a bankvezér úgy nyilatkozott a bankadóról, hogy annak átmeneti alkalmazása jobb, mintha leállna a gazdaság.

Kontextus. A tavalyi évet is profitrekorddal zárta a bankcsoport, hiszen közel háromszorosára nőtt az adózás utáni eredményük. Ezzel az OTP Csoport korrekciós tételek nélkül számított nettó adózás utáni eredménye 990,5 milliárd forintra, közel háromszorosára nőtt, így az éves ROE (sajáttőke-arányos megtérülés) 27,2 százalékra javult az egy évvel korábbi 11 százalékról.Az OTP pénzügyi helyzete szempontjából az is fontos, hogy az év végéig 60 milliárd forintnak megfelelő összegben jogosult saját részvényt visszavásárolni, erről mi is írtuk februárban a Forbes.hu-n.

Tervgazdaság, újraiparosítás, nulla verseny – kemény szavak a közgazdásztól

A vas és acél országa leszünk megint? Vagy az akkugyáraké? És hol a verseny? Karsai Gábor közgazdász, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese fejtette ki a véleményét a kormény nemrég bejelentett új versenyképességi stratégiájáról.

Mi történt? Különböző felmérések szerint az elmúlt években folyamatosan romlott Magyarország versenyképessége, így hazánk mára az EU hatodik-hetedik legkevésbé versenyképes országáva vált. Nem csoda, hogy a kormány márciusban új versenyképességi stratégiát hirdetett meg, azonban a dokumentum címével ellentétben nem a versenyképességről, hanem a növekedésről, ezen belül is döntően az ipari növekedésről szól. „A tervgazdasági időket idéző stratégiában valójában a versenyképesség kapcsán szó sem esik magáról a versenyről, még a szó is hiányzik a szövegből, és a felvázolt koncepció középpontjába az újraiparosítás került, miközben az ipar GDP-termelésen belüli részaránya az utóbbi években – a kormányzati törekvések ellenére – szinte folyamatosan csökkent”, hangsúlyozta a Portfoliora írt cikkében Karsai Gábor.

Kontextus. Ahogyan arról mi is írtunk, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy hónapja ismertette a kormány új versenyképességi programját. A stratégiában viszont szó sincs a magyar gazdaság romló versenyképességéről – sem a rangsorokról, sem a visszaesés összetevőiről –, sőt a bevezető miniszteri köszöntő az EU „folyamatosan csökkenő” versenyképességével szemben a magyar gazdaság már „többször bizonyított” versenyképességét  emelte ki.