Első pillantásra igencsak meglepő lehet, hogy a budapesti tőzsdére frissen bevezetett IT-cég vezetője milyen útvonalon kanyarodott rá az informatikai bizniszre. Kovács Zoltán közgazdász, volt könyvvizsgáló asszisztens, majd tanácsadó az EY-nál, aztán négy évig egy izgalmas, tulajdonosi csatározásokkal és privatizációval színesített időszakban vezette a dunai és tiszai személyhajózást bonyolító Mahart Passnavét. Eltöltött még pár évet a Trigránitnál, aztán feladta az alkalmazotti létet, a családi mintát követve sorozatvállalkozó lett. Tanácsadás, befektetések többféle cégbe, végül azért ragadt le a Kermann IT-nál, mert ebben látta a legnagyobb potenciált.
Más bizniszei révén ismerkedett meg itteni tulajdonostársaival, ők hívták a Kermannhoz, ahol nyolc évvel ezelőtt még nem alakult ki pontosan az ideális csapásirány, épp ez volt a legfontosabb feladat, hogy találják meg együtt. A Kermann nem valami német multi helyi leágazása, a név a hajdani magyar magánszemély alapítók családneveiből (Kiss + Hermann) állt össze, de eredetileg semmi köze sem volt az IT-hoz, műszaki tanácsadó cégnek indult. Később az IT-vonal úgy jött, hogy egy előző cégüktől távozó, mintegy tízfős fejlesztőcsapat keresett magának új hátteret, és a Kermann tulajdonosai láttak bennük fantáziát.
Meg másban is: amikor Kovács Zoltán 2017-ben beszállt a cégbe mint tulajdonos és ügyvezető, a Kermann-nak két üzletága volt, az IT mellett világítástechnikában utaztak. Lényegében baráti társaságból kellett hatékonyan működő céget építeniük, ez pedig nem kevés konfliktussal járt. A közgazdász főnök természetesen nem tud mélyen szakmázni a mérnökökkel, de Kovács Zoltán tulajdonostársa, Baróthy Gábor IT-vonalról jön, komoly iparági tapasztalattal, az elején kialakult munkamegosztás (Zoltán foglalkozik az emberekkel, a stratégiával, a pénzügyekkel, Gáboré a mérnökök szakmai felügyelete, a kapcsolattartás a beszállítókkal) máig nem változott, holott a létszám már százhúsznál tart, és egyre nő.