Best WordPress Hosting
 

Lezárult Magyar Péter szavazása: 75 százalék arra voksolt, hogy vegye fel az EP-mandátumát

Lezárult Magyar Péter szavazása: a voksolók 75.57 százaléka felelt igennel arra a kérdésre, hogy a politikus felvegye-e az európai parlamenti képviselői mandátumát. Magyar a szavazással kapcsolatban korábban azt írta:

Bárhogy is döntötök, én elfogadom.

Magyar vasárnap indított szavazást azért, hogy a Tisza Párt támogatói dönthessenek arról, felvegye-e a politikus az európai parlamenti képviselői mandátumot.

Rendszerszintű félreszámlálás biztosan nem volt a főpolgármester-választáson

A választással kapcsolatos anomáliákat jelezhet, ha az egyes jelöltekre leadott szavazatok vagy az érvényes voksok szavazókörönkénti aránya nem követi a normális eloszlást. Most a főpolgármester-választás szoros eredménye és a fideszes jelölt visszalépését követő zűrzavar miatt vált aktuálissá a kérdés, Vitézy Dávid ugyanis vitatja a vasárnapi szavazatszámlálás helyességét.

Miért fontos ez? A vasárnapi eredmények tükrében alulmaradt jelölt szerint a 24 592 érvénytelenített szavazólap között előfordulhatnak az értékelésből tévesen kizárt példányok. Ezek figyelembevétele mellett viszont megfordulhat a Karácsony-Vitézy párbaj eredménye, az ugyanis mindössze 324 szavazatnyi különbség mellett dőlt el Karácsony Gergely javára.

Számokban: az érvényes szavazatok aránya átlagosan 96,84 százalék volt az 1354 darab fővárosi szavazókörben a vasárnapi összesítés szerint. Az átlagtól vett átlagos eltérésként értelmezhető szórás nem egészen két százalékpont, vagyis a szavazóköri eredmények zöme meglehetősen közel esik az átlaghoz. Mindez az alábbi, hisztogramnak nevezett ábrán is jól látszik.

Magyar Péter: Ha magas lesz a részvétel, akkor lehet, hogy a DK se szerez mandátumot

A Tisza Párt vezetője a XII. kerületben a kutyapártos Kovács Gergelyt támogatta, a főpolgármesteri szavazólapot nem vette fel, de azt ígérte, együtt fognak működni a megválasztott főpolgármesterrel.

The post Magyar Péter: Ha magas lesz a részvétel, akkor lehet, hogy a DK se szerez mandátumot first appeared on 24.hu.

1 millió 364 ezer szavazólapon húzzák át Szentkirályi Alexandra nevét

Két nappal a választás előtt már nem gyártják újra a főpolgármesteri szavazólapokat Szentkirályi Alexandra visszalépése után, de mindegyiken áthúzzák a fideszes politikus nevét, tudta meg a 24.hu.

Lapunk megkeresésére a Nemzeti Választási Iroda közölte, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 178. §  (3) bekezdése értelmében ha egy, az egyéni szavazólapon szereplő jelölt vagy egy lista a szavazást megelőző 14. nap után, de a szavazás napját megelőzően kiesett – és a szavazólapokat már ezt megelőzően előállították –, e tényről a szavazatszámláló bizottság köteles a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatni a választópolgárokat.

A kiesett jelölt vagy lista nevét a szavazólapon a szavazás napját megelőzően a helyi választási iroda vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság áthúzza

Fideszes technika Jászapátiban: különös szavazólapi segédlet landolt a postaládákban

A 444.hu olvasói fotókat kapott arról, hogy a jászapáti postaládákba szavazási segédletet dobott a Fidesz. A fotókon az látszik, hogy egy választási szavazólapra emlékeztető papírlapon mutatják meg, hogyan kell szavazni a polgármester- és a képviselőválasztáson. Az iksz mindenhol a fideszes jelölt, illetve a kormánypárti polgármesterjelölt neve mellé van behúzva.

A fideszes polgármester-jelölt ifjabb Pócs János, aki jelenleg a település alpolgármestere, ezúttal három független kihívója akadt. A városban 2010 óta fideszes a polgármester.  „Jászapáti az elmúlt évtizedben a Jászság egyik legdinamikusabban fejlődő városa lett. A mögöttünk lévő kormányzati háttérrel ez így is fog maradni a jövőben is. A városunk további fejlődéséhez szükség van a Fidesz-KDNP képviselő-jelöltjeire is, akiket a szavazási segédletben kiemeltünk. A segédlet és annak használata teljesen jogszerű. Ahogyan ezt a 444.hu cikkében is megerősítette Döbrentey Dániel, a TASZ Politikai Szabadságjogi Programjának vezetője: nincs ebben semmi jogsértő, kisebb településeken már-már bevett gyakorlatnak számít” – ezt nyilatkozta a Telex-nek ifjabb Pócs János.

The post Fideszes technika Jászapátiban: különös szavazólapi segédlet landolt a postaládákban first appeared on 24.hu.

Szégyenfára kerül Magyarország neve a srebrenicai mészárlás emlékhelyén

Az ENSZ Közgyűlése csütörtökön megszavazta az 1995-ös srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapját, amelyet ezentúl minden évben július 11-én fognak megtartani. A népirtás első nemzetközi emléknapja 2025-ben lesz.

Az előterjesztést az ENSZ Közgyűlésében 84 tag támogatta, köztük szinte mindegyik balkáni ország. A többi között Szerbia, Kína, Oroszország és Magyarország is nemmel szavazott. Magyarország egyébként az egyetlen EU- és NATO-tagállam, ami nemmel szavazott.

A 444 a Balk Magazin cikke alapján azt írja: azért, hogy a szavazás eredménye hosszú távon se menjen feledésbe,

Több mint 10 ezer féle szavazólapot kezdtek el nyomtatni

Már nyomtatják a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az európai parlamenti képviselők június 9-ei választásának szavazólapjait a budapesti ANY Biztonsági Nyomdában.

Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke sajtótájékoztatóján azt mondta, az ANY Biztonsági Nyomdában nyomtatják a több mint 33 millió szavazólapot, ebből 24 millió a helyi önkormányzati választásra készül, csaknem 8 millió az EP-választásra, és több mint 1,5 millió a nemzetiségi önkormányzati választásra.

Összesen több mint 10 ezer féle szavazólapot gyárt le a nyomda: az EP-listás szavazólapból kétfajtát (a magyarországi és a levélben szavazók részére), valamint 3177 polgármesterit, 1 főpolgármesterit, 3012 féle egyéni listás szavazólapot a 10 ezer lakosnál kisebb településekre, a tízezernél több lakosú településekre 1586 egyéni választókerületit, valamint 19 vármegyei listásat, egy fővárosi listásat, 13 országos nemzetiségit, 2150 települési nemzetiségit és 64 területi nemzetiségi szavazólapot.

A helyiek tiltakozása után leszavazták a fonyódi képviselők, hogy az Erzsébet-táborhoz kerüljön egy másfél kilométeres balatoni partszakasz

Csütörtökön rendkívüli testületi ülést tartottak Fonyódon, melyen a helyi képviselő-testület végül nem szavazta meg, hogy ingatlancsere keretében átadja a Fónyódligeti Erzsébet-tábor előtti másfél kilométeres balatoni partszakaszt az államnak – számolt be az ülésről a Népszava. 

Ahogy a 24.hu megírta, karácsony előtt megjelent a Magyar Közlönyben egy törvénymódosítás, amely szerint az érintett területet a gyermek- és ifjúsági táborok szervezésével összefüggő feladatok miatt „ingyenesen az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány tulajdonába kell adni”. Az alapítvány a 24.hu kérdésére világossá tette:

a tábor mellett közvetlenül elterülő partszakasz 2024-től a tábor területéhez tartozik, azt kizárólagosan a táborozók használhatják, ami tovább növeli a gyermekek táborozásának biztonságát

Karácsonyék újra online szavazást indítanak, a Mini-Dubaj lesz a téma

Lakógyűlés elnevezéssel újra online szavazást indított a Fővárosi Önkormányzat, ezúttal a rákosrendezői beruházásról és a járóbeteg-szakellátásról kérdezik meg a budapestieket – jelentette be a főpolgármester kedden a Facebook-oldalán.

Karácsony Gergely elmondta, a kedden indult online szavazáson arra várnak választ a fővárosiaktól, hogy milyen funkciót kapjon Rákosrendező: parkváros vagy a mini-Dubaj koncepció valósuljon meg ott. Emellett a kérdések között szerepel, hogy a magyar kormány a területet nyílt eljárásban, nemzetközi versenyen vagy “államközi szerződés mögé bújtatva” értékesítse, illetve a területen a történelmi városképet védő beruházás legyen vagy újabb felhőkarcolókat építsenek – ismertette a főpolgármester.

A negyedik kérdés arra vonatkozik, hogy a járóbeteg-ellátó intézmények a kerületi önkormányzatok fenntartásában maradjanak, vagy azokat is “elvigye az állam”, ahogyan azt tette a kórházakkal vagy az iskolákkal – mondta. Hozzátette, hogy a Fővárosi Önkormányzat az elmúlt években sokat tett az egészségügy területén, többek között rövidítették a várólistákat és a kerületeknek pluszpénzt biztosítottak a járóbeteg-szakellátó intézményekre.

Megszavazta az Európai Parlament a magyar médiahelyzetre is reagáló, európai sajtószabadságról szóló jogszabályt – A fideszesek ellene voksoltak

A szerdán az Európai Parlamentben elfogadott új európai médiaszabályozás (European Media Freedom Act) többek között általános tilalmat vezet be az újságírók jogellenes megfigyelésére, így a kémprogramok használatára csak nagyon pontosan behatárolt esetben lesz lehetőség, átláthatóbbá teszik a médiatulajdonlásokat a médiaszektorban, szabályozzák az online platformok tartalommoderálását. Az EMFA ezenkívül szabályozza a közmédiumok működését is, és az állami reklámpénzek elosztásának kérdését is igazságosabbá teszik. Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője örömmel fogadta a voksolás végeredményét, szerinte az új uniós jogszabály komoly érvágás lehet a propaganda szempontjából Magyarországon. A Fidesz képviselői közel sem ennyire voltak elégedettek: nemmel voksoltak az új szabályozásra.

Elfogadta az EP a kritikus hangok elnémítására indított perek elleni szabályozást

Kedden megerősítette az Európai Parlament annak a megállapodásnak a tartalmát, amellyel az EU meg akarja óvni az újságírókat, aktivistákat, tudósokat és szervezeteiket, hogy mondvacsinált vádakkal pereljék és hallgattassák el őket.

Másodszor lett az év legrosszabb légitársasága a Wizz Air a briteknél

Rövid távú utakon a Wizz Air a második egymást követő évben lett a legrosszabb légitársaság egy, az Egyesült Királyságban végzett felmérés szerint. Az Independent erről szóló beszámolóját a hvg.hu is idézi, kiemelve, hogy a Wizz Air brit utasainak kifejezetten az ügyfélkiszolgálással és az ár-érték aránnyal van leginkább gondjuk.

A felmérés 2023 októberében készült. A kitöltők 10 775 járatot értékeltek, többek közt az ügyfélszolgálatot, az ár-érték arányt, az üléskényelmet, valamint az ételeket és italokat minősítve.

A Wizz Airt a késések és a vállalati kommunikáció miatt érte a legtöbb kritika – volt, aki szerint a légitársasággal probléma esetén „lehetetlen kommunikálni”.

Bloomberg: A héten szavaz a svéd NATO-csatlakozásról a török parlament

A török parlament a héten szavazni fog Svédország NATO-csatlakozási kérelméről – írja a Bloomberg egy magas rangú kormánytisztviselőre hivatkozva.

Mint írják, Recep Tayyip Erdogan török elnök pártja a parlament jóváhagyását fogja kérni Svédország régóta várt NATO-tagságának ratifikálásához, amiről az ügy érzékenysége miatt névtelenül nyilatkozott a tisztségviselő a lapnak. Megjegyzik, hogy Törökország jóváhagyása után Magyarország maradhat az egyetlen NATO-tagország, amely még nem ratifikálta a svédek csatlakozását. Ez azért is volna érdekes, mert Novák Katalin köztársasági elnök tavaly a NATO brüsszeli székházában tartott nemzetközi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy nem Magyarország lesz az utolsó, amely ratifikálni fogja Svédország NATO-tagságát. Erről azután beszélt, hogy találkozott Jens Stoltenberg főtitkárral. Novák akkor azt is hangsúlyozta, hogy Svédországnak mihamarabb a NATO tagjává kell válnia a régió biztonságának teljes körű szavatolása érdekében.

Svédország – a már csatlakozott Finnországgal együtt – röviddel azután kérelmezte csatlakozását, hogy Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát. Erdogan többek közt a svéd tagság támogatásáért Joe Biden elnök támogatását kérte, hogy negyven darab új F-16-os vadászgéppel korszerűsítse a török harci repülőgép-flottát. A Fehér Ház a kérés tekintetében előfeltételként tekintett a török ratifikációra, ám Erdogan összekötötte a repülőgép beszerzést a török jóváhagyással.

Atv.hu: májusban szavazhat a parlament az európai minimálbérről

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta Kövér László házelnöknek a kormány 2024-es tavaszi parlamenti ülésszakra szóló jogalkotási programját, melyben 18 törvényjavaslat/módosítás szerepel – írja az atv.hu. A Semjén-javaslatban szerepel a többi között:

a vízközműszolgáltatásról szóló törvénymódosítás,

az igazságügyi tárgyú törvénymódosítások,

Szavazással dől el, hogy milyen kutyája lesz Kajdi Csabának

Kajdi Csaba két hónapja veszítette el kiskutyáját, Sanyikát. Az ügynökségvezető most úgy döntött, hogy új kutyát fogad be, a kiskedvenc kiválasztásához pedig a követői segítségét kérte – szúrta ki a Blikk.

Nem tudunk dönteni. Nekem kell a segítséged! I need your help!

– mondta 24 órán át elérhető Instagram-sztorijában, de a Facebookon is segítséget kért.

Azahriah küzd a magyar Nobel-díjasokkal az RTL Év Embere-díjért

Az RTL Híradó munkatársai idén is összeszedték a szerintük legnagyobbat dobó magyarok listáját és szavazást indítottak.

455 berlini szavazókörében meg kell ismételni a 2021-es választást

A német alkotmánybíróság keddi döntése szerint részben meg kell ismételni a 2021-es berlini szövetségi választásokat – írja a Reuters. A bíróság szabálytalanságok miatt Berlin 2256 választási körzetéből 455-ben – vagyis egyötödében – rendelt el új választásokat. A parlament már korábban elrendelte a választás megismétlését 431 körzetben, de az ellenzéki konzervatívok sokkal szélesebb körű megismételt szavazást akartak, ezért panaszt nyújtottak be a bírósághoz.

Berlinben 2021. szeptember 26-án a szövetségi parlamenti választással együtt rendezték meg a tartományi és a kerületi választást,

és egy helyi népszavazást is tartottak. A voksolást a koronavírus-világjárvány lassítását szolgáló távolságtartási szabályoknak megfelelően kellett megtartani. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy azon a napon rendezték a főváros világhírű éves nemzetközi utcai futóversenyét, a Berlin Marathont, amely miatt sokhelyütt megbénult a közlekedés.

Már zajlik a parlamenti választás Szerbiában

Vasárnap reggel hét órakor megnyíltak a szavazóhelyiségek Szerbiában, ezzel megkezdődött az előrehozott parlamenti, tartományi és önkormányzati választás a nyugat-balkáni országban – írja az MTI.

A szavazójoggal rendelkező 6,5 millió szerb állampolgár 18 lista közül választhat a parlamenti választáson, és 13 lista közül választhatja ki, hogy ki vezesse Vajdaság tartományt. Emellett 65 közép- és dél-szerbiai településen előrehozott önkormányzati választást is tartanak.

A többpártrendszer 1990-es szerbiai bevezetése óta ez a tizennegyedik parlamenti választás. 2817 képviselőjelölt indult a 250 tagú parlamentbe történő bejutásért, ami azt jelenti, hogy egy parlamenti helyért átlagosan 11-en szálltak versenybe. A tartományi képviselőház 120 helyéért pedig 1282-en szálltak versenybe.