Best WordPress Hosting
 

Megnézte, miben jó az Amazon, majd jobbat akart csinálni a Pelenka.hu építője

Noha a magyar e-kereskedelemből tendenciózusan szorulnak ki a hazai vállalkozások, akad aki erre rácáfol. Ráadásul nem egy evidensnek tűnő területről. Az FMCG webáruházainak top tízes listájára felkerülő Pelenka.hu főként baba-mama termékek kereskedelmével foglalkozik, alapítója, Csereklei Zoltán újoncként érkezett az ágazatba 2017-ben, miután a Femcafe.hu portált eladva kiszállt a női lapok piacáról.

Ebből az üzletből nem lehet kimaradni

Zoltán három szempontot mérlegelve döntött úgy hat éve, hogy megpróbálja a drogériákban és nagy üzletláncokban megvásárolható pelenkák és babaápolási eszközök online értékesítését. A női célcsoporttal kapcsolatos tapasztalata adott volt, belátta továbbá, hogy az újabb és újabb vásárlók megszerzése helyett a visszatérő megrendelők megtartásával járó kihívások érdeklik, és valamiféle lelki töltetet is szeretett volna az üzletbe vinni. Így adta magát a baba-mama kategória.

Mi ez az ipari rezsicsökkentés, és hogy csökkenhet ettől az infláció?

Maximálja a vállalati áramárakat a kormányzat. Ezzel egy több mint fél évtizedes, de eddig soha meg nem valósított tervet porol le a kabinet. Az árplafon csak egy meghatározott körre vonatkozik, és 40 milliárd forintjába kerül az államnak. A cél az infláció csökkentése, kérdés azonban, hogy ez mennyire reális.

Mi történt? Ársapkát vezet be a kormányzat a vállalati villamosenergia-piacon – jelentette be Gulyás Gergely hétfőn a kormányinfón. Az intézkedés nem vonatkozik mindenkire: a feldolgozóipari illetve a szállítmányozó és logisztikai cégek, valamint a szálláskiadással foglalkozók kaphatják a jövőben a szerződéses díjaiknál olcsóbban az áramot.

Az árplafonra azért van szükség a miniszterelnökséget vezető miniszter szerint, mert a hazai vállalkozásoknak továbbra is az energiaárak, és ezen belül is az áramdíjak okozzák a legnagyobb problémát. Sok vállalat ugyanis tavaly ősszel rendkívül magas szinten fixálta az idei árat, így hiába lett olcsóbb az áram, most is nagyon drágán kapják.

Kis magyar informatikai cégek fúziójával tör világsikerre a Gloster

A napokban zárta eddigi legnagyobb akvizícióját a Gloster, a telefonközpontok szerelésével foglalkozó mikrovállalkozásból húsz év alatt a Budapesti Értéktőzsde egyik ígéretes szereplőjévé váló informatikai nagyvállalat. A cég rendhagyó utat járt be, alapítója, Szekeres Viktor ugyanis 2018-ban átadta egyik kollégájának az ügyvezetői pozíciót, és tulajdonosként az addig jórészt a saját erejéből fejlődő, magyar piacra dolgozó, kisvállalatnak számító üzlet fejlesztésével kezdett foglalkozni, aminek eredményeképp éveken belül egy többmilliárdos bevételű, több száz fős, exportáló részvénytársaság jött létre.

Az üvegplafon áttörése

Ez az út akkor kezdett körvonalazódni, amikor Szekeres a napi ügyektől hátrább lépve kénytelen volt átgondolni a tulajdonosi szerepét. Néhány hónap múltán világossá vált számára, hogy a stratégiaalkotásban érdemes részt vennie, ám az ekkoriban húsz fős cégnél ez még viszonylag szűk perspektívával kecsegtetett. A piaci környezet ugyanakkor kedvezett a beruházásoknak, és mivel egy informatikai cégnél nem a gépek vagy telephelyek vásárlásában rejlik a növekedés kulcsa, Szekeresnek alternatív ötlete támadt a befektetésre:

Három éve még nem kapták meg, aztán jött a pénzügyi nyomás: így kebelezi be az MCC a magyar könyvpiacot

A kormányközeli Mathias Corvinus Collegium, a miniszterelnök politikai igazgatója által vezetett, 500 milliárdos állami vagyonban részesített MCC heteken belül a magyar könyvpiac domináns szereplője lesz. Miután Spéder Zoltán részének megszerzésével kisebbségi tulajdonosként már 2021-ben bevásárolták magukat a Libri Csoportba, most megveszik a többségi tulajdonos, Balogh Ákos részét is, amivel 98,7 százalékos tulajdonosok lesznek.

A tranzakcióhoz ugyan még kell a GVH jóváhagyása is, de az előzmények alapján ez inkább formaságnak tűnik. Balogh, aki a jövőben csak az igazgatótanácsban lesz benne, két éve még nem akarta eladni a részét az MCC-nek, de ez mostanra megváltozott. A jelek szerint emögött részben pénzügyi nyomás állhatott, és Baloghnak egy másik projektje miatt is szüksége lehetett a tőkére.

Információink szerint a Libri Csoporthoz tartozó könyvkiadókat kedden egymás után keresték a szerzőik, hogy az MCC sajtóközleményéből nyilvánosságra kerülő tulajdonosváltásról tudakozódjanak, de a könyves szakmát is váratlanul érte a Libri teljes átvétele. Feltehetően a múlt hétvégén befejeződött könyvhetet még meg akarták várni a bejelentéssel, nem akarták, hogy erről szóljon a rendezvény, ami máskülönben elkerülhetetlen lett volna.

Látványos grafikon mutatja, hogyan vette át a hatalmat a NER az építőiparban

Míg 2010-ben nemzetközi, és a Fidesz-kormányhoz kevésbé kötődő magyar vállalatok voltak az építőipar legnagyobb szereplői, 2022-re teljesen leuralta a szektort a NER. Bár a jelek szerint a felpörgő inflációban tavaly csökkent a kormányközeli vállalatok részesedése, a dominanciájuk így is rendkívül látványos. A 15 legnagyobb árbevételű cégből öt Mészáros Lőrincé, és további öt áll egyéb olyan vállalkozók tulajdonában, akik ismerten jó kapcsolatot ápolnak a kabinettel, illetve annak tagjaival.  

Simicska, Mészáros és a többiek

A lenti ábra a 15 legnagyobb építőipari vállalat sorrendjének alakulását mutatja 2010 és 2022 között. A változások követhetősége érdekében a tulajdonos típusa alapján eltérő színekkel jelöltük a különböző vállalatokat. A rózsaszínű vonalak a nemzetközi multik, a zöldek a nem kormányközeli tulajdonban lévő magyar cégek, míg a világoskékek azok a társaságok, amelyek NER-közeli vállalkozók tulajdonában állnak. Utóbbi körből a kék különböző árnyalataival kiemeltük a 2010-es évek elejét leuraló Simicska Lajoshoz köthető Közgépet, illetve a 2010-es évek második felétől felemelkedő Mészáros-cégeket.

Csak te kényszerítheted ki, hogy visszakapd a repohár-pénzedet

Komoly üzleti és környezetvédelmi téma lett a szórakozóhelyeken, zenei ,fesztiválokon és rendezvényeken használt műanyag poharak ügye. Tavaly nyáron írtunk arról, hogy ezek a poharak sok esetben csak elméletben válthatók vissza, mert a rendezvényszervezők a betéti díjként leadott pénzt jobbára csak token formájában szeretik visszaadni. Sokszor annyira nehézkes a visszaváltás, hogy az meg sem történik, a fogyasztó inkább hazaviszi vagy eldobja a poharat.

A rendezvényszervezők üzletileg jól járnak, ha nem veszik vissza a repoharat, és ha pusztán ebből indulunk ki, akkor nehéz is lenne elvárni tőlük, hogy ne erre törekedjenek. Nincs szabályozás, amely érdekeltté tenné őket, vagy kényszerítené őket a zöldítésre.

A felhasználók anyagi érdeke ezzel szöges ellentétben a készpénzért való visszavétel (amennyiben persze nem akarják emlékbe hazavinni a poharakat). A harmadik szereplő a környezet, amelyet viszont az kímélne, ha nem keletkezne hulladék, vagyis a repohár tényleg pohár maradna, egy jól működő visszaváltható rendszerben értékesítenék, amelyben a fogyasztó eldöntheti, hogy visszaváltja, vagy hazaviszi.

Magyarország bejelentkezett a Közel-Kelet legújabb gigaprojektjébe

Hatalmas infrastrukturális gigaprojektbe kezd az iraki állam, amellyel új nemzetközi kereskedelmi útvonalat létrehozva pezsdítenék fel az ország gazdaságát, és egy szerdai sajtóhír alapján állami közvetítéssel magyar cégek is szívesen részt vennének a programban.

Mi történt? Május végén jelentették be Irakban a 17 milliárd dolláros keretösszegű Fejlődés Útja (Development Road) nevű projektet, amely az ország déli részén épülő Al Faw kikötőt kötné össze 1200 kilométer hosszan, vasúti és közúti útvonalakon keresztül a török határral.

A projekt célja, hogy elősegítse a háború alatt nagy veszteségeket elszenvedő iraki gazdaság fejlődését azzal, hogy a Szuezi-csatorna felőli útvonal versenytársát létrehozva lerövidíti Ázsia és Európa között a szállítási időket.

Csak az autóipar megy Magyarországon

Áprilisban a magyar ipar 5,8 százalékkal kevesebb árut termelt, mint egy évvel korábban, azaz 2022 áprilisában – közölte a Központi Satisztikai Hivatal. Egyetlen hónap alatt, azaz márciusról áprilisra 2,5 százalékos volt a csökkenés.

Felülnézet: ha abból indulunk ki, hogy az egyes hónapokban mennyi a termelés változása az egy évvel korábbi mennyiséghez képest, akkor 2021 novembere és 2022 decembere között mindig növekedést látunk, 2023 januárja óta azonban csak csökkenést.

Számokban:

Nem egyértelműen jó hír Magyarországnak a gázár összeomlása, mi lesz a legfontosabb vezetékünkkel?

(A szerző az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázpiaci elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Az európai gázárak tovább süllyedtek májusban, az első havi (front-month, tehát a következő hónapra szóló) földgázár 25 euró/megawattóra szint alá esett a hónap végére az irányadó holland TTF tőzsdén. Gyakorlatilag kezdünk visszatérni a 2010 és 2020 közti időszak jegyzéseihez: ebben a tízéves periódusban 20 euró körül volt a TTF közeli havi kontraktusának átlagára.

Azt gondolom, hogy egy kegyelmi időszakban vagyunk. Az áresés mögött az ipari tevékenységet és az áramtermelést érintő, széles körű európai recesszió áll. Ez egy nyitott gazdaságnak, mint Magyarország, nagyon rossz hír. A kontinentális gázpiac azonban továbbra sem olyan stabil, mint amikor az ellátás 80-90 százalékos része a kiegyensúlyozott vezetékes importtól függött. Ezért egy gazdasági kilábalás nagyon gyors földgáz-áremelkedést hozhat. A helyzet 2026-2027-től javulhat – ekkora tud teljesen leválni Európa az orosz gázellátásról, és kiépíteni az alternatív beszállítási útvonalakat, ami növeli az árstabilitást.

Jobban látni, miből urizál Matolcsy György fia, miközben százmilliókat bukott a cége

Durván 21 milliárd forintnyi befektetés és ugyanennyi hitel jelent meg 2022-ben a jegybankelnök fiának Magyar Stratégiai Zrt. nevű vállalatában. A kölcsön és a befektetés is euróalapú, minden bizonnyal ez magyarázza, hogy Matolcsy Ádám cége százmilliókat veszített az árfolyamok alakulásán.

Miért fontos ez? Matolcsy Ádám és köre a NER-elit talán leglátványosabban urizáló tagjai. Jelentek meg már nyilvánosan milliókat érő táskával, tízmilliós autókkal vagy százmilliós órákkal. A jegybankelnök fiánál azonban eddig nem igazán lehetett beazonosítani a luxus forrását.

Matolcsy Ádám barátainak és ismerőseinek gazdagodása elég egyforma séma szerint zajlott. A 444 tavalyi összeállításában ezt úgy foglalta össze, hogy a „jegybank a közpénzt átpakolja egy alapítványba, az alapítvány azt ígéri, hogy kizárólag a köz javára fogja felhasználni, de aztán a közvagyon valahogy Matolcsy Ádám és kompániájának keze között magánvagyonná konvertálódik”.

Akkor is drágulhat a benzin a magyar kutakon, ha az olajár nem változik és a forint se gyengül

Növekednek a Mol szállítási költségei, ami végső soron a benzinkutak árain is lecsapódhat. Az Ukrajna és Horvátország felől érkező nyersolaj révén ráadásul olyan helyzetekbe kerül Magyarország, amelyekben az Ukrajnát és az Európai Uniót illető külpolitikájával nehezen összeegyeztethető lépéseket is megtesz.

Miért fontos ez? Magyarország olajellátása elsősorban az orosz Ural olajon alapul, ami az Ukrajnán áthaladó Barátság vezetéken keresztül érkezik az országba. Egyelőre csővezetéken keresztül lehet orosz olajat vásárolni az Európai Unióban, de ennek kihasználásával hamarosan egyedül maradhat a Mol, egyre sürgetőbb tehát más források bevonása.

Alternatív irányból Horvátországon keresztül importálhat kőolajat a Mol az Adria vezetéken, ám a horvát szakaszon fizetendő tranzitdíjat élénk vita övezi. Az idei év végéig sikerült a Mol szerint nagyon magas árban megállapodni.

Hamarosan beléphet a százmilliárdos vagyonú klubba Orbán Viktor családja

Egyre gyorsuló ütemben gazdagodik Orbán Viktor családja. Míg tíz-tizenöt évvel ezelőtt a miniszterelnök családtagjai legfeljebb néhány tízmillió forintnyi céges jövedelemre tettek szert, addig mostanában rendre évi 2-3 milliárd forint bevételük van ilyen forrásból. Korábban egyértelműen az Orbán-bányák növelték a családi vagyont, az elmúlt esztendőkben azonban már a fiatalabb generáció befektetései hozzák a nagy pénzt.

Extraprofit a bányából

Elég jól meglovagolta 2022-ben a kedvező piaci helyzetet a miniszterelnök édesapjának többségi tulajdonában álló Dolomit Kft. Az építőipar szárnyalása és az alapanyagok drágulása a Covid-kilábalás kezdete óta húzza a hasonló, kőbányászattal és -feldolgozással foglalkozó vállalatokat. A Dolomit Kft. már 2021-ben is rekord árbevételt ért el, először átlépve az 5 milliárd forintot, tavaly azonban még ezt is sikerült megfejelni, és már a 6 milliárdtól sem maradt el sokkal a forgalom.

Árverezik a fantomgyárat, amelyen 7-8 milliárdot bukott a magyar állam

A Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. meghirdette árverésre azt a hatalmas kerekegyházi élelmiszeripar üzemet, amely teljesen készen áll, de élesben sosem termelt, és az utóbbi évek gazdaságtörténetének egyik legfurcsább üzleti története kapcsolódik hozzá.

Számokban:

Az üzem egy 160 ezer négyzetméteres telken felépített, 16 épületből álló, összesen 20,6 ezer négyzetméteres komplett gyár.

Elindult a kötelező akciózás, megnéztük, melyik boltban mi lett olcsóbb

Életbe lépett a kormánynak az az intézkedése, amely a nagy piaci szereplőknek kötelezővé teszi, hogy húsz termékcsoportban legalább egy-egy terméket legalább egy hétig több mint 10 százalékkal leárazzanak. Mivel a húsz termékcsoport lefedi az élelmiszerek széles skáláját, ma már könnyen lehet azt kommunikálni, hogy ha valaki elmegy vásárolni, akkor a kormányzati intézkedéseknek hála akár csupa akciós termékkel is meg tudja tölteni a kosarát. A valóság persze ennél finoman szólva is sokkal árnyaltabb, és ez nyilvánvalóvá is vált, amikor megnéztük, hogy melyik termékeket árazták le a boltok.

A konkrét listák közlése előtt azonban még egy gondolati kitérőt kell tennünk. A nagy láncok ugyanis a kormányzati intézkedéstől függetlenül minden héten több száz akciót hirdetnek meg. Különösen igaz ez, amióta ilyen magas az infláció Magyarországon, hiszen a vásárlók kifejezetten vadásszák az árengedményeket, vagy eleve az akciós árukból kiindulva tervezik meg a bevásárlásukat. Ma már mindenkinek és mindig akcióznia kell, ha meg akarja tartani a vásárlóit.

A kereskedelmi törvény – szintén a mostani intézkedéstől függetlenül – tiltja a trükközést, vagyis például azt, hogy egy üzlet rövid időre magasra emelje az árat, hogy aztán onnan jó nagy leárazást mímeljen, de valójában mégis áremelést hajtson végre. Ezért a most meghirdetett akciókra is igaz, hogy ebben az értelemben valóságos árengedmények.

Lehet óránként 35 millió forint bevételt csinálni az építőiparban

Először lépte át a 300 milliárd forintot magyar építőipar vállalat árbevétele. Ez még néhány évvel ezelőtt is elképzelhetetlennek tűnt: 2020-ban 200 milliárd feletti cég sem volt, 2017 előtt pedig a 100 milliárdot is csak a Fidesz-pénztárnok Simicska Lajos Közgépének sikerült túlszárnyalnia.

Mi történt? Rekordforgalommal zárta a 2022-es üzleti évet a Market Építő Zrt. A társaság 306 milliárd forintot is meghaladó árbevételt ért el, ez azt jelenti, hogy az év minden egyes órájában 35 millió forint bevétele volt a társaságnak.

A Market Zrt. évek óta a legnagyobb szereplő a hazai építőiparban. Az előző néhány esztendőben csak Mészáros Lőrinc barátjának, Szíjj Lászlónak az autópálya-építője, a Duna Aszfalt tudta tartani a lépést velük. Utóbbi cég tavalyi bevétele azonban közel 100 milliárddal maradt el a Marketétól.

Magyarország: gazdasági okok miatt zárva

Az elmúlt hetek-hónapok statisztikai adatai szinte kivétel nélkül arra utalnak, hogy a magyar gazdaság egy olyan negatív spirálba sodródik, amelynek fő közvetlen oka a kereslet bezuhanása.

Számokban:

Január és március között a kiskereskedelmi forgalom volumene éves szinten 9,5 százalékkal csökkent – a lakosság jelentősen visszafogta a bolti költéseit.

Minden dolgozó másfél milliárd forint nyereséget termelt Orbán Viktor vejének

Továbbra is exponenciálisan emelkedik Tiborcz István vagyonkezelőjének nyeresége. A miniszterelnök vejének cége, a BDPST Zrt. 2022-ben 21,6 milliárd forintos nyereséget termelt, ami közel annyi, mint a vállalat történetének teljes korábbi profitja.

Mi történt? A BDPST Zrt. Tiborcz István legfontosabb cége, amely hivatalosan saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozik. A vállalat vagyonának azonban csak töredéke van ingatlanokban, főleg más cégeket, illetve pénzügyi eszközöket birtokol, és bevételének nagy része is ezekből származik.  

A céget 2015-ben alapították, és bár a kezdetektől sejteni lehetett, hogy Orbán Viktor veje áll mögötte, Tiborcz István hivatalosan csak 2019-ben tűnt fel tulajdonosként a társaság irataiban. A BDPST ekkorra már komoly vagyont halmozott fel.

Jól lőtte be a kormány, hogy meddig vághatja vissza a rezsicsökkentést

Tematikus sorozatunkban grafikonokkal, közérthetően mutatjuk be a lassan másfél éve tartó energiaválság hatásait Európára és Magyarországra.

Az energiaválság miatt tavaly nyáron nem volt más választása a kormánynak, mint hogy részben megszünteti az addig érinthetetlennek tűnő rezsicsökkentést, de mennyire sínylette meg ezt valójában a lakosság, és hogyan érintették a – kormányzati intézkedéstől függetlenül – növekvő terhek a vállalati szférát?

Fontos kiemelni, hogy az alábbiakban a jövedelmekhez viszonyítunk, mert az elmúlt években mind a vállalati árbevétel, mind a lakossági jövedelmek jelentősen növekedtek. Ahogy az alábbi grafikonon látszik, ennek nyomán a lakosság számára éveken át egyre kisebb terhet jelentett a rezsi, egészen addig, amíg tavaly augusztusban részben megszüntették a rezsicsökkentést, azaz bizonyos mennyiségű fogyasztás felett bevezették a „lakossági piaci” tarifát. Ezt követően 2023 elején a jövedelemarányos rezsikiadások megközelítették a 2018-as és azt megelőző szintet. Ám kicsit távolabbról nézve azt is lehet mondani, hogy nem változott drasztikusan az energiaköltségek aránya a háztartások jövedelméhez képest – az már más kérdés, hogy ez a lakosságon belül hogyan oszlott el.

Egy eldugott táblázat tökéletesen megmutatja, hogyan gazdagszik a NER-elit

Két éve még a teljes, 53 milliárd forintos árbevétele az államtól jött a Magyar Építő Zrt.-nek, 2023-ban azonban már csak 95 százalék volt a közbeszerzések aránya a kormányközeli vállalatnál. A durván 2,5 milliárdos piaci bevétel jelentős előrelépés, némi szépséghiba, hogy a saját tulajdonosainak épített a cég.

Mi történt? Ismét rendkívül eredményes évet zárt a Magyar Építő, amely már az előző néhány esztendőben is az ország legnagyobb bevételű és nyereségű építőipari vállalatai közé tartozott.

A társaság fő tulajdonosai egyértelműen kormányközeli vállalkozók: köztük van a Szeivolt család, amelynek tagjai részt vettek Orbán Viktor lányának esküvőjén, és Paár Attila is, akinek cége megvette a miniszterelnök vejének közbeszerzéseken hizlalt közvilágítási vállalatát.

Egyre inkább kiszorulnak a magyar vállalkozások az élmezőnyből a hazai e-kereskedelemben

Általában a kiforratlan piacokra jellemző, hogy egy-egy új szereplő még könnyen és gyorsan be tud törni az élbolyba, illetve elég könnyen és gyorsan ki is tud esni onnan. A konszolidáció többnyire feltartóztathatatlanul elér mindent, vagyis idővel a piaci szereplők egyrészt a méretgazdaságosság jegyében elkezdik felvásárolni egymást, egyesülnek egymással, másrészt a pozícióik megszilárdulnak annyira, hogy azokon földrengésszerű változások már csak különleges esetekben fordulnak elő.

A jelek szerint azonban a magyar e-kereskedelem még nem tart ott, hogy nyugvópontra jutott volna. A hétköznapokban ezt szinte észre sem vettük volna, de a GKID már 2015 óta monitorozza ezt a piacot, és felállítja az éves forgalom alapján összeállított rangsorát, amiből kiderülnek a jelentős változások.

Emlékszik még valaki arra, hogy a 2014-es árbevétel alapján hogyan nézett ki a magyar e-kereskedelmi top 10? Akkoriban az Extreme Digital volt a legnagyobb ilyen hazai kereskedő, és bizonyos értelemben a mai napig is az maradt, igaz, azóta az eMAG-gal egyesült, de a közös cég ma már inkább az utóbbi néven ismert. Mellette a Media Markt és a Tesco volt az elmúlt évek legstabilabb szereplője az élmezőnyben.