Best WordPress Hosting
 

A Fidesz országgyűlési képviselőjére vallott a fideszes polgármester, a rendőrség mégis lezárta a nyomozást

Megszüntette a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei rendőrség azt a nyomozást, amely 2021-ben a 24.hu cikke nyomán indult Kovács Sándor fideszes országgyűlési képviselőt (kiemelt képünkön) is érintően. Miután megírtuk, hogy a kormánypárti politikus barátjának cége néhány év alatt egymilliárd forintnyi közbeszerzést nyert el a térségben, a rendőrség Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentése alapján kezdett el nyomozni.

A versenyt korlátozó megállapodás tilalma közbeszerzési eljárásban minősítéssel folytatott eljárás fókuszában a nyírségi tendereken taroló társaság, a fő profilként mérnöki tevékenységgel és műszaki tanácsadással foglalkozó GÉ-65 Mérnökiroda Kft. által elnyert közbeszerzések álltak. Amint bemutattuk, a cég 13 közbeszerzést nyert el olyan településeken, amelyek Kovács Sándor választókerületéhez tartoznak. Ráadásul a fideszes és független polgármesterek által vezetett települések közbeszerzéseinek többségén egyedüli pályázóként indult a társaság, amelynek tulajdonosát, Galambosi Csabát nem csupán baráti szálak fűzik a kormánypárti politikushoz, egy másik cégben üzlettársa volt Kovács feleségének. Azonban ezt az üzleti viszonyt cikkeink megjelenése után nem sokkal megszüntették.

Mohos Márton / 24..hu

Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük

Az Ukrajna katonai támogatásával kapcsolatos leggyakoribb kritika, hogy az csak meghosszabbítja a háborút és az emberek szenvedését, de nem tudja megakadályzni az orosz győzelmet, hiszen a népesebb és tehetősebb ország képes szinte bármekkora veszteséget pótolni. Ennek az érvelésnek a legnagyobb gyakorlati hibája, hogy a jövőbe vetíti az eddigi trendeket, miközben a folytatást egyáltalán nem lehet biztosra venni.

Ennek legegyértelműbb példái az olyan nehézfegyverek, mint a tankok, egyéb páncélosok és tüzérségi fegyverek. Az viszonylag széles körben ismert, hogy ezek harctéri veszteségeinek pótlásában az orosz hadsereg nagyon nagy mértékben támaszkodik a Szovjetuniótól megörökölt készletekre. Ezek azonban bármennyire is hatalmasak – legalább ezres nagyságrendűek az egyes kategóriákban -, természetesen nem végtelenek. Ráadásul az állapotuk erősen vegyes, sok eszközt csak gyári nagy felújítás után lehet a frontra küldeni, ez pedig időigényes.

Jól mutatja ezt, hogy az utóbbi hetekben-hónapokban az orosz katonák egyre gyakrabban indulnak rohamra motorkerékpárokon, rögtönzött páncélzattal ellátott teherautókon vagy olyan kínai Desertcross-1000-3 típusú terepjárókon, amelyeket eredetileg hobbicélokra, vadászoknak és horgászoknak szántak, így természetesen nem páncélozottak, sőt, felülről nyitott a felépítményük. Alkalmazásuk oka, hogy olyan gyors ütemben pusztulnak a gyalogság szállítására és támogatására szolgáló BMP, BTR és MT-LB páncélosok, hogy nem képesek ezeket megfelelő számban pótolni. Pedig az orosz tárolóbázisokon még több ezer van belőlük.

Duplantis világrekordjához kellett az őrült tudós által kifejlesztett szupercipő is

A svédek 24 éves, olimpiai, világ- és Európa-bajnok klasszisa a kínai Hsziamenben rendezett atlétikai Gyémánt Liga-versenyen 6,24 méterrel állított fel világcsúcsot, a norvég sajtó pedig jó szemmel kiszúrta, hogy a viadalon egy speciális cipőben ugrott.

„Azt hittem, senki sem vette észre” – mondta az NRK-nak adott interjújában Leif Olav Alnes norvég edző, aki fehér szakállal és kerek szemüveggel elég jellegzetes figurának számít.

Duplantis nem véletlenül nevezte őt megjelenése miatt őrült tudósnak.

Elszakadt az Achillese, második olimpiáját hagyja ki a vb-ezüstérmes kézis

A 29 éves, kétszeres vb-ezüstérmes, egyszeres Európa-bajnoki bronzérmes játékos csapata hétfői edzésén Achilles-ínszakadást szenvedett, klubja tájékoztatása szerint hat-nyolc hónapot kell kihagynia.

Számomra most az a fontos, hogy előre nézzek. Még hosszú évekig szeretnék kézilabdázni a legmagasabb szinten. Ebből kiindulva nagy a motivációm a visszatérésre, még akkor is, ha az oda vezető út hosszú, megerőltető és kihívásokkal teli lesz

– mondta.

Veszprémi kéziedző: A második félidőben húsz gólt lőttünk, ez a mi játékunk

„Az első félidőben nem játszottunk jól, nagyon sokat hibáztunk tiszta helyzetben, sok lövést rontottunk és a szünetben ötgólos hátrányban voltunk, de erre nagyon jól reagáltunk a második felvonásban” – kezdte értékelését Momir Ilic.

A Veszprém szakembere közölte, a második játékrészben csapata megmutatta karakterét, igazi arcát, ezért nagy gratuláció jár a játékosainak.

Az Aalborg nagyon jó csapat, nem véletlenül végzett csoportja második helyén a BL-ben, de a második félidőben húsz gólt lőttünk, ez a mi játékunk

Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, mégsem prioritás a környezet- és klímavédelem az Unió közeljövőjéről szóló dokumentumban

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) először közreadott, alkalmazkodásról szóló jelentése 36 klímakockázatot sorolt öt fő csoportba (élelmezés, egészségügy, infrastruktúra, gazdaság és pénzügy, ökoszisztémák). 21 esetén már most nagyobb készültségre lenne szükség, amiből 8 különösen sürgető. A kockázatok ugyan elvontnak tűnhetnek, de valójában az egész gazdaságot és a társadalmat is veszélyeztethetik. Az extrém hőség gyakoribb előfordulása, a csapadékmintázatok megváltozása többféle rizikót is magukban hordoznak, amelyek területileg eltérők. Minél előbb mérsékelnünk kell a klímaváltozást, különben katasztrofális károkkal találhatjuk szemben magunkat itt, Európában is. Az EEA jelentése szerint több területen még akkor is felkészületlenek vagyunk, ha sikerül 1,5 foknál korlátozni a globális felmelegedés mértékét. A nem-klimatikus tényezőkön is sok múlik, de hatékony politikákkal szignifikánsan csökkenthetjük a kockázatokat. Ehhez képest az Európai Unió közeljövőjét meghatározó prioritási listában a környezet- és klímavédelem ügye csak az üzlet és a versenyképesség kontextusában jelenik meg, míg a természet és a biodiverzitás semennyire. Sokkal több szó esik biztonságpolitikáról és migrációról, pedig a klímaváltozás hatásai nem állnak meg a határoknál és nem lehet fegyverekkel semlegesíteni őket.

Európa  a leggyorsabban melegedő kontinens: 2013 és 2022 között a felszínközeli hőmérséklet emelkedése globálisan 1,13-1,17 °C volt, míg kontinensünkön ez az érték 2,04-2,10-nek adódott. A klímaváltozás következtében hosszabb aszályok, hőhullámok lépnek fel, gyakoribbak a villámárvizekhez, áradásokhoz vezető extrém csapadékesemények, a partmenti területeket pedig a tengerszint emelkedése fenyegeti.

A 21. század során a klimatikus veszélyek várhatóan tovább nőnek Európában, még az optimista szcenárió esetén is, de ennek erőssége és üteme függ a globális üvegházgáz-kibocsátástól. A következő évtizedekben az extrém hőség egyre gyakoribbá válására és a csapadékmintázatok megváltozására számíthatunk a szimulációk szerint.  Egyes területeken a heves esőzések és áradások okozhatnak gondot,  a pesszimista forgatókönyv szerint csak az árvizekből eredő károk meghaladhatják az 1 billió euró költséget évente a század végére Európában.