Best WordPress Hosting
 

Az EU rábólintott, hogy Magyarország további százmilliárdokkal támogasson akkugyárakat

Nem sérti az uniós szabályokat a magyar kormány terve, amellyel egy 880 milliárd forintos állami támogatási programot hozna létre, ez derül ki abból az uniós bizottsági dokumentumból (pdf), amelyet először a Portfolio ismertetett.

Magyarország a zöld gazdaságra való átállásra hivatkozva jelezte tervét májusban a Bizottságnál. Bár a programban lesznek többek között nap- és szélenergiás beruházások, a kormány egyértelművé tette, hogy a támogatások fő célzottja az akkumulátorgyártás lesz.

Az EU-ban csak akkor lehet közpénzből versenypiaci szereplőket támogatni, ha ennek jóval több hozadéka várható, mint amennyire sérti a szabad versenyt, ezért volt szükséges az EU jóváhagyása. 

Zuhanórepülésbe kezdett a MÁV menetdíjbevétele – Százmilliókat veszít a MÁV a kedvezményes bérleten

Minél többen veszik a jegyek helyett a megye- és országbérletet, annál nagyobb a MÁV hiánya. Ezt persze szintén az emberek fizetik, csak közvetve, extra állami támogatás formájában. A szaktárcánál viszont úgy látják, csak az emelkedő trend tört meg.

Zuhanórepülésbe kezdett a MÁV menetdíjbevétele. Az idei évet még a tavalyi januári bevételhez képest 2,3 milliárdos plusszal nyitó állami vasúttársaság júniusra már több mint 400 millióval maradt el a 2022-es nyár nyitó havi bevételétől. A cég az első négy hónapban hullámzóan ugyan, de összesen 7,5 milliárd fölötti többletet hozott össze a jegy- és bérleteladásból. Orbán Viktor azonban a februári évértékelő beszédében bejelentette, hogy új kedvezményes vasúti bérleteket vezet be a MÁV május elsejétől. (Az egy megyére érvényes bérlet 9450 forintba, a teljes országot lefedő bérlet 18 900 forintba kerül, a diákok 90 százalékkal kevesebbet fizetnek.)  Ennek hatása pedig hamar jelentkezett. A cég egyik belső elemzéséből Népszavához eljutott adatok szerint már májusban 953 millió forinttal csökkent a bevétel az idei áprilisi menetjegy- és bérleteladáshoz képest, de még így is több mint félmilliárdos többletet tudtak összehozni az előző évihez viszonyítva. Júniusban már nem sikerült ez a bravúr. A visszaesés májushoz képest meghaladta az egymilliárdot, a menetdíjakból befolyt összeg pedig csaknem félmilliárddal kevesebb volt, mint 2022 júniusában. Alig két hónap alatt tehát 2 milliárdot vett ki a MÁV kasszából a szakmai szervezetek szerint inkább politikai terméknek, mintsem közlekedéspolitikai döntésnek nevezhető kormányzati intézkedés.

S még hol vagyunk az év végétől. A MÁV ugyan tett egy erőtlen kísérletet, hogy legalább az Intercityk és a gyorsvonati pótjegyek megtartása révén némi plusz bevételre tegyen szert, de a közlekedési tárcát vezető Lázár János májusban egy parlamenti felszólalásában megígérte, hogy rendezi a pótdíjak kérdését. Végül az IC- és gyorsvonati pótjegyeket júliustól megszüntették, sőt, a korábbi tervekkel ellentétben lehetővé tették, hogy az országbérlet is érvényes legyen az Intercityken, másodosztályon. Lázár elmondta, hogy a kedvezményes bérlet nagy siker, már több mint 350 ezren váltottak megye- vagy országbérletet. Hozzátette: további 70 ezer diák vett országbérletet, ez utóbbi szerinte „ nyáron is jelentős mobilitást biztosít majd a fiatalok számára a szórakozás, a kikapcsolódás, az ország turisztikai célpontjainak igénybevétele okán”. De nemcsak nekik segítenek a szabadidő eltöltésében, hiszen szinte minden nagyobb fesztiválra és sporteseményre még olcsóbb jegyet kínál a MÁV, így a héten kezdődő budapesti atlétikai világbajnokságra az ország bármely pontjáról 2023 forintos jeggyel lehet utazni.

Az ingyenes jogosítványt kell bevetni, hogy a tanulók ne csak a KRESZ-ig jussanak

A szakképző és gimnáziumi intézményekben tanulóknak “az állam ingyenesen biztosítja a B kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzéséhez a közlekedési alapismeretek és a gyakorlati vizsga letételéhez szükséges ismerete elsajátítását”, legalábbi egy hvg.hu által kiszúrt törvénytervezet szerint.

Miért fontos? Az intézkedés jelentősen növelné a fiatalok jogosítványszerzésének állami támogatását, és többszörösére emelné ezen a soron a költségvetési kiadásokat. Évente ez több tízezer fiatalt érinthet.

Számokban: Szakképző iskolában és gimnáziumban összesen mintegy 310 ezer diák tanul, közülük az elméleti képzésre a legalább 15 és fél évesek, a KRESZ-vizsgára a legalább 15 és háromnegyed évesek, a gyakorlati vizsgára a 16. életévüket betöltöttek jelentkezhetnek.

Válaszolt a Megafon és a CÖF fideszes propagandája miatt kapott közérdekű bejelentésre az ÁSZ elnöke

A Momentum képviselője azért fordult a Számvevőszékhez, mert szerinte a fideszes propagandagyárak a jogszabályokat kijátszva támogatták a kormánypártok választási kampányát. Most az ellenzéki politikus tudatta, milyen választ kapott az Állami Számvevőszék elnökétől.

A pávatáncban többet segíthet az akkugyártás Magyarországnak, mint a felzárkózásban

Az utóbbi hónapok egyik legfőbb talánya, hogy miért támogatja az Orbán kormány ezermilliárdos összeggel ázsiai cégek hazai akkumulátoripari beruházásait. Nehéz megindokolni, hogy Magyarország miért akar európai szinten is kiemelkedő gyártelep lenni egy olyan iparágban, amely csak mérsékelten képes segíteni a felzárkózását, miközben hatalmas erőforrásokat emészt fel.

A gazdasági helyett a politikai logika mentén ugyanakkor több racionális elmélet is magyarázhatja a jelenséget. Egyrészt a személyközpontú rendszerekre jellemző nagyzolás és a költséghaszon-számításokat felülíró társadalmi és ideológiai víziók kergetése részben választ adhat rá, hogy miért támogatja és ösztönzi ilyen erősen a kormány az akkugyárak betelepülését.

Egy másik potenciális megfejtés lehet a pávatáncos külpolitikai logika és az európai országokkal szembeni alkuerő növelésének igénye. Azzal, hogy Magyarország európai szinten is központi szereplővé válik egy kulcsfontosságú ipari termék előállításában, nőhet a kormány alkuereje az aktuális és jövőbeli európai politikai és gazdasági vitákban. A terv pedig azon vízióba is illeszkedik, amely szerint Magyarország a „Nyugat és Kelet közti híd”  akar lenni a blokkosodó világgazdaságban, és a hanyatló Nyugattól távolodva keresi a növekedés forrásait.

A lerohadt víziközmű rendszer is a választási mutyi része lett

Milliárdokat adományozott víziközmű-támogatás címén a kormány, ám a pénzből csak olyan cégek kaptak, amelyeket állami kézbe adtak kényszerből az önkormányzatok. Osztogattak, maguknak.

A hazai víziközmű szektor súlyos pénzügyi helyzetben van, az 1000-3000 milliárdos fejlesztési-karbantartási hiányt görgetnek maguk előtt a cégek, amelyek szinte kivétel nélkül komoly veszteséggel működnek. A csőd közelben tántorgó társaságoknál több helyen már a biztonságos ivóvíz-ellátás is veszélybe került. Mindezek fényében különösen nagy jelentőséggel bír, hogy a kormány mely víziközmű szolgáltatóknak osztott támogatást a a robbanásszerű energia áremelkedés miatt keletkező veszteségeinek kompenzálására létrehozott állami előirányzat termére.

Láng Zsolt Közép-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos fővárosi önkormányzatnak küldött leveléből tudható, hogy a víziközmű cégek támogatására 20 milliárd forintot különítettek el az Energiaügyi Minisztérium idei költségvetésében. El is kezdték osztogatni. Csakhogy az előirányzat felhasználásának rendjét meghatározó miniszteri rendelet mind a mai napig nem jelent meg. Így legfeljebb találgatni lehet, hogy milyen alapon döntenek egyes cégek támogatásáról, illetve miért hagyják ki a többit.

Hatalmas adófizetői pénzeket pumpálnak Rogánék egy brüsszeli lapba egy magyar alapítványon keresztül

A The European Conservative nevű sajtótermék eddig már több mint 1,6 milliárd forint magyar adófizetői pénzt kapott, miközben az eladott példányokból csak 27 millió forintra tett szert.

Most 112 milliárd forintot ad a kormány Debrecennek

Egy júliusi kormánydöntés értelmében újabb több mint 112 milliárd forint fejlesztési forrást kap Debrecen, a beruházási programba több olyan projekt is visszakerült, amit tavaly ősszel központi költségvetési megfontolásokból függesztettek fel – közölte a térség fideszes országgyűlési képviselőinek részvételével tartott sajtótájékoztatón csütörtökön Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester.

Emlékeztetett: egy korábbi kormánydöntés értelmében gazdaságfejlesztésre 175,5 milliárd forintot kapott a város, amelyet víziközmű, illetve vasúti infrastruktúra fejlesztésére fordíthatnak. A mostani, több mint 112 milliárdos csomag forrásait elsősorban közúti közlekedésfejlesztésre fordítják, de megvalósulnak belőle a fenntarthatóság, a környezetvédelem és a biztonság szempontjából is fontos beruházások – tette hozzá.

Utóbbiak közül Papp László megemlítette a több mint negyven hektáros területen megvalósuló két napelemparkot, amely a helyi közösségi közlekedés energiaellátását biztosítja majd, 600 millió forintból pedig monitoringrendszert alakítanak ki a gazdasági övezetek körül, ahol „véderdősítésre” is sor kerül.

A 4iG is felkerül a Honvédelmi Minisztérium „kiváltságos cégeinek” listájára

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter rendelete most azt a társaságot is helyzetbe hozza, amelyik tavaly megvásárolta tőle az egyik médiaiparban érdekelt vállalkozását, vagyis akivel üzleti kapcsolata volt.

Szijjártó testvérének cége is kapott a Szerencsejáték-pénzesőből

Noha jelentősen visszavettek a pénzosztásból, a Szerencsejáték Zrt. szponzorációs leányvállalata által két hónap alatt kiosztott 146 millió forint hat kedvezményezettje között így is a kormánynak kedves támogatottak dominálnak – derül ki a hvg.hu összesítőjéből.

A legnagyobb, ötvenmillió plusz áfa szponzorációs összeget a Magyar Úszó Szövetség kapta. Rajtuk kívül májusban hatmillió forinttal támogatták az Örökség Közhasznú Alapítványt, amely falvakba viszi a kultúrát: a Csíksomlyói Magyar Passiót vagy Wass Albert műveit.

Júniusban negyvenmillió plusz áfa szponzorpénzt kapott az Aeroglobe Kft, amely visszatérő név a támogatási listán. Ők tavaly nyár elején is kaptak 35 millió forintot, 2021-ben meg 20 milliót. A Budaörsi Repülőteret is üzemeltető családi vállalkozáshoz kapcsolódó másik családi cég az a Fly-Coop Kft., amelynek helikopterével 2016-ban maga Rogán Antal és felesége utazott az azóta már elvált  Szabó Zsófia lagzijába.

Tovább kaszálhat Rákay Philip, a Megafon egyik legismertebb arca a földbizniszével

Újabb céget alapított néhány napja a Rákay Philip, a kormánypárti Megafon Központ ismert arca.

A Megafon és a Fidesz megbírságolását szorgalmazzák az Állami Számvevőszéknél az ellenzéki pártok

A DK beadvánnyal fordul az ÁSZ-hoz a kettős mérce miatt, a Momentum pedig feljelenti a Fideszt.

Így kapható még meg a megszűnő csok és a puhább babaváró hitel

Teljesen átszabja a kormány a legnagyobb családtámogatásokat 2024-től. A csütörtöki Kormányinfón bejelentett módosítások szerint megszűnik a csok, aminek csak a preferált kistelepüléseken felvehető falusi csok változata marad meg. A babaváró támogatás igénylési lehetősége is szűkül januártól, 2025-től pedig már csak azoknak jár majd, ahol a házaspár nő tagja 30 év alatti. 

A bejelentés nyomán várhatóan nagy hajrá indul az év végéig a csokért és a még lazább feltételű babaváróért. A Bank360.hu szakértőinek segítségével megnéztük, mit kell ehhez teljesíteni, és mi változik 2024-től.

A babaváró hitel esetében három fontos változást vezetnek be 2024-től:

Már a kormánybarát színházigazgatók is keveslik az állami támogatást

Magyarországi színházigazgatók kérik az előadóművészet állami támogatásának minél hamarabbi, a válságok előtti időszak mértékére való visszaállítását – áll magyarországi színházigazgatók MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében, amelyet számos kormányközeli igazgató is aláírt, köztük Vidnyánszky Attila és Nemcsák Károly.

Ma mindannyian fokozottan érezzük, hogy a kultúra: vigasz, erő és támasz. Mi, magyar előadóművészek, intézményvezetők felelősséget érzünk az anyaországban és a külhonban élő magyarokért. Ez komoly áldozatokkal jár, amelyeket intézményeink a most záruló évadban meghoztak.

Mint írják, világossá vált, hogy a kultúrára a mostani időszakban kevesebb állami forrás jut. „Folyamatosan azon dolgozunk, hogy ennek ellenére változatlan színvonalon, szeretettel, hivatástudattal szolgáljuk a nézőinket” – fogalmaznak a közleményben.

Gigatámogatás Tokajra: kétmilliárd forint jutott egy nappali tagozatos diákra

75,5 milliárd forintos pénzbeli juttatást ítéltek meg 2021–2022 fordulóján a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványnak. A pénzt az éves beszámolók alapján túlnyomórészt éven túli lejáratú állampapírban, illetve diszkont kincstárjegyben tartja az alapítvány, amelynek vezetője akkoriban Stumpf István volt, aki korábban kormánybiztosként vezényelte le az egyetemi modellváltást.

A felsőoktatási intézmény a múlt héten éppen azzal került be a hírekbe, hogy Stumpf, aki az első Orbán-kormányban kancelláriaminiszter volt, 2010 után pedig alkotmánybíróként szolgált, váratlanul lemondott kuratóriumi elnöki posztjáról. Lemondását azzal indokolta, hogy a rektorválasztáson a kuratórium többsége leszavazta a jelöltjét.

Hogy a vagyonjuttatást pontosan mire kapta az alapítvány a kormánytól, homályos.

Büntetik a könyves tiltólistákat az egyik amerikai államban

Illinois államban véget vetnek a könyvek betiltásának: J. B. Pritzker, az állam kormányzója hétfőn írta alá azt a törvényt, amely a hatályba lépésétől, 2024 januárjától megvonja az állami támogatást azoktól a könyvtáraktól, melyek tiltólistára helyeznek könyveket – adta hírül az MTI.

Pritzker szerint ez lesz az első ilyen törvény az Egyesült Államokban.

Az Amerikai Könyvtári Szövetség márciusban számolt be róla, hogy az iskolákban és közkönyvtárakban tavaly kísérelték meg a legtöbb könyvet tiltólistára tenni az elmúlt húsz évre visszatekintve. A betiltások száma egy év alatt, 2021 és 2022 között megduplázódott a jelentés szerint.

A debreceni akkugyárak támogatásából az összes debreceni lakóépület leszigetelhető lenne

Az LMP – Magyarország Zöld Pártja aktivistái egy táblát állítottak fel a debreceni CATL gyár építkezésének bekötő útjához, melyen az szerepel, hogy a kormány a debreceni akkumulátorgyárak támogatásához eddig 320 milliárd forintot biztosított az adófizetők pénzéből és ebből az összes debreceni lakását fel lehetett volna újítani.

Bakos Bernadett, az LMP országgyűlési képviselője a sajtótájékoztató elején elmondta, hogy a kormány indokolatlanul biztosít támogatásokat az ilyen beruházásokhoz, mert ebből a magyar állampolgároknak semmilyen hasznuk nem lesz. Ismertette, hogy nem kérdezték meg az adófizetőket arról, hogy odaadják-e ezt a pénzt a beruházóknak, ahogy arról sem, hogy szeretnék-e hogy kamionok százai járjanak azokon az utakon, amelyek mellett élnek, valamint arról sem, hogy “szeretnék-e az 1970-es évek óta folyamatosan csökkenő vízbázisukat feláldozni ennek az iparágnak az oltárán”. Ismertette, hogy az akkumulátorgyáraknak adott támogatásokat inkább a magyar emberek mindennapjainak könnyítésére kellene fordítani.

Jármi Péter, az LMP debereceni politikusa elmondta, hogy ebből az összegből az összes debreceni lakóingatlant energetikailag korszerűsíteni lehetne: a külső szigetelést, a nyílászárók cseréjét és egyéb energetikai fejlesztést, amivel egy valódi rezsicsökkentésnek köszönhetően a település lakóinak felére csökkenne a rezsiszámlája. Alternatív példaként hozta fel, hogy ebből az összegből a debreceni közösségi közlekedést mindenki 53 évig ingyen használhatná, hivatkozva a Debreceni Közlekedési Vállalat közlésére. Elmondta továbbá, hogy amerikai kutatások alapján minden közösségi közlekedésbe fektetett dollár további 4 dollár gazdasági hasznot hozott a régiónak, amíg minden autókra és autós infrastruktúrára költött dollár 2 dollárnyi költséget okozott.

Egyre kevesebbet érnek a támogatott hitelek, mégis egyre nehezebb lakáshoz jutni nélkülük

(A szerző a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.)

A csok támogatás a 2016-os bevezetése óta stabilan része a családtámogatási programnak, és a falusi csok és babaváró hitel egyébként tavaly év végi határidejét is meghosszabbította a kormány. Ezekre a támogatásokra tehát továbbra is stabilan számíthatnak a gyermeket nevelő vagy tervező családok. De tényleg annyira kellenek, ha lakást vennénk?

Mennyire nehéz most lakáshoz jutni?