Törvényjavaslatot nyújtott be a szocialista Molnár Zsolt azért, hogy nagy teljesítményű személyautót ne vezethessen akárki. Az általa javasolt szigorításhoz módosítani kell a közúti közlekedésről
szóló törvényt.
A képviselő előterjesztése szerint 300 kilowattnál (408 lóerőnél – a szerk.) nagyobb teljesítményű autót csak az vezethet, aki
A legfőbb ügyész feljelentésként értékelte Tóth Bertalan írásbeli kérdését arról, történt-e bűncselekmény Recep Tayyip Erdogan legutóbbi budapesti látogatásakor, amikor a hírek szerint feltehetően a török államfő testőrei megvertek egy férfit, aki bemutatott a politikusnak.
Földre vitték, hátába, veséjébe térdeltek, kezét hátra csavarták, szidalmazták, azzal fenyegették, megölik. A magyar állampolgárt a Terrorelhárítási Központ munkatársai és a rendőrök menekítették ki, ők is az életét veszélyeztető helyzetnek értékelték a szituációt – idézte a férfi beszámolóját a szocialista politikus. Tóth Bertalan szerint a véleménykifejezés módja valóban vállalhatatlan volt, de a jóízlést érintő kérdéseket felülírja, hogy egy magyar állampolgár gyanúja szerint
egy külföldi állam vezetőjének kíséretéhez tartozók bántalmazhatták saját hazájában véleményének szabad kinyilvánításáért. Különösen azért tűnik aránytalannak a fellépés, mert a sajtóban megjelent hírek alapján nem tűnik úgy, hogy a török államfő biztonságát veszély fenyegette volna, a magyar választópolgárt sokkal inkább a politikai véleménye miatt érhette fizikai támadás.
Hiába fordult a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) a napokban Tóth Bertalan ellenzéki országgyűlési képviselő az MVM Next Zrt. – a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetője szerint félrevezető – számlázási gyakorlata miatt, a hivataltól várhatóan nem számíthat érdemi válaszra. A GVH ugyanis illetékesség hiányában valószínűleg a fogyasztóvédelmi ügyekkel foglalkozó kormányhivatalhoz továbbítja a bejelentést, ez derül ki legalábbis a megkeresésünkre adott válaszukból.
Mint írták: „A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 57. § (1) bekezdése alapján az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre (valamint a villamosenergia-ellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására) vonatkozó, jogszabályban és az engedélyesek üzletszabályzatában foglalt rendelkezések, lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén – a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hatásköreinek tiszteletben tartása mellett – a fogyasztóvédelmi hatóság (Kormányhivatal) jár el. Ennek megfelelően…ezen panaszok a GVH hatáskörének hiányában minden esetben megküldésre kerültek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező (fogyasztóvédelmi hatóságként eljáró) Kormányhivatalok részére.”
Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) egyébként érdeklődésünkre már közölte, a BFKH fogyasztóvédelmi osztálya az elszámolási metódust korábban megvizsgálta és megállapította, hogyaz MVM számlázási gyakorlata nem jogellenes, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot nem valósít meg. Az MVM Next Zrt. honlapján közzétett információ és az elszámolás elvégzése megfelel a vonatkozó kormányrendeletben foglaltaknak – szögezték le.
„Elvárom, hogy mire újraindul a villamosforgalom, addigra akadálymentesítse a most padkával ellátott megállót a Főváros, a BKK vagy az alvállalkozó” – írta keddi közleményében Őrsi Gergely második kerületi polgármester.
A szocialista kerületvezető szerint 2023-ban már „talán nem kegy, hanem alap hozzáállás”, hogy egy villamosmegálló legyen akadálymentes, tette hozzá a közösségi médiában kiadott, fényképekkel ellátott közleményében, amelyek a Szilágyi Erzsébet fasor egyik villamos-megállójában ábrázolják őt a tenyerébe temetett arccal.
Őrsi a Szilágyi Erzsébet fasor útpályájának felújítását, a villamospálya felújítását, valamint az érkező új CAF villamosok beállítását is „rendkívül fontos fejlesztésnek” minősítette, ugyanakkor szerinte kár lenne ezeket „bosszantó, de fontos hiányosságokkal keserűvé tenni”.
Ellenzéki pártok az európai értékeket, a nyugati orientációt kérték számon a kormányon Szent István, az államalapító király ünnepe alkalmából az MTI-hez eljuttatott közleményeikben vasárnap.
A Demokratikus Koalíció azt írta: mi, magyarok az államalapítás óta európai magyarok vagyunk, „hiába árulja el múltunkat és jövőnket minden nap a hatalom. Amikor egész Európában a magyarok élnek a legrosszabbul; amikor természetes szövetségeseink helyett már csak keleti diktátorok állnak szóba a magyar kormánnyal, mint »barátaink«; amikor a magyar az egyetlen kormány a kontinensen, amely egy háborúban Európa vereségének szorít; akkor biztosak lehetünk benne, hogy elárultak minket és letérítették hazánkat az államalapításkor kijelölt útjáról” – fogalmaztak. A DK kiemelte: az államalapítás óta európai magyarok vagyunk és az ezeréves célunk, hogy végre európaiként élhessünk.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke azt hangsúlyozta közleményében, hogy Szent István az ország számára a nyugati orientációt választotta, „jól döntött, mert nem a múltból építkezett, hanem a jövőt választotta. Ezzel szemben a nemzeti együttműködés rendszere Szent István művéből csak a hatalmi államot, illetőleg az állam és az egyház elválaszthatatlan viszonyát ünnepli. Ünneplése nem csak a múltba tekint és a történelmi tradíciók meghatározó szerepét hangsúlyozza, de a múlt viszonyait is akarja erőszakosan újrateremteni a XXI. században” – tette hozzá a szocialista politikus.
Az MSZP szorgalmazza, hogy az ellenzéki pártok közös listát állítsanak az jövő évi európai parlamenti választásokra – jelentette be Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke a Szeged Televízióban. Elmondása szerint nincs más megoldás, hiszen csak akkor tudnak a pártok együtt kampányolni, ha az egy napon tartott választásokon – az önkormányzatin és az Európai Parlamentin – is összefognak.
Mint ismert, a kormánypártok az önkormányzati választásokat a szokásos októberi időpont helyett áthelyezték az EP-választás idejére, amit június elején szoktak tartani, ami komoly dilemma elé helyezi az ellenzéki pártokat. Az EP-választás tisztán listás választás, ahol nincs sok értelme a közös listának, viszont az önkormányzatin közös jelöltek nélkül nincs esélye a kormánypártoktól független jelölteknek.
The post Közös listát akar jövőre az MSZP first appeared on 24.hu.
Horváth Csaba elsőfokon még megnyerte a sajtó-helyreigazítási perét, de a másodfokú bíróság majd a Kúria is elfogadta a TV2 Tények érvelését a zuglói polgármester luxusvillája ügyében. Az MSZP-s politikus szerint viszont megsértették a jóhírnevét és az alaptörvényt is, amikor azt állították róla, hogy korrupt.
Kárpáti Zsuzsa 2002 és 2006 között volt az MSZP képviselője, frakcióvezető-helyettese az Országgyűlésben. A Szociális és családügyi bizottságban, illetve az Egészségügyi bizottságban dolgozott, írja a parlamenti honlap.
1961. március 25-én született Veszprémben. 1981-ben ápoló, asszisztens, 1982-ben gyermekápolói szakképesítést szerzett. 1986-ban intenzív terápiás szakasszisztens szakvizsgát tett, majd 1997-ben szociológusi diplomát szerzett. 1991-ben lett az MSZP tagja, majd több évig párt országos választmányának is tagja.
Az MSZP szerint az Országgyűlésben mindvégig lelkiismeretes munkát végzett, a szakdolgozók érdekeit védve lépett fel országgyűlési képviselőként, majd azután is. A szocialisták fájó szívvel fogadták a hírt, hogy egykori országgyűlési képviselőjük elhunyt, családjának, szeretteinek őszinte részvétüket nyilvánították.
A Kúria által elrendelt, megismételt eljárásban nemrég a másodfokú bíróság is úgy ítélte meg, hogy az MVM Zrt. tulajdonosi jogait gyakorló miniszternek – vagyis az energiaügyi tárcát vezető Lantos Csabának – ki kell adnia az állami energiacsoporttal kapcsolatos, 2019-es és 2020-as tulajdonosi határozatokat – tudta meg a Népszava Tóth Bertalantól.
Az MSZP frakcióvezetője később Facebook-oldalán úgy fogalmazott, ezzel vége annak, hogy az Orbán-kormány immár két és fél éve titkolózik a Mátrai Erőmű túlárazott, mutyigyanús megvásárlásának körülményeiről és az MVM-mel kapcsolatos kormányzati tervek részleteiről.
Ebben az időszakban vette meg ugyanis közpénz-tízmilliárdokért az állami MVM a Mészáros Lőrinc által »legatyásított« Mátrai Erőművet, és ebben az időben hozott a kormány különböző stratégiai döntéseket az MVM-mel kapcsolatban.
Közérdekű adatigénylési pert nyert a magyar állam ellen Tóth Bertalan MSZP-s politikus. A bíróság szerint jogtalanul tagadták meg, hogy a honatya megnézhesse a Vodafone felvásárlásával kapcsolatos szerződést és ezzel megsértették az információszabadsághoz fűződő jogait. Ki kell adni a dokumentumot, igaz, bizonyos részei kitakarhatók.
Feltételezhető, hogy Aligán egy kikötő-fejlesztési beruházás következtében köztulajdon tűnt el, amivel felbecsülhetetlen értékű kár érte a magyar államot – mondta az MSZP frakcióvezető-helyettese vasárnapi sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása szerint. Gurmai Zita közölte, hogy ezért írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be Lázár János építési és közlekedési miniszternek.
Az ellenzéki politikus kérdéseivel arra keresi a választ, hogy
valóban megszűnt-e az állami tulajdonban álló kikötő és móló Balatonaligán,
A szocialista Tóth Bertalan helyzetértékelésre kérte Matolcsy Györgyöt. Az ellenzéki képviselő idézte Nagy Mártont, aki a Világgazdaságnak azt mondta, a külföldi működőtőke jobb, mint az EU-forrás, azt ki is válthatja, a magyar gazdaságnak pedig át is kell majd állnia egy uniós forrás nélküli létre. Ezzel szemben a jegybankelnök korábban a Magyar Nemzetben azt írta, az uniós források hatékonyabb felhasználásából költségvetési többletbevétel származott volna, a támogatásoknak tehát kulcsszerepük van a hazai költségvetés egyensúlyában.
Tóth Bertalan szerint a két vélemény között olyan ellentmondás feszül, amit tisztázni kell, ezért arról kérdezte az MNB elnökét, szerinte is át kell-e állnia az országnak egy uniós forrás nélküli létre, a gazdasági fejlődéséhez kellenek-e az európai uniós pénzek.
Matolcsy György számokkal is válaszolt. Az írta, 2014 és 2021 között évente átlagosan közel 5 milliárd euró érkezett (agrártámogatásokkal együtt) Magyarországra, amelynek éves befizetése az EU-ba ebben az időszakban évente átlagosan 1,1 milliárd euró volt.
Akár 3,2 milliárd forint pénzbüntetéssel is sújthatja az Állami Számvevőszék a hat ellenzéki pártot, amelyek közös listát állítottak 2022-ben, értesült a Válasz Online. A még folyamatban lévő vizsgálat a kormány által „guruló dollároknak” becézett ügyben zajlik, azaz az Amerikából érkezett támogatásokról szól. Ekkora büntetés alapjaiban veszélyeztetné az ellenzék 2024-es kampányait.
Korábbi MSZP-s országgyűlési képviselő és a párt egyik volt elnökhelyettesének felesége is milliókhoz jutott.
„Egyesek kutakodtak is utánam, hátha besározhatnak valamivel. Nem lennék meglepve, ha ezek mögött ő állna” – mondja Ujhelyi István, amikor egykori párttársáról, Molnár Zsoltról kérdezzük. Az MSZP-t nemrégiben 29 év után elhagyó európai parlamenti képviselő a pártba újra belépő Csintalan Sándor húzását nem tudja értelmezni – a szocialisták számára szerinte már csak a villany lekapcsolása maradt, s jövőre képviselőt sem fognak küldeni az Európai Parlamentbe. Ujhelyi szerint neki igenis van szerepe abban, hogy az EU nyolcvanhatodjára már nem vette be az orbáni cseleket, azaz hogy nem adnak ellenőrizetlenül pénzt a magyar kormánynak, ám hogy a NER mikor omlik össze, arról fogalma sincs. Ennek ellenére sem hagy fel a politizálással – csak nem abból fog élni. Interjú.
A megélhetési, szociális válság és az „orbáni infláció” enyhítése érdekében több javaslatot nyújtanak be az MSZP képviselői a parlamentnek – tudatta az ellenzéki párt közleményben vasárnap az MTI-vel.
Az MSZP javasolja többek között az élelmiszerek és egyes fűtési módok áfájának csökkentését, a minimálbér jövedelemadó-mentességét, a nyugdíjminimum emelését, a családi pótlék, a gyes, a gyet és az anyasági támogatás megduplázását és az önkormányzatok pénzügyi függetlenségének helyreállítását.
Az élelmiszerek áfáját a szocialisták szerint 5 százalékra kell mérsékelni, és el kell törölni az élelmiszereket drágító extra adókat.
A kerékbilincs idejétmúlt, a magyar jogrendszer egy vitatott eszköze, mely visszaélésekre is lehetőséget ad – írta az MSZP közleményében. A digitalizáció miatt szerintük ma már elkerülhetetlen a szabálysértések és parkolási díjak befizetése, ezért a párt törvényjavaslatot nyújt be a kerékbilincs megszüntetéséért.
A kerékbilincs alkalmazása a ’90-es években volt indokolt, amikor a büntetések és a pótdíjak befizetését elkerülni vágyókat csak így lehetett kötelezni a fizetésre. Ma már a jogrendszer fejlődésével és a digitalizációval idejétmúlttá vált a kerékbilincs intézménye, valamint aránytalan korlátozást is jelent a tulajdonjogra vonatkozóan.
Az MSZP szerint törvényjavaslatuk nem hagyja figyelmen kívül az önkormányzatokat sem. – A városvezetéssel együttműködve a közterületfelügyelők, akik kiszabják a szabálysértési bírságokat, számos adminisztrációs terhet kénytelenek viselni. Ennek ellenére a bírságokból befolyó bevételekből nem részesülnek, hiszen ezek a központi költségvetésbe kerülnek – figyelmeztet a párt.
„Az úgy nem megy, hogy csak ajánlgatom és propagálom, hogy emberek, vegyétek az életeteket a saját kezetekbe, és lépjetek be a szervezetekbe és a pártokba, amelyek arra hivatottak, hogy az ország ügyeiben döntsenek. Ezt a rendszert le kell váltani, akármennyire is mindjárt hetven éves leszek, nem hagyhatom azt az unokáimra, hogy sunnyogtam, amikor cselekedni kellett volna” – mondta Csintalan Sándor a 24.hu-nak.
Szerda reggel Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke hozott nyilvánosságra egy videót, amelyen bejelentette, hogy Csintalan visszatért a pártba, miután Kecskeméten aláírta belépési papírjait. Csintalan, aki korábban a szocialista párt alelnöke és parlamenti képviselője is volt, akkor csak annyit mondott, hogy „Ki, ha nem én? Mikor, ha nem most?”
Erre a mondatra részletesebben is rákérdeztünk nála. „Ez a mondat arról szólt, hogy
Ismét a Magyar Szocialista Párt tagja Csintalan Sándor. Az MSZP korábbi ügyvezető alelnöke a párt kecskeméti szervezetéhez csatlakozott.
Rendkívül nagy megtiszteltetés számomra, hogy társelnökként én köszönthetem Csintalan elvtársat a közösségünkben. Abban a közösségben, amely számára nagyon fontos, hogy mindig tudja, hova tart, de soha nem felejti el, hogy honnan indult. Az ilyen emberek tudnak minket horgonyként kötni a múltunkhoz és az értékeinkhez
– fogadta Csintalant Komjáthi Imre társelnök.
Az Országgyűlésnek benyújtott 2024-es adócsomag szerint január 1-jével a jövedéki adó emelése miatt jelentősen drágulnak majd az üzemanyagok Magyarországon. A módosítás a benzin esetében 32,5, a gázolajnál pedig 32,6 forintos literenkénti áremelkedést eredményezhet.
Mint azt kedden a 24.hu is megírta, a jövedéki adó szintjét az uniós minimumszinthez igazítják. A Pénzügyminisztérium azzal indokolta a viszonylag jelentős árszintemelkedést okozó változást, hogy a kormányt az uniós rendelkezések kötelezik erre, és Magyarország évek óta egy újabb kötelezettségszegési eljárást kockáztatott azzal, hogy eddig az uniós szintnél alacsonyabban határozta meg a jövedéki adó szintjét. Ezért jövőre mindenképp teljesíteni kell az EU előírását.
Az MSZP szerint azonban ez az érvelés erősen sántít, ugyanis nem azért van szükség az emelésre, mert a kormány eddig – dacolva az előírásokkal – kedvezett a lakosságnak, és nem is azért, mert egy új uniós előírásról van szó, hanem azért, mert a magyar fizetőeszköz egyre gyengébb az euróhoz képest.